Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

thLVRZtK ö Őrségváltás után yyUylgtiBHSiLilta Seregsssifil^ a teiwámsi ni ffld0iar k Jm >bi eó IS V bt' í&f j o't OT Cv Tt >m iv.i la s? 4» W n KOLOZSVÁR, június 20. (Ár. Firenzék, rnunkít t ársá; tói.) Huszonkét hónap telt ej idestova azóta., hogy Kolozsvár gazdasági és politikád életében olyan fordulat ment végbe, mely a kétévfcizcdes, szenvedésekkel tek türelmi helyzetet egyszerre megváltoz- i1«ita, s helyet adóit egy olyan törtcueirai fV.vamrtnak, mely a magyar termek), k-e- reiikedő és munkásosztályok é le tl-e h eí ő s égé r van hivatva megalapozni, n jjászerrSzná és felvirágosíatnk itt. ErdéSy fővárosában, szá­mos olyan magyar kereskedő család él. He­lyeknek ősei száz, vagy még -több évvel ez­előtt telepedtek i.t le, s vezetőszerepet ját­szottak Kolozsvár kereskedelmi életében, da az idők folyam-in. különösen a két ntöb­bi évtized (idegen uralma alatt, tönkremen­tek, vagy kénytelenek voltak összehúzni ma­gukat valahol a külvárosban. A közel két év előtti boldog fel szál; ad n - lát, a magyar felséghatalom be Ívre ál litis» újból é’etrehivta ezeket a kereskedőket, akiknek most minden igyekezetük, törekvé­sük az, hogy az uj utakon elinduló magyar és Keresztény gazdasági életet kifejlesszék S régi hagyományaikhoz kisen, a belváros­ban, a város szivében, a Főtéren és a íor- galmasabb útvonalakon helyezkedjenek el és kezdhessék el az uj életet. ílozzávelő- 1 égési? ii eddig mintegy ötven kolozsvári keresz­tény megver kereskedőnek sikerült uj üz­letet alapi tűni, rogy szerény kis üzletét megnagyobbítva, áthelyezni a forgalma­sabb helyekre. Nemrégen boldog örömmel üdvözöltük azt a várospolitikái, s a Baross Szövetség­nek azt a kezdeményezését, amely tehetővé tette, hogy Kolozsvár keresztény magyar ke­reskedő társadalma ismét visszakerülhessen az őt méltán megillető helyre, a város szi­vébe. Néztük, heteken ál figyeltük, milyen lázas munka folyt a gazdái cseréit ni -eká­rosa üzletekben, hogy szépítettek, esincsl- f-otték és varázsolták Ízlésessé az uj keres­kedéseket, s most. hogy ez a nagy munka már jórészt befejeződött, érdemes cgv kis seregszemlét tartani közöltük. Jóleső öröm­mel kopogtatunk ke sorjában ezekhez a ke­reskedőkhöz, ak’k lázas buzgalommáí, nagy áldozatkészséggel és igazán nagy tőkebefek­tetéssel jelentős anyagi terheket veitek ma­gukra, hogy világvárosi fénnyel, művészi íz­léssel rendezzék be portájukat, hogy el át- h ássák üzletüket megfelelő áruval és ezáltal a vásárlóközönség legkényesebb ízlését is klóié gitbcssék. NTézluk. figyeltük a munkájukat, s mögt, hogy a megszépített, ki es n c-sit ott üzletek egymásután, sorbim megnyíltak, had mutas­suk he őkel egyenként is o nagyközönség­nek. Nyáron, harminc-negyven fokos káni­kulai hőségben. világháború és gazdaságii válság közepette startoltak. olyan szivve’.- lélekkel, cd)an töretlen hittel és igazi lisz- tu'.t magyar akaratiak -indultak, hogy hisz- szük — az Isten meg fogja segíteni őket! Tegyünk körsétát, kopogtassunk be né­hány pillanatra hozzájuk, s készítsünk mind­nyájukról egy-egy pillanatfelvételt. Fogalom a „Pitvar“ neve Első utunk a „Pávai‘'-hoz vezet. A név nemcsak ismerő’.*. de immár fogalommá vált. 19o6 év nyarán alakult inog, először mint önálló Pitvar Háziipari és Népművé­szeti Szövetkezet. Hárem kitűzött céllal du­duit. Az egyik az voll, hogy az akkor már nagyon nehéz viszonyok között élő legszegé­nyebb m agyar népre legeket munkához és keresethez juttassa a magyar népmüvéezei és háziipari termékek által, továbbá, hogy ezeket a cikkeket megismertesse a nagykö­zönséggel s végül, hegy kizárjon ezen -a té­ren minden közvetítőt, hogy a nehezen elké­szítet! munkák minden egyes fillére a ter­melőhöz juthasson. Szerény kis udvari raktárhelyiségben nyi­totta meg üzletét először a Pitvar, de fiz ér­deklődés oly nagy volt úgy a termelő, mint a vásárlóközönség részéről, hogy három hó­nap alatt mâr utcára nyíló kis üzletet nyit­hatott a Szentegyház-utcában. A vezetőség sohasem az üzletet és a kereseti lehetőséget nézte, hanem minimális haszonnal, sokszor ráfizetéssel dolgozott, de rövid másfél év alatt mégig elérte mindhárom kitűzött célját. Minden magyarlakta! vidéken, a Székely- földön, a Bánátban, Bukovinában, a Me. zöségen stb. felkutatta a népművészeti és háziipari termékeket, jelentős kereseti le­hetőséghez juttatta el népei, s megismer­tette és megszerettette ezeket n terméke. krt nemcsak az cdtkori Romániában, ha­nem. külföldön is. Személyes összekötte_ térben állott minden egyes házíipar ássál, a' munkát egyenesen tőiül; rendelte'és az érte járó összegeket csal; űz ő kezeikhez fizette h, ■' - - - ■ ­Ugyanokkor igyekezett mindenütt nevelő ha­tással tenni és visszavezetni q népet az ere­deti, régi magyar minták, motívumokhoz és kiküszöbölni minden idegen ízlés hatását. A román szövetkezeti törvény nehézségei és a nagyon jellegzetes magyar működés miatt ti szövetkezet vezetősége jónak Jalta önállóságáról lemondani és a ..Szövetség“ Gazdasági és liitel.szövetkeycfj Központba beolvadni, lg) sokkal biztosabbnak látta a helyzetét ég megnyílt a tehetőség, hogy to­vábbra is fenntarthassa az üzletet. A felszí»-, haduiás után a nagy érdeklődésre való te­kintet tel nagyobb üzlethelyiségbe költözött a Deák FerenC-u'tcáha. Végűi a keresztény kereskedők és üzletek felkarolásával! ezév májusában a Pitvar is megtalálhatta az őt megillető üzlethelyiségét és kijöhetett az uj főtéri helyiségbe. A választékos ízléssel be­rendezett pompás kis üzlet, itt virágzik most tovább a város sz vében és valóban dísze a Főtérnek. Személyzete előzékeny és- jumodo- ru. Vezetője pedig grój Bethlen t.ösztöne, aki az elmúlt, nehéz, viszontagságos hat év alatt lankadatlan szorgalommal és hittel dol­gozott a cég fennmaradásáért. A Pitvar célja továbbra is az marad; hogy mentői több munkát juttasson a legszegényebb fa'r.si néprétegeknek és munkájukat becsiu-eies áron megfizesse, «. vásárlóközönséget pedig rászektfls.sa arra, bogy megszeresse és vásá­rolja a háziipari termékeket. Mit tere miéit a Méhkas Diákszövetkezeti Mindjárt a Pitvar közelében találjuk a „Méhkas“ Szövetkezetét. A név hallatára önkéntelenül is eszünkbe jut az idegen ura­lom alatt étet-haiáiharcot vívó magyar egye­temi diákság. A Méhkas Diákszövetkezetei a kolozsvári magyar főiskolai hallgatók ala­pították 1938 tavaszán, a gazdasági önellátás’ és a szövetkezeti eszme önsegélyző gondola­tából kiindulva, azért, hogy élelmezési kér­désüket valahogyan megoldhassák. Gazdasá­gi jellegű tevékenységen kivid a szövetke­zet otthona volt a magyar diákságnak és annak összefogását szolgálta. A hazatérés után. 1940 őszén o magvar fő iskolás diákok an vagi ellátása n hivatalos* menzák által ör­vendetes megoldást nyert és a Méhkas sző­ve'kezet működése részben feleslegessé vált. részben pedig u diákság gazdasági önellátá­sának gondolata és. a többi célkitűzések >u-«s irányú utat ddclá.-tak. A Szövetkezet ezért üzletkört változtatott és mint -könyv-, papír- és -Írószer Diakszövekezet lépett ne a magyar kereskedelmi éleibe. A Méhkas Szövetkezet példaként áll n ma­gyar értelmiségi ijjusfég előtt és utal mu­lat arm nézve, hogy kereskedelmi téren ti szövetkezeit munka az, amely tíz. egészsé­ge.s‘, uj Magyar országot szolgál ja, A Szövetkeze! célja a tagokat a szövetke­zőt ÜKÍelkÖréhe. tartozó árucikkekkel ella-Uji, másfelől pedig fejlesztem a (közönség iro­dalmi ízlését. Ezt utóbbi celt szolgálták az írói estek. Az elmúlt évben a Szövetke­zei négy írói estet rendezeti, hot hó szere­peltetésével s mintegy négyezer ember régz- v ételével. Az irodalmi könyveik arusi'esámd egyetlen szempont érvényesül, hogy igazi magyar értéket képyuvfjjenek. A Szövetkezet feleslegét nag.yrészheu diákszociális célokra fordították. Ezer pengős alappal szakkönyv- scgélykönyytárat állított fel a Mellkas, ame­lyet a dr Tóik Samu ügyvezető igazgató irányítása alatt álló vezetőség évenként ha­sonló, vagy még nagyobb összeggel bővít. Az igazgatóság egye.őre szerény kérőiéihez mérten úgy határozott, hogy ez év őszétől kezdve minden évben egy jo képessc-ekkel bíró szórvány magyar gyermek középiskolai 1 şui'tatását -viilíaljú és - gpml u visel, reá ta­nulmányai befejezőéig. Ms 9Î Akarat úá A belvárosban három cégíáb áréi is lrr- déti a felirat az ,,Akarar< céget A Főtér lő. szám alatt a téxtilosztáiy 1 találjuk. A 11.' szám alatt a e-’pőosztá-lyt, az Un-iö-ntcá 11. szám á’ott pedig a eserkésr, sport és leven lé- ossl'ú.lyt. Ez a szövetkezet l°37-ben alakult meg 31 taggal, összeadott harmincegy ma­gyar diák s Összesen 50 pengő, alaptőkével, illetve akkor ezerötszáz icjjel egy kis ud­vari szoba! béreltek és megalakiiolták az „Alfa“ szövetkezetei. Az idegen uralom alatt ugyanis nem lehetett magyar nevet adni az uj cégnek és ezért kezdték Alfa néven, de ők voltuk az elsők, most a felszabadul is után, okik az idegen hangzású cégnevet ,.Aik-arat“-ra változtatták. Az uj név min­denben fedi -is ennek a kis tilákszövctk.e'Öt­nek egész lényegét. Akartak létezni, akar­tak fejlődni, akartak segíteni, egymáson, s ebből a töretlen, szilárd akaratból évek el­múltával .pompás, virágzó üzlet lelt. A kez­detleges kis udvari szobából 1940-ben -a vá­ró-háza épületébe költöztek, majd 1941-ben megnyitották a második üzletüket és 1942- ben a harmadkat. A tagok száma ma már ezorötezáz. Hatalmas raktárral és tőkével rendelkeznek. Tagjai ők is a ' „Szövetség“ Központnak. Ügyvezető igazgatójuk Desbor. des Viktor, aligazgatói pedig 'Nagy János és Vajda Dénes, A textil osztály vezetője Régeni Tiber cégjegyzés, a clpőosztály vezetője Col Andr/tS, a cserkész-, sport- é& leventeosztály vezetője Nagy János. Akik itt éltünk Kolozsváron, szemtanul voltunk ezzel a csekély kis alaptőkével in­duló lelkes- magyar diákiékor munkájának és örömmel köszöntjük az uj, virágzó három üzletét. A Szövetkezei hatalmas fejlődése kiváló vezetői képességeinek és lankadatlan szorgalmának köszünhotő. Gb'é&wíc$ és Palotai női divatáraháMS A Főtéren a 11, szám ólait nsiilt meg a Gdories és Palotai-cég női dívotámhiiza. A társascég beltagjai Kolozsvár egyik legré­gibb és legelőkelőbb kcreskedocyaladjamak, leszármazottjai. -Víig Palota* Jenő a város egyik legtekintélyesebb divatáruüzletének' vezető alkalmazottja volt, addig Cllovics Gyula a kolozsvári Takarékpénztár és Hi­telbank intézetének volt húsz éven át egyék főtisztví-elője, de ezidő alatt is mindenkor ;fenntartotta kapcsolatait a magyar -keres- .kedőcsahídokkal. Jómódom, előzékeny, ro­konszenves mind a két tulajdonos, síkiket ü régi Kolozsvár társadalma jel ismert. A Fé­léién megnyílt uj divatház választékos árui­val- dús raktárkészletével áll 'rendelkezésére 1 közönségnek. Az üzlet berendezése nyu- ige-tcurópai stílust mutul, Minden bizonnyal ■ uj női divatáruba? hamarosan egyike tesz Kolozsvár legvirágzóbb üzleteinek, amit mél­tán meg is érdemek Sz&léné N&fvéiíi Gabre&Jia népi kézimunka szaküzS&te A városháza épületében (találjuk Szele Mártonná, Horváth Gabriella, népi kézimun­ka és női. ruházkodási cikkek .szaküzletét. Csinos kii-s üzletéi a Nemzeti önáll-ósitási Alapból nyert kölcsönnel al ar>’>t >. Üzleie- ben a legszebb és művészi népi kézimunkák me'lctt a legválogstottabh Ízléssé] összes lá­tott női ruházkodási cikkeket «aláljuk: ha­risnyák, fchérnemüek, blúzok, olkaim! ru­hák, kötöttáruk, kézimuiikafonalaik, tömő pamutok. ruhgtMsze-k, háziipari művészi tár-' gyáik. stb. Szeléné Horváth- Cabdeli:!, egyéb­ként ho"- ízű időn keres/liil lelkes munka­társa. volt ia Pítvarnrk' s uj üzletét finom Íz­léssel rendezte be. A jó és pontos kiszolgá­lás mellett minden Ízlésesen öltözködő hölgy megialálja ebben a kis üzletben mindazt, amire szüksége van. , Körsétánkat folytatva, a lobbi uj belvá­rosi keresztény ii/'e'eke| következő szá­la u rrkbúu mu t.í'tj iik be. Gredinái {űrét. latoink alapján, találtunk egy megoldóit,, amelytől először húzódoztunk és most for­dítva dolgozunk: vá’og-wuk ki azokat a kereskedőket, akiket önállósodásra alkal­masnak találunk, válogassuk ki azokat a lielyeket, ahova magyar kereskedőket aka ránk tenni. — mondotta a miniszter — -*s amikor tudjuk, hogy bányait vaunak, azok­nak az érdekék« fokozatosan vonjuk meg az ápPrigaz-O'lványt azoktól, akiktől c-'l akarjuk vonni, ennek a munkának az érdekében. Nap ok i g tarlóit ez a munka, amely nem ter­jedt; ki a Székelyföldre, mert hiszen itt van a legkevesebb idegen kereskedő és ipariga- zolvénnyel ellátott ember. Máram-arossziget város és n négy székely vármegyét kivéve, jvJ». 7000 zsidó kereskedő van és ugyanannyi keresztény, amely nem­zetiség szerint feldolgozva nincs, azonban az az érzésem, bogy a magyar ember a. ke­resztény számban meglehetősen kevés. Szo­morú azonban az, hogy ez a kereskedői lét­szám, kivéve Máramarcssziget és a négy székely vármegyét, 25 százaié Lkai több. mint amennyi kereskedőt eddc ez, a terület, ügy hogy « kereskedők érdekében tényleg egy re. víziót kell végrehajtani és ennek n reri-' :iának a végrehajtására, — ha ezt a ki- jejezésl használom — a kot many végre, elszánta magát, azonban ügyelnünk kell arra, hogy újabb tényezőt vessünk lel«. Kellő tapintattal és eréllyel meg tudjuk tenni azt, bogy több egyéntől, sokaktól Sz ipar,igazolványt megvonjuk és helyükbe ül­tetünk nekünk megfelelő egzisztenciákat, ami még ebben az évben, vagyis nagyon rö­vid idő alatt meg fog történni. Már most, and az üzWkelviség kérdését, illeti, amelyet én állandóan szorgalmazok, annak különböző akadályai vannak, nagyon komplikált kérdés, de én remélem, bogy rö­videsen ezt i.s el lehet oszlatni. De megbíz. hf >atlcn kezekbe nem adhatjuk az árut és az ü slei h elyiségeket. Az iparreri zz ól sejtelemül megc. ináljuk A mi munkánkban az a fontos, hogy ke­veset beszéljünk és sokat tegyünk. Ha be­szélünk és semmit sem teszünk, ekkor azzal úgy csak kárt ■•zenvec.belünk', úgy belsőleg, mint (t külpolitika szem pent jóból. Ezt oz intézkedést kellő pillanatban anyagilag és üzlethelyiséggel óhajtom m ig alósiígmi: több önálló egzisztenciák helyezünk el a magsa/, rég fontos területemé' U „Msgliizftatatfao kezekbe síén adtuk az árut és az üzlethelyiségeket!“ ítsvíiigsea uieiflfezdodik sz tpar£ng3l IveX fsüiivlzsgálása K0L07SI ÁR, június 20. Röviden már ló­ra! adtuk, hogy a székely kerületi Kereske­delmi és Iparkamara ünnepi ülésén felszólalt r,<r l argo Józsej, m. kir. kereskedelem-, közlekedésügyi és jpQrügyi miniszter is. A Székely Kamarai Közlöny most érkezett száron szóról-s-zóra közli Varga miniszter felszólalását, amely a hazatért Erdély ösz­S7.es ipari és kereskedelmi problémáival fog­lalkozott. Fon oynak tartjuk beszédének azt a részét, amelyben az Iparigazo'ványok re- viziójárő!’ szól és i mely a kormány ál­láspontját jelenti, teljes részletességgel is­mertessük az érdekeltekkel. i,Az ipari gr-zolrany revíziójáról olmon- dem azt, hogy a felvidéken nyert íapaszla­,,Senki pariaga elmen néhány nappal ezelőtt foglalkoz­tunk a Horthíj Miidós Sportliget előtt, a Bors vezér-utca és a Szamos közt ki­használatlanul hagyott, mintegy hét hol any i városi ingatlannal. Feltettük a kérdést, miért maradt parlagon éppen ebben az évben, amikor az egész or­szág minden talpalatnyi földet Iconylur kertészetnek: rendezett be. Akkor is. mint mindig, csak kizárólag a magyar közösség érdeke vezeteti. Távbeszélőn megkérdezheti ül: volna u polgármes­teri hivataltól, de ebben az esetben mindössze két ember tudott volna a vá­laszról: aki megkérdezte s aki felelt neki. Ellenben azol:, akik több ízben felhívták a figyelmünket rá, segítségün­ket lié'rve egy közügy rendezésében nem. bizonyosodhattak i-obia meg ar­ról, hogy megkérdeztük, sem arról, hogy a városháza komolyéin fog!(filter- zile a kérdéssel. A ciki: szükséges volt az ügy tisztázásához. A város háztartási ügyosztálya fog' lalkozott a kérdéses terület parlagon marc,dúsára!. Megállapította, hogif a város a muh évben a többholdas terü­let egy részét átadta a Közjóléti Sző­ve! kezelne I: kiskertel: céljaira. I gvan csak a midi él ben a Sportliget előtt; részt le vén te-gyakorlótérnek jelölték ki, most terepegyejigetés folyik rajta s igy kivontál: a mezőgazdasági megmű­velés alól. A Bors vezér-idea és a Sza­mos közti sáv ma a sétatérről ide áthe­lyezett népssórakosótérül szolgál. M A magúul: részéről örömmel vesz- szül: tudomásul a város háztartási iigír osztályának tál aszút, meri azt látjuk belőle, hagy ez a uagykiterjedésit tcri'r ler nem felcdékenység miatt maradt az idén kihasználatlanul. RÖVID TÁVIRATOK Koppenhága, jivnius JO. (O.F-I.) A RUzau hiiügyönksópr jolentés.eszerint Lottow von VorJe-ck S*S. vezető, Schatlburg' parancsnok utóda, a dá.n önkéntesek élén a keleti harctéren elesett. Bueuos*Ayres, június 20. Brazíliá­ban behívták az 3919, 19-20 és 1921-e* évfolyamokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom