Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-02 / 99. szám

10 4 2 május 2. ELLENZÉK .4 Ház megkezdte az Izraelite valSálsfelelíezeá fogáHásáró! szélé tföfvényjavaslai vliágátf Öhbdtöpést követett el' a szinérváraljai bőripari telep vezetője KOLOZSVÁR, májusi 2. (Az Ellenzék munkatársától.) Sz nórváralján és környé­kén nagy feltűnést kelteit, hogy isomere t- len tét!es, vagy tettesek feltörték a Ma." gyár Bőripari Beszerző és Elosztó Rt. rak' tárhelyiségéit és azokból 764 kg. bőrt vit­tek e.l Gál M'Mós, a telep vezetője fe­dezte fel a betörést és azonnal feljelen­tést tett a osendőrségen. A csendőrség né* hánynapi alapos nyomozás után egészen máskép látta a helyzetet, mint ahogy azt Gáli feljelentésében előadta. így többek között tudomására jutott a csendőrségnek, hogy Gál az utóbbi időben anyagi zava­rokkal küzdött. Rövidesen kialakult a gyanú, hogy önlxtörés történt és feljelen­tésével Gál csak el akarta terelni magá­ról a gyanút. A csendőrségi nyomozók feltevése igaznak bizonyult. Gál vallatása során töredelmes beismerő vallomást telt és bevallotta,, hogy adósságai fedezésére „feketén“ saját maga árusította el borsos áron a gond­jára bízott bőröket t? hogy magát mentesítse, önbetörést köve­tett el. A csendőrség Gál Miklóst átadta az ügyészségnek. Ä Mezőgazdasági Bank és Takarék- pénztár K. T., Kolozsvár közgyűlése KOLOZSVÁR, május 2. A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár RiL április 28-án tartotta meg 47. évi rendes közgyűlését gróf Béldi Kálmán felsőházi tag, az Erdélyrészi Gazdasági Tanács elnökének elnöklete alatt. A közgyűlésen részivetlek: a Magyar Bank ée Kereskedelmi Rt. Budapest képviseleté­ben Dr. báró Karg Frigyes ügyvezető-igaz­gató és Stricker Ferenc igazgató, továbbá i tirjún Pál, a Magyar lSemzeti Ba ik kolozs­vári fiókinlézehi igazgató, Dr. Óvári Elemér ny. városi tisztifőügyész aleinök, Dr. Somodi András ügyvezető-alelnök, Dr. gróf Bethlen László, a „Szövetség“ Gazdasági és Hitel- szövetkezetek Központja elnöke, orsziggyü* lesi képviselő, Dr. Bartók György egyetemi tanár, a bölcsészeti kar dékánja, Dr. Gczda Endre Szilágy vármegye alispánja, Warga András, az Erdélyi Vaskereskedelmi Válla­sait, Warga András és Társa cég beltagja, Dr. Hintz György, a lutheránus egyház fő- gondnoka, Dr. Szathmáry János ügyvéd, az unitárius egyház joglanácsosa, Benedek Zol­tán biztosítóintézeti igazgató, Dr. Rössler Győző vállalati igazgató, Sombory László, a Calcit Müvek Rt. igazgatója, Medgyesi Jó­zsef ny. hadbíró-őrnagy és még számosán a részvényesek közül. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomá­sai az igazgatóság jelentését, meiy óz inté­zet üzleti állományának jelentős fej'lődésé- ről tesz tanusáágol. A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. ne­vében Dr. bár. Karg Frigyes igazgató mon­dott köszönetét az intézet igazgatóságának és vezetőségének, valamint a tisztviselőd karnak azért az odaadó munkáért, amelyet az intézet eredményes munkája érdekében kifejtettek. íekintettel arra, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátuma a folyó év­ben lejárt, a közgyűlés az igazgatóság tag­jaivá 3 évi időtartamra Dr. Bartók Gyö'rgy, Dr. gróf Bethlen László, Dr. Gazda Endre, Dr. Hintz György, Dr. báró Karg Frigyes, Máriaffi Lajos, Dr. Óvári Elemér, Dr. So­modi András,, Dr. Tatátt» Árkád H Warga András urakat, a felügyelőblzottság tag­jaivá pedig egy évre gróf Béldi Dénes. Lutz Simon, Medgyesi József, Mester Mihály, Stricker Ferenc és Dr. Sziathmáry János ura­kat választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülés «z intézet igazgatóságának elnökévé gróf Béldd Kálmánt, ai1elnökévé Dr. Óvári Elemért és Dr. Somodi Andrást választotta meg, újból megbízva egyben utób­bit az ügyvezetéssel is. ; ELŐADÁS A KISKERTEK HASZN0S1- 1 ÁS ÁRÓL. Kiss Károly tanügyi főtanácsos, királyi tanfelügyelő vasárnap délután 4 óra- :i°r a Mr‘gyar-utcai református népiskolában a népművelési munkarend keretében a ko­lozsvári gazdálkodók és feleségeik részére előadást tart. Előadásának cime: „A kisker­tek hasznosítása". A K épmüvelési Bizottság ezt az előadást a gazdálkodók és feleségeik részére rendezi. Éppen ezért kívánatos, hogy minél többen jelenjenek meg az igen sike­resnek és tanulságosnak ígérkező előadáson. Kiss Károly t<mfelügyelő különben maga is gyakorlati gazda, aki előadásait mindig ta­pasztalatai alapján tartja, miáltal mondani­valói élvezetesek és tanulságosak. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK * könyves­boltjában, Kolozsvár, Mátyás király* tér 9 szám., -----­BUDAPEST, május 2. (MIT.) A kép­viselőház pénteki ülését 10 óra után nyi­totta meg vitéz Törzs Tibor aleJnök. Ke­gyel etes szavakkal paréntálta el Sztra- nyavszky Sándort, a képviselőház volt elnökét., nyugalma zott földművelésügyi min isiztert. Áttérve a napirendre, a Ház a közélet törvény ességét és tisztaságiit biztosító egyes rendelkezések szakaszai felett dön­tött. A javaslatot a Ház általánosságban elfogadta, majd Közi-Horváth József két határozati javaslata felett szavazott. Az első határozat jaeishitot, finely szerint a betegség miatt nyeg'l jha küldöt­tek egészségi állapotát felül kell vizsgálni és munkaképesség esetén állásukba vissza kell hivn% a Ház nem fogadta el. Elfogada Közi-Horváth József másik javaslatát, amely szerint a nyugdíjba vo­nult közalkalmazottak nem foglalhatnak eil olyan állásokat, amelyek kapcsolatban voltak, vannak, vagy' lehetnek azzal a közli vat a Hal, amelyben az illető nyugdí­jazott közalkalmzottként dolgozott. Ezután az üzleti záróráról szóló törvény javaslatot és a mérlegről, ezek használatá­ról és ellenőrzéséről szóló büntető ren­delkezések kiegész'téséről és módosításá­ról alktott törvényjavaslatot a Ház rész­leteiben is megszavazta. Áttértek azután az izraelita vallásfele­kezet jogállásának szabályozásáról szóló töri'ényjavaslat részleteiben való megsza­vazására. T omboly Dénes előadó bejelentette, hogy a bizottság uj szakaszokat vett fel a törvényjavaslatban. Két uj szakasz ar­ról rendelkezik, hogy a vallás- és közokta­tásügyi miniszter rendeletileg Szabályozza KOLOZSVÁR, május 2. (Az Ellenzék tudósitó­jától.) Tegnap délután hat órakor a Mátyás Király Diákház nagytermében tartotta meg Ga- lilei-emlékünnepélyét a kolozsvári Olasz Kul- turintézet. Az ünnepségen megjelent Inczédy- Joksman Ödön főispán, igen sokan az egyetemi tanári kar tagjai közül, számosán az iskolák tanárai és növendékei közül, ezenkívül szép­számú érdeklődő. Az emlékünnepet dr. Mario Bormioli, a kolozsvári Olasz Kulturintézet igazgatója, kolozsvári olasz konzul, nyitotta meg rövid olasznyelvü beszédben. Dr. Bormioli először megköszönte a közön­ség érdeklődését és az előadóknak, hogy e nap megünnepléséhez hozzájárulnak. Beszélt arról, hogy Olaszország nemcsak művészeket, költőket és muzsikusokat adott az egyetemes emberi kultúrának, hanem igen nagy tudósokat is, akik közül például Leonardo da Vinci is egyike volt a legnagyobbaknak, de az emberek inkább mint a Gioconda festőjét ismerik őt, Gál- vani, Volta és Marconi a legkimagaslóbb ne­vek, de sokan voltak olyanok, akiknek tudo­mányos munkásságára alig figyelt fel a világ, mert mint felfedezők., megelőzték korukat s később mások aratták le alkotásuk felfedezé­sének dicsőségét. A nagy olasz tudósok galé­riájában ma Galileit ünnepeljük — mondotta —, aki egyike a legnagyobbaknak s akinek szellemisége és tudása a világ tudományosságá­nak örök dicsőségére válik. Ezután Bormioli professzor felkérte dr. Gom­bás Pál egyetemi tanárt Galileo Galilei élete és munkássága cimü előadásának megtartására. Dr. Gombás Pál ezutn igen érdekes és szí­nes előadásban ismertette Galilei életét és mun­kásságát. A nagy természettudósok közül is csak ke­veseknek jutott osztályrészül, hogy kutatásaik­kal korszakot alkossanak — mondotta. — E ke­vesek közül való Galileo Galilei. Sokoldalú munkássága két főrészre oszlik: csillagászati vizsgálataira és dynamikai kutatásaira. Alapvető csillagászati megfigyeléseivel be- bizonyitolta Kopernikus tanának helyességét, mely szerint a Nap az a centrum, mely körül a bolygók keringenek, ellentétben a Ptole- meustól származó felfogással, mely azon alap­szik, hogy a Nap s a többi bolygó a Föld körül kering. Dynamikai vizsgálataival hihetetlen éleslá­az izraelita iskolaalapot s az eddigi állam­segélyben részesült izraelita tanítóit és ta­nárok dijait. Felhatalmazást kapott a val­lás- és közoktatásügyi m’niszter, valamint a pénzügymini.szer, hogy nz izraelita hit­községeket országos járulék fizetésére kö­telezze. Az előadó szerint nem kívánatos, hogy azok a zsidó intézmények amelyek edd g államsegélyből tartattak fenn, megszűn­jenek, mert igy a z& dó tanköteles gyer­mekek és kórházi ápollak költsége az ál­lomra szakadna. Ezeket az intézményeket eddig jórészt az állam támogatásával tar­tották fenn. Most szükséges hogy a val­lás- és közoktatásügy- miniszter a pénz ügyrn niszterrél együtt megállapítsa, mi­ként tartsa fenn a? izraeida bitfelekezet ezeket az intézmény e a ;í Uj szakasz a ja­vaslatban az is, bog? a bevett és elismeit vallásfelekezetről nem lehet áttérni izra­elita felekezetre. A bevett és elismert val­lásfelekezeten kívül állók ped g nem lép­hetnek he az izraelita hitfeiekezetbo. Ez a szakasz azonban nem vonatkozik azok­ra, kik az 1941. évi XV. te. 9*ik szakasza értelmében zsidóknak tekintendők. E sze­mélyek áttérhetnek az izrael ta hitfeleke>- zetre. Magyar állampolgárnak az izraelita hit felekezetre való áttérése akkor sem. ér­vényes, ha külföldön történt. Az előadó szavai után a, Ház a törvény- javasílatot részleteiben megszavazta. Az elnök bejelentette, hogy a megsza­vazott törvényjavaslatokat átküldi a Fel­sőháznak. Ezután elfogadták az elnök na píréndi indítványát, amely szerűt a Ház hizonylalan időre elnapolja ülésezéseit. A képviselőhöz pénteki ülése 11 óra előtt ért véget. fással a mozgások tanának, vagyis a fizika egy igen nagy részének veti meg az alapját. Egyik nagy érdeme, hogy felismerte a mozgások ta­nának két alaptörvényét, az úgynevezett első és második axiómát. Többek között foglalkozik a szabad eséssel, a lejtőn való mozgással, a fer­de hajítással, az ingamozgással és felismeri, ezeknek a mozgásoknak a törvényszerűségeit. Csillagászati felfedezései miatt, melyek tel­jesen ellentétben állottak az akkori világszem­lélettel és a kopernikusi tan terjesztése miatt sok támadás éri, sőt az inkvizíció el is Ítéli. Ha ma 3 évszázad távlatából foglalkozni kívánunk ezzel az ítélettel, elsősorban az akkori kor szel- lemével kell megismerkednünk. Az akkori em­ber világfelfogásával sehogy sem volt össze­egyeztethető, hogy otthona, a Föld, ne foglal­jon el centrális helyet a világmindenségben és ezt a felfogást támasztották alá az ókori nagy filozófusok is. Az inkvizíciónak Galilei ellen hozott sajnálatos és súlyos ítélete az akkori kor szeleimében gyökerezik és ez az Ítélet, bár­mennyire helytelenitjük is, mai szemmel néz­ve,- nem képezheti alapját a katolikus egyház elleni támadásoknak, melyben az egyházat az­zal vádolják, hogy gátolja a tudományok sza­bad fejlődését. Hogy a katolikus egyház a tu­dományok fejlesztéséért és terjesztéséért mi­lyen sokat tett, az minden vitán felül áll. A Galilei ellen hozott Ítélet két, gyökereiben kü­lönböző korszellem összeütközésének sajnála­tos következménye. Galilei kutatásait megfigyelhető tényekre alapozta. Szakított az addig divatos, sokszor minden kísérleti alapot nélkülöző, üres, spekula­tiv jellegű terrnészetudományi, ill. természetfi­lozófiái irányzattal és ezzel helyesen jelöli ki a természettudományok fejlődésének útját. Ez Galilei legnagyobb érdeme, mellyel megörökí­tette nevét a természettudósok között. A meleg tapsokkal fogadott kiváló előadás után dr. Várady Imre egyetemi tanár mondott rövid záróbeszédet. Várady professzor azt a kort ismertette tömören és jellemzően, amely­ben Galilei élt. A renaissance szines és költői kora után következett el a XVII. század, mely valósággal az a korszak volt, amelyet talán a nietschei, minden érték átértékelése" korának nevezhetünk. Galilei) korszakot alkotott csilla­gászati és dinamikai kutatásaival. Életének egyéni tragédiáját az akkori korszellemben kell keresni. Galilei a modern tudós igazi tí­pusa, aki nincs eltelve saját tudományától, ha­nem érzi kicsiségét és tudja azt, hogy a tudó­Galileo Galilei ímtáMnssk éltes évfofduiójái ünnepelte Kolozsvár j í i I I 1 .......................................3 ^ mány nem más, mint a megismerés állandó» '<■ lyamata, nein pedig merev, skolasztika szer, A természet nagy kutatásának ' • ü - ‘ • kell az embert vezetnie. Végül megemlítette a professzor, hogy ez­előtt ötven évvel, mikor Galilei halálának 2.V éves évfordulóját ünnepelte a müveit világ, •< pisai egyetem ünnepségein a kolozsvári < gye temet Farkas Gyula professzor képviselte. Galilei emlékünnepének lezajlása után a kö­zönség megtekintette azt az értékes könyve» amelyet Kolozsváron fedezett fel Gombás pro­fesszor s amely Galilei egyik müvének. 17) B- - második kiadása. (M. L.j Magyar feliratokat! Az ember jő-megy Kolozsvár utcám < elmerengve gondol arm, hogy ime: a Má- ' tyás 'térről la&an-lassari eltünedeznél zsidó üzletek, hogy helyet adjanak >; ]•" • ' kei esz tény kereskedönemzé,déknek. A magyar kormány bölcs intézkedés, folytán mellékutcába szorul az eddig buján burjánzó kereskedői ghettószellem, ideáin’., cégtábláit ezután már büszkén, dagadó mellel nézzük: Istenein, hát ezt is rm-g 1 értük! Azután az embpr magába néz s kissé magának is szárnotadón kérdi: „de mgy rok vagyunk-é mi valóban, vagy csal agy nutgyarkódunk kifelé/ Sujtásos ka­bátban, darutoUal, szőttesben, csillaga brokátban? Kifelé hivalkodón, hogy min áenki lássa: én jó magyar vagyok, én jobb magyar vagyok, én meg pláné a legjobb magyar vagyok. Igazán nem akarom ezzel a cikkemmé azokat bántani, akik magyar viseletben járnak. Ez mindennél távolabb áll tő lem, hiszem magam is feltétlenül vallom a szőttes s a sujtás jogosultságát. De. kedves magyar testvéreim, kérdem tőletek magyar szív, igazi, áldozatos magvai $z < dobog-é sujtásos atillátok alatt? Kézzen ' magába mándeniték s feleljen, igazság szerint. Az ember jő-megy Kolozsvár utcain > ha mélyebben néz, bizonybizony szórnom dolgokra ébred. Ki itt a hibás? A mozgószinházakról akarok szólam s arról, ami most i eresen időszerű: a má­jusban megnyíló uj kereskedések cégjeizt stiröl. Mo zgó színháza ink. A mi magyar mozgó színházaink. Kéziünk csak körül. Az ős­régi, Bánffy-palotában a mozgószinház homlokzatán ez a reklámos, idegen név bántja a szemet: Cap1 tol. Menjünk to­vább. A Deák Ferenc-utca régért lévő mozink: Royal. Van egy mozgónk. Urá­nia. Van Rió. Van Edison. S nincsen egyetlen Árpád mozgónk, nincs Milms mozgónk, nincs Rákóczink, Kossuthunk, Bolyaink, Székely Mózesünk, Petőfink. Köleseink s igy tovább. Testvérmagyarok, gondolkozzunk, meri ütöil az utolsó ára Még mindig ott tartunk, hogy a minden nemzetek ujjáébredésének tavaszán is a: idegent majmoljuk? Ébredjünk fel végre’ Rázzuk le az idegen szellem ránkrakta béklyókat, aliarjunk s merjünk mindenben s mindenütt magyarok lenni. 5 féltsük. örizzüJc mindazt, ami a miénk. Ke higvjük, hogy amiről beszélünk, je­lentéktelen dolog. Példát mondok: Gyer­mekünk már eligazodik az abc rejtelmé ­ben. fogékony lélek: kutató, eleven. Mész velő. az utcán. Odanyomja édes, virágszi rom arcát a kirakat üvegéhez s kiván­csi un kérdi: Anyuka, mi az, hogy sztár? Mi az, hogy Rió? Ha megkérdezhetne Anyuka, ezt a mozit mért hívják Mikes­nek? — s mi büszke magyarságun!' mili­tat magyarázó lelkesedésével felelhetnénk rá, a magyar öntudat milyen gazdag for rását indíthatnák meg henne. Azután: látogatóul: érkezik idegen fold rol. Végigvezetjük a városon. Mcgmu tatjuk neki kincseinket: múzeumokat, könyvtárukat, épületeket, szobrokat. S mi­közben járunk-kelünk, ő is megkérd Ki volt Zrínyi, akiről ezt. vagy azt a színházat, mozgót elnevezték? S ha törté­nésbe megy a mi szép elképzelésünk, még sétakozben is a magy-ar mnlt képeivel h Üthetjük erdgjilödő szellemét. S most beszéljünk üzleteinkről. Kém so­kára májusba mosolygó, uj üzleteink rö Itt említem meg azt az időszerű, szép < határozást, amelynek folytán az A> ja ' szövetkezet Akaratra változtatta nevét ! példa előttünk. Kövessük! Kérjük tehát újonnan nyíló here sicc di seink tulajdonosait: ne hódoljanak a ré­gi, káros, sör átkos szokásnak' s csak ma­gyarul hangzó cégszövyágeket nyújtsatok, be a cégbíróságokhoz. Másodsorban az illetékes cégbíróságok:!’ kérjük: lássák el jóindulatú tanácsok A . a kereskedőtársadalmat s esetleg g vak roljanak enyhe nyomást azokra, akik bármely okhói — vonakodnának, hogy mai idők előírta szellemben esi lékeik­nek. JÉ KEY. VU *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom