Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-18 / 161. szám
fc 1, L Jű L E ti mid jufiuM io. Mégis „magyar Cittisga“ lesz Marosvásárhelyig] Évszázados mulasztás! pótolva, a meder» tudomány szolgálatába ámítják a világhírű „Teleki-tékát*' Marosvásárhely világhírű kincse, a Teleki könyviúr, amelyről a nőmet tudományos világ is éppen annyit tud, mint amennyire a British Museum áhítozott rá, röviddel ezelőtt rémle 11eteshet oltósé- nek újabb korszakába lépett. Négy ember- öélőnél alig hosszabb történelme alatt most már a harmadik olapitólevelet bocsátották ki. de ez utóbbi gyökeresen át- alakitolta a kérdést: élővé tett egy intézményt. amelynek ezután beláthatatlan művelődési szerepe lesz nem csupán a j Székelyföldön, hanem egész Erdélyben és k eleim« gyarors zágon. A nemzeti kincset és jogos büszkeségünket jelentő murosvásárhelyi l eleki- könyvtár gróf Teleki Sámuel volt erdélyi kancellárnak alapítása, aki — amint végrendeletének 1811 november 14-én kelt függelékében, a könyvtár, levéltár és tuA KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ GRÓF TELEKI SÁMUEL KANCELLÁR dományos ásvány gyűjtemény alapítólevelében irja — „ifjúságomtól fogva nagy7 köV.réggel, szorgalmatossággal és fáradsággal szerzett.. . könyveim", egyéb mü- k‘nőseit is ideértve, ,.a tudományoknak nemzetemben és hazámban előmozdítására" hagyta. Teleki Sámuel hatalmas méretű művelődéspolitikai tervei szerint Marosvásárhely, a Bólyaiak városa, a magyar tudományos élet egyik legerősebb góca. nem kevesebb, mint ,.magyar Göt- tinga“ szerepét <töl|t be. S hogy a nagy könyvtáralapitó nem ötletszerűen, a gazdag ember szeszélyéből dolgozott, hanem komoly tervszerűséggel és előrelátással építgette a jövendő magyar tudományos étet alapjait, az egész művelődéspolitikai működéséből kitűnik. Például érdemes megjegyezni, hogy (sak a már említett végrendelet függelékében az alapítványok és segélyek egész sorát létesítette. A marosváisárhelyi református kollégiumban nyolc ingyenes ellátási helyet lefes tett, tiz jóigyekezetü papi, tanári és nemesfiunak fejen kint évi 30 korona tanuhnánvr segélyt hagyott, négy7 jutalmat lüzöfct ki minden évre, állandó ! jelleggé!, pályázati értekezésekre, n marosvásárhelyi létesítendő kórház szegény betegeinek táplálására és orvosi kezelésére is alapítványt tett. ezenkívül összeget hagyott a marosvásárhelyi református kollégium tanári1 fizetésének javítására, három református lelkész segélyezésére, ä székely udvarhelyi református kollégium tanári fizetésének kiegészítésére, a szászvárost, szalmáraéraetii, nagybánya«', zilahi református iskolák vezetőinek, a várad- olaszi református lelkésznek és református iskolamesternek, a sáromberki lelkésznek és iskolamesternek is fizetésid egészi-* tésiil. De mindenek fölött elsősorban kedvenc könyvtárait látta el anyagiakkal. hiszen naivon jól tudta, hogv ez nem egyesseknek, is egy nemzedéknek, hanem a nemzői egészének, a magyarság egyetemének üdvét szolgálja. Óriási nyilvános könyvtára és tudományos gyűjteménye heten kint háromszor vollt nyitva a 'tanulni vágyók számára. Könyvtáros, helyottes- könyvtáros, rmok és könyvtári szolgu végezte a munkát. Teleki Sámuel azt is tudta, hogy7 egy tudományos könyvtárnak lépést kell tartania a tudományok haladásával. különben a könyv anyaga edőbb- utóbb műkinccsé válik s nem tudja betölteni segédeszközi szerepét magyar tudósnemzedékek nevelésében. Ezért Marosvásárhely főterén egv lakóház es egy vendégfogadó, továbbá egy szőlő, gyümök-vé és velemériN c-k<r| évi hasznai hagyta ^essStondőnként . . . könyvgyűjteményemnek tökéletesítésére és Im.sznos uj köny* vekkel 8z«»poritására‘'. A Teleki-konvvtár jogi helyzetére jellemző vo'f, hogy alapítója, látva az egyházak. munkáját a tudományok művelésében, az erdélyi református egyház főhatóságának főfelügyeleti jogot biztosított, amely a gondozó kinevezésére is befolyással bírt. nagy •" ídiilor. umnl .ij.il ' 1 • !i*■11•;:! i •. hogy ez az rnl*/.m< ny un kon m ./< un, látványosság, idegenforgalmi különleges ség, vagy egy nagy magyar szelimn tiszteidet parancsoló hagyatéka, de s< miniképpen sem lehet a tudományos élet fórra er mert száz esztendő vei elmaradt a tudó mányok szédületért íí jlődése rnögöti • V könyvtár gondozója *•>- felügyelője ugyanakkor érlcsilfctte «z érdél)i /cfoi main.-, püspöki hivatalt is. hogy a 1 » lel.i Gráf Teleki Sámuel második alapító levele A nagy alapító halála után ez a felbecsülhetetlen művelődési kincs úgyszólván abban az állapotban maradt, ahogy megteremtője hátrahagyta. Kitűnt, hogy a legnagyobb jószándék mellé még okkora szervező erő is kellene, amekkora az alapítónak volt. így a könyvtár könyvbeszerzése már 1829-nél megtorpant. Egyideig még változatlanul szolgálhatta a magyar tudósképzést, hiszen akkoriban a tudományok meglehetősen, ólomlábon járlak, a könyvtáralapitó viszont teljesen korszerű, minden jelentős müvet tartalmazó könyvgyűjteményt hagyott nemzetének. Ámde a század második felében a hirtelen megrugaszkodott tudomány ugv elhagyta a könyvtár állományát, hogy az bizonyos tekintetben már csak kiindulópontnak, forrásnak, egy bizonyos korszak áttanulmányozására alkalmas könyvmuzeumnak számított. A Teleki-nemzetség érezte, hogy a könyvtár igy korántsem felel meg az alapitó nagyvonalú elképzeléseinek 9 ezért a család arra törekedett, hogy7 ismét uj életet vigyen ebbe a páratlanul nagy lehetőségeket nyújtó magyar társadalmi intézménybe. Ezért a volt erdélyi kancellár dédunokája, gróf Teleki Sámuelt valóságos belső titkos tanácsos Budapesten 1913 december 6-án közjegyzői okiratba foglalt uj alapítólevelet bocsátott ki. Benne rendezte a Teleki-könyvtár és gyűjtemény jogi helyzetét, tisztázta a Teleki-család és az egyház közötti vitás kérdéseket. Megállapította, hogy az alapítványi jőve* delem körben annyira elértéktelenedett, hogy még a könyviár fenntartását sem fedezi. annál kevésbé lehetne könyvszerzésre. a hiányzó müvek pótlására gondolni. Másrészt viszont azért volt szükség erre a rendezésre, mert ez a Teleki-fiág az alapítvány átszervezőjében megszakadt, de ő biztosítani akarta az intéinzény fennmaradását. sőt áldásos működését az alapító szándékai szerint, vagy — ahogy az alapítólevél mondja — „anyagiakkal körülbástyázni, hogy annak örök léte . . . teljesen biztosítva legyen'4. Ezért ötszázezer korona készpénzt tesz le. Ezuital számba is veszi a könyvtárat. Hetvenezer kötet hittudományi, bölcsészeti, földrajzi, orvostudományi és enciklopédikus mű van benne, nagyobbré9zben a tizenötödik századból a tizennyolcadik századig terjedő időbők mintegy nyolcmillió korona értékben, természetesen , bolti áron“ számítva. Muzeális értéke felbecsülhetetlen. Ugyancsak ebbrn az alapítólevélben kimondja, hogy amennyiben Marosvásárhelyen egyetemi jellegű főiskola létesülne, a könyvtár, levét!ár és ásványgyüjtemény annak fennállásáig kiegészítő részéül rendeltetik. Ez a gondos alapítólevél uj korszakot nyitott a Székelyföld rendkívüli intézménye történetében. Sajnos, a veszteit világháború után következő zavaros időszak £ még inkább az idegen megszállás meghiúsította az alapítvány átszervezőjének nemes szándékát. Amire könyv szerzés indulhatott volna a nagynevű könyvtár részére, a román csapatok megszállották a Marostól északra elterülő magyar tájakat ia, bementek Marosvásárhelyre s ezzel uj, szomorú korszakot nyitottak egy7 éppen ßlßUÖTHGC.E S.VMM JJS SRI TELEK! <!e .%/«•>. gar.y int*?/*. V'cii'X'H 1 «éti-.(áraiét,cf i atinos e\ étid irtpíixts0.1 <line eluxuieltiejed fii.-|Kei*ofse> imnjtji‘1 ( >şhtp < 1 Hte^mnda eoíVMUi'liui ahta; Haéi- rbn-'iiK <-L S-rvpPv • ivrit -vtti-í-w A cterVi» rain oii v.t . ,.W,, /„Xv■ ■ fc/fí &ru; >7 /Y!.ş:-r r>< .'«.iái! i nt'?/<?/<(■!'■/; •• , 7 ÓÍcuyL JK: - ffrtt'Á/t/ '}</{«.. - j- xv . ’ y VÁV3.| Aí.fc A ■£?<!>/.■:. V . S'.e • •/ ... vt « . X<V- Áí- • , ée e v? /vy.?/»,(yrxtpüi- • ÍS>.n//<<■■ ■:(< M í! t C YC V'i-AV'-: ‘ ' \ A TÉKA 1796-BAN akkor feltámasztott magyvir intézményre s rajta keresztül a magyar tudományos életre is. Román tervek Á második alapítólevél a közalapítványok sorába állította a Teleki-könyvtárat, a közoktatásügyi miniszter ellenőrzését biztosította fölötte, de ugyanakkor állami kötelességgé tette annak biztonságát. Kifejezetten előírta, hogy amennyiben mpwszállás feszélye fenyegetne a székely fővárost, a köny-vtár biztonságos helyre szállítandó s mindedig ott őrizendő, amíg saját épületébe, a marosvásárhelyi Teleki- könvvlárépiiletbe vissza nem szállítható. A megszálló hatalom' görcsösen belekapaszkodott az állami ellenőrzési jog gyakorlásába. S mert szeretett volna minden knl túrért éket a frissen emelt fővárosban felhalmozni, többször elhatározta, hogy a marosvásárhelyi Közművelődési Ház kincseivel, hires képtárával és orgonájával egyidejűén a Teleki-könyvtárait is Bukarestbe szállítja. Előbb széf akarta osztani az anvagát a bukaresti könyvtárak között, később az egyetem mellett létesítendő nagyobb könyvtár törzsgyüjteményéül szánta, végül pedig külön épületben akarta el- • helyezni, igy együtt, ahogy itthon volt, hogy ne hányja el a művelődéstörténeti beosü müveket egymástól. A tervezett épület, szerencsére, az egyéb ugyancsak sürgős állami építkezések miatt egyre késett s a könyvtár elszállítása igy a magyarság, elsősorban a Teleki-család és az egyház ellenállásán megakadt. A veszély azonban mindig ott lebegett a könyvtár fölött. a TsSek? cssfátí és @ református oqvh*z msjtfaláslfja a nap aSapitá áimát Észaierdély és a Székelyföld felszabadulása a Teleki-könyvtár életében is sorsfordulót jelent. Gróf Teleki Károly, n j könyvtár alapiitványszerinti gondozóba és felügyelője egy személyben, a m. leír. közoktatásügyi miniszterhez intézett, 1941 november 30-án keltezett levőiében lemondott jogainak gyakorlásáról, hogy igy elindíthassa a könyvtár átszervezésének A KÖNYVTÁR MOSTANI KEPE család elhat Árazásából, miniszteri engedéllyel, a könyvtáralapitó ős szándékához hi ven, hajlandó átadni a könyvtárat az erdélyi református egyházkerület gondozásába. Ekkor közvetlen megbeszélések indultak a Teleki-család, a közoktatásügyi, miniszter, mint közalapítványi hatóság és, az erdélyi református egyház közöli. Valamennyien a legteljesebb egyetértésben úgy állapodtak meg. hogy „Marosvásár-i hely, a magyar népiség l?egkeletihh igazi, székvárosa4* valóban alkalmas vállalni a magyar művelődési góc küldetését. A református egyházkerület, az ..erdélyi ma gyarság bevehetetlen vára44, ezután vegye gondozásába ezt a világhírű intézményt, a magyarság közös erejéből fejlessze korszerű színvonalra és állítsa a magyar tudományos élet szolgálatába. Kolozsváréi* 1942 március 18-án elnökből és tizenkét tagból álló alapítványi tanács alakult s ki-, adták az uj, immár harmad-k alapító levelet. Ezzel Teleki Sámuel szellemében n „változott viszonyokra való tekintettel, de az alapitó szándékának tiszteletbeníar tásával“ megvetették alapját a könyvtár továbbfejlesztésének. E harmadik alapítólevél azonban nem csupán korszerűsítés, nemcsak egy kissé, avult intézménybe életet öntő jogi rende-. zés, hanem méltán lehet művelődéstörténeti fordulatnak nevezni. „Adjunk hátvédet az Erdélyt szolgáló tudományos. munkásságnak44 jelszóval úgy oldotta meg az alapítvány sorsát, hogy az ne „holt vagyonná váló nagy kuHurkincs“ maradjon továbbra is, hanem legyén ,,éiő és ható erő nemzeti művelődésünk szolgálatában". Gyakorlati megoldása is igen érdekes. Az alapitólevéli változatlanul fenntartja továbbra is az eredeti Teleki-könyvtár anyagát; éz lesz az intézmény dísze és kinc.se. De szorgalmas munkával és tudományos pontossággal megszerzi az azóta megjelent tudományos könyveket. Az erdélyi református egyházkerület történelmi és egy ház mii vés ze ti anyagának összegyűjtése révén egyházi múzeumot alkot. Az egyház és a Teleki-család levéltári anyagából egyházi és családi levéltárat szervez, üsszeállil ja Marosvásárhely heív- történeti emlékeit és összegyűjti nyomdatermékeit. Végűi pedig Tudományos Testületet szervez a nevés erdélyi reformátu tudósokból, hogy a könyvtár nyújtotta előnyök birtokában, az alapítvány kiadá MâFtoîi Gyula vízvezeték, csatornázási, központi fűtés, fiirdőberendezési és villany- szerelési vállalat. Munkát vidékre is vállalok. Bariba Miklós-utca 5. Telefon 29—34.
