Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
Zsidók A: alábbiakban Johann von Leers hasonló ciniii fiizt lének any agái közöljük. Von 1.0fis szemléltetően i nuilrlja lel mindazokw fi: mintáit.l eseményeket, okmányokat ’■s nyilat• komlókul, amelyek a zsidóságnak a bolsevizmtishnn c.\u< smt 'dó vii-Kni :il- mi Iörökvőseire veinél: világot. IH j| Midőn a német páncélos csapatod 1MA| 1941. juniua 9*én Dubno ukrán rm- zővároskát elértek, a lakossá;; minden rétegéből a ,,borzalmak házára hívlak fel figyelmüket. Ez nem volt más, mint a régi dubnói börtön, egy formátlan, vörös téglából rakott épület, amelyet körüskörül kis Iából készült őrtornyok vettek körül. Hogy mit találtak ennek az épületnek a belsejében, arról Siegfried Pistoríus haditudósító számol be: „...528 ártatlan, vád alá helyezi« é« Ítélet nélkül legyilkolt várta itt hiában a szabadulás óráját. 528 férfi, asszony és gyermek, akikéi azért végeztek ki, meri 'szerették népüket, mert ukránok voltak és mert emberek akartak maradni. A börtön vastag ajtajait lerobbantották. Hosszú sorokban hordják ki a íriszen ácsolt lakoporsokal. ■ A megkeményedett arcokon könnyek csorognak Végig, az asszonyok ájultan esnek össze | Gyermekek vetik rá magukat sikoltozva n I koporsókra, amelyek anyjukat, vagy apjukat rejtik magukban. Az emberi nyomorúságnak Védtelen vonulata vándorol celláról-cellara, emeletről-emeletre a véres dubnói házban ( Asszonyok keresik férjeiket, férfiak találnak ( rá feleségeikre és gyermekek a szüleikre .. . j A dubnói holtak háza több mint öt emeletes, i A hosszú, keskeny folyosókon többszáz rei a sorakozik egymás mellett. A páncéllal ellátott j rellaajtókát feltörték és gépfegyvergolyókVnl lyukasztották át. Némelyikét pedig kézigránáttal robbantották fel Ruhadarabok, csizmák, vérfo’tos takarók töltik meg sz.étbányva, e. lépcsőket és a folyosóközöket A padlókovon megalvadt vértócsák. Édeskés hullaszag ara ki az egész házból. Néhány órával a nemet csapatok bevonulása előtt vérszomjas borne- vista gyilkosok a cellaablakokan keretűi ')C|" lövöldözve, vagy kézigránátot bedobva öltek meg a foglyokat, meggva'ázták az asszonyokat^ és leányokat, és leszúrták szoptatás közben anyjuk kebeléről a kisgyermekeket. Borzalmas kép ez, ami a német katonák es Dubno városka ukrán lakossága elé tárul ebben a börtönben. Az egyik sarokban állati kegyetlenséggel szétvagdalt férfihullák, más helyen pedig viaezmerevségu arccal, a vérfoltos fai mellett hosszú sorban asszonyok fekszenek. Egy másik cellában az itt fogva tartott f‘ata> leányok a falhoz nyomulva, a legszélső sarok ba meneküllek. A halál a menekülés pillanaté- ban megmerevítette borzalmaktól eltorzult vonásaikat! s a rémület kimondhatatlan ^ kifejezését rajzolta arcukra. A nyakukon sötét váraié- futások látszanak. A felső emc-letek egyikén egy földmüvesasezony rátalált halott férjére, most hyüjtóztatja ki egy tapadón . . A Kustyn falubeli Tsirwa a következőképpen beszéli el a dubnói rémségeket: ,.Harminc ukrán politikai fogollyal zártak be egy napon a felsőemeleti cellák egyikébe. Junius 24-én megparancsolták, hogy az esti étkezés után azonnal feküdjünk le celláinkban, de ne az oldalsó padokra, hanem az ablak alatti falrész- ge, az ajtóval szemben. Mintegy félórával később kinyitották a kémlelőlyukat, de étel helyett géppisztolyok csövét dugták be a cellába és többször ránk tüzeltek. Mi az ajtófal felé vetettük magunkat a földre, hogy ne nyújtsunk célpontot a gyilkosoknak. Erre felszántották a cellaajtót, melynek küszöbén géppisztollyal felszerelve, két szovjetzsidó jelent meg és két szovjetzsidónő. névszerint Bronstem ős Geiffler. Kegyetlen tüzet zúdítottak ránk. Nekem véletlenül szerencsém volt. Jobblábámon megsebesülve, összerogytam, s ekkor több agyonlőtt fogolytársam bukott rám. Ilymódon mentettük meg életünket mindössze négyen. A rakásra esett hullákba a szovietzsidók válogatás nélkül még többször belelőttek és aztán elhagyták cellánkat. Ml négyen a hullák köztit kimásztunk, ahogyan lehetett, bekötöztük egy más sebeit és moccanatlanul, feszült várakozásban töltöttük az éjszakát A következő reggelen, junius 25-én ismét lövések zajára lettünk figyelmesek és újra a bullák közé bújtunk el . . ." — Kihallgatása alkalmával a czinlén ebből a börtönből megszabadult: Morosiuk a következőket vallotta: „Az én cellámba is csak úgy találomra belövöldöztek ezek a zsidó nők. Ebből a cellából egyesegyedül én menekültem meg. Két nap és két éjjel feküdtem a hullák alá befurva magámat, míg végül a német katonák kimentettek". .. í CIO fii ^ bolsevizmus hatalomra kerülése 1U&U idejében sem volt másként. Nilos- tomski (,,A bolsevizmus véres gő* zében Berlin, 1921.) leírja a kievi Cseka-házat, melyet a város elfoglalása után a bolsevisták külön céljaikra rendeztek be: „Az áldozatokat, rendszerint a bőségesen elfogyasztott lakoma után, telhetetlen véres mámorukban, végső kielégülésképpen gyilkolták le. A gyilkosok ezután mint valami vidám társasig, a lépcsőkön lementek a kinzókamrába, ahol minden ik a maga módja szerint elégítette ki verszomját. Az áldozatokat sokszor órákhosz- szat a lecszömyübb kínoknak vetették alá. A legkülönfélébb sebeket ejtették rajtuk, tossan összeszorifották a koponyájukat, különféle kin- zoeszközökkel szurkolták elalélt testüket, vagv tagjaikat egyenként szakították le törzsükről, Stalin mögött... stt)., stb. Tulajdonképpen csak aklcoi végo/.tek velük, mikor a gyilkosok mái érezték, hogy 1 nagymértékben elfogyasztott alkohol pen ekén be ül leveri őket lábukról. Kiev városának leg- hirhedtebb hóhér,egy Schwarz Róza nevii z-n- dónó volt. Egész Kiev mint „Rózái emlegette az elvetemült zsidó asszonyt. Áldozatai a hozzávetőleges becslés szerint töhbszazra ingtak 1/ <i Róza amikor nyakonr-ipték, elmondotia a haditörvénvs/ék előtt, hogy o sohasem várta lie áldozatainak etiléit« lését. Rendszerint koffeint fecskendezett lie magának és amikor a mámor hatása jelentkezett, akkor fogott nek: áldozatait kínozni. A C seka-há/ból megmeneküli egyik egykori fogoly elmondotta, hogy a Cseka szolgálatában álló egyik zsidó leánynak, fó-il mindenki Sonja néven emlegetett, különös kedvtelése lelt abban, hogv a foglyot ex asztal lapjára köttette és órák hosszat ilymódon kinozta, hopv a töltött revolveit hol a szemének halántékának, vagy szivének irányította Hol a szájába dugta a revolver csövét, köztien pedig az áldozat arcán kifejeződő rémületet élvezte. Előfordult az is, hogy ilyfajm hosszas „játszadozás" után Sonja zsebébe sü* lyesztetle revolverét, azzal a megjegyzAs«!« ., bogy most nines olyan kedvében, bogy .>Ijóu ! is. Az asztalhoz kötött fogolynak pedig u/t j mondta, hogy majd más alkalommal vvg'-z vei" I ét, megparancsolta, bog\ vigyék iiTlajobu, Ai tálában niegálhipHható, hogy úgy Kievbi mint Odesszában, Ohurkovlnui, PoltuvAbiin, elb. a zsidó asszonyok és leányok killönö* sze- I etet lel foglalkoztok <i let ártér, latot i*k és foglyok omb'eilelen kínzásával és kivég/etrive! Majd minden városnak megvolt a maga < :te gélt Ró/ájn, vagy Sonjája, akik az Illető varosban nagy hírnévre tettek szert. Ha a hivatáson 1 Inai kinzó-mestetek egy-« ;y ősz fej eh'itt v issza link öl I ek s ezek mpgk ínzésára gyengék- nők bizonyullak mindip akadt kéznél egy-egy I zsidó !«'íny. akik az ősz.fcjU áldozatokai ii kíj- ! jel kínozták meg, s ördögi örömei éreztek, I amikor hosszas kínszenvedések után áldozatuk I kimúlt kezük között". Mhidio csak zsidókat tuldlunk az einlieikinzók közöill . .. Mindig zsidókat és zsidó nőkpt találunk, . akik a holsevizmusra jellemző emberkinzaso- , Kát és gyilkosságokat szívesen vállalják m„j púkra és szívesen végzik. Mi vem a bolsevizmus mögött? A bolsevizmus lintalomrajutását pénzt,ámo- gatásukkal zsidó bankárok segítették elő: a francia kormány Washingtonban lévő hírszolgálati irodájának első főnöke egyik emlékiratában, 1919-ben, szószerint a következőket irta: „7—RÍ8—6 Np. 912—S. R. 2. II. Átnyújtva a hadvezetésig vezérkara 2. osztályának. BOLSEVIZMUS ES ZSIDÓSÁG. A franria köztársaság Egvesült-Államokbe'i hivatalos hirszolgálati irodája főnökének jegyzete. 1 1916 februárjában volt elsőizben tapasztalható, hogy Oroszországban forradalom készül. Kiderült, hogy a következő személyisége«, és üzletházak részesek ebben a műveletben: 1. Jakob Schiff, zsidó. 2. Kuhn Loeb tae, a Jakob Schuf vezetése alatt álló zsidó bankház, FeMx Warburg zsidó, Otto Kahn zsidó, Mortimer Schiit zsidó, Jeroma H. Hanauer zsidó. 3. Gueoenheim, 4. Max Breitung. Semmi kétség sincs tehát aziránt, hogy az orosz forradalom, amely ez értesülés kelte után egy évre robbant ki, előkészítésével, valamint kiterjesztésével együtt zsidó bofo-lvásra vezethető vissza. Tény az, hogy Jakob Schiff I917i áprilisában egy nyilatkozatában kijelentette hogy az orosz forradalom csakis az <» pénzügyi segítségével sikerülhet. Ugvanc6ak ez a jelentés foglalkozik még a következőkkel: Jakob Schiff legközelebbi naraţi társaságához tartozik egv Judah Mágnes nevű rabbi, Schiffnek bizalmas ügynöke és alárendeltje. Ez a Mágnes a nemzetközi zsidóság uralmának tevékeny előharcosa. Egy Takob Millikov nevű zsidó egvizben kijelentette, hogy Mágnes valóságos próféta. 1917-ben ez a zsidó próféta „Néptanács" néven az országban elsőül bolsevista egyesülést hozott létre. Ebből az egyesülésből kinövő veszély azonban csak később vált láthatóvá. 1918. október 24-én Judah Mágnes magáról szólva, kijelentette, hogy meg<nrőződésps bolsevista s tanai a bolsevista tanokkal és eszményekkel teljes mértékben megegyeznek. Ezt a nyilatkozatát M ignes Newyorkban, az „Amerikai Zsidó Szövetség" gyűlésén tette, j Jakob Schiff „elítélte" Judah Mágnes eszméit s ezért utóbbi a közvélemény lélrevezetése céljából kilépett az Amerikai Zsidó Szövetségből. Ennek ellenére azonban Schiff és Mágnes mint a Kahal-i tanácsnak tagjai, szoros Összeköttetésben állottak továbbra is egymással. Másfelől jredig Mágnes Jakob Schiff pénzbeli támogatásával közeli összeköttetéseket tartott lenn a Poala Zion nevű cionista világszervezettel, amelynek vezetője is volt. Célja volt, hogy a ; :-isidó munkapárt nemzetközi uralmát eléjkószil- j se. Ebből ismételten kiderül, hogv mi’y szoros I taposol at állott benn a zsidó multimilliomosok i és a proletariátus között. Judah Leon Mannes, a bolsevizmus dicsőítője Judah Leon Mágnes rabbi, akt mint a jeru- zsálemi zsidó egyetem kancellárja balt meg, í 1919-ben, Newyorkban, a nyilvánosság előtt I egvizben a következőket jelentette k = : „Ha egyszer a zsidó gondolkodását, egész lelkét a munkásság a világ szegényei és számkivetettjei ügyének szenteli, ebben csak az az alapvető sajátossága jut kifejezésre, hogy a dolgoknak mindig mélyére szeret hatolni. Ezt a goc.dolkódáét Németországban egy Marx és Lassalle. Haase és Eduard Bernstein, Aueztxiâ- I ban Adler Viktor és Frigyes, Oroszországban I pedig Trorklj képviseli. Ha egy pillanatra ösz- j s/ehasonlitjuk a jelenlegi németországi helyzetet az oroszországival, a következő helyzet 1á- j ml elénk: Mindkét országban alkotó erőket szabadított fel a forrada'om Csodálattal eltelve szemléljük, hogv a zsidók itten minő szeles mederben és haladéktalanul vitték végre élénken megkezdett munkájukat. Forradalmárok, szocialisták, mensevikiek bo'sevikiek, független, vagv régi szocialisták, akárhogyan is jelöljük őket, valamennyien zsidók és mind résztvesznek az összes forradalmi csoportosulásokban. sőt az élen állanak és tevék«iven vezetnek". (Teon de Poncins „A forradalom kulisszái mögül" 1929 2. k. 15. o.) (Folytaljuk.) SZÉKEL Y BA RBIZONT GY1MESRE! O'nrwq pVe-“'*'.'" ó*9 M iák székelyok a Székelyföldet. A mogvnr piklura is visszailekmthet legátabb >00 éves múltra. Mégis: eddig nőm okadt festő, aki felfedezte volna u magyar festészet számára a természeti szépségekben j leslök szempontból is oly igen gyönyörű Gyimesv öli gyét. Nagy Imre olyan* szerelmese Zsögödnek, amennyire lokál- pMrióíiai, bogy se lát, se baj) Zsügüdün kivid semmit. íg'Jz viszont1 Zsügödöl aztán látja, sőt láttatja is, amint azt legutóbb a kolozsvári gyűjteményes kiállításán is nagy művészi sikerrel! dokumentálta. Most azonban végre, «a Cyimesvölgye is megkapta a maga festőjét. Egészen véletlenül olyan művésze jutott Cyimesre n magyar piktorának, aki alighanem uj topot kezd a magyar tájfestészet történelmében. Annyival is inkább, mivel jó iskolából került o GyhuesvÖlgyre, Nagybányáról. Tóth Gyiita a Gyimesre eljutott nagybányai festőművész. Ám nemcsak Nagybányám vívott ki jó nevet magának: számottevő művészi, sőt anyagi sikert ért el Parisban s egy időben még Pesten is. Azért mondjuk még, mert a művészidhez értő Parisban könnyebb sikert elérni a v®tóban művésznek, mint Budapesten. Hagyjuk mo's! áll it ásunk igazolásául ai szomorúan szaporodó tragikus példákat Berzsenyitől Katonán át József Attiláig. Tóth hadnagy ur Gyimesen A hadiátlapot kimozdítjo fészkükből művészeinket is. A bábom küldötte Gyimes völgyébe Tóth Gyuláit is Nagybányáról A gyimesi pályaudvarpöremcsnok1* sághoz osztották be ugyanis katonai szol- gálaira Tólli Gyula tűzharcos hadnagyot. Azt hisszük, nemcsak Tóth Gyula művészi fejlődésének, de ai magyar lájfestő- pikturának is fontos állomása lesz Gyi* rnes. Tóth Gyulát ugyanis ennyirtai üelken- kapta Gyimes völgyének ezer szépsége, hogy művészi ihletében á klasszikus táj- les lő mesterek modorához fordult, de modern form anyel vöm fejezi ki mondanivalóit. Modern formanyelven, modem technikával). A klasszikus tájfestő modor s a modern formanyelv e kettősségéből aztán olyfin művek remeklődtek Tóth Gyula vásznaira máris, hogy aligha tévedünk, ba azt átlátjuk: uj u'ton indult el a magyar táj festő művészet Gyimesen. Olyan uj utón, amely talán iskolát fog csinálni o magyar piktorában. E „sóba ilyen tavasz“ hol havazó, hol olvadó, de mindenképpen latyakos időjárása miatt keveset mozdulhatott ki Tóth Gyula-, inkább csäk a. páLyuudvaroa <> ;i pálymulv;ir konr dolgozgatni' Mi" it szobához Küld ne / î<Iö I-»r Io 11: v .1 ’•/«inra z é p i 11*. 11 rg\ linóm m \u o /on all ill I-lv ‘-/.ipsi ;:<• vj-/oiii;i 1 i \ á n I o/o 11 rég. (,yinii i képekből r<-inl ■/•■niUj kml lilil on f(‘l 1 ii ii r si I oji krill'ili a/ n / ;■(•/ /onjki'p. \«-in használjuk ill • '*/ obliga' porlré szól. meri nagybaconi Haló Sán I donié. MÁV főinl.-ző fries«*gének J óh 1 G\ illa fe-teltp k» pe jóval tólil», min' , portré. Jóval lölili. meri a feetlébb sikc- riil( asszon vképre is rábhello 'J óth Gyulu a fivinu -'i Iáját. 1« iniesoilii megoldásban1 : Egyszerűségében i- milyen sz:ncsen. Szim főni ez a kép. Sem szerelnénk nagyot mondani, de érzésünk és ítéletünk ez: gviniesi vásznaivt,! alighanem a magyar ! mesterek közé emelkedik a íujmagvflr Tólh Gyula. A Gyimesi-szorosban m fielen csendes I Katón i kidől'«egében is nagy előnye J Tóth Cyn ának, hogy katonai szolgálata nem ncliéz. Kiesi jóakarattal kényelmesnek is mondható. A gyimesi állomáson ngvaiiig minden csendes, igy alkalma nyílik hogy minél töhli idői .szenteljen művészi hi válásának. Meg is ragud minden i jó alkalmai'. hogy Gyimes szépségeit vászonra szépítse. Csakhogy annyi itt o I szépség. — mondja őmaga is. — hogy tíz i esztendő is kevés volna mindezt megfejten' Egy élei kéne hozzá, hogy csak néini'eg ia képre If-hoseen vetiieni mindama szépséget, amivel megáldotta Gyi- mest a Teremtő. Pláné ngv. ahogy Tóth Gvnlo fest. Ő ugyanis tájképeiben se fonografá!. hanem komponál. Kompozíciókban lá'ja és láltatja még a tájakat is. Könnyen megy Tóth Gyulánál a komponálás is. Mert Isten áldotta mii- vésy éppúgy, mint ahogy istenádotio i szépségű á gvnnesi táj Művész és ..rno- j deli“ igv egymásra találtak. Mondja is j Tóth Gvula: é’mény számomra Gyimes. Életem egvik nagy élménye. Éppenugy, mint Paris vo’t. A két nagy élmény közös nevezőjű. E közös nevező a széppé". Paris akként szép. Gyimes ekként, de mind a kettő szép Innen van. hogy sohasem gondoltam annyit Párásra, mint rövid ittarlózkodásom idején Cyimesen. Valóival! kár a magyar pikUira szempontjából, hogy nem fedezték fel hamarább is Ovi- me-t. Székely Bárbizont lehetett volnu lé1esi|eni itt. Kifogyhatatlan témájú vidék. Ám nemcsak a vidék kínál eze? •témát, de az itteni emberek is. A nép. A csángósá? A csángók közölt is különösen a> süldő leányok e a vén csángók. ACg találni másutt olviir. edzett arcú. mégis szép figuráju idős férfiakat, mint ® gyi" mesi csángók között. Azt se tudom, melyikhez fogjak hamarább. Mert egyképpen izgid ez az ezer témáiu táj s e _ tájhon élő eredeti emberek és állatok. „Álom helyett álom“ lm, ismét elindul egy magyar álom... éj játszi könnyűséggé,} megvalósítható volna, m gvimesi székely Bárbizon. Olyan kiesi pénz kéne hozzá, hogy máról-holnapra felépülhetne n gvinie^i művésztelep. A gyimesi székely Bárbizon művészi jelentőségén kívül az a messzéható jelentősége is kínálkozik, hogy éppen a székely ranvészlelep körül kialakulhatna a gyimesvölgyi üdülőtelep. Fürdőhellyé nem léphetne elő Gyimöa, mert a Setét patakén kivü] kiváltságos fürdővize nincs: üdülőteleppé ózonban százszorosán több joggal ki epithet ő lehetett volna már a múltban is, mint például Merán. Mert sokkal szebb táj o Gyimes völgye, mint Merán vidéke. Aminthogy általában, százszorosán szebb a Székelyföld, mint, az egykori Ausztria' és Tirol tájai. Igen ám, de hogyha o Székelyföld droli és svájci módon kiépülne, még a szapora székely faj minden egyes tagja is jómódúvá lenne. Ez pedig, miéri, miért nem. ezer- ötszáz esztendő óta nem sikerült. Nincs még Cgy népfaj ai világon, amelyik mindennapi szűkös kenyere megszerzéséért olyan keményen küszködne min- I denféle ekimérákkail. mint n székely. Holott olvan gazdag mindenféle és mindenkor é-tékesíthető természeti kincsekben a Székelyföld, bogv karbatetl kézzel is jómódú 'lehetne, ha természeti kincseit értékesíteni tudná. Mindez éppen olyan reális álom, mint a gyimesi székely Bár- | bizon s mint minden magyar álom. I /ékei/ Vilma. (
