Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-15 / 133. szám

I 1 l BLLKNZÍI ^„ 4 ..................................................... '• aV,d< \'\arádrgáifah n, ifi. B. Nagy Gubm ‘rabed e. Borr-cs István Szentdemcter. lirnlc^ üköt ki-yv t\l ettől őrr.zük egyletünk, évlap­jafei. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! A fontiekben voltam bátor rövid össze* logLilásbau jelentést tenni egyesületünk i'1-!! 1’ évi munkájáról. Tisztelettel kérem, .i's/detesen kinyomtatott jelentésünket ezzel felolvasottnak tekinteni és az. igazgatóvólaszt- tninynak az 1941—4 !. ér re a szokásos tel - mentve’nyt megadni. A közgyűlés az. elnökségnek és az igazgató választmánynak a telmentvényt egyhangúlag <s lelkesedéssel adta meg. Az elmúlt egy esztendő végzett munkájához, illetőleg az elhangzott jelentésekhez vitéz dr. Riro Gyula a koiotsrári gazdasági akadémi i ígiizgatéitt szolt hozzá. Lendületes beszédben mérte tol a kisebbségi idők gazdat/usadalmi tanulságait s azt a neinzetépitö munkát, amit abban a korszakban az EMGE végzett. De abban u világban az erkölcsi rend megterem­tésén és a problémák megöl adásának előkészí­tésén fáradozhattak, annak a gazdaközönsóg- nek a kialakításán, amely immár egyetemes nemzeti érték. A felszabadulás viszont már a kérdések megoldását helyezte előtérbe s az ni honfoglalás építő munkáját valóban méltó iérfi vette kézbe, gr. Teleki Béla. I gv érzi, hogy ezt a tevékenységet azzal lehet legin­kább megköszönni, ha még Inkább kiteljesedik az erdélyi népi egység s a gazdatársadalom még üntudatofiabban szolgálja fajtáját, az EMGE munknkeretein belül. Igazgatóvá! ászt mányi tagak: br. Atzél Ede Kolozsvár, ifj. Boczássy Imre giizdalköri el­nök Dalnok, gr. Bethlen Béla földbirtokos, főispán Dós, dr. gr. Bethlen László földbir­tokos, íi . Szövetség" elnöke, Biró Péter kisgazda, sonkkeréki gazditköri elnök. Far­kas Árpád gazdasági akadémiai tanár Ko­lozsvár, Korparich Ede, a Hangya elsöke Marosvásárhely, Kovásznay János földbirto­kos Angyalos, dr. Kölcsey Ferenc földbir­tokos, szatmári főispán. Markovit? Kálmán délyi magyar gazdal ár so dalom egységes, át­ló gő szervezetét és úgy kiépíteni, hogy az a mai fokozott termelési feladatoknak min- denben megfeleljen. OSZTATLAN MEZŐGAZDA- SÁGI TÁRSADALMAT ÉS EGYSÉGES SZERVEZETET — Osztatlan mezőgazdasági társadalom és egységes szervezet, ez az alapja annak, hogy a termelésben komoly eredményeket érhes­sünk el. — Az osztatlan társadalomra mindenkép­pen szükség van, az osztályharc és az ősz- tpflycllentét a letűnt liberális kor egyik ká­ros velejárója, de egészen különös fontos­ságé van az osztatlan társadalomnak min­den termelő rétegen belül, azonos érdekek közös védelmére, közös előmozdítására. — Egységes szervezet nélkül pedig soha sem jogiul; elérni, hogy mezőgazdasági tér- melésünk áttekinthető és irányítható legyen. Az irányítást és ellenőrzést a minisztérium­nak kell végeznie, a termelés összes kérdő- seit föltétlenül a: egységes gazdaszervezet- nek. Olyan nagy feladattá vált ez ma már, hogy- csak egy nagy széles szervezet képes eredményesen ellátni. És ne felejtsük el, hogy a mezőgazdasági termelésben a társa­dalmi öntevékenység a legnagyobb mozgató — Minden erőmmel arra tülekszem, hogy Caz erdélyi föld azé legyen, akit az megillet;- — az erdélyi gazda ne csalz a szép szavak­ban, hanem a valóságban is úgy legyen meg­becsülve, mint az ország talpköve, s az a szellem, ami körünkben az elnyomatás ide­jén kialakult és ami alkotó erőnek bizo­nyult, az tovább erősödhessék s a most reánk jellemző népi testvériség az egész or­szágnak példamutató legyen. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Kedves Gazdfitesivereim! — Jól tudják, hogy ez a program nem újkeletű, nem most születik és nem szellem, aki körünkben az elnyomatás ide­ákkor született, amikor hat esztendővel él­eteit mi kerültünk az egy süléi élére. Ez a program százados munkát érv. amelyet ez egyik vezetőség örökölt a másiktól s végső fokon maguk az alapítok alkottál: meg. A száz esztendővel ezelőtt buzgó 3:er>e:ö Te­leki Domokos és a laiencven esztendővel czilött az egyesületet újjászervező Miliő lnne nyomdokaiba lépek én is, mikéül azt tették elnöktársaim a mult1an mert az Er­délyi Magyar Gazdasági Egjesület olyan alkotmánnyal rendelkezik, -- hála az ala­pítóknak, amelyen változtatni soha sem kell .'szar esztendő óta ez az egyesület változat­lanul gazdatál sa dalmi szervezet, népneve­ién intézmény, érdehvédeimi szerv és az er­délyi mezőgazdaság szuktestü>ele. Csak a ’ (numii földbirtoka- Pé'e.i .liw.v*-! <"ik<.sirioí kisgazda c.s. dl. S>z«'nt-Ivanyi (r;di,„ gzeidki r ál y labor fúlva i földbirtok* Szinnvigsgálólvizotisági tagok: dr. Darkó Ákos reform ál n« cgvIui/Lciii.leUi fanârjiias Kolozsvár, Gidófalvy István «loboki föld bir­tok o.s( Pálffv L.ií/.io Kolozsvár, dr. S'záv/ herém- földbirtokos. Kol«i/,sv:irm<*gve fő­jegyzője éN Wurga. András bodookuti f,ü’«l- Idrlokos. Fegyelmi bizottság: Balázs István kolozs­vári kisgazda, Bodor Kálmán siib lm di föld­birtokos, dr. Böszörményi Sándor komiddá f old birtokos, Eory Divan szőlészeti és bora í/ati felügyelő MorOKvásnrln ly. (..-ál Ele­mér földbirtokos, nyug. alispán Kolozsvár, dr. Jelen Gyula földbirtokos Kolozsvár é„ Szász József földbirtokos Marosvásárhely. „DR. SZÁSZ PÁL GRÓF TE­LEKI BÉLA SZEMÉLYÉBEN MÉLTÓ UTÓDOT TALÁLT“ Gr. Teleki Bélát küldöttség hívta he a gyű lésterembe, ahol a gazdák ismételt zugó éljenzése fogadta. Szakáts Péter rövid be­szédben köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az ö személyében dr. Szász Tál méltó utódot talált az EMGE elnöki székében. A tisztújítód után néhány perccel vonult be a terembe KáJkiy Miklós miniszterelnök, Varga József ipariigyi miniszter. Lukács Bé­la tárcanéliküli és Antal István nemzetvédel­mi én :i,< ,‘j o,1,, min'szter, továbbá Zsindely Ferenc és Paraky Tibor miniszGr- •'lnöksógi államtitkárok, Szász Lajos pénz­ügyi állumtátkár és Fúy István kultuszmi­niszteri állnm'utikár. Pásint Ödön dr. és In- cze Péter dr miniszterelnökségi miniszteri tanácsosok. A miniszterelnököt Mikó László EMGE ailelnök, Mnrotstorda varmegye és Ma­rosvásárhely főispánja vezette fel az elnöki emelvényre. A közönség percekig állva é3je- nezve köszöntötte a miniszterelnököt, aki személyei jelenlétével tiszteli® meg az erdé­lyi gazdapttriamenict. A miniszterelnököt és a kormány tagjait gr. Teleki Béla üdvözölte. erő. A külön egyesületek, szervezetek csille az erői forgácsolják szét, a költséget növe­lik, a gazdára pedig azzal a hátránnyal jár­nak, hogy minden dolgával másfelé kell fordulnia, egy hely helyett négyöttel van dolga. — Az természetes, hogy rannalc kérdések és termelési ágak, amelyek az érdekeltek­nek külön csoportosulását igényelik, Ózon­ban véleményem szerint ezeket is mindig az egységes szervezetid szoros összefüggésben, szakosztály ónként kell megszervezni. — Természetes, hogy az egész szervezel kellően tagolt, decentralizált kell. hogy le­gyen és főleg le a faluig ki kell építeni- És ez talán a legfontosabb, a falusi szerv, le. hdt a gazdakör, hiszen ez a termelő forrás, ez az egyetlen hely, ahol volóbcai a terme­lésre tudok hatni, de az ez a kapocs is, amellyel a kisgazdát a nagy gazdatársado- lomba szervesen bekapcsoljuk. — fin a magunk területéről, a felszaba­dult Kcletmagyarország és Északerdőié te. rületéröl beszélek most, nekünk qz a felada­tunk, hogy a sápit területünk termelését szervezzük meg a legjobban, de meg vagyok győződve, hogy ugyanez áll a trianoni or­szágra is, ott sem lesz meg mindaddig a kí­vánt eredmény, amíg az egységes szervezetet meg nem valódijáli. szükségletek változnak időről-időre, de nem a cselekvés keretei s ezé. c magától érthe. lödő, hogy programunk az. amit ezévi köz- gyü esünk jelentésének utolsó fejezetekép­pen közre adtunk, amikor is belepillantva az ! rdélyi Gazdasági Egyesület múltjába, meg '„lapítottuk azokat a főbb célkitűzése. Let, amelyeknélt a múlt tanulságai alapján így.etünk jövőjében is érvényesülniük Icell. SZÁZESZTENDŐS ÖNZET­LEN HAGYOMÁNYOK UTJÁN-- Közgyűlési jelentésünk utolsó fejeze­tiben röviden összefogl dtuk. hogy egyesü­ltünk százados multjm'k legjellegzetesebb 1 onaSQ, hogy soha sem hmigátolt az egyéni érdek szavára, hanem mindig olyan terüle­ten tevékenykedett, ahol reá a legnagyobb szükség volt. Egykor nem azért alapították, hogy az alapitól: neve belekerüljön a tör­ténelembe, hanem azért, mert szüJc&ég volt erre az egyesületre, szüksége volt reá az er­délyi mezőgazdaságnak, amely akkor pan­gott és el volt maradva a világtól De a sza­badságharc után, Mikó Imre sem azért szer­vezte újjá ezt az egyesületet, hogy ezzel di­csőséget szerezzen magának, hanem őzért, mert látta, hogy ütött az. utolsó óra. Érezte, hogy ö még segíthet az akkori nehézségeken és úgy érezte, hogy bűm követ el, ha nem áll az erdélyi mezőgazdaság újjászervezésé­nek élére. És igy volt ez legutóbb is, ami­1 f 4 2 juDlal I <L kor lólár-bioi Szúr. f‘ul ■ •■ruh '■ egyl <■ te. Ö sem ii müge ulyrL kereste luatnn u erdélyi gazdid önig pelt útját azért vállalta a nehéz időben a nehéz munkai én vállal ja ma is - olt lenn, n délerdélyi rnrui-ajrok igen szűkös viszonyai közepette Aki be pillant olt egye űií/'.ünl. törté- nrti űrlapjaiba, az mái mm liléi önző, i.nu: önzetlen; u: már nem járluii öuir. álon coll a közösség ut ján -. az • ni. ez vet al.urlmi szolgálni u: Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületben testet öltő szét vezeti gazdát ur. saafulnuit. Hogy ebben a szolgálatban sok </ nehézség és a munka ólé: nujionUj torlódnak az ukudályok, az egész természetes A Izéi r- inclyík szakaszát nézzük az egylet történet­nek, mindig nagy erőfeszítésié került mcg- valósítani azt, amil kiterveltek. Ne nézzünJc mást, csak n köz'ámultat, amelynek szemta­núi és szenvedői voltunk. Kérdem: mit je­lentett Oz a védelmi munka, amelyet egyle­tünk folytatott azért, hogy le rU’ maradj un 1:? öcrn-iie szakadatlan harcot, küzdelmet, ha­talommal. közönnyel, nemtörődömséggel, visszavonulással, önös érdekekkel s még annyi más naponta adódó nehézséggel. És mégis sikerült a védelmi munkát végrehaj­tani. Ki tudtuk védeni a: elnyomó hafalom rosszinulatát és ki tudjuk pótolni azt, ami­ben nem részesültünk, meri az idegen állam­hatalom nem törődött velünk. Szegények, erősen szegények voltunk. És mégis ez oz Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, egy kisebbségi nemzet szervezete, az (jrszág leg. nagyobb gazdasági testületévé lehetett, mert az akarat győzött a nehézségeken SZINTE EMBERFELETTI AZ, AMIT AZ IDŐ MOST TŐLÜNK KÍVÁN —• Most is mire van a legnagyobb szük­ség, mint éppen erre a szívós és ellenálló akaratra. Mert — bevallom — szinte em­berfeletti az, amit az idő most tőlünk kí­ván. Egyszerre kell megoldanunk ti törté­neti jóvátétel feladatait és az uj európai termelési rendbe való bekapcsolódásunk fel­adatait. Egy időben kell pótolnunk mindazt, amit az elmúlt két évtized aiatt kénysze­rűen elveszítettünk és megteremteni mindazt . ami nélkül eredményesen nem .vehettünk részt nemcsak a harctereken, hanem, a ter­melő munka körében is folyó nagy europei küzdelemben. Mondom: szinte emberfeletti ezt vállalni a mi helyzetünkben, de biztatnak a mult kiváló nemzedékei, aki!z nem sok.il gondolkoztál: hasonló nehézségek láttán, ha­nem bfhnvn belevágtak a munkába. S hogy mi most itt beszélhetünk, gyülekezhetünk, élünk és élni fogunk, azt ennek a bátorság­nak köszönhetjük; és tudom, szent meggyő­ződésem, hogy nekünk, a mi nemzedékünk­nek is éppen ilyen tisztelettudóan lesznek hálásak o kései utódok, ha bátrak leszünk a kötelességvállcdásban, Ez —■ Mélyen Tisz. telt Közgyűlés, Kedves Gazdatesivéreim — az én legfőbb programpontom. Bátorság u kötelességvállalásban és bátorság a köteles- ségteljesitősben. Mi, magyarok, sokszor kiál­tottuk, hogy „vitám et sanqujnem1', — vol- tunJc bátrak idegen érdekekért, itt az ideje, hogy pártvonás nélkül, minden szív egybe- dobbanásával egyszer már bátrak legyünk o mi magunk és esed: a magunk érdekében. A MAGYAR EMBER KAPJA MEG A MAGA JUSSÁT Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Kedves Gazdatestvéreim! — Ugyancsak közgyűlésünk utolsó fejeze­télen hangsúlyosan rámutattunk arra, hogy eljövendő munkánkban sem kívánjuk szem elöl téveszteni a mi sajátos erdélyi helyze­tünket. Ennek hangsúlyozása két szempont­ból is igen fontos. Fontos először általános nemzet politikai szempontból és fontos má­sodszor, a mi erdélyi gazdal ár sada’műnk kü­lönleges szempontjából is. — Nemzetiségi szempontból tisztában va­gyunk azzal, hogy mi nem ludjulc felada­tunkat elvégezni eddig, amíg nem erősödött meg kellőképpen magyar társadalmunk és nem izmosodott meg kellőképpen magyar gazdasági eleiünk.' A mi szemeink előtt a kisebbségben töltött két évtized nemcsak rossz emlék, hanem olyan 'ossz emlék, amelytől még hosszú ideig nem tudunk sza­badulni, mert egészen felforgatta társadal­munk szerkezetét és tönkretette gazdasági életünket. A kisebbségi múlt, sajnos, ma még nem történetírói kérdés, ennek a következ­ményeit még mindig szenvedjük. A földet kihúzták a lábunk alól és ezzel megakadó- lyoztál: az önálló magyar exisztenciák gyö­kérverését. Ezzel szemben a románnak földe! adtak, az ma is az övék és igy állt elő az a helyzet, hogy ma Erdélyben a románság kezén sokkal több föld van, mint amennyi arány számához képest megilletné. Mi min­dig csak adtunk az erdélyi románságnak. Adtunk az 1848. évi földosztáskor másfél­millió hold mezőgazdasági területet. Adtunk a parcellázási mozgalmak során legalább ugyanennyit. S amikor máris több föld volt a kezükben, mint amennyi arány számuknál fogva lehetett volna, akkor 1022-ben — ki­vettek tőlünk újabb hárommillió holdat, teljesen leszégényitve az erdélyi magyarsá­got, felborítva ezzel gazdasági rendűn! ct. fosztogatva a közvagyonoka' Közben a szé­Gróf Teleki Bélát egyhangúan az EMGE elnökévé kiadják ki Vitéz Biró Gyula nagysikerű beszéde után, amit a közönség hosszasan megtapsolt, gr. Teleki Béla bejelentette, hogy az EMGE elnökségének, igazgat óválsaztmányának, feliigye- tö és fegyelmi bizottságának lejárt a mandátuma. Az alapszabályok értelmében tehát há­rom esztendőre uj tisztikart kell választani. Korelnöknek Szakáts Péter bikfalvi földbirto­kost, az erdélyi magyar gazdatársadalom nesztorát kérte fel. Gr. Teleki Béla még jóformán át sem adta elnöki székét a korelnöknek, amikor a közgyűlés tagjai állva, hosszasan éljenezve gr. Teleki Bélát, egyhangúan az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület országos elnökévé kiáltották ki. Szakáts Péter nyomban kihirdette az elnökválasztás eredményét. Azután felkérte Markovit9 Kálmánt, vitéz dr. Biró Gyulát, Ko- vásznay Jánost Márk Samu és Biró Péter tagokat, hogy ejtsék meg a többi tisztségek jelö­léseit. ft iuj tisztikar Rövid tanácskozás után Markovits Kál­mán, a jelölő bizottság elnöke meglelte je­lentését. amit a közgyűlés egyhangú lelkese­déssel téli magáévá. Eszerint alelnökök: br Braunecker Antal szilágyvármegyei, érszaká- «•sii földbirtokom, Kiss Kálmán udvarhely- megyei, kecsedkásf aludi kisgazda. Lovady Lajos biharvármegyei. biharpüspökii kisgaz­da. gazaköri elnök, Miko László nváráds/enl- lászJói földbirtokos. Marosvásárhely és Ma- rosetorda vármegye főispánja­Gr. Teleki Bála programja: Bátorság a kölelességválíalásban és bátorság a kötelességteíjesKésben Nagyméltóságu Miniszterelnök Vr! Tisztelt Közgyűlés! Kedves Gazdastestvéreim1 Nagy Örömömre szolgál, hogy a körünk, len megjelent Kállay Miklós miniszterelnök urai a közgyűlés és az egész Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület nevében szeretettel és mély tisztelettel üdvözölhetem. Mi a miniszterelnök urban a magyar gazda őszinte támaszait és barátját látjuk és nagy bizalommal várjuk, hogy kérdéseinket a ma­gyar gazda szemével fogja meglátni és fel­karolni. Erre biztosítél: a magyar miniszterelnöki ■tisztségén kívül, hogy ősrégi magyar birto- kos c&cdádból származik, hogy ő maga is földművelésügyi mini szí er volt és főleg, hágy maga gazdálkodott ősi birtokon éspe­dig mintaszerűen. Meg vagyok győződve róla. hogy ha az a jóindulat, amellyel a földművelésügyi mi­niszter ur viseltetik az erdélyi magyar gaz­dák ügyei iráni, a miniszterelnök ur által is tdódámaszíást nyer, meg fogjuk oldani leg- fontosabb kérdéseinket. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Kedves Guzdatestvéreim! — A magam és az uj tisztikar nevében hálás szívvel köszönöm az irányomban és oz irályunkban megnyilatkozott bizalmat. Azon leszek én azon leszünk, hogy az Erdé­lyi Magyar Gazdasági Egyesület és tagjaink érdekeit szolgáljuk — és szolgáljuk azt, ami ezzel egyet jelent, az erdélyi föld érdekeit és üz erdélyi földhöz hűséges nép érdekeit. — Örömmel üdvözlöm alelnök munkatár. sóimat: az újból megválasztott Mikó Lászlói, egyesületünk régi. kipróbált munkatársáét, Braunecker Antal bárót és a két kisgazda alelnököt: Kiss Kálmánt és Lovadi Lajost. Tudom, hogy e jelölésnél és választásnál a közgyűlés.sí az vezette, hogy más megyék, más gazdakörök is sorrakerüíjenek az egye­sület országos alelnöki tisztségének viselé­sében. — Egyben hálás köszönetét mondok lekö­szönt kát a 'einökúnknel:: Cs. Károly Ist­vánnak és Kádár Istvánnak, akik eddig oly önzcLlétiül szolgálták: egyesületünk ügyét és kérem őket, hogy továbbra i.s mutassanak fnildát az egyesületi hűségben. — Érdemeik elismeréséül pedig tárgyso­rozatunk rendjén javaslatot jogodé tenni, hogy válassza meg őket a közgyűlés örökös nszteletbeli alelnökökké. — 1936 óta állok egyesületünk szolgálatá­ban s ez a szolg/Matban töltött félévtized ta­lán felment attól a kötelezettségtől, Ivogy most elfoglalván az Erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesület elnöki székét — aprólékos programot adjak. Ez a program készen van, mást. alig mondhatnék, mint amiért eddig is dolgoztam az EMGE keretében. — Elsősorban meg szeretném óvni ox er­Hz erdélyi gazda ne csak szép szavakban legyen megbecsülve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom