Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
ELT.ENZf K A Helikon - írói közösség nyilatkozata Számadás az elmúltakról — A jelen vizsgálata Az uj munka alapjai 19í2 auf|u»ztuji 2 2. Északerdélyi kőt eztondeje az az öröm ért" t ogs felszabadult a huszonkétesztendős romén uralom áléi. Ez a változás kötelességévé tesz: Erdélyi Helikon írói közösségének, hogy s zámotsdjon önmagának az elmúltakról; nem különben hogy e számadás mérlege alapién most már merőlsen más külső viszonyok közöt' vizsgálja meg a maga uj helyzetét s levonva a vizsgálat eredményének tanulságait, állapítsa meg azt a magatartást, melyet az uj helyzetben vállalnia kell.. Számadás az elmúltakról Az Erdélyi Helikon a román uralom alá jutott magyar föld magyar irómüvészeinek ba- , réti munkaközössége volt Megalakulását 1926- . ban parancsok) szükség hozta létre: sajátos i formáját és munkarendszerét pedig megalko ; tói és a viszonyok teremtették meg. Már kezdetben célul tűzte ki és vállalta az erdélyi magyarság szellemi életének irányítását; a magyar léleknek és öntudatnak, a magyar életakará6nak és hivatástudatnak építésé' 1 te erősítését. A vallások, világnézetek, társadalmi és gazdasági osztályok felett álló egy séges magyarságot szolgálta és az ezeréves magyar szellem folytatólagos munkálására vállalkozott. idegen uralom alatt, óhajtotta az er délyi népek egymáshozvaió szükséges és kö- zöshasznu békességét, nemkülönben hangsúlyozta a szellemi kultúrának népek és nemze tek, politikák és világnézetek felett való egye temes kötelezettségét. j Ezt a munkát megfelelő szervezet, vagy in tézmény hijjém csak a szellem emberei vállalhatták, akik vallhatták bár különböző művészi felfogást, politikán és világnézeteken, felekezeti elfogultságokon és társadalmi osztályokon is felül állottak. Ilyen feladatot vállaltak az Erdélyi Helikon I baráti közösségében az erdélyi magyar írók, , hogy ezt cselekedtek is becsületesen, ez volt j az Erdélvi Helikon létjogosultsága. Egyedül népünkre építhetünk, amely anva- ; gilag szegény és magárahagyatott volt: iné- \ Ivet azelőtti hivatalos vezetői elhagytak s amely igy vezetők nélkül, ellenséges nép kö- j zött szétszórtan, tanácstalanul állott. Es né- j pünk mellett Erdély-országra, mely a maga his- j tÓTiijavai, élő emlékeivel és hagyományaival í nemcsak erős fundamentumunk volt, hanem lelkűnkben hazává nőtt De legerősebb fundamentumunk mégis az a tudat volt, hogy életünk és megmaradásunk egvetlen feltétele: hitünk az életben. Erdély tehát lényegünk volt és őszinte hitvallásunk. Az erdélyi Helikon eszményi munkaiközös ség volt. Nem akart és nem csinált soha pártos politikát. De akart és csinált erdélyi hagyományokra alapozott, nemzeti-népi kultur politikát, mely a szellem törvényeivel és a gya korlati élet lehetőségeivel mindig számolt amely józan, megtartó és épitő munkával szellem legmagasabb rendű és mindig nyílt esz közeivel folyt: írással, szóval, közvetlen, vág-} közvetett cselekvéssel és a személyes maga 'artás példaadásával. * A fentiekből természetesen következik, hog} munkaterületünk határa jóval tulment a közvetlenül termelt művészi magyar íráson. Fel adatnak éreztük az erdélyi és magyar szellem megnyilatkozások nyilvántartását és szempont iáink szerint való méltatását., az erdélyi szel lesni mult épitő értékeinek hirdetését. Hivatá sáriknak éreztük azt is, hogy írásban és sző j ' saftóban és pódiumról, városon és falva kon szegény és gazdag, fiatal és öreg előtt példázzuk az erdélyi magyar élet elpusztitha- atian életerejét: ébresszük az öntudatot, a maga .ast, a közösségi munka eredményének űicrnysagaval tapj&ljuk a magyar közösségi s?, ‘eF1.e^1 lerontsuk a magyar és magvaT közötti bizalmatlanságot és az osztályok közötti 37KQjCg.t töltögessük, N'agv vonásokban ez volt a hazatérés előtt az Erdélyi Helikon és az 5 munkája. És mert eH a munkát ekkor és olvan eredménnvel senki más nem vállalta és nem is tudta volna szolgálni: ez igazo’ja az Erdélyi Helikon lét- jogát. A jelen vizsgálata A számadást, melyet az előbbiekben röviden felvázoltunk ítélet alá bocsátjuk, hogy érde- Szerint múlttá váljék. Amit tettünk, csupán kötelességteljesités volt, melynek eredménye nem érdem é.s nem külön dicsőség. De amikor az ítélkezést a nemzeti leik ismeretre bízzuk, az elfogulatlan és hozzáértő csonkául a gvarországi közvéleményről hálás szívvel emlékezünk meg és azokról a hivatalos szeriekről is, akik nyitott szemmel tudtak és akarlak. minket látni, ók is megállapították és iga- J^tók., hogy a mi utunk az. adott visKonyok tözött jó és termékeny nt volt. A felszabadulásunk óta két esztendő telt. el. A tájékozódás és a tisztánlátás céljából szük- séges^ is volt ennyi időt várni, mielőt a minket érintő kérdésekben állást foglalunk. Alapos tájékozódás ée a tisztánlátás érzése nélkül komolyan véleményt nyilvánítani nem led volna sem méltányos, sem lelkiismeretűnk sze- rint való. Ez az oka, hogy mostanáig várakoztunk. Habár természetesnek tartottuk volna, hogy Erdélyben a szellemi munka és gondolkozás e hazatérés után■ is folytatása les? annak, ami vâă huszonkét évea át cselekedtünk. Termesze tes, hogy azok a személyek és szervek, akik ( és amelyek az. erdélyi magyar kultúra építése- s nek, munkálásának közvetlen irányítását, ve- > zetését es újjászervezését a kormnáyzat, vagy « a magyar társadalmi szervezetek megbízásé- ( hói és támogatásával átvettek a maguk keze- ] be, igyekezzenek megismerkedni Erdéllyel, j Erdélynek külső és belső sajátos alkatával, vi- ( szonyaival, történelmével és közvetlen mult- | jával 5 Egyszerű és természetes lett volna lehat, ha < ezek a szervek és személyek felvilágosításért, utmiVatáséift, sőt tanácsért azokba/ fordul- i i nak, akik nemcsak Erdély szülöttei, nemcsak ] jtt élték cddigvaló életüket, együtt népükkel. , . de 22 esztendeig szolgálták, védelmezték és J , 1 építették itt a magyar életet, : Bár mindezek nem történtek meg, mi mos- < tanáig mégsem emeitük fel a szavunkat, mert ezt a hatalom átvételével járó sok nehézség j , ős a sürgető kormányzati gondok terhére irtuk. Most azonban, két év után, megállapíthat- i juk, hogy nemegyszer kevéssé alkalmas sze- ■ mélyek hivattak felelős feladatok elvégzésére, ugv erdélyiek, mint az országnak más részeiből valók. Mindez a „központosítás" jegyében történt A központosítás helves, üdvös és kívánatos, de csupán a természetes lehetőségek és a hasznosság határain belül. A századok óta más viszonyok é6 igen sokszor más sors következtében sajátossá alakult erdélvi lelket és szellemet éppen nem lehet alföldivé, vagv éppen pestivé átgyumi * Mindezek ismeretében, mai összejövetelünkön, az örvendetes változás folytan beállott uj helyzetben, helyünket és szerepünket meg- vizs*gáljuk, mert felvetődik irói munkaközösségünk további sorsának kérdése Az immár szabad magvar földön, munkakö- 1 zösségünk sorsára nézve két lehetőség között kell választanunk. Az egyik az volna, hogy most, amikor az erdélvi magyar lélek és szellem épitő munkáját az ellenséges elpusztulás veszedelme nem fenyegeti többé, hanem ellenkezőleg, a magyar j kormánvzat minden kulturális szerve teljes J anyagi és hatalmi erejével minden vonalon és j vsizouylatbau kézbe vette a gondozás, építés és j végrehajtás munkáját, most az Erdélyi Heli- I kon a maga közöségi cselekvő munkáját befe- | jezettnek tekinti, beszünteti és közösségét fel- | oszlatja. A másik lehetőség abban állana, ha az Er- j délvi Helikon a maga közösségi munkáját a ; jövőben folytatni kívánná, még pedig azoknak ; a lelki és kulturális értékeinek, erőinknek és j hagyományainknak erősítésében, gyarapítása- ! ban és védelmében, amelvek minden egyébnél inkább és biztosabban tartották meg a magyarságot Erdélyben. A két lehetőség közül az Erdélyi Helikon irói i közössége az utóbbit választja. Ezt kell választania, mert erre kötelezi nemcsak a népével való közösségi felelősségérzete, hanem STre kötelezi a kisebbségi mult magyar ; és emberi küzdelmeinek minden nehéz fond- j ja, munkája, keserűsége és tanulsága. Kötelezi j a felelősség és a hűség a szülőföld iránt; a jövő életéért véresen vajúdó Magyar- ( ország. * A gyakorlati munka és az építő szellemi harc, melvet az Erdélyi Helikon továbbra is .vallani kiván első lépés gyanánt azt teszi kötelességünkké, hogy főbb vonásokban megjelöljük ez uj munkának elveit, céljait és területeit s hogy ugyanakkor megnevezzük az utat, az eszközöket és a módszereket, melyek által munkáját változott helyzetben és ui vi- j szonvok között a legeredményesebben végez- ' heti. Az uj munka alapjai Ezer évien át a gondviselés és a nemzet Hetébe vetett hit tartotta meg Erdélyben a ma- j gyár életet. S Erdély élő hite önmagában és a maga erdélyi elhivatottságában tartotta meg * Erdély tmagyamak. Akármit uralt is Erdély, s akárki uralkodott is fölötte, amig a magyarság ! hite élő erő gyanánt virított, addig a magyar j élet megmaradása bizonyosság volt ezen a föl- i dön. De amilyik pillanatban ez a hit gyengült, ! gyengült a magyar élet bizonyossága is. Viszont i az erdélyi magyarságnak a maga szellemi és ; erkölcsi erejébe vetett hite soha bizonyosabb ; fundamentummá nem keményedéit, mint ép- ! pen a román impérium huszonkét esztendejében, amikor pedig az erdélyi magyarság ar- j i vább, szegényebb és védtelenebb volt, mint | i európai életének folyamán bármikor. ; Meggyőződésünk, hogy amiképpen az érdé- i ; lyi magyarság étethitének és öntudatának ápo- j j lása általános magyar nemzeti érdek volt a j j múltban, még fokozottabban azzá kell válnia j ) a jövőben S amiképpen az Erdélyi Helikon a ; ! maga szellem területén ezt szolgálta az ellen- i séges román törekvésekkel szemben, úgy a jö- I vőben ezt a munkáját tovább kell folytatnia, ' A mi erkölcsi értékeinknek és sajátos er- i délyi magyar műveltségűnknek alapjait az er- { délyi magyar egyházak rakják és építik száza- j dók óta, az ő iskoláikkal, iskolánkivüli nevelő 1 eszközeikkel és módszereikkel. Egyházaink hagyományos és áldozatos munkájának oroszlán- része van abban, hogyha román uralom idején és tisztátalan hullámai között is, az erkölcsi és nemzeti élet erős vára tudott maradni az erdélyi: magyarság. A mi irói közöségünk az egyháznak ezt az épitő és megtartó munkáját teljes erejével tá- ; mogatta szellemi eszközeivel, Jl Erdély. * nek Magyarországhoz való visszacsatolása után nem változtattuk meg azt a meggyőződésünket, hogy egyházaink tanítói és nevelő munkájára, népünk műveltségének alapozásánál es serdülő Ifjúságának szellemi és lelki nevelése céljából pótolhatatlan szüksége van a jövőben is. Együttes nemzeti munkájáról lóvén szó, elen gedhetetlen kívánság, hogy hűségesen és becsületes őszinteséggel őriztessék meg. Az a fe- lekezetközi béke, ami erdélyi magyar egyházainkat az elnyomatás éveiben közös nemzet- építő munkára képessé tette Az iskolai oktatás és nevelés mellett a maga nemében pótolhatatlan kultnrténvező a színház. Ezt őseink is tudták, midőn másfélszáz esztendővel ezelőtt Kolozsváron az első magyar áldandó színházat létesítették. Ezt a hagyományt ápolta Erdély magyarságának öntudatos társadalma, midőn a román uralom alatt minden akadálvoztatás ellenére a magvar színjátszást életben tartotta. Ez a színház hivatását legki- elégitőbb módon azokban az években töltötte be, amikor munkaközösségünk a színházra befolyását érvényesithette. A színháznak nálunk, ahol a magyarság másnvelvü népekkel él együtt, egészen más jplenlősége van, m:nt máshol Magyarországon, vagv éppen Budapesten. Ott szórakozás, néha ’Todaltni gazdagodás és élvezet. Itt és nekünk: magyar életforrás és szellemünk tem- p’ cm a Ma Erdély egvetlen színháza az állami nemzeti színház Koloísváron. ürömmel állapítjuk meg, hogy az első háromnegyed év nem éppen legszerencsésebb kísérletei után kezdte hivatását felismerni Ebben lényeges része van Ke- ledv Tibor polgármesternek és a knlturkor- mánvzat jóakaró belátásának midőn a ml szempontjainkat i» tekintetbe vették. írói közösségünk továbbra is szívesen vállalja a maga munkarészét az erdélyi színjátszás megfelelő kiépítésében. Ugv hiszi, hogy ez a ezoI- gâiat nemcsak kötelességszerü, hanem jogos kívánság is. Nem kisebb fontosságú feladat a népmüveié« szolgálata. Evek óta szorgalmaztuk népkönyvtárak szervezését és népies előadások tartását, városon és falun egyaránt. A népkönyvtárak ügyében anyagi nehézségek miatt aránylag kévéé eredményt mutathatunk fel. A népies előadások terén azonban szépszámú előadást rendeztünk és tartottunk meg falvakon és munkás közönség előtt, még a román impérium utolßo éveiben is állandó ostromállapot és mozgósítás dacára. Tartjuk, hogy a magyar kulturkorminy jelentős programpontja ez. Ezen a téren is felajánljuk közreműködésünket. A múltban szerzett tapasztalatok alapján tesszük ezt é3 abban a hitben, hogy a magyar tömegek művelődését és keresztény szellemű egységét ezen az utón lehet szolgálni a leghatásosabban. * Erdélv magyarsága századok folyamán kialakította a nyugati kultúrákba kapcsolódó szép- nüvészetnek egyéni vázlatát. Ez a művészi >rő és akarat mindaddig eredményesen termelt i>s alakított, mig az erdélyi magyarság éberen őrizte a maga sajátos művészi öntudatát. Memcsak a kor változásával, hanem a művészi öntudat hanyatlásával magyarázható pél- lául, hogy a világhíres erdélyi ötvösművészet elpusztult; a liberális korszak szellemében aedig népművészete és háziipara vásári jelleget kapott írói munkaközösségünk a román impérium alatt minden eszközzel segitette azokat a törekvéseket, melyeknek célja a nemzeti kultúrának a művészettel való kiteljesitése. Vállalja tehát a jövőben is az erdélyi művészeti munka és termelés védelmét minden vonalon. Az Erdélyi Helikon irói közössége mindig toldatában volt annak, hogy nemzeti kötelességet teljesít. A müvek, melyeket irói a szellem egyéni erejével alkottak, de amelyeket mégis egy közösségi akarat tudatosságával hívtak létre és tápláló szeretetével fogtak körül, ma a magyar szellem közkincsei. E müvek azonban nemcsak itt bent őrizték szellemi és lelki erőnket, vagy növelték hitünket a jobb jövő bizonyosságával, de a törhetetlen és teremtő kedvét el nem vesztő magyarság fölemelő jeleként vihette Erdély a müveket az egész magyarság elé. Az akkori kemény magyar sorsban nem egyszer e müvek egymaguk sugároztak a hitet és életkedvet az egész magyarság felé. E müvek emelték Erdélyt magasra a szivekben: s a felszabadulás nagy testvéri ölelésében sok magvar arcon sugárzott az a kép, amelyet földjéről és népéről az erdélyi iró alkotott. Szellemével az erdélyi iró közelebb érezte magát a magyar irodalom nagy hagyományaihoz, mint akkori jelenéhez. Világ felé való kitekintésében népe és földje fölé hajaivá az akkori nemzetköziséggel szemben inkább emberi és magyar kívánt lenni. A szellemi élet akkori egyetlen központiétól távol a magyar szellem nj központját teremette meg. Innen egy nagy magyar vidék szellemét és költészetét sugározva: az ifjú magyar szellemiség útja fa magyar vidékek és falvak félé trányltottau Közéleti magatartásával egyéni érdekein túl az összefogás gondolatát olyan területen va- lósitotta meg, ahol az eddigi utak joga egvéb- ként a legtermészetesebb lett volna. így óvta meg romboló, elszükitő, vagy félre utakra vivő végletektől é* irányoktól népe szellemiségét Egyúttal példát mutatott arra: hogyan kell a nemzett élet egyéb területein is megteremteni a jó erőkifejtés érdekében az összefogást. ErA ás hitet ugyan az egyéni alkotáshoz. mint n közösségéit való munkához öntudaté' magyarságunkból merítettünk Múltúnk n-i:> > tanításai: ■. figyelve erőn hittel bízva népiirö ■ Jövendő hivatásában, » mindennapi h»Vj;.k m folytatott Küzdelem közben Is kótetémégűn : nek tartottuk Egyelni a velünk együtt élő . - pék szellemi életét s ezen .it gondolkodás»’ Nemcsak ennek eljövendő hasznáéit, hanem hogy a mis nép arcaim való betekintés ált d magunkról is helyesebb ismeretbe/ inasunk. A népek nagy együttesaében élve, igy nem feledkeztünk meg azokról az erkölcsi törv<" nyékről sem, amelyek tiszta és erős magyar-. Ságunkon keresztül kötelességünkké teszi »/ alapvető emberi eszmények megbecsülését szolgálatát. Küzdöttünk a hatalmi elnyomó*; és a szociális igazságtalanság ellen Hirdettük a munka érdemét és a jellem dicséretét Hittük ós hirdettük általában a minőség eszméjét a tömeg nyers ereiével vagy a puszta számokkal szemben. Ezt teheti nemcsak az egyént jogow és Igazi vezetővé a közösségben de számban kis nemzetet is csak ez tehe* naggyá, ez adhatja meg elvehetetlenül örök létjogát • FzeJcet hittük, amikor egyéni alkotmányainkkal és közösségi munkánkkal a legsúlyosabb időben nemzetünk elé léptünk. Ma sem hihetünk máéban, amikor nemzetünk hivő és kitaTtó ereje és az örök gondviselés hosszn évek után újra szabad magyar földre állított. S talán ma még jobban szivünkhöz kell szorítanunk azokat a neme« és büszke feevveroket, amelyekké' a veszélyben őr ködtünk. vívtuk a magunk harcát s tettük ez' az egész nemzet számára fölemelővé és em!é- kezetesséü a rendőrséaen a íehéf E gépkocsik KOLOZSVÁR, augusztus 22. A kolozsvári rendőrkapitányság a következő közleménvt tette közzé: A 86.000—1942. B. M. száma rendelet szerint a hadiüzemek és Ily célból előkészületre kötelezett üzemek alkalmazottainak nevén nyilvántartott arna szetnélygépko csikat, amelyeket a központi bizottság a honvédelmi kötelezettség alól az einlitett üzemek részére mentesített, piros szinü megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, j Ezen rendelet alapján a m. kir. rendőrség kolozsvári kapitánysága felhívja az említett i gépkocsik üzembentartóit, hogy a fehér szi- j n0 „E" jelzésnek piros színűre kicserélése cél- j jából a fehér színű „E" ielzéssel, valamint a I gépiárómü forgalmi engedélyével együtt f. évi szeptember hó l-től 15-ig a rendórkaoltánysáq fsz 9. számú szobájában délelőtt 9—12 közötti időben jelentkezzenek. A rendőrségen 1942 évi szeptember hó 15/ után a fentemlifett gépkocsikkal piros ,.E" jel-; zés nélkül a forgalomban résztvevő üzembentartók ellen a legszigorúbb büntető eljárás ludul. Biztosítják az iparostanoncoktatás zavarla- lanságát. Az iparost a none iskolák épületét több heJyen honvédelmi célokra igénybe vették. Ezért megfelelő intézkedés történt, hogv ist iparostanoncok más skolaépületekben jussanak megfelelő helyhez. Ahol a délelőtti tanítást nem lehet megvalósítani elegendő tanterem hiányában, ott délutánra keil áttenni a tanoncoktatás idejét. TovábL’i három hónapra kiterjesztették a szarvasmarha felvásárlási akciót. Ismeretes, hogy a földművelésügyi miniszter a közelmúltban szarvasmarha felvásárlási akciót indított, amelynek keretében megfelelő kontingenst biztosítottak a városok számára és gondoskodtak az exportról iSs Eredetileg csak keí hónapra tervezték az akciót, de most a földművelésügyi minisztérium további három hónapra kiterjesztette annak érvényességét Kolozsváron is felemelik a sör árát Az uj frogalmiadó életbeléptetése után az árkor- mánybiztoeság megenegdte, hogy Budapesten az adókulcs emelkedése arányában feáeme - hessék a sör árát A kolozsvári vendégiparosok kérésére az árkormánybiztosság most hozzájárult ahhoz, hogy a vendéglősök kolozsvári viszonylatban is emelhessék az árakat Megengedte továbbá azt is, hogy méltánylást érdemlő esetben, de előzetes egyéni kérés elbírálása után, az éttermi árakat is felemeljék. £§y rnagysr gszdasszsny sem nélkülözheti a Baross Női Tábor által most kiadott Takarékos magyar konyha c. korszerű szakácskönyvet. A könyben m:B(3€í1 jO. de m í II Ű € KI üiCád és könnyen hozzáférhető nyers- anyaggal készített r e c e p i ia€íiiaiáiüató. Ai« í.m pengó az BLL1NZEK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sa o&si&i S&4U&U& Vidékre
