Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

€ . 3 \ 1 Junius 20. Iz élelmiszerek legújabb adagolása a Mámét birodalomba;! Itlltl l\, június -0 \ birodalmi kü/élel­mo/c'i miniszter apri 1;~ 6-tól rsókkcn'UóIe a k«*uyér, Ini'., zsiuniók adagokat. K/t a csük- ikentést rcs/.ben az elmúlt to ok k. dvvzöt Itat idő jár::<i v iszonyai tettók szükségessé. Kii- tiiiió'i'n az 1 >39 10 és 1010 II. evek szi­guru !t le kedvezőtlenül befolyásolta a ga- liomi- és lakarmánvnemiiok lojlódeset. Ennek következtében a hns-lonnelés »« csökkent es a meglévő készleteket fokozottabb méri ék­ben ke leti igénybe venni. A fejadagok e-'íökken-'.éisét az élelmi-zersziikséglet emel­kedése is indokoltiá lelte, amely «z aktiv német hadvezetés kövCikezménye. A bábom sikerének érdekében a véderő iólsz.i- mát és a hadiüzemek munkásainak számút növelni ke! t;. Ez a tény az élelmiszOrszük- séglet emelkedését eredményezte, mert műid a Ironloii küzdő katona, mind a hadimuntkás a Birodalomban nagyobb fejadagot kap. mint az aligns fogyasztó, liyinóiloii az első háborús év és a inoslími, harmadik év kö­zött például a nehéz testi munkát végzők. valamint az ej|< li munkások sy.óinu lobi» unni egymillióval emelkedett. A háború alatt a bitodaánnba seregVtt külföldi mun­kaerők száma mint<‘gy kot rs félmilliót tesz ki. Az ö munkáljuk is az. uj Európa fi'lál'i- ti’sál segíti elő, va'umiut azé :i sokml'ió liadifogolvé is, akik a Hirin':*lomban ré^zi vesznek a háborús termelésben. Számuk nö- vekedésévei természolszerüleg fiz cl'e'lmö/.cr- fogvasztás is megnöveks/jk. E/enikiviil e. Ili- roda'-omből állandóan mennék éleim irtzei- sza'iitinánvuk az elszegényedett m€gs/ál't területekre is. hogy a lakosság szükségletéi kielégít>ék. Ném.'loiszág a bábom harmadik j évében :i szövetséges Finnországnak jutta- i t< t kény érmagvakkal együtt mintegy 1(1 | millió, a birodalom területén kiviil élő sze­mélv. évi kenyérellátásait fedezi, lui/â•> né|. kiil mondhatjuk, hogy a Birodalom jeleu- ieg mintegy 120 millió embert lát el élelmi­szerrel. Egyedül 'kenyériből a Birodalom köz- ellátú.sábo/ tartozó személyik részére napon, la Id). 300 000 mél firmáját osztatlak szét. Heti éleimiszeradagok a Birodi’omban Korcsoportok a) Kenyér 0—.1 éves 3—6 ,, 6—10 ., 10—20 .. 20 éven felülj átlagfogyasztók b) Zsiradék 0—3 éves 3—6 „ 6—14 „ 1-1—1B „ 18 év'en félőlii átlagfogyasztó e) Has 0—6 éves 6—18 „ 18 éven felüli állagfogyasztó Kenyérből —• ideértve a Észtet, a sütő­ipari termék kel és a cukrászsüteményeket is — az átlagfogyasztók az eddigi heti 2.250 gramm helveţi 2 000 grammot kapnak. A 10—20 éves fiatalkornak fejadagja vállo- z.at'on maradt, mig a gy emu kék. úgyszintén a munkások különböző kategóriájára meg­állapított konyéríejad.-gját a rendes fogyasz­tóknál éleibe! éptete It csökkentésneik megfi - lelő arányban lesfcá'ilitották. Mig eddig a liíiodítlom egyes részeiben a fogyasztói szo­kások figyelembevételével különböző voll a hány,'d, amelynek erejéig a kenyér jegy el­lenében búzából készült sii lő termék ebet le­hetett vásárolni, ezentúl á fogyasztók egy­ségesen, u fejadagnak egyötöde erejéig (hetj 400 gramm) vásárolhatnak süteményt, vagy búzaliszt felhasználásával készült1 sü­tőipari termékeket, vagy pedig ezek helyett 300 gramm búzalisztet. A zsiradékadag (disznózsír, vaj. olvasztott vaj. margarin, ételolaj) április 6-tól kezdve bori 206 gramm (eddig 269 gramm). Ezenkívül a fogyasztók havonta 187.5 (eddig 125 gramm) sajtot és úgy, mint eddig, 125 gramm túrót kaphat­nak. A gyermekek zabfejadagja változatlan maradt, a fiatalkorúak, valamint munkások f e/adagja azonban megfelelő arányban csökkent. A luoadagol — beleértve a kol­bászárut is — az eddigi heti 400 grammról 300 grammra csökkentették. Megfelelő arányban leszáll tolták ti gyermekek, fiatal­kornak ég munkások fejadagját is. A gyü- m öl csíz jegy alapján négybf tenWént. szabad választó« szerint 700 gramm (ugv. mint ed­dig) gyümölcsíz, vagy 350 (eddig 450) gr. cukor igényelhető. Azok a fogyasztók, akik gyümölcsízt nem akarnák. vásárolni. előre megvehetik a négy kiutalási időszakra eső 1.400 (eddig 1800) gramm cukrot, A cu­1942 április 6 ig ról gramm 1.100 900 1.100 1.200 1.700 1.70© 2.600 2.600 2.250 2.000 125 125 188 188 266 266 301 269 269 206 250 150 400 350 400 300 korjs-gy ă apy<m nv*gyóetenként varróiba'', ó 900 gramm cukoradag nem változott. A to­jásporból készült termékeket, amelyek ed­dig szabadott voltak vásárolhatok, jegy kö­telezettség alá helyezték. \ égül a fogyasztók külön kiutalásként, egyelőre egy doboz kon­denzált tejet igényelhetnek. Az, egyéb élei- mkzerfejadagok nem változtak. Az élelmiszeradagok uj megállapításánál mind az egyes 'korcsoportok, mind a külön­féle munkáscsoportak élei tani szükségleteit vették figyelembe. A uövőkorhan lévő gyer­mekek , akik kenyérből ét» zsiradékból már eddig is nagyobb fejadagot kaptak, mint az átlagfogyasztók, ezentúl húsból is többet kapnak. A fejadagok megváltoztatásával egyidejű­leg a gabonanermifk ki-őrlési utasítását is megváltoztatták. A jövőben rozsot és luizát teljesen ki kell őrölni. Az u, n. buzafehér- !i;-zt kiőrlésű foka a bábom kezdetén 80 szá­zalék, később 83 százalék és 1942. február 1 -tői 90 százalék volt; április 6-tól legke­vesebb 94 százalék. Az uj kiőrlési előírá­sokkal kapcsolatban megszűnik a birodalmi területen eddig érvényben volt zóna rend szer, vagyis a fogyasztók ezentúl különbség nél­kül egyforma mennyiségű rozs- és huzaké- szitinényeket kapnak. A következő össze áll bias vizsgálatánál ér­dekes párhuzamot vonhatunk a Birodalom kenyér, zsiradék és husadngo'ásáról az első világháború és a mostani világháború kö­zött. Nămetbirodalmi heii élslmiszerfejadagok tdt6-ban, 1917-bsn és 1942-ben: ű) Kenyér 1916-ban 1917-ben (gramm) 1942-ig április 6-ió Átlagfogyasztók 1.880 1.820 2.250 2/00 Líjjeii munkások — — 2.850 2.600 Nehéz munkát végzek 2.820 2.570 3.650 3.400 Legnehezebb munkát végzők 4,000 4.080 4.650 4.400 Bányaműnk sok b) Zsiradék ““ “* 4.G50 4.400 Átlagfogyasztók 115 100 269 206 Éjjeli munkások — — 289 226 Nehéz munkát végzők 115 100 394 306 Legnehezebb munkát végzők 120 150 738 575 Bányamunkások c) Hús «_ 738 575 Átlagfogyasztók 250 250 400 300 Éj éli munkások _ — 600 450 Nehéz munkát végzők 200 330 800 600 Legnehezebb munkát végzők 350 420 1.000 850 Bányamunkások 427 500 1.000 850 A kii Iötibéi gcl, s/' ml • Hüiiól. Éne llett .1/ első világbáboniir.iu a s/< !• 1 / ';u nem volt cgyüiilüi. Hasból pl. a Hirndiilom vádnál latbiin gazdag léi/eiu a fejadag nia-jusabb val, míg .1/ •iparvidékeken ,«l r in y lm !• 'gvo IeJliintetilt mt'iinyiség (•lei kapbuttu r'-yl; a fogyasztó. A birodalmi kü/elláh.* ji le a 's-gi órain npon'o-e-aigu m<’gs/er vezé-éuél a lejadegoíkat a Birodalom tgész leriilelén mind ai fogyasztó pontosan és egvvnlö mennyiségben kapja. Ezenkívül a Birodalom kö/ellát.i-caaak mostani irányilói arra töre­kednek, bogy a '-/.ét oszlásra locriiíl ó élelmi­szer mi nősé gének színvonala ne csökken jen. I’l. a Birodalomban most előállított krnyér minősége semmivel •■**111 rossz d>b, mint 1959 ben volt, inig 1917-inn a kenyér szt- bez már zablisztet, árpadarát, bab és borsá­li.-/.tét, vaníliáit répát keverlek. A Bik dalom minden lak«..- 1 meg van evő­UJ KÖNYVEK « Ne dobja cl Uo/.UiuH íoitjos C<t<l[UJglj<líf, mert olcsón becseréli: Sigmund rrnft Buiiopest, Vf Izabellu-utca .9.7. Javított és uj (>olyós- csapágyak, ________________Postán rendelheti! /ódv(* arról, hogy a háború dir h­li |(*/rsc nprmoíah a hadaró h* rótkn« I:jroai­tói liijfţi, liaurai éppoly mértékben — J hü/rUat.u /a vari ai a ti iebonyo'itásálól s. J’./(-r| l<-,vvtrlHijr/<-ttcn fogadja r! a neki uyujudt, r-r-lh-t« líiaHd» karaj k< nvrrí-T. f—). ■ ri rmnm in urmi uimi ■! »■mi—■! —miiii i — imi un Hegyi Endre a második erdélyi töltő- nemz<dékuek is a fiatalabb szárnyához tar­tozik. Maga igen sok erővel feltörő v'Tj- krszíégének formába öntésénél az erdélyi irodalom pólclbuUitlau vcszlftségére fiatalon «‘lbunyt Usida Jenői, a finom nyelv- és for- uiaérzékkel megáldott költőt tekinti szellemi rokonának. Érzése — bár • gészen alanyi mozzanatokon t’pii! fel — rém i'şai: iigyan- ar a világ bántja, mint elioliét. *le természe­tesen, mint minden köóő, akit e név meg­illet. sajátos módon felei a bántá-.ra >g>ik villámló haraggal csap vissza, a másik csú­foltul <k (v.igv önmagát. vOgv a világot mar­ja), harmadik megtörik és minden ujabii érintésre csak. fájdalmai önt magából, Hegvi Endre eafmdes szemlélője a körii- lötle porzó Forgaiagnfik. A szemlélődő ter­mészetű ember látóhatárt m iul'g sziikehh, mert számára mm az fontos, hogy a külső világot egészében magába szívja, hanem csak nnnvit enged kükébe ömVni, íimr-nnyi «'lég ahhoz. liog'V ?oglalkozta»sa szétípkintgető, dolgokkal hajlódó természetét. Hegyi Endre i.s telítettségig is^za niíigat környezetéből. Kölicízel«' önmagában egésznek tűnik az ol­vasó előtt, cs-'k a kérdések szigonyát bele­vágó kritikus veszi észre, mi nincs benne. Hegyi költészetének egyik gyakran visz- szátérő alapérzését a b dálközekség gondolata váltja ki. Ez a gondolatkör azonban alkal­mi tünet, ej uniót megrázkódtatások utórez- gése; nem szervesen beletartozó sZf.rkezeli elein, bonéin inkább az egykor tárgyi jelen­tésű dolgok díszítő paszománnyá válása, nmeknek ezimtul egyre kevesebb a’ 'pja té­liét hegyi verseiben. Két ig; zi alapeleme van ennek a köMészetnck: a szeri-lem és a társadalmi lelki-ismeret. Klasszikus értelem­ben az előbbi leszi a költőt, ma azonban egyre inkább az utóbbit keressük a versben. Szerelem és- közösségi érzés, ez a két alap­elem sok változatban, más-más hangerősség- ben. több szövődménnyel tör fel. A szerelem féltés, sőt íéitékenységként 'is megszólt!, szemlélődő természethez hiven kisijé icm-Mi- dóan. (Mindazt, ki ismert. . .). A lemondás néha a remény-vesztés haláráig süllyed (Ud­vara a holdnak). Céltalanul önkinzó gyöt­relem a megmásítható ,!an tények miatt és az őszinte gyónás .jóleső érzése viaskodik a | lélek fölött i uralomért' (Őrizz meg!). Az el- j szakadás fájdalma (Távozó vonat után) ia feloldódik égy esz’íétiikai érzésben, a szép elpusztübalallanságában (Májusi kék ég). Hegyi Endre költészetének társadalmi vo­nala sokkal értékesebb, mint amennyire ez a kötet (s az „Üdvözlégy, szabadság“ cimii versgyűjtemény is) szám szerint mutálná. A jövőben éppen ezen a téren lehet alapvető alkotásokat várni lő’o, bár egyelőre inkább rügyet és bániból, toli!) Ígéreteit, mint n 10- múnyt találunk, A kőiét i-S nagyon sok ösz­tönös érzékkel van összeállítva; kezdődik a szűk világba Szorított ember dohogd?áv:£, amiért nem lehet valami merészet, megrendi- tőt lenni (Asztal és ágy közt). K;s meghök­kenéssé fokozódik, amiskor látja, hogy ki­nőtt a faluból, a sziikebb otthonb,,l, most egy tágabh élet e’ő-l kid! állnia, sőt meg.il- latyia (Otthon). Belső vívódásában barátai is idegenek, nem gegi-thetnek, Yalój.iiian még csak meg .sem érthetik, mint ahogy minden ember „északiak, titok, utegemség“ marad mindenki számára (Így lesz már ezután). Asüt-án felfedezi a hiúság vásárát, az emberi, hiábavalóságokat (Egy XVI. .századbeli Czüstpéuzre); az emberek, a dőrék elsza­lasztják a iényeget, az élei értelmét is miat­tuk. Majd egy döbbenetben felfedezi a töb­bit“, a szenvedő embert nagy általánosság­ban (Tél előtt), akiről itt m«g csupán snv- nyit tudunk, hogy szegény. Szeretne örömet szerezni ennek a közelebbről meg nem ha­tározott másiknak (Nyakkendő). Bökne ér­zéssel ráfonódiik egy nemzedékre, a fia "ló­kéra, amelyet korán utcára löktek az éfet kapujából, alig tudóit éppen valamit magá­ra kapkodni az elődök pt?ar sujfásos ruha-' HEGYI ENDRE: CÍMER VERSEK. PÁSZTOR TŰZ KIADÁS zatábó| (Az élet kapájában). Ez az ifjúság két vonalon készít Számadási: a tiszta esz­mér, az erőteljesen feltör«! gondolatot vétek felhigitani. elfecsérelni (Nyúlik a tészta). \ alaki felelős érte, hogyan gaulálkucHu;ik vele Ugyanakkor azt is látja, hogy itt-ott Iiezuzták népi bástyáinkat, A ki Uridó ma­gyarság fölötti bánat (öt név, Az igazi Er­dély) többször visszatér; rni «/éretnék, ha egyszer mennydörgésbe csapna. Többet várunk Hegyit.)!, semhogy megelé- ge«léssel tudomásul vthefnők, amit ad. Hiányzik belőle a nemzeti társadalom költé­szetének nagyfészültsége, az emberértékelés társad Jomp«ditikai színe. Egyszer előugrott ugyan egy lovas, de elvágtat porozva, mi­előtt megláthatnék, hol a helye a magyar-' sáalian (Pusztai lovas). Más költ«5nél nem tennék szóvá a ..ru­hátlan verseket", amiért nincs komoly re- dőkhen omló ünnepi köntösül:. A szabad­versnek is van létjoga, de nem Hegyi Endre költészc télien. Már eisö önáMó kötetében (Napóra) jó verselőnek mufaíkozo.'t. NTost azt is bebizonyította, hogy könnyedén, játé­kos".» is tml bánni a verssel, a mesterkélt­ség legkisebb gyanúja nélkül (Kert füvén. Erzsébet-ut). Sokkal előnyösebb neki. ha komoly magyar mondanivalóit rendkívüli verskészségére bízza; s ne akarjon ilyen ér­telemben egyszerű versei, (P.). * Magyar idézetek könyve Vajíhi László mlihelvmuRkája A Berzsenyi Dániel gimnázium most ere11- ségiző VIII. A. osztályos tanulóival gyűj­tötte össze a kötet anyagát Vajthó profesz- szor. A müveit olvns«) mindennapi olvasó­könyvét nyújtja vele, az idei könyvnap egyik legszebb magyar könyvéi. A számtalan, szebbnél-szebb idézet, kiemelkedőbb címsza­vak gyűjtik egy-egy gondolatcíoport közé, de éppen ez a kényszerű csoportosítás mutatja, hogy a magyar irodalom még kiragadott idézeteiben is mennyire önÜlió, egyéni. Egyik jeles írónk irta nemrégiben, hogy szükségesnek érzi a magyar verseikből, iro­dalmi remekekből, a hnlhata'lkm magyar mkotásókból kivilágító szépséges versszakok, örökértékü, kemény meghatározások, vallo- j mások összegyűjtését: örök társaink legve- I nek mindennapi élet önkiién. E-z a könyv az első kísérlet a hiány pótlására. Kísérlet. mert hogyan lehetne egyetk-n kötetben ki- merileni a magyar irodalom briikáns sze­meit, egyetlen próbálkozásra. A kitűnő !a- 1 nár vezetése alatt diákjaink azonban teljes j értékű munkát végeztek. Ajándékot! adtak j a magyar olvasónak, ezernyi magyar könyv I ragyogását szorították bele egyetlen kötetbe | Büszkék lehetünk erre a ragyogásra, a kö- . tét beköszöntő szavaival mi ás csak ismé­telni tudjuk: azúrjuk, tékozóljuk, olvassuk Szüntelenül. NYILT-TE3 H •) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vél» felelősséget a sserkasffitősé^ Felhívás! A Blaga Emil R. T. kereskedelmi vállalat, Kolozsvár, Honvéd-utca 33—35., felszámolását határozta el és felszólítja hitelezőit, hogy kö­veteléseiket jelen felhivás megjelenésének, napjától számított 6 hónapon belül jelentsék be a törvényben irt következmények terhe alatt. Kolozsvár, 1942 junius hó 16. napján. A felszámolók, ó 4 9 * 1 J 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom