Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-15 / 133. szám

1 i 4 2 IttJtlus i 5. tLZEHZtg ■gPlIWff 11IH Wl—TŰI' WífilTB nóg*xda*ági «erevazet, ax Erdélyi Magyar Gzadaságé Egyesüelt hivatott egyedül arca, hogy a mezőgazdaság problémáit a ko-xjn^y- ,7aí irányítása mellett és teljes egyetértésé­vel, megoldja. Ezt a népi szervezetet minden­kinek meg kell becsülnie, hiszen olyan szel­lemi, erkölcsi értékeknek a letéteményese, «milyeneket tálén c-sak Erdély földje tudott .-kitermelni. — Majdnem két év telt el azóta, hogy az egyesület vezetését gróf Teleki BéU vette át Amellett a .nagyszerű tevékenység mellett, amit munkatársaival együtt ez alatt az idő alatt végzett s amivel Erdély magyar gazda­népének méltó helyezést adott az egész ország életében s amivel az egyesületet az ország egyik legfontosabb gazdasági tényezőjévé tet­te, nem mehetünk el azé nélkül. Ezért szi­vünk teljes melegével köszönetét mondunk érette, kérve, hogy ugyanilyen hittel vállalja továbbra is a nagy erdélyi feladatok megol­dásit. Az igazgatóválasztmány ülése gróf Teleki Béla zárószavaival árt végei Gróf Teleki Bála megnyíló beszéde Aki nans teljesíti kötelességét, ez hazaáruló 3d A közgyűlésen Teleki Béla gróf a következő beszédet mondotta: Mélyen tisztelt Közgyűlés] Kedves Vendégeink! Kedves Gazdatestvérehn! , Ma, amikor egyesületünk 93-ik közgyűlését megtartjuk, e közgyűlésnek négy dolog ad különös fontosságot: Első, hogy háborúban állunk és ez a körül­mény az egész ország termtelési rendjét a leg­közvetlenebbül befolyásolja. A másik, hogy a felszabadult erdélyi ré­szek történeti jóvátétele még távolról sem tekinthető befejezettnek és ez a körülmény erdélyi termelési rendünket különleges szem­pontból érdekli. A harmadik, hogy az évi közgyűlésünket itt, Marosvásárhelyen, a székelység fővárosá­ban tartjuk, még pedig gazdaszervezetünk, gazdaköreink majdnem teljes képviselete melleit s ez a körülmény egyesületünk mai feladatainak részletesebb megtárgyalására ad alkalmat s ennek keretében arra, hogy a szé­kelység gazdasági helyzetét különösen is szemügyre vegyük. Végül a negyedik, ami mai közgyűlésünk­nek különös fontosságot ad, az a megtisztel­tetés, amit most igen nagy örömmel jelenlek be, hogy Kállay Miklós miniszterelnök ur, Bánífy Dániel földművelésügyi miniszter ur, Varga József kereskedelem és iparügyi minisz­ter ur, vitéz Lukács Béla tárcanélkül minisz­ter ur, Antal István nemzetvédelmi propagan- daminiszter ur, továbbá Zsindely Ferenc, Fáy István, Szász L. és Pataky T. államtitkár urak is részívesznek mai közgyűlésünkön, nemsokára megjelennek közöttünk és igy szeméyiesen lesz alkalmuk Erdély gazdatársadalmának leg­fontosabb1 problémáit hallani és azoknak rész­leteit Itt a helyszínen megismerni. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Kedves Gazdalestvéreim! Mindenekelőtt azzal kell teljes egészében tisztában lennünk, hogy © mostani háború­ban a küzdelem, a jobb sorsért indított ke­mény harc nemcsak kint a frontokon, a külső arcvonalon folyik, hanem itt, az országban is, a termelő munka terein, a belső arcvonalon. Nemcsak a katona harcol, hanem az itthon­maradt munkás ember is harcol — talán épp­oly vitézen és diadalmasan, mint a katona, ha teljesiti azokat a kötelességeket, amelyeket most az idő reá ró. Ez a mostani háború nem­csak a katona háborúja, hanem a nép hábo­rúja: egyik része kínt az. ellenséggel szem­közt yivja nap-mint-nap küzdelmes csatáit, a másik része itthon küzd rossz időjárással, annyi sok nehézséggel, hogy a. katonák és az iííhonmaradotíak ellátásában nehézség ne le­gyen. Ezért — Kedves Gazdaíesívéreim amikor büszke öntudattal emlékezünk meg e pillanatban nagy szövestégeseink vitéz kato­náiról és elsősorban a magyar hadi dicsőséget oly gazdagon gyarapító honvédségünkről, a külső arcvonalba saját életük feláldozásával a nemzeti kötelességet teljesítő hazánkfiairól, akkor kemény és nyílt szóval kimondhatjuk, hogy aki itt az országban — veszélyektől tá­vol. életét biztonságba tudva s az ország hadi­erejének védelmét élvezve — nem teljesíti kötelességét, nem tesz nueg mindent, hogy többi és jobbat termeljen, aki szabotál, rejte­get vagy csalárdul üzérkedik, az éppen olyan, mint aki a külső arcvonalon a számára kije­lölt helyet elhagyja, megszalad, vagy elpár­tol, az ilyen nem más, mint hazaáruió. A há­borús köíetessépíeliesités erkölcstana — Ked­ves Gazdatestvéreim! — szigorúbb, mint a békés kötelességteljesüás erkölcstana. Béké­ben lehet esetleg lustának lenni, ké.nyelmes- keöní, szószátyárkodnl, kibújni, lapulni, a kö­telességek elől rejtőzködni, a hívó szót meg nem hallani, a háborúban azonban csak egy­nek van helve: a szakadatlan munkának, az éjt nappá tevő erőfeszítésnek. » fegyelemnek és a szolgálatnak. Erdély nagy.történelnií Jóvátétele Erdély mezőgazdáinak azonban nemcsak a háborús Idők imák elő nagy kötelességeket, hanem az a körülmény is, amelyről másodsor­ban szólottánk. Közel két esztendeje, hogy honvédség“nk diadalmasan bevonult a jelsza- badult erdélyi részek városaiba és falvaiba. Ez alatt a két esztendő alatt lázas munka folyt Erdélyben, hogy pótolja azokat a hiányokat, amelyok itt a román uralom következtében állottak elő és jóváiegye azokat a mulasztá­sokat, amelyeknek Erdély és az erdélyi ma­gyarság háttérfeszoritása volt a céljuk. Ez a munka egyfelől az állam és szerveinek a munkája volt: minden egyes minisztérium ki­vette a maga részét Erdély újjáépítéséből, másfelől azonban ez a munka népünk munká­ja volt, mert minden erdélyi magyarnak el­sőrangú kötelességévé lett a felszabadulás fé nvével, hogy a maga igyekezetét, szorgalmát és munkaerejét felajánlja ehhez a munkához. Ez a mának Erdély nagy' történeti jóvátétele, melynek az a kimondott és természetes célja, hogy Erdélyben helyreállítsa a társadalmi egyensúlyt, újból lendületet adjon a gazdasági és művelődési életnek s visszaállítsa Erdély hagyományos rendjét, amelyben történeti hi­vatásánál, műveltségénél és intézményeinél íopva a magyarságé a vezető szerep, sőt — miként Erdély eoész történeti élete bizonyítja: Erdély és az erdélyi magyarság egyet jelente­nek, — ha bukik az erdélyi magyarság, bu­kik vele együtt Erdély is, ha fejlődik az er­délyi magyarság, vele együtt fejlődik Er­dély is. A SZÁSZQKKáIjI egységün­ket SOHA SEMMI SEM BONTHATJA MEG Es ebben a munkában a szászok velünk együtt vannak. Hétszázesztendős közös múl­túnk oly szoros egységbe fűzte népünket és az erdélyi szász népcsoportot; közös kultú­ránk, Erdély fejlesztését szolgáló közös szán­dékaink és terveink olyan összhangot ala­kítottak ki közöttünk, amelynt megbontani nem tudott, nem tud és nem fog tudni sem­miféle politikai mesterkedés, Erdély ügyét árufc’abocsátó politikai íuríang. . Az, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tagjai sorában üdvözölhetjük az Erdélyi Szász Gazdasági Egyesületet és vá­lasztmányunkban az erdélyi szász gazdasági vezetőket, nyűt és egyenes bizonyítéka an­nak, hogy ez az összhang milyen mértékű és hogy az együttműködés mennyire bensőséges és szoros. Azonban szász gazdatestvéreink is elisme­rik, hogy a magyar gazdatársadalomnak Er­délyben különleges szerepe van. Ezt azzal is bizonyították, hogy kollektiv alapon társul­tak a mi munkánkhoz és kapcsolódtak jóváté- teli törekvéseinkhez. Az erdélyi magyar gaz­datársadalomnak tömegénél ás szervezettségé­nél fogva irányt kell mutatnia, a kötelessé­glekből többet kell vállalnia, a munkából na­gyobb részt keil kérnie. Ez az a harmadik szempont, amire most kitérni akartam. S ezt annál is inkább1 megtettem, mert ez a közgyű­lés a gazdaköri vezetők közgyűlése és a szé­kely gazdatömegek közgyűlése abból a körül­ményből következően, hogy e közgyűlésen jeles vannak csaknem összes gazdaköreink vezetői és a közgyűlés itt, #2 városban, a szé- kelység fővárosában tartatik. Egyesületünk gazdaköreinek valamivel több mint fele és egyesületi tagjainknak is közel feie a négy székely megyében van. De a Székelyföldön van három legszebben szervezett megyénk: Marostorda, Háromszék és Udvarhely megye, ahol úgyszólván egy község sincsen gazdakör nélkül. Nem hiszem, hogy akadhatnak lelkekben ékverők, akik­ben kiújult a magyar átok és el kívánnák vá­lasztani a székely megyék gazdáit Középerdély gazdáitól, de ezeknek mindenesetne előre, megadták a választ székely gazdáink az EMGE-be való tömörülésükkel. Józan, értelmes ember világosan látia. hogy minden célunk közös, azonos a jóvátétel szük­ségessége és közös, erős tudat az, hogy egye­sült erővel kell hopv a magyar többséget itt, a felszabadult területen biztosítsuk. A nem­zet ellen vétkeznénk, ha nem alkotnánk egy ­séges, erős tábort. építeni és ez a a vele való tö­lyi gazdatársadalomra lehet gazdatársadalom megérdemli rődést, mert az állam áldozatát munkával és gazdasági eredménnyel viszonozza. A KORMÁNYZÓ ÜtTVÓZLÉSE Most pedig, Tisztelt Közgyűlés, mielőtt meg­jelent kedves vendégeinket üdvözölném, első üdvözletem az egyesület nevében a legelső magyar gazdának, Horthy Miklós kormányzó urnák szól, akinek bölcs államvezetése lehe­tővé tette, hogy szabad hazában szolgálhassuk a magyar mezőgazdaság ügyét. Az erdélyi gazdatársadalom éppen úgy, mint Erdély egész magyarsága egységesen áll a Kormányzó Ur rendelkezésére, bármilyen fel­adatról legyen Is szó, akár az ország érdeké­ken, akár a belső munkában, a termelés foko­zásában. Ugyanakkor emlékezzünk .meg azokról a gazda testvéreinkről is, akik még nem örven­dezhetnek velünk, hanem magyar hivatástu­dattal, kitartó hűséggel viselik nehéz sorsu­kat. Biztos vagyok benne, hogy egyikük sem feledkezik meg egy pillanatra sem az ő ügyük­ről. Nagy szeretetted üdvözlöm egyesüietüzüE nevében kedves vendégeinkéi Nem mulaszthatom el, hogy köszönetét ne mondjak mindazoknak, akik az egyesület ügyeinek szolgálatában munkatársaim voltak. Elsősorban a tisztikarra gondolok, akik lelkes szorgalommal látták el kötelességüket és a fo­kozott feladatok által reájuk rótt többletmun­kát is. De külön hangsúllyal ki kell emelnem megyei kirendeltségeink vezetőit, akiken az egész vidéki szervezet ügyeinek ellátása nyug­szik és akötet a legkeményebben voltom kény­telen Igénybe venni. Itt a közgyűlés előtt kell kijelentenem, hogy a sokszor túlzóit követei ményekr.ek a leglelkiismeretesebhen megfe leltek és ezért egyesületünk legnagyobb elis mérését fejezem ki. I őszinte köszönetét mondok azoknak is, akik egyesületünk és az egyetemes magyar gaz- datársadalom ügyét szolgálták, amikor téli háromhetes tanfolyamainkon előadói tisztet vállaltak és nem a téli utazás, vidéki elszáilá soiás kényelmeire gondoltak, nem a feláldo­zott idejüket nézték, hanem az lebegett sze­mük előtt, hogy a kisgazdák tudásának eme lésével a magyar termelés, a magyar föld ügyeit szolgálják. Áruig Ilyen leihe«, önkéntes munkatársaink lesznek, biztosak leadunk be:i ne, hogy eredményesen vihetjük előbbre a gazdasági tudást és szervezést. Tárgysorozatunk rendjén java.latot logok tenni, hogy az Erdélyi Magyar Gazdaság' Egyesület tiszteletbeli előadóinak nevezzük őket ki. Üdvözlöm végül egyesületünk megjelent tagjait, különösképpen a gazdakörök itt meg­jelent vezetőit s meg vagyok győződve arról, hogy ez a közgyűlésünk is jelentős mérték­ben járul hozzá az erdélyi magyar gazdaönlu dat fokozásához és az erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesületben megtestesülő erdéivi gaz­daszervezet megerősítéséhez. Isten adja, hogy úgy legyem. Beszéde végén kegyelete» szavakkal emlé­kezett meg az EMGE halottairó!, elsősorban Telegdy László ügyvezető alelnökiről. A köz­gyűlés részavevői felállással adóztak emlék'-- nek. Majd köszönetét mondott munkatársai­nak s köztük elsősorban a kirenüeltségveze tőknek, akik megsokszorozódott feladatokkal birkóztak meg egész esztendőben. Bár nem óhajt személyi megkülönböztetéseket termi hiszen mindannyian egyenlő értékű munka' végeztek, azért mégis külön köszönetét mond Antal Dánielnek, a dési kirendeltség vezető­jének, aki a legnehezebb munkaterületen, a szórványvidéken teljesített igen komoly mi«z- szíót. Ezért tiszteletbeli EMGE igazgatónak nevezi ki. Elismeréssel szól az EMGE tanfo­lyamok önkéntes előadóiról, akiknek fárad­ságos munkáját a közgyűlés azzal ismerte e; hogy tiszteletbeli EMGE előadóknak nevezte ki. Gróf Teleki Bélát a gyűlés tagjai szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelték. Szász István, ügwezetS alelnöki teendőkkel megbízott EMGE igazgató jelentése az EMGE egyéves munkájáról Az igazgatóválasztmány ülésén Szász Ist­ván, ügyvezető alelnöki teendőkkel megbízóit igazgató a következő jelentést terjesztette elő: — Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület az elmúlt 1941—42-ik egyleti év folyamán változatlan célkitűzéssel és változatlan, kere­tek között fejtette ki tevékenységét. —■ Mindenekelőtt további lépéseket tettünk a gazdatársadalmi egység felé, amikor tagja­ink számát megkétszereztük. Ma 34.008 köz­ponti és 37.334 gazdaköri, összesen 76.422 ta­gunk van, akik mind egyet akarnak! — A gazdamüveltség emelésére 39 három­hetes téli gazdasági tanfolyamot, 15 gépkeze­lői, 4 zöldmezőgazdasági és 4 pásztorképző tanfolyamot rendeztünk. — Gépakciónk során kedvezményes áron kiosztottunk: 185 vetőgépet, 94 magtisztító és 524 kis mezőgazdasági gépet. — Vetőmagakciónk során ugyancsak ked­vezményes áron kiosztottunk í8.324 q. buza- vetőmagot, 906 q. lóhere és lucemavetőmagot, 1240 q. bükköny vetőmagot, 113 q. baltacin vetőmagot, 66 q. szarvaskerep vetőmagot, 32 q. somkoró vetőmagot, 1121 q. borsó vetőma­got és 404 q. gyöngybab vetőmagot. — Tenyészállatakciónk során ugyancsak kedvezményes áron kiosztottunk 1146 drb. kancát, 531 drb. pirostarka tehenet, 790 drb. borjut, 2975 drb. baromfit és 10.000 drb. na­poscsirkét. — Továbbá kiosztottunk ugyancsak ked­vezményes áron 217.670 kg. péti sót, 67.200 kg. szuperfoszfátot és 599.996 drb. Distol- Exppress tokot. — Ezen akciók révén az erdélyi mezőgaz­daság több, mint két és félmillió pengő erő­sítéshez jutott hozzá. — Központunkban két főosztály, 12 ügy­osztály és négy szakosztály, külső szerveze­tünkben 10 kirendeHsép és 10 gazdaválaszt­mány látta el q feladatokat. — Gazdaköreink száma 687-re emelkedett. A multévi 497-el és a bécsi döntés utáni 375-el szemben. — Központunkkal kapcsolatosan legyen sza­bad megemlítenem, hogy az elmúlt év folya­mán tovább mélyült a földművelésügyi mi­nisztérium és egyletünk kapcsolata. Egyesüle­tünk kéthetenként jelentéseket tett Erdély mezőgazdasági viszonyairól s minden egyes időszerű vagy alkalomszerű kérdésben állandó érintkezésben volt a földművelésügyi kor­mányzattal, amely részéről mindig a legtelje­sebb megértést, gondoskodó figyelmet és se- pitö jószándékot tapasztaltunk. Úgy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter ur, — aki egyébként egyesületünk igazgatóvá­lasztmányi tagja — valamint munkatársaink értékes támogatását élveztük. — A földművelésügyi minisztérium erdélvré- szi1 kirendeltsége működését előző közgyülé-^ síink nanján, 1941 íunius 22-én kezdte meg. A kirendelíüéegel azóta is állandó érintkezésben vagyunk. Balogh Vilmos dr., miniszteri osz­tálytanácsos, a kirendeltség vezetője, vala­mint a kirendeltség előadni, mind példás ügvbuzgalommal képviselték n m. kír. kor­mányzat erdélyi földművelésügyi politikáját. — De ugyancsak a földművelésügyi minisz­tériummal való szoros kapcsolatunk elmélvi­tője volt az a tény is, hogy a 8400—1940. M. E. sz. rendelet alapján a felszabadult észak­erdélyi és keletmagyarországi területeken egyesületünk kapott megbízatást a mezőgaz­dasági kamaraa feladatok, az érdekképvisele­tek ellátására. Ennek érteimében a volt ro» mán mezőgazdasági kamarák vagyonának, fel­számolását és kezelését egyesületünk intézi s e célból központunkban kamarai kirendeltsé­get létesítettünk, amely vidéki szervezeteink kel is a legélénkebb kapcsolatot tartja fenn — Az egyesületünk által kezelt kamarai vagyon 1,500.674 pengő 52 fillért tesz ki. S ennek a vagyonnak a kezeléséért kamarai ügyosztályunk közvetlenül a földművelésügyi minisztériumnak felelős. A munka azonban nem merült ki ebben. Ahol szükség volt, meg­alakítottuk a haszonbéregyeztető bizottságo­kat, résztvettünk az adófeiszóiamlási, vala­mint a legkisebb munkabért megállapító bi­zottságok munkájában és úgy központunk, va­lamint vidéki szervezeteink igyekeztek közre­működni a legkülönbözőbb intézmények és bizottságok munkájában. Szoros összeköttetést tartottunk fenn az országos kamarával. A közellátásügyi minisztériummal is meg voltak a szükséges kapcsolataink. — Egyesületünket az elmúlt esztendő fo­lyamán súlyos személyi veszteség érte. Me- zőtelegdi és pusztaujlaki Telegdy László, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület ügyve­zető alelnöke, folyó évi április hó 5-én, hus- vétvasárnapjáu Kolozsvárott meghalt. Ko- moly szaktudása, általános és alapos művelt­sége, jellemszilárásága és önzetlensége mind olyan tulajdonságok voltak, amelyek maguk­ban alkalmassá tették annak a felelősségié: jes állásnak a viselésére, amelyet annyi oda­adással és hozzáértéssel, magasabb hivatás- tudattal töltött be. — Telgedy Lászlót egyesületünk saját ha­lottjának tekintette és méltó temetéssel ki- siréte utolsó útjára az EMGE központi szék­házéból. Neve méltó helyet foglal el egyesü­letünk történetében. Áldozatos munkája min­dig példaként fog előttünk állani. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. — Korompay Tivadar, a szilágyvármegyei kirenreltség vezetője, a Délvidék visszafogla­lásakor szerzett betegsége következtében meghalt. Rövid ideig működött az egyesület keretében, de ez alatt osztatlan megbecsülést szerzett magának. — Multévi közgyűlésünk óta tagjaink sorá­ból elhunytak: Boleman Dezső Csalános, B. Nagy Lajos Egri, Diméni József Homorúd- szentpál, ifj. Béla Mózes Homoródszentpa:. Erdélyi István Felsőrákos, Pál D. Ferenc Fe- sőboidogfaiva, Lőrincz Márton Farkaslakj. Borsos József Somos, Kiss Géza Bikafalva, özv. Böíöni Sándorné Szilágy soralvó, Reich Sándor Szilágycseh. Zsoldos János Szék. Ba­logh György Szék, Török Bernát Szinérváralja, Fischer József Gcres, Jmreh István Csiktap- loe.a, Mihály Lajos Csíktaploca, Gondos Jó­zsef Csikvrentmárlon, Nagy Lajos Zsőgöd. Atytm János B«rőf, Ráduly András Cófnlva, Kovács CAbor Fáké. Omszi Sándor Bonrhid Fábián József AlsőböTkény. Szabó F József Bordos, Nagy Árpád Mezőbergenye, Bugtyá te EMGE szervezett tömege! és szervezel! nmeit át jeleni Mélyen Tisztelt Közgyűlés* Kod vés Gazdatestvéreim! Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület azért van, hogy az erdélyi magyar kisgazda gyenge ereje megsokszorozva, összefogva, megszervezve nagy erőt. ellenálló erőt, terem­tő erőt képviseljen. Erőt nemcsak érdekeinek megvédésében, hanem nagy' erőt, szervezett erőt a munkában is, amit most el kell vé­gezni. Korunk nagy kérdéseivel szemben a mi kisgazdáink nem egymagában és gyámol­talanul áll. hanem együtt a többi kisgazdá­val, egymást segítve, egymást támogatva, egy ségesen. így állta a sarat a kisebbségi idők­ben és igv állja most is. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezett tömeget és szervezett munkát jelent. Magunk hasznára is és az állam, hazánk hasznára is. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet nem amolyan vidéki egyesület, amelynek léte és nemléte, munkája és eredményei közömbösek az ál'amvezfés és országos érdek szemponttá- bői. Ezért van. hogy a kormány legnagyobb figyelemmel kíséri munkánkat minden vonalon és elsősorban anyagilag támogatja törekvé­seinket meghallgatja és elősegíti céljainkat. Reméljük, hogy a miniszterelnök ur és a földművelésügyi miniszter ur, akik rengeteg mnnkr.juk clenére időt szakítottak arra, hogy7 ma Itt megjelenhessenek, azzal a benyomással fognak távozni körünkből, hogy erre az erdé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom