Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-06 / 126. szám
I* CLLBtfZK«: .......................... Török előkészületek Isztambul június (>. (Tl\) Néhány ti apón belül a Fékért e-tengxM'on három török hajót sülyesfctettek el, amelyek rakománnyal terhelve útban voltak Bulgáriából Isztambulba. V hivatalos közlemények szerint mind a három esetiben „ismeretlen nemzetiseg-ü“ tengeralattjáró nászúid támadásáról van szó. Ankara nem kételkedik abban, hogy tényleg milyen nemzetiségűek voltak ezek a tengem lat t járó naszádok, hiszen a Fekete-tengeren csak egyetlen egy olyan hatalom hajói járnak, amelynek érdekében áll Törökországnak Bulgáriával folytatott tengeri kereskedelmét megzavarni, ez a hatalom Szovjet Oroszország. J)e kézzelfogható bizonyítéka nincs annak, hogy ezek a naszádok S/.ovjetocoszország hói indultak Htjukra, vagy legalább is ezeket a bizonyítékokat nem hoztak nyilvánosságra. Talán politikai érdek is fűződik hozzá, hogy a dolgokat ne élezzék ki, ha azonban van valami, atmi a keleti szomszéddal szemben fennálló hangulatot rosz- szabbá alakíthatja, úgy mindéül bizonnyal ezek a támadások ilyenek, mert hiszen nemcsak a török kereskedelemnek okoznak károkat, hanem a török nemzeti büszkeséget is mélyen sértik. A tengeralattjáró naszádok tárna- j hasaiból s az utóbbi idők egyéb eseményt bői az a benyomás alakiul ki, hogy a Szovjet szinte törekszik a viszály anyagának felhalmozására. A ü örökök azonban nyilvánvalóan azon vannak, hogy a helyzetet lassan engedjék megérlelődni. Eme magatartásuk kialakulásában az ország földrajzi helyzete döntő szerepet játszik, továbbá az a tény, hogy a törökök egyidejűleg őrizői a tengerszorosoknak és kiterjedt közös határuk van ^Oroszországgá 1. Az utóbbi időben az Ulus cirnü ankarai félhivatalos lap és több más lap is különös eréHyel emelte ki a nemzeti védelem követelményeit. Ezt azzal a megokol ássál támasztják alá, hogy Törökország ugyan nem hadviselő állam, hanem mégis úgy kell végrehajtania minden előkészületet, mintha mér holnap belépne a háborúba. 1 A háborús lehetőségre vaJó előkészületek közé tartoznak többek között a gazdasági kényszerintézkedé- j sek, amelyeknek bevezetésére a kormány azért kényszerült, hogy az egyre fokozódó drágaságot és a többi kártékony kisérő jelenséget le- küzdje. Törökországnak a háborús| idők kinövéseivel szemben erős belső frontot kell kialakítania, írja az együk legtekintélyesebb török politikus és köziró, Atay képviselő a fél- hivatalos Ulus ban. Elsősorban a gátlás nélküli nyerészkedéssel szemben kell fellépni, amely a legszélesebb körökben lép fel és különösen az árdrágításban és üzérkedésben jut kifejeződésre. Egyedül a, panasz- •szal azonban mire sem lehet menni. 'A kormánynak energikusain kell eljárnia, a török népnek magának kell önmaga ellen küzdenie, hogy defe- ■ izmust és a kizsákmányolási hajlamot a saját soraiban leküzdje. A belső csatát még nem nyerték meg és kérdés, hogy vájjon Törökország egyáltalán át van-e szervezve ilyen fokig. Azonban minden igyekezettel azon vannak, hogy legalább azt érjék el, ami elérhető. Dr. Refik Saydam miniszterelnök a köztársasági néppártot, amely Törökországban kialakítja a polittikai közfelfogást és irányítja a politikai ak-ara- tot, segítő együttműködésre hivta fel a kereskedelem kinövéseivel szemben. Már régóta nem volt olyan nagy visszhangja parlamenti vitának a török közvélemény széles köreiben, mint a tisztviselők és tisztek jogtalan meggazdagodása ellen benyújtott törvényjavaslat .^setében. A közösség védelmére irányuló, főleg fegyelmi rendszabályok mellett, olyan intézkedéseket és rentílszabá- Jyokat hoznak, amelyeknek feladata a létfontosságú javak termelésének és igazságos elosztásának biztosítása. Egyszóval biztosi tana akarják a gazdasági élet fűn ke ion állását az or szagba,», amely átmenetileg el van vágva a környező világtól. Törökországnak be is kell rendezkednie arra, hogy a nyugatról és délről történő behozatal elmaradt. A már fennálló iparok megerősítése és uj ipari ágak alapítása, amennyiben ez a mostani viszonyok között, lehetséges, ennek a gazdasági átállításnak további fontos alkatelemei. A kenyértől eltekintve, Törökországban miég nem vezették be sem a jegyrendszert, sem a könyvre való vásárlást. A miniszterelnök azonban a parlament köl t - s égv ot isi vitáján a k i n eg in dili a sak or a jegy-rendszer és vásárló igazolvány bevezetését bejelentette arra az esetre, ha más eszköz nem mutatkozik a gazdasági élet rendes menet évnek biztosítására. Mielőtt azonban idáig , mennének, még megkísérlik az élelmiszer és egyéb közszükségleti cikkel; árának szilárd megállapítását olymódon, hogy a szabad áralakulás elé gátat vetnek. Ilyen súlyos időben, amely televan megoldatlan probi érni ával, terjesztették be az 1942---43. pénzügyi év költségvetési javaslatát a török nemzetgyűlés elé. A költségvetést 394.3 millió török fontban állapították meg, tehát. 34.5 millióval többen, mint amennyit az 14)41—Lí. pénzügyi év költségvetése tett ki. Hogy milyen, súlyosan nehezedik a háború a sün leges 'Törökországra is, az abból is megállapítható, hogy a költségvetésben tartalmazott összegből nem kevesebb, mint 221.5 milliót tártaié kolnak a nemzetvédelem céljaira, tehát a hadügyi kiadások a teljes k ö 1 tség ve t és n e k o sa k nem k.é t ham iá - dát teszi ki, amihez hozzájárul a 120 millió főidőt kitevő rendkívüli költségvetés, amely kizárólag nemzetvédelmi célokat szolgál. 11a figyelembe vesszük még, hogy a pénzügyminiszter a nemzetgyűléstől ezenkívül felhatalmazást. kért 150 millió font értékben rövidlejáram kincstári jegyek kibocsátására, aminek értékét szintén katonai célra fordítják, úgy 4-91-0 millii') hadügyi kiadásokat irányoztak elő a küszöbön álló költség- vetési évre, inig az ország minden többi szükségletére 172.S millió fontot fordítanak. Ebből a szembeáüi- táisból felismerhető, hogy Törökország milyen hatalmas áldozatot hoz, hogy következetesen folytassa a fegyveres semlegesség politikáját, a hadikészültség egyidejű fenntartásával aira az esetre, ha határait támadás fenyegeti. Hogy ilyen veszedelem az elmúlt év hadieseményei alapján csupán csak keletről és délről foroghat fenn, az ellenséges propaganda minden erőlködése ellenére, már köztudatba ment át Törökországban. 10 4 2 J uü i u Z ÉVIG TANULTA A MESTERSÉGET és csak uzut n nyila l üzletet vas L Sóját készitményü papiadat iyj közvetlen utón kerülnek Űnhij: a lehető legjobb és legszebb kivi leihen. Muszáj, hogy megálljon az üzlet előtt, mert ott nemesik paplant, hanem annak ugyanő!! a készítését is láthatja. O.csón vá- vásárolhat: textilárui, idymel, pap on! C3 hozzávaló kellékei. Az üzlet : Unió-utca 8. alatt van. 7,obUa UictU a nafyy'i/itáfybót KISFIÚ AZ OPERÁBAN A érem az Aida előadása után, hogy már megint elhozták a szűkei ez! az öt- hatéves Pistát, oda, ahol seninii keresnivalója. Múltkor egy hangversenyen, most meg itt, az opera folyosóin botlottam belé. Olyan a felnőttek közölt fehérgalléros, vasárnapi ruhájában, mint egy ki* törpe. — Kcicsókoiom — köszön és látom (1 szemén, hogy álmos. ■— Már megint éjszakázol ? — kérdezem tőle. — Mit csináljak, néni? —- feleli nagy szemekkel —, mostan c&ak bejárónőnk van és otthun senki sincs. Félek és sírtam. hogy otthun hagynak, hát elhoztak... Kézenfogva várunk s arra gondolok, vájjon, hogyan láthatja egy álmos, kicBi gyerek az Aidát? Az emberek a ruhatárból tolonganak $ várjuk Pista szüleit, hogy együtt menjünk haza. Egy utcában lakunk, nem messze innen. í Már jönnek, hozzák a Pista magyuros kabátját, ráadják. Aztán elindulunk. Mi megyünk ed öl Pistával, hóiul a Pista Szülei. kür lelkesedve tárgyalják a szép előadást. Trükkhöz folyamodom, hogy megtudjam, mit gondol Pista magában, ilyenkor késő éjszaka, operaelőadás után, álmosfin. De olyan álmo&, hogy néha botlik egyet, úgy kell fenntartani « kezénél fogva, hogy le ne essen. ! — Pista — kezdem —, szeretném, ha elmséinéd, hogy miről szóh ez a darab. Elkéstem és nem értettem meg. — Én se túl nagyon értettem meg — mondja Pista. — De azért mondd el, légy szives. Tetszett neked? i Erre Pista elmondja az Aidái. Igv: — Nekem técced, például az, mikor jött a győztes hadvezér abba a nagy zenébe, és mindenki énekelt és a bácsik és a nénik füveket lógattak neki... I — Pálmaág volt az, Pista, nem? — Táti pálmaág iót. Igaz. olyat láttam a Botanikus-kertben. — És még mi tetszett? — IIá ttetcet a szerencsekirály-, hogy ordítozott és ugrált és hadonászott. És teccet a szép pirosszoknyás néni. aki táncolt és a fekete, kis négerek, akik táncoltak. De rém furcsa kis négerek vótak, mert nadrágba vótak. de felül mégis olyanok vótak, mindui nénik lettek vór,a.~ — Aztán? — Rém szép vót a sok zene, de azért tán szább az olyan, amibe beszélnek is, mint a János vitézbe. Rém túlsókat énekelnek és minden olyan harsogós vót. És az a feketehaju néni, aki rém hasonlított Annusba nénihez, annak olyan erős hangja lót, hogy mikor a legnagyobb zene vót is. lehetett ölet hallani, egészen r ize get t tőié a jiiiem, így... ' Mulatja a Iá* tömpe kezével, hogy miképpen „rizegeiú a füle. — Azt mondd el, hogy miről szólt a darab, légy szives. — óh, hát vöt egy királylány, ez qgy szép néni vót, gyönyörű gyöngyös ruhába és vót neki egy házvezetőnője. s>agy cselédje, nem tudom, az vót az Aida, az vitte utána mindenhová a babér kas zorut, mikor jött a győztes hadvezér, áld a király lányt is szerelte és azt az Aidát is szerette, de a végén mégis Aidával záriák be egy gödörbe... — Rabszolganő volt Aida, Pi&ta. ‘ — Ahá — mondja és ásít —, tudom, erről olvastunk apukával az Ezeregyéjben. Hát aztán igy vót, mindakettőt szerette a győztes hadvezér, akit Adamasznek hittak és ezért nagyon megharagudtak rá, mert kettőt nem vehetett feleségül és bezárták őt egy gödörbe, már mint a győztes hadvezért. És ekkor előbujt valahonnan Aida is és borzasztó hangosan énekeltek. És a fejük felett nénik jöttek lángokkal a kezükben és a kirátyláry a gödör tetejére térdelt és térdelve tornászott... I — Imádkozott, Pi*Ui. — Nem, néni, tornászott, hajolt élőre, hátra, ez egy gyakorlat, mi is tanultuk, háterősítő — mondta a tanító néni. Hát mondom., ez vót a vége, de talán már ezt teccet is látni. A néni a tornászás után lassan kiment és vele) mentek a lángos lányok is szép borjába. Akkor Aida a gödörbe leesett, a győztes hadvezér rángatta, de nem kelt fel, biztos álmos vót ő is. És még egy utolsó nagy zene vót és vége pót... Kicsit elgondolkozik. — A leggyönyörűbb vól, hogy á színpadon egy folyó folyt, apuka mondta, hogy a Nílus.. Én c$ük azt nem értem, hogy hogy tudták ezt a vizet úgy oda- folyatni a színpadra, hogy a viz nem csurgóit le a közönségbe, a nénik meg a bácsik fejire... I Megérkezünk. Megfogom Pista fás, meleg gyerekkezét. — Szervusz. Pista. Vágysz még az operába? í Suttogva felel, a szűrne majd leragad. — Rém szép vót néni, de azért inkább nem. Inkább nagymamánál aiszok, mert nem túl nagyon szeretem^ hogy mindig, mindig énekelnek és lármáznak és hogy' rizeg a fülem... ( \I L.) MANZONI UTOLSÓ UNOKÁJÁNAK HALÁLA. A ..Jegyeik“ világhírű szerzőjének, Alessandro Manzoninak most halt meg utolsó unokája, Ludovico Man zoni. A nagy iró utolsónak meghalt unó kája a híres, régi családi otthonban, a hri nnzai Ca*a.te Nuovoban élt és halt meg. 1860-ban született. Anyut ágról a Rada cili családból származott, akik évszáza dokon át, mint selyfringyárosok voltak híresek Itáliában. Az utolsó Maozoni népszerű ember volt, buzgó katolikus és nagy hazafi. AKI MEGŐRÜLT A MOZIBAN. Milánóban történt. A Buenos Ayres-uti Pacc- mozgószinház egy Tarzan-filmet mutatott Ire a napokban. A filmnek előadásán fantasztikus eset történt. Egy békésnek látszó néző — egyéblcént fiatal férfi — megőrült a moziban s egymásután veteţie le ruhadarabjait. Végül is anyaszült meztelenül. kezében tartva cipőjét, kisétált a nézőtérről az utcára, természetesen nagy pánikot olsozva. Rendőr fogta el s tiltakozása ellenére bevitte az idegldinilzára. ahol epileptikus rohamot kapott a szer rencsétldp ember, akit most kórházban ánolnak. Családja vallomása szerint azelőtt nem észleltek rajta semmi gyanúst, igy nyilvánvaló, hogy az őrültség a moziban tört ki rajta. ■ A REPÜLŐTÉR GYERMEKE. Egy tengerparton lévő olasz hadirepül 5 térről a napokban furcsa tel efonórtee kési kapott a repülőtér parancsnoka. Az ügyeletes tiszt arról értesítette, hogy egy közeli házacskában egy haiá®z feleségét ezü- lőfájdalmak lepték el s nincs idő beszállítani a legközelebbi városba. A repülőtér ügyeletes orvosa engedéüyt kéri és kapót4 bogy a fiakdíts»zo*yt az áfloszás orvosi szobájába szálhtaa és legyen segits&= gére. A férj ugyanis mikor látta felesége szenvedését, kétségbeesésében a repülőtérre rohant segítségért. Aí ssßroayt a repülőtérre szállították, ahol szép leány- gyermeknek adott életet. Maia Antonasza asszony kislányát ott is keresztelték meg a repülőtéren éa erlnefvaaték a „Repülőtér leányának“. BETILTOTT KÉZIRATVÁSÁR. rA párisi Grct&set-könyvkiadó volt igazgatója, Louis Brun a napokban ei akarta árverezni a tulajdonában lévő nagy értékű kéziratokat. Brun: Marcel Proust. d:Ar,nunzio, Daudet, Mauriac Colotte és más világszerte ismert írók kéz iratait szerette volna árverés utján értékesíteni, a hatóság azonban betiltotta a kéziratok elárverezését és zár alá helyezte a nogyértékü iráBokat. DÉLAMERIKAI OROSZLÁNY ADÁSZAT. Santiago feüé menet egy hatalmas délamerikai cirkusz egyik vasúd kocsija, amelyben 9 oroszlán utazott, kisiklott és összetört. Az oroszlánok egyenesen Santiago városa felé szaladtak, utiukon mindenütt hatalmas pánikot okozva. A városiban mozgósították a rendőrséget és a tűzoltókat. Izgalmas hajsza kezdődött, amelynek során 4 oroszlánt gépfegyverre! lőttek agyon, ötöt sikerült élve elfogni, de az egyik megtámadott és súlyosan meg Sphesitett egy rendőrt, akit egyik kollegája. mentett meg a biztos haláltól. AUSZTRÁLIAI ÖSSZEESKÜVŐK. Az ausztráliai Sydneyben nemrégen 19 férfit és nőt internáltak. Ezek az emberek egy ..Ausztrália mindenekelőtt“ nevű anarchista mozgalom tagjai voltak és tervhevették több fontos ausztráliai személy meggyii- koiásátj ezenkívül szabotáltak is.
