Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-06 / 126. szám
£ í V isi2 Junius 0. ELLEN Z É'E immmmsmsmma m A A kolozsvári konyvoopok ünnepélyes megnyissa OM* tegnap 4 irf»nyvsá£rakai már a kora reggeli őráLisan az érJelsiősIíilk lelkes serege vette körül A kuhciszminiszier képviseletéi»©» vláéz Haász Aladár iwöfsdoit sasecgeyáié beszédei Î KOLOZSVÁR, juniuş 6. Az évek hossza .'sora óta megrendezett Magyar Könyvnapok la magyar irodalom és magyar művészet ieg- !nemesebb értelmű propagandáját jelente'.tóik. ! Ezeken a napokon az árok kiültek a köny- 'ves sátraikba hogy kedvezményes áraik etilénére is, legtöbbször nagyon szép, tetszetős könyveiket a magyar társadalom höl- igyednek segítségéve!, saját miaguk adják el I olvasóiknak. Ezen az utón nemcsak a magyar szellem termékei kerültek nagyobb ; számban közelebbi kapcsolatba a társadalommal, de maguk az alkotók, iaz irófk is. • A könyvnapok sikere évrŐH-évre növekedett. jS ma, amikor minden korok legnagyobb há- íborujában cselekvőkig -vesz részt a magyar jüemzet is, még nagyobb jelentőségűnek kell «tartanunk a könyvnapolkat. Nemcsak fegy- . vérrel viaskodunk a távoli harctereken, de a szellem erejével is tudatosítjuk magunkban magyar voltunkat é*s hirdetjük a sátrakban ;tarálh)ató miagyar müvek minden betűjével, hogy a nemzői:! szellemű irodalom mindeii- ,kor egyik legerősebb fegyvere volt a ma- i gyarságnak. A páratlan sáikerü budapesti fccuyvnapok i lezajlásával, tegnap délelőtt, a IVfátyás király Itéren felállított sátrakban, Kolozsváron is Ikezdetét vették a kolozsvári könyvnapok. Már órákkal a hivatalos megnyitás előtt ! ünnepi jövés-menés volt észlelhető a Má- i tyá» király-téren. Különösen az ifjúság vette i körül nagy érdeklődéssel a könyves sátrakat. A Mátyás kiirály szobra előtt felállított iVitézi Rend Zrinyi.csoportjának sátra előtt pontban délelőtt 11 órakor vette kezdetét .la ünnepélyes megnyitás, amely alkalommal iaz egybegyűltek előtt vitéz Haász Aladár dr. uuini&zieri osztályfőnök, a kultuszminiszter 1 képviseletében az alábbi beszéddel nyitotta meg a kolozsvári könyvnap ot, 4 f&özöisségen a sor, hogy az együvéiaráozás eveiéiről legyen likerayságei... — Azokban a szomoruemlékü esztendőkben,— mondotta vitéz Haász Aladár dr. — jamikor Erdély még az idegen uralom igáját j hordta, az egykori csonka-magyar haza és 1 Kolozsvár között az akkori tiltó határ felett 1 a magyar egységet elsősorban a szellemi kapcsolatok Biztosították. A külső, látható világ mögött felépült a láthatatlan haza, amelynek hűséges őrzői és védelmezői a szellem embered voltak. Érthető, hogy ezekben a« időkben az erdélyi irodalom és tudomány termékeit Csonkamagyarország társadalma az együvétartozás jelképének tekintette. Az évről-évre megismétlődő buda- posti könyvnapok Erdély és csonka-magyar haza találkozásának nagy nemzeti ünnepnapjai voiítak. Az erdélyi magyar könyv az ellentálló és oriáíló magyar szellem üzenetét hozta évről-évre hozzánk. Nem túlzók, ha őzt mondom, hogy mindnyájunkban, akik a csonka-hazában a fel&zabadnlás szolgálatában éltünk és dolgoztunk, egy-egy Erdélyben megjelent tudományos vagy szépirodalmi munka igen gyakran erősítette a hitet és reménységet. Örökké emlékezetesek lesznek könyvnapi találkozásaink az erdélyi írókkal és tudós-ókkal, a néma kézszoritások és a férfLszemekben is gyakran felcsillanó könny. A most lefolyt budapesti könyvnapok azt bizonyítják, hogy a felszabadulás után sem halványodott el az erdélyi könyvek iránti érdeklődés, csak most az aggodalom., és bánat jeleit az örömfények váltották fel szemünkben. — Amikor azonban ezekre a dolgokra visszagondolok, emlékeznem kell arra is, hogy az egykori csonka-magyar hazában a ftzétszakitottság esztendeiben minden igaz magyar iró és tudós úgy gondolkozott, úgy dolgozott, úgy irt, hogy előtte az erdélyi magyarság felszabadulásának gondolata lebegett. Ez a gondolat adott uj szint, inagya- rabb szellemet, mélyebb belső igazságot a legértékesebb magyar szépirodalmi és tudományos müveknek. —• A kolozsvári könyvnapokon alkalma van most a kolozsvári olvasóközönségnek megismerni az egykori csonka-magyar haza könyvtermését. Nagy szeretettel keli ajánlanom figyelmébe mindenkinek, aki itt, ezen a földön, az idegen uralom idején szivén viselte az egyetemes magyarság sorsát, hogy ismerje meg ezeket a nehéz időben született, a magyar nemzet jövendőjét szolgálni akaró müveiket. Meggyőződésem, hogy felismerik az elmúlt nehéz huszonkét esztendő irodalmában azokat a mélységesen magyar vonásokat, amelyek azonosak voltak úgy az elszakított Erdély, miint a csonka haza irodalmában. Mert ahogy fontom az, hogy tudjuk és valljuk, hogy az egyetemes magyar irodalom arcára örök és szent jegyeket vésett a kisebbségi sorsban kikristályosodó erdélyi magyar lélek, éppen olyan fontos fel- j ismerni azt, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások idején «« lelki gyökereiben egységes volt a magyar (irodalom, bárhogy küzködött, hitt és dolgozott a uemzete jövőjéért aggódó és reménykedő magyar iró. —• Odafenn, Budapesten, most báróim napon át ünneplő hangulatban öleltük magunkhoz az erdélyi magyar könyvet, most Kolozsvár van soron, hogy magához ölelje az anyaország iroda,Imát. A magyar irók és tudósok, a magyar nyelvterületnek bármelyik részén is éljenek, tudatában vannak a szellemi együvétartozás jelentőségének. Most a könyvkiadókon, könyvkereskedőkön és főleg az olvasóközönségen a sor, hogy a szellemi együvétartozás megingathatatlan erejéről tegyenek tanúbizonyságot. — Ebben a szellemben, az árott magyar szó erejébe vetett hittel a szivemben jöttem Kolozsvárra, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur nevében s kolozsvári köujvnapokat megnyissam. — Isten áldása legyen ennek a városnak vezetőségén és minden jószándéku magyar emberen, aki most, ezekben a napokban, a könyvek szeretetén keresztül hódoi a megingathatatlan, tiszta magyar szellemnek — mondotta ünnepi megnyitó beszédében vitéz Haász Aladár dr. ily ele Ssüiayyessáíea' a Máíyás fcirály-tféren Az idei kolozsvári könyvnapokon, körben a Mátyás király-téren, nyolc könyves sátrat állítottak fel. A Mátyás-szobor előtt, amint már emlitettük, a Vitézi Rend Zrínyi Cso. portjának magyar kivitelezésű satra áll. Tetejében nemzetúszinü zászlót lenget a szél, homlokzatán a Zrinyi-csoport címere, a sátor külső falain pedig Zriny-i-jdéze.tek olvashatók. A Mátyás király-teret körbejárva, az Ellenzék könyvesboltjával szemben találjuk az Ellenzék, Vásárhelyi Z. Emil tervezte S/ép. magyaros kivitelezésű sátrat. A Hitelbank során állították fej szenlqericei J tkab Jenő és a Méhkas Diákszövetkezet könyves sátrait. A városházával szemben lévő járdaszigeten a Minerva müintézet sátrát találjuk. A Belvárosi kávéház előtt áll az Exodus és Turul mkiadó főbizományosának gátra, len- nebb a kolozsvárii Lepage-kiadó és könyvesbolttó következik. A plébánia során a Király János.tég, árvalányhojakkal díszített sátra áll. A sátrakban már jóval az ünnepélyes megnyitás előtt nemcsak a meleg érdeklődés nyilvánult meg, de megindult a vásárlás is. Nőá társadalmunk, java személyiségei, legnagyobbrészt magyar ruhákba öltözve, lelkesen és kipirult arccal sürgödődmek-forgonádnak a sátrak belsejében- Az anyaországból nagyszámban Kolozsvárra érkezett írók pedig váltakozó rend szerint helyezkednek el hol az egyik, hol a másik sátorban, hogy müveiket, a vásárlók kívánságára. névaláírásukká! láthassák el. Az eddigi jelekből Ítélve tehát az idei kolozsvári könyvnapok, minden fennálló nehézség ellenére, snég a tavalyinál is sikeresebbek lesznek.. ‘ I.-*., . á (*z. i.J. jjz egész magvar nemzet szeretete — mondatfa a fisaira Misié kecskeméti honvédőinket lucsuztafé iieszsdéiseo Káíte? Mlklús sniiilsztereSsiöli Kecskemét, június 6. (MTI.) Kecskemét városa Űrnapján búcsúzott a harctérre induló honvéd alakulataitól. Az ünnepségen megjelent Kállay Miklós miniszterelnök is, aki vitéz Bart ha Károly honvédelmi miniszter és Szász Bajos pénzügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője társaságában érkezett meg. Az állomásparanosnok üdvözlése után Kállay Miklós miniszterelnök lépett a mikrofönhöz és a következő szavakat intézte a harcba inldfu'ló katonákhoz: Magyar honvédek! Alföldi hemíi- iársaim! Nem búcsúzni jöttem a iiaclrakeli seregtől, én viszontlátni akarlak benneteket, mint. a győzelmes háború hazatérő harcosait és hőseit. Azért jöttem, hogy köszöntselek benneteket, akik elől járhattok abban a küzdelemben, amelyet odakint magatokért és mindnyájunkért folytai- j tok. És ha itt állok előttetek, mint a ! magyar kormány és a legfelsőbb honvédelmi tanács elnöke, ebben a minőségben ha valaha, most akarom az országot képviselni, hogy a nemzet egyetemének szereteiéí, öle- | lését, háláját, elismerését fejezzem ki előttetek. — Kecskemét és környékének magyarjai, ti az orosz mezőkre indultok. Az orosz mezőkre, nehogy még- egyszer megtörténjék az, amiért száz évvel ezelőtt Kossuth Lajosnak ide is el kelleti jönnie, hogy a betörő orosz ellenséggel szemben a haza védelmére szólítsa a jobbágyságból felszabadult teljesjogu magyart. Ma elébe megyünk az ellenségnek, a rombolás és pusztítás árkát nem engedjük határainkhoz, odakint kell megvívnunk vele a csatát még mielőtt a teljes megsemmisítést ide hozhatnák közénk. Tudom, nehéz elválni ettől a homokiéi, amelynek küzdelmes megmunkálásával ti és elődeitek egyszer már hősi teljesít ményt nyújtottatok az országnak, amikor itt a semmiből paradicsomot teremtettetek. Most éppen azért kell mennetek a semmi országába, hogy az annyi küzdelemmel, fáradsággal teremtett paradicsomot megőrizzétek. — Köszöntelek és az egész magyar nemzet szeretőiével kísérlek benneteket. Kísérlek mindnyájunk imájával, áldásával és annak Ígéretével, hegy sem rólatok, sem hozzátartozóitokról soha meg nem feledkezünk. Mert ennek az országnak jövő munkája, célkitűzése az kell legyen, hogy mindenki, aki szenvedett* küzdött odakünn, amikor visszatér lás- sa, érezze, hogy n©m volt híiába a szenvedés, áldás fakad* belőle reá, valamennyiünkre, az egész országra. — Á harctéren a világ legelső hadseregének, a német hadseregnek katonáival fogtok vállvetve küzdeni, Tudom, biztos vagyok benne, büszkén fogom hallani, milyenek voltaLIKÖRY. TÖMT KACAtfAK ! tok, hogy megálltátok a helyeteket; tudom, biztos vagyok benne, a ma gyár katona ősi hírnevét, ezeréves becsületét a dicsőség lombjával éke í sitve fogjátok visszahozni. Mindig i arra gondoljatok, hogy magyarok 1 vagytok. Magyarnak lenni sok szenI védést, sok küzdelmet, nehéz életet jelent a világnak ezen a helyén, de nem jelenthet sohasem megalkuvást, ] ineghunyászkodást, függési. Ma- I gyárnak lenni annyi, mint büszkének lenni, sohasem gőgösnek, csak mindig büszkének arra, hogy kik vagyunk, mit teremtettünk, mit alkottunk, mi volt eddigi hivatásunk és milyen hivatás vár még reánk a mos! megújuló magyar történelem ben. Ennek a hivatásnak, a meguju ló magyar történelemnek vagytok munkásai, harcosai, katonái. Segítsen meg benneteket az Ur Isten Veletek mennek tisztjeitek, a legjobb vezetés irányit benneteket. Veletek küldjük a legjobb felszerelést s magatokkal viszitek veletek született bátor magyar sziveteket. Amikor mindaz együtt van és valameuy- nyiiink imája kisér, csak siker és dicsőség követhet benneteket. Induljatok dicsőséges tettekre és a győzelmes harcokból még büszkébben térjetek vissza. Isten áldjon benneteket. Liszka Béla dr. polgármester Kecskemét város közönség-e nevében in-., fezeit szivliezszóAó szavakat a bare-, térre indulókhoz s a város nevében szép zászlót ajánlott fel az elvonuló, alakulatoknak, amelyet hét levente nyújtott át. a honvéd csapatoknak. Ezután eskütételre került sor, majd az álloinásparanosndk jelentést tett a honvédelmi (miniszternek és a had testparancsnoknak, majd megkezdődött a disszmenet. A miniszterelnök az esti órákban Antal István píopagandannnisztőrrel együtt, aki Hódmezővásárhelyről hazam emet Kecskemétre érkezett, gépkocsin tért vissza a fővárosba. CSÜTÖRTÖKÖN ESTE BERLINBEN OLVASOTT FEL NYIRŐ JÓZSEF BERLIN, június 6. (MTI.) Nyirö József Csütörtökön este tartotta meg Berlinben nagysikerű felolvasó estjét. A birodalmi közigazgatási bár óság dísztermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében két eredeti novelláját olvasta fel, majd pedig egy részletet az U* Bencéből. A zsúfolt nagyterem közönsége hosszasan ünnepelt? a magyar irót, aki vasárnap este Lipcsében, kedden pádig Jenában Ismétli meg a nagysikerű felolvasását. A
