Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
1942 augusztus 2 2. ELLENZÉK 5 Igazgatósági tagság Irta: Végfo József KIELÉGÍTŐ MÓDON SIKERÜLT-E EDDIG A GAZDASÁGI ŐRSÉGVÁLTÁS? Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor a közelmúltban cikksorozatot közöl" tünk a kolozsvári részvény társaságok uj igazgatósági tagjairól A cikksorozat csak ténymegállapításokat tartalmazott. Minden megjegyzés nélkül közöltük a cég hivatali bejegyzések alapján a névsort, anélkül, hogy nemzetpotjtikai vagy gazdasági fejtegetésekbe bocsátkoztunk volna. Hogy a magyitr életnek ez a legidőszerűbb és rendkívül fontos kérdése mennyire érdekli a közvéleményt., azt legjobban bizonyítja azoknak a leveleknek és megjegyzéseknek tömege, amelyeket a cikksorozattal kapcsolatban kapott: szerkeszt őségünk. A névsorban jóhiszemű tévedések is előfordultak, a céghivata 1 ugyanis még nem vezette keresztül az összes uj bejegyzéseket és igy sok esetben csupán régi adatok állottak rendelkezésünkre. Ezekre a tévedésekre azonnal felhívták szerkesztőségünk figyelmét és egyes váll latok igazgatóságának névsorához egészen kimerítő föK-i- 1 ág ősi tó levelek érkeztek hozzánk, amelyek a teilrjes gazdasági őrségváltást sürgetik. Az igazgatósági fogságok kérdését a maí időkben nem lehet a kereskedelmi világ be&ő ügyének tekinteni. Naerv nemzeti érdekeink azt követelik, hogy- tartsunk lépést fiz élet rohanó ütemével és valósítsuk meg mindenben azokat a célkitűzéseket. amelVek az uj európai gazdasági rend aSapjaí't képezik. Erdély fővárosa' ma is a felszabadult, országrész gazdasági és pénzügyi életének gócpontja. Az a 'névsor, amelyet közöltünk, mindenesetre kiinduló pontul szolgálhat arra, hogy a közvélemény Ítéletet mondjon: városunkban sikerül t-é a gazdasági őrségváltás a szó tárgyilagos és komoly értelmében? * MIT IS JELENT TULAJDONKÉPPEN IGAZGATÓSÁGI TAGNAK LENNI? A nagy tömegek szemében feltétlenül ..ked- \ ezményezett“ helvzetet. \ verejték esen dolgozó tömegek az- igazgatósági tagságban amolyan meg nem érdemelt nyugdíj- félét. vagy’ éUétján dákot látnak, ami keit velmesié és könnyűvé varázsolja az életet, munka nélküli nagy jövedelmet biztosit s mindezért évente csupán nehány névaláírást kell adni. Az igazgatósági tagság fogalmának ez a téves értelmezése a román időkben honosodott meg az erdélyi közvéleményben. Szomorú tény, hogy a magyar vállalatok az idegen uralom átett tőkehiány és politikai akadályok miatt végzetesen elsorvadtak. Magyar pénzintézeteink és szövetkezeteink csak a legnehezebb küzdelem árán tudták, úgy, ahogy, biztosítani helyzetüket a romáin vállalkozása" versenyben. Ezzel szemben gombamódra elszaporodtak a különböző zsidó vá®L*l:kozá~ sok, amelyek létalapjukat úgy biztosították. hogy nehipiny román politikai nagyságot beválasztottak az igazgatóságba. Ezeknek arz urakn k nem vodtt más szere- ptik, minthogy évenként felvették busás tautiemjleíket és alábiggyeszít ették a nevüket a vállalat mérlegére. Ezért lett .„sine cura“ állás az igazgatósági tagság és így keletkeztek olyan mmmuth román vagyonok. amelyek az utóbbi éviekben már a román közvéleményben is kiváltották a legélesebb bírálat és felháborodás hang- iah. Jól emlékszünk ennek a folviraatnak kezdetére. Amikor Gom Octavfcín véglegesen áttért a jobboldali politikára, ázásul ukart jő példát szolgáltatni, hogy összes Rövid ideig korlátolt példány számban 14 pengő helyett csak 5 pengő Rácz Lajos; Gyakorlati áruismeret j és vegyészeti lexikon j A 254 oldalas könyv következő rezeket taítalmazza: Ámismereti rész. Szervetlen kémia. Szerves kémia. A vegyészeti áruk lezi- konja A íonásanyagokra Vonatkozó kémiai ’ Vizsgalatok táblázatai. Mire ügyeljünk a föu* tosabb ruházati cikkek vásárlásánál? Í Kapható az I ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN ' Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre ntaa- vétíel is azonnal szállítjuk, . igazgatósági tagságairól lemondott. Legalább két tucat ilyen igazgatóisiágii tagsága volt és a lemondással kapcsolatban az ellenzéki pártáiWlálsii lapok elkezdtek névsorokat közölni orról, hogy a kormányon levő politikai párt korifeusai milyen vállalatokban vonnak érdekeibe. Hajmeresztő szántok jöttek ki a nyilvánosságra hozott adatokból', a tisztulási folyamait azonban mégsem következett be. mert az érdekeltek szívesebben elviselték a lesújtó bírálatot, minthogy könnyű jövedelmeik- rö’ Lem on d jam k. Komoly gazdaságpoilSltikai értelemben az igazgatósági tagság természet esen egészen más fogalmat jelent. Az igazgatósági tagnak v.i’gy tőkét kell behozna a vállalatba, vagy gazdasági szaktudásával döntő szerepet kel! játszani* a vállalkozás gazdasági és erkölcsi íránvitásában. A szabad gazdálkodás és az államilag irányított gazdasági verseny szíszáfuszi küzdelmének éppen az a lényeges tétele, hogy az európai! rendbe-n meg kell akadályozni a mértéktelen vagyoni eltolódásokat, amelynek végső következményeként az az igazság érvényesül, hogy ..mindenki annyit ér, amennyit dolgozik“. Gazdasági őrségváltásunknál kormányzatunkat ezek az elgondolások vezetik és az egészséges jövendő bizonyára meg fogja hozni, hogy az igazgatósáéi tagság szakértelmet, komoly munkává Hallást és egvben a nemzeti célok minden uíógontlo- Jlat nélküli szolgálatát jelentse. MI TÖRTÉNT AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI ÉLETBEN A FELSZABADULÁS UTÁN? Maradjunk csak a részvényt árvaságoknál. amelyeknél többé-kevésbé pontos adatok állanak rendelkezésre. Szinma- gyar vállalkozás nagyon kevés volt. A románi® ál ás r törvény folytán itt is e!' kellett helyezni néhány román igazgatósági tagot. A réisz^énvtársaP'ágok kilencven százaléka román és zsidó kezekben volt. A romín vállalatok egyrésze a Romániának ítélt területekre tette át székhelyét. Azok a román gazdasági érdekeltségek. amelyek tissda román tődével dolgoztak és működésűket továbbra is itt folytatták. nem kellett sokat változtassanak összetételükön. legfeljebb az eltávozott régi igazgatósági ingok helyébe uj neveket jelentettek Ive. Maraditok * zsidó részvénytársaságok. Fia köznyelVen akarnánk beszélni, azt kellene mondanunk, hogy ,,megürült egy csomó igazgatósága tagsági állás, nagy kereslet volt jó hangzású magvar nevekben és lehetőség nyílott olyan iövédelmekre, amelyekért nein kellett megdolgozni“. A zsuló vállalatoknak érdeke volt liogv ..átfessék“ a részvénytársaságokat. Az első hónapokban csakugyan úgy nézed ki a helyzet, hogy a közvéleménynek valóba ti Igaza van, amikor az igazgatósági tovsá- go ki ran munkanélküli kenyérkereset iskolapéldáját vélte felismerni. Az eltávozott román tagok helyébe megvár nevek kerültek (megfelelő élőn evekkel é? címekkel alátámasizftva). az élet pedig foilyi tovább a maga ütemében és a tőkeérdek éhség vajmi keveset változott. Őszintén meg kell állapítanunk, hogy a közvélemény megiíé- lése szerint sokan kizárólag társadalmi súlyúk ÖASZ/ckültetéseik segítségével jutottak szerephez a gazdasági életben, de ez a szerep is csak látszólagos volt. mert legtöbbjük sem anyagi, sem munkabeli részesedést nem vállalt. A felszabadulás második esztendejében komoly megmozdulások kezdődtek a gazdasági őrségváltás hiánytalan megvalósi- tasara. Részint állami támogatáí**all, ré- ?zmt magántőkével, sok részvénytársaság csakugyan teljesen magyar kezekbe került. Gazdasági életben jártas szakemberek uj vá Ife I k ozás oka f alapítót tok és kétségtelenül láthatjuk a jeleit árunak, hogy elindultunk az egészséges fejlődés utján és csakugyan oK*n nemzedéket tudxink nevelni, amely felkészülten és élethivatásként keresztény magyar kezekbe adia a gazdasági élet vezetését* \ NINCS AZ A GYÖKERES VÁLTOZÁS AMELY NE JÁRNA ZÖKKENŐKKEL. Lehetetlen lett volna azt kívánni hogy az igazgatósági tagsági állásokul mindenütt komoly szakemberek foglalják el, mert sajnos, ilyen szakemberekkel Erdélyben nem is rendelkeztünk, illető !ieg nan-von csekély volt azoknak számai akik a román Imperium í’.ítatt gazdasági iraaivitáshoz szükséges szaktudást elsajátíthatták. Végiglapozunk a részvényt árvaságok uj igazgatóági tagjainak névsorán. F'ellesz- sziik a kérdést: mennyi szakértelemmel látják el fel dalukat az uj igazgatósági tagok? Találunk olyan neveket, amelyeknek viseliőiről el kell ismernünk. hogy miár a multbm is foglalkoztak gazdasági természetű kérdésekkel és nem az volt a céljuk, hogy jövedelmüket növeljék, hanem, csakugyan részt akarlak venni a gazdasági élet átállításában. Éppen ilyen tár- gyilagosságg üi art is le kell .szűrnünk ebből a seregszemléből, hogy olyan nevek 's felszínre kerülitek a gazdaságii életben, amelyek gazdasági sulvl és főkét semmi- esetre sem jelenteinek. Ere defiles- az volt a tervünk, hogy a cikksorozat adtai alapján névszerint fel fogjuk sorolni: ki hány helyen visel igazgatósági tagságot és milyen .szerepe! játszott a fV’fizabaduláíS előtt az erdélyi gazdasági életben, ügy érezzük azonban, hogy ai mai időkben, amikor mindennél fontosaid) a magyar egység megőrzése és a jövendő épi*őmun- káiánah előkészítése. még a statisztika rideg szám oszlopai is egyenetlenségek szitására lennének alkalmasak. ha nevek meíié összesitenénk az adatokat. A személyeskedést egyébként is mélyen éli teljük és elsőrendű fontosságú magyar érdeknek az elvi állásfoglalást tekintjük, amelynek megvalósulása magával hozza a gyakorlati élet gyökereiben való megváltoztatásátMegmaradunk tehát az általánosításoknál. Emlékezzünk csak, a fóvárosi lapok is állandóan ostorozzák az Aladárokat, és a strohmannokat. akiknek szerepe végleg lealkonvidóban van. Ha ebből a nézőszögből kezdünk mérlegelni, örvendetesen inég kel! á'laoi(áriunk, hogy bár nagyon sokan k'izárólag szerencsés születési körülményeik és összeköttetéseik révén jutottak igazgatós ári tagságokhoz. Erdélyben mégsem lehet i közéleti szeljem rornlíisá- ról v gv megmételvezéséről beszélni. KIK LETTEK IGAZGATÓSÁGI TAGOK A KOLOZSVÁRI RÉSZVÉNYTÁR- SASÁGOKNÁL? Örvendetes, hogy az igazgatósági tagok névsorában nagyon kevés erdélyi politikus nesésel találkozunk. Illetőleg nem lehet az erdélyi politikád élet vezetőit az.zal vádolni, hogy politikai súlyúkat, közéleti szerepüket idegen tőkével dolgozó vállalatok fémjelzésére adták volna. Tévedések el kerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a tifczta, magyar vállalatokban való részvételt nemzeti kötelességnek tartjuk, ha ahhoz komoly munka és szakértelem társul. Erdélyi politikusaink közül mindössze három képviselő cs három felsőházi tag szerepel az igazgatósági tagok kimutatásában. Ezek a polii il cnsok túlnyomóan közérdekű magyar vállalkozásokban vállaltak vezető szerepet legnagyobbrészt o'van magyar intézményeknél. amelyek a román impérium alatt is fennállottak és amelyeknek megerősítése és- fenntartása ::i keresztény gazdasági élet kiépítésére már eleve biztosíték. Földbirtokosaink egyelőre nem kapcsolódtak be a gazdasági é'etbe. A birtok politikai kérdések most állanak rendezés alatt és a magyar fö!dhirtokc>cosztály elsősorban helyzetének megszM á rd itásá rí gondolkozik s csak azután kerülhet sor arra. hogv más vállalkozásokba tőkét és munkát vihessen. Magyar lelkészeink is távol tartották magukat a közgazdaság: tevékenységtől. Az aj igazgatósági tagok javarésze szabadfoglalkozásúakból kerül ki< és olyan nevek is szerepelnek, amelyek a közélet más terrénumain is érvénveríil- nek. HOGY AN KEI LETT VOLNA HEI YF- ! SEN MEGOLDANI AZ IGAZGATÓSÁGI : TAGSÁGOK KÉRDÉSÉT? Anélkül, lio.y vádaskodnánk, vagy bárkil is sérteni akarnánk, Összegezésképpen azt a követ- * k«etetést vonjuk le, hogy a gazdaság: é;Jet átállítása nem fedi mindenben a közvélemény kívánalmait. Érvényes tételként kell elfogadnunk, hogy az igazgatósági tagság egyelőre m.a is a legtöbb vállalatnál bizonyos jövedelmet biztosit, amelyért nem kell megdolgozni. Miután megfelelő gazdasági szaktudással rendelkező erdélyi férfiakat — mint feuntebb is említettük — egyik napról a másikra nem varázsolhattunk elő, az lett volna az általános nemzeti kivánalom, hogy olyanokat tiszteljenek meg igazgatósági tagsággal, akiknek sem tőkéje, sem közéleti súlya, sem gazdasági tudása nincs, de a kisebbségi életben komoly érdemeik voltak. Itt jutott volna szerephez az államilag irányított gazdálkodás, amely kényszerítő jog szabályokkal, az úgynevezett jus cogendr vei szövi át a szabad gazdálkodás területét- Ideálisam úgy- lehetett volna megvalósítani ezt az elgondolást, hogy a kormányzatra, vagy valamely más elfogidat* lan erkölcsi testületre kellett volna ruházni az igazgatósági tagságok betöltésének feladatát. Vagyis: ez a rendelkező hatalommal felruházott felsőbb szerv meg* állapítja; a gazdaságii élet átállítása soráa ennyi és ennyi igazgatósági tagság került megüresedésbe. Szakembereink nincsenek megfelelő számban. Tehát érdemeket akarunk jutalmazni. A tisztán erkölcsi szempontok alapján ítélkező bizottság ezután olyan emberekkel töltötte volna be aj igazgatósági tagságokat, akik tényleg re-í vannak szorulva az azzal járó jövedelemre és kisebbségi múltjuknál fogva meg Î3 érdemelték, hogy ,,kedvezményezettek“ leevenek. Tudjuk, hogy erre azonnal azzal a válassza] fogunk találkozni: a gyakorlati életben, főleg a pénzvilágban és a kereskedelemben. lehetetlen ilyen eszmei alapon ítélkezni. Ezért történt, hogy a gazdasági őrségváltás egyelőre nem valósulhatott meg százszázalékosan abban a szellemben ahogyan azt a magyar élet vezetői céljukul kitűzték. Megnyugtatásul szolgáljon azonban, hogy a gazdasági átállítás nagy munkája még nem fejeződött be. A jelenlegi igazgatósági tagságok viszont nem jelentenek olyan óriási jövedelmeket, ahogy azt a közvélemény a román idők tapasztalatai alapján képzeli!. A mai korszak „legzsirosabb“ igazgatósága tagsága sem nyújt lehetőséget a gyors meggazdagodásra, legfeljebb gondtalan megélhetést biztosit Amit ma még egészségtelen tír nejnek tekintünk, azt a jövendő kérlelhetetlenül elsöpri. Az uj magyar gazdasága élet tervszerű kialakítása folyamatban van és fiatalságunk felkészült a> gazdaság* őrségváltás feladatainak megoldására. Nem kell tehát aggódnunk: az igazgatósást tagságok nem sokáig adnak alkalmat irigvkedésre vagy gúnyos mosollyal kisért félre nem érthető megjegyzésekre. A megerősödött magyar hazában az igazgatósági tagság is olyan munka vállalást fog jelenteni. amelyért mindenki emelt fővel és tiszta Telki ismereti el vállalhatja a felelősséget. Ismerjük meg haaéwkctt 1 Uj bővített kiadásban jelent meg: Prinz Gyula. Magyarország földrajza A mai kor követelményeinek felel meg Prin* Gyula, a kiváló magyar tudós munkája. Könyvéből a/, egész magyar haza arcképe tekint ránk. Erre a könyvre szüksége van a jogásznak. politikusnak. közgazdásznak, bankárnak, gyárosnak, kereskedőnek, katonatisztnek. köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak —. és egyáltalában minden értelmesen gonjoifcotio magyarnak. ÄJÖ cüs&.icötésben 9.40 peg&gő, Kapnató az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
