Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
1 <5 4 2 a u ij u s z t it s E L L E N 7 f K Gorogszerfariásia magyarság Tekintettel a kérdés közérdekű és i'agyjelentőségü voltára, készséggel adunk helyet az alábbi, hozzánk be- küJdött cikknek. Fasse 1 a emuméi jelent meg <tz Ellenzék 1942 «augusztus 8-iki számába u egy cikk. amely ,.A Magyar Sors könyvei“ einiü sorozatnak első füzetekéü l lei átlóit és a fenti címet viselő tanulmányik ismertetését adja- Amíg az ismertető cikk. Írója csuk ezzel foglalkozik, addig nincs semmi Fuj, sőt örvendetes, Fogy fel figyeltek erre a kis füzetre, — amdy igazán fillérekért kapható akármelyik kolozsvári k ö n y v kér es ke d édb en- De amikor egy igen nehéz probléma megoldását akarja adni, akkor a magyarság szempontjából egy olyan téves utat ajánl, amelyet követni, egyenlő azzal a — felületes szemlélő elölt megérfiietetlen -— ténnyel, hogy igen sok, jelenleg még „idegen nemzetiségűnek“ számitó magyar, mondjak meg őszintén .,román‘c-nuk számító magyar előtt elzárja a magyarságba visszavezető o tat. Tudniillik s felszabadult Keletin agyarország és Erdély területén élő magyar gór, kato.'kusok számára csak egy ut járható és ez a*, amelyet a cikk Írója is első meg említ, de tévesen magyarázva Azt írja ugyanis: .,A római kát. egyház vezetői ... két módszert is felvetettek.. Az egyik az erdélyi magyar gör. egyház megteremtése (ezt a célt propagálja az ism er - terett füzet is) “ Ha szabad ilyen erős kifejezést használni, ez az idézett raáso- , dik mondat járatlanságot árul el, mert a j magyar gőr. katolikus egyházat nem 1 megteremteni kell“, hiszen azt 1912-ben , megvalósította I. Ferenc József és X. Pirs pápa. amikor mega lapítják, illető- 1. g kanonizálják a Hajdudorog-i magyar görög katolikus egyházmegyét, hanem ,.vissza kell állítani“ — égetően sürgősen — az első világháború előtti állapotokat a felszabadult Erdélyben és ekkor megoldódik s probléma köriillxüü 30 százalékban. A második megoldásnak az alábbiakat ajánlja aj cikk írója: „A ritusválto*tatás szentszék« engedélyezése: görögkatolafcn- sok léphessenek ál a római katolikus egyházba.“ S ezzel a második tétel elfogadásával áralja el járatlanságát mindenki < kérdésben, akik e megoldást tartják f járható útnak, azt híve, hogy ezt kívánj;: va fontos nemzetpolitikai érdek“ is. Engedelmet kérek, de ki kelj monda nőm, hogy éppen ezt a szépen hangzó második megoldást nem kívánja és nem javasolja nemzetpoliLikaí érdek“! És itt engedtessék mes, hogy visszatérjék a XVI. és XVII. századi)«, ahonnan datálódik az a téves felfogás, hogy * gö rögkatolikus magyar a Kárpátalján „orosznak“, később Erdélyben az *.»/*, li inrgia megteremtése után „ M szá mit, csak azért, mert ószlávuL illetve f'Wfhv.'i kénytelen dicsérni Istenét, — Liá Fa, bármennyire is rosszul esik egyesek nek, ki kell mondani: éppen a latin egv ház vezetői és az erdélyi fejedelmek ré ezéTol tan újított rövidlátás miatt- IV igazolja egy régi szállóige is, melyet fiszavidékén hallottam: Ti szántul „orosz1 pap is prédikál magyarul! irtsuk ki végre magunk közül ezt. a felfogást! De ne azon az utón kíséreljük ezt még. hogy a magyar gö rögkitol iku goka t — mért hiszem e»ak róluk van ezó — átvegyük a Szentszék engedélyévéi is római ka tokku soknak, hiszen állam jogilag, míg a román vallási örvény életben marad, úgyis ezrek és ezrek tették meg és teszik ezt meg, hogy szabaduljanak annak ódiumától, Fogy ők ,'rfWk'l. Sőt épp ellenkezőleg, magának, a világi elöljáróságoknak kelLene odahatmok, hogy ezen ál- lamjogilag engedélyezett rítus — illetőleg vall ásváilloziafí ások egyszersmin den - korra megszűnjenek és azok, akik eddig 1940 szeptembere óla elhagyták görögka tol :kus vallásukat, írassanak vissza ereded valláisukra, de mivel ézek magvarok. voltak, most a magyar görögkatoljkns egyházmegye kebelébe vétessenek át- Csak igy- van mód arra, hogy Erdély térülőiére küldendő magyar görögíoattolikus papok, éppen a magyar miese és «aertarlás dítal tudjak majd ezeket a magyar görög- kat alakosokat és «iz , MWttorfcv/ ma- gjuuiÁjtí swjj^jtiaeeafc. Nézzük, mi lesz az eredménye a rrlua- ; változtatásnak? Rovátkái mégmoudom: I elveszítjük a talajt, amelyre építhetnénk és elveszítjük a aoécewer magát mfigyar- nak, de román anyanyelvűnek valló go- rögkat ol'.ikast, — akiknek szánra az 1930-as román népszámlálás alapján is. majdnem 49.000 — elveszítjük Erdély földjén ezt a Fűztőé alapot, amely most adódik talán utoljára, hogy a magyarság visszaszerezze azokat a területeket, amelyeket a lassú nemzetiségi beszivárgás századok alatt elrabolt! Ne akarjon hát most senki ,,a második módozat apostola“ és az erdélyi magyar göröglcatolikosok térítője lenni, éppen azon a területeit, ahol a Gyulák és népei sokkal fclőbb görög rr tnsu keresztények voltak és magyar utódaik közül még most ás sokam ezt a rítust követik. A magvar görögkírto»Líikirsság nevében kérem mind a világi, mind az egyházi vezetőket. hogy valósítsák meg a következőket: 1. ki kell irlani magunk közül azt a téves felfogást, hogy a görögkatollkas annyi, mint „orosz“, ú\V ; 2. mindent meg kell tenni ok és tennünk a magyar görögkartoükus bajduclorogi püspökség régi területének vissza állat ás ára, s ezzel 50 százalékban megvan oldva a, kérdés. Be nekünk százszázalékos munkát kel] végezni s ez csuk akkor lesz meg. ha ennek az éwházmegyének egyházi joghatósága azokra a területekre is kűterje-sztődik. ahol magyar göröghxi tolihúsok élnek! (Az 1930-as román statisztika szerint JBeszter- ce-Naszód vármegyében 4027, Bihar vármegye rom Lnlakta területén 2367, Csík vármegye románlakta északi részében 192, Kolozs vármegyében 3025, Ma- ros-Torda vármegye románlakta északi részében 2438, Szattnár vármegye románlakta területén 1499, Szilágy vármegyé- ben 2980. Szolnok-Doboka vármegyében 3Q98 fő magyar görögkatol’kus.) Csak igy van remény arra. hogy az a sok román anyanyelvű, de magát magyarnak valló '/'? ismét felvegye ősiéi nyelvét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy abba a bilhába essünk, mint a 22 év uralomra jntottai; nem, mi a fajbag roruánokboz nem nyalunk; de a magyarokat nem hagy- juk! Most kell, az utolsó 24 óráiban, amennyire liehet, évszázadok mulasztását jóvá tenni! Tehát mind nermzetpohtikai, mind faji, mind nemzeti érdek a cikkíró által első negoldásként felhozott módot kívánja; a második módozattól pedig, aki nézi a magyar nemzet jövőjét, el kell, hogy álljon! yháb a mekekU QDOL fogpéppel kell fogaikat ápolni. Ää ODOL fogpép megőrzi a fogak szépségéi egészségét. fog pép MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST Mert ez a második ut már eleve a sikertelenségre van kárhoztatva és egyházjogi- Lag is jeíienJeg lehetetlen. A magyar görög- katolikiLSok pedig remélik, hogy lehetetlen lesz ezután is., mert az a XII. Fiús pápa, — aki egyike volt a magyar görög- katolikus hajdudorogi egyházmegye megteremtőinek — remélhetőleg nem adat ki olyau egyházjoggal is ellenkező intézkedést, amely a magyar görögkatollkusság eltűnését jelentené Erdélyben. Megvan a járható ut, indaljuuk meg rajta és mindenki, akit illet, lássa be, hogy ezt a nehéz kérdést csak azzal lehet megoldani, ha a magyar görögkatolikus hajdudorogi egyházmegyét visszaállítják régi erdélyi területével és jogluutóságávaL de kiterjesztve területét és joghatóságát Erdély egész földjére és’ minden magát, görögkatolikus magyarnak valló fiára! I (— s — a —) Emlékiratban kérte a miciszíeremőfcíői át péazfigsmfnfszfertő! az elkésett ctíófelfefe« öezésefe Síiének eggréges rendezéséi az Érdéig! Párt KOLOZSVÁR, augusztus 22. Az Erdélyi Firt országos központjához a vidéki tagozatok vezetősége részéről, számos jelenté? érkezeit arról, hogy egyes pénzügyi hatóságok az 1941. évre kivetett adók el* len a határidő lejárta után beérkezett felebbezekeket nem veszik figyelembe. Az Erdélyi Párt elnöksége az elkésett adó- felebbesések ügyének egységes, rendezésére emlékiratot intézett Káílay Miklós miniszterelnökhöz és dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterhez. Az Erdélyi Párt emlékirata az illetékes kormánytényezők tudomására hozta, hogy a visszacsatolt erdélyi adófizetők lakosságának nagyresze —• önhibáján kívül — tévedésből az 1941. évi adófelebhezési határidőről tömegesen kikésett. Az emlékirat részletesen elmondja a késedelem okait. A 22 éves román megszállás alatt a lakosság lassanként hozzászokott a román adózási rendszerhez. A román adózási rendszer szerint az adó teljes összegét az állami pénzügyi hal óságok rótták ki és hajtották be. Az igy be- loilyt adókból bizonyos hányadot, amiről az adózóknak tudomása sem volt. átutaltak a községeknek és városoknak, költségvetésűik fedezésére. Külön községi és váro&i adó nem volt. Voltak ugyan bizo- kÜ6É»%i égf TÁmsá. t&buü. yiizoltódij, mása, hogy ehhez az állami adóhoz lyenként még 150 százalékos községi vagy városi pótadót is kell fizetni. Erről csak akkor vett tudomást, mikor hónapok múltán ki kézbesítették az adódét, amelyben részletezve voltak a fizetendő adók és 'amelynek végösszege másfélszeresen L# meghaladta a fizetési meghagyásban fet- tiintetett és fizetni vélt adót. Éhkor azon- ban már régen elteli a felebbezési határidő. 1 Az Erdélyi Párt beadványa hivatkozik arra, hogy jelen esetben nem lenne in-él- lányos annak az elvnek az alkalmaxásai, hogy a törvény nem tudása nem mentség. Bárdossy László volí mitubal erelnök kolozsvári látogatása során részletesen tájékozódott a helyzetről és ígéretet tett, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel minden adónemre engedélyezi az utólagos adójel. I ebbe zés i határidőt. A miniszterelnök lemondása miatt nem válthatta be Ígéretét. Erdély minden részéből érkeznek a panaszok, hogy a határidőből kiesett felebbezésehet, mint elkésetten beadottakat, most tö- megesen visszautasítják a pénzügyi ha. lóságok és szigorúan behajtják a múltéin adókat, késedelmi kamat ökléül l együfí. * Az 1941. évi adókivetéseket előzetes előkészítés nélküli, nagy' sietséggel hajtották végre Erdélyben, a román rendszer helyett, a magyar rendszer alapjain:. Természetes tehát, hogy a kivetések körül nagy aránytalanságok, eltérések és tévedések történtek. Az Erdélyi Párt arra kérte emlékiratában a miniszterei nőkőt és a pénzügy minisztert. hogy a méltányos helyzetre vah) tekintettel, az 1941• éri minden adónemre adja meg az utólagos felebbüzési határidőt. frontadó, helyenként csatornadíj, sth.), de ezek minimálisak voltak, az állami adónak még egy fél százalékát sem tették ki. A múlt évben léptették életbe Erdélyben a magyar adózási rendszert, amely szerűit az állami egyenesadóídioz hozzájárul még a községi és városi pótadó, ami helyenként 150 százalékot is kitesz. Ezt a nagy-közönség nem tudta. Egyrésze nem is ismerhette a magyar adózási rendszert, mert 1918 után lett adófizető. A közönség másik része viszont a félszobaduMa Örömében elfeledte, hogy a magyar adózása rendszer 1918 előtt lényegesen más volt, mint a román rendszer, vagy nem kisérte kellő figyelemmel, hogy mikor léptetik életbe a román helyett a magyar adózási jog-szabályokat. A míilt év folyamán történt meg a magyar adózási rendszer alapján először a fizetési meghagyások kikézbesítése. Az erdélyi adófizető polgár megállapította, hogy valamivel több a fizetési meghagyásban levő összeg, mint a román uralom alatti adója, de hazafias érzésből ezen kis többlet miatt nem felébbezte meg az adóját. Azt a fontos tényt azonban nem ismerte, hogy a fizetés« meghagyásban csak az állami adó van feltüntetve, és sem az adófizetőnek, «le talán még az adótiszfvi- seJők nagy részének sem volt arról tudóNőj szabók t Figyelem! I« reumák őszi és téli női kcsbáí és kössem divedleipok ! Áriista; Le Tailieur Moderne Le Style Tailleur (volt London Style) The Correct Taylor Le Tailleur Flou Le Tailleur de t.uxe (Vornehme Modelle) Smart Manteaux et Costumes .Star Tailleurs et. Manteuax CUsaique« Costumes et Manteaux jeun fül. (serdülő ifjúság kasztüm-kabltlapja) Costum es-M an teaux Kaphatók, az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre íCC.iiáÜ&eJcet iZAUiy iiiL&Ziiiü Pengi 9.50 ü.jg H 30 9.50 10.~ 4 — 4.P )
