Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-25 / 93. szám
iS4 2 április 25« ELLENZÉK Kolozsvár Közellátási kérdéseiben tesz előterjesztést <a polgármester a miniszterelnöknek KOLOZSVÁR, április 25. Keledy Ti-bor dr. polgármester részvételével I art ott a mOg ápr lie» havi panasz-nap jál a kolozS" vári Tizes Szervezel. Ezeknek a szokásos és gyakorlati .szempontból rendkívül üdvös panasznapoknak az igazi jelentőségét annakidején már ismertet tük, de újból és újból meg keli állapítanunk azl, bogy ez a havonta megismétlődő értekezlet, amely a város vezetősége előtt zajlik le, a kösr érdek szempontjából mérhetetlenül fontos, A péntek esti panasz-napon Keledy 1 ihctr dr. polgármesteren kívül részívelt Puskás Lajos, a Tizes Szervezet igazgatója is, valamint az összes városi tanácsnokok. Lant Béla városi aljegyző felolvasta a legutóbbi panasz-napon elhangzott kéréseket és panaszokat, amelyeknek legnagyobb részét a város vezetőségé már orvosolta, amelyeket ped g még nem le beleit meg oldani, azoknak az elintézése is már folyamatban van. A váró* lakosságának mindennapos kis és nagy ügyei kerültek sorra, a köztisztasági kérdéstől, a legfontosabb és legégetőbb megélhetési problémákig. Igen fontos volt például az a kérdés. hogy ki kötelps a házak előtti gyalog’ járdái tisztán tartani? A háztulajdonos-e, vagy pedig az utcai lakásban lakó bérlő. Erre vonatkozólag, amint azt a tanácsnokok egyöntetűen megállpifották. a törvény világosan úgy intézkedik, hogy minden körülmények között a ház-tulaj“ doncs tartozik felelősséggel, még akkor is, lm rnáshol lakik. Ebben az esetben a háztulajdonos dolga, hogy az utcai fronton lakó bérlőjével elrendezze az ügyet. Igen fontos felszólalások hangzottak el a város különböző kerületeit és utcáit jár ró s a családokat látogató tizedesek részéről a közellátás, főleg a tej. vaj és tojás- kérdést illetőleg. Dr. Keledy Tibor polgármester, végighallgatva az összes jelentéseket és panaszokat, nagyfontosságu kijelentést lett ebben az ügyben. Amint mondotta. hosszan és behaóan gondolkozóit már erről és tanulmányozta ezt a fontos köz- érdekű kérdést. .Rájött arra, hogy csak egy módon lehet véget vetni gyökeresén a spekulálónak. Észrevételét közölni fogja a. ma Kolozsvárra érkező Kát lay Miklós minisz'fpel- n öhkel, akihez csak egyetlen kérése lesz Kolozsvár varsa nevében, Keledy Tibor dr. polgármestfemek ezlfc a bejelentését a városháza nagy tanácstermét zsúfolásig megtöltő közönség hosszan- í tartó tapssal és nagy lelkesedéssel fogadta. Az értekezlet további során a tizedesek és fő tizedesek sorra tárták fel a többi kisebb-nagyobb panaszokat, amelyek a város egyes kerületeiben észlelhetők. J A faellátás kérdésében is több fontos észrevétel hangzott el, főleg arra vonatkozólag, hogy a kiskereskedők nem mázsa, hanem ölszámra kapják a, fát a nagy kereskedőktől és Így a mérés nem lehet pontos, ezenkívül pedig a fa nedves. Ugyancsak jelentős volt a burgonyaellátás kérdésében, elhangzott' sok panasz is. Ennél a kérdésnél dr. Segesváry tanácsnok bejelentet le, hogy a most kapott értesülés szerint nyolcvan métermá" ssa. burgonyát már kiutaltak a város rér szere és annak ideszáM-tása már folyamatban van. Ezt a bejelentést is örömmel vette tudomásul az értekezlet. Keledy Tibor dr. polgármester mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta meg és tette magáévá a város lakosságának a I izédének ált al hozza juttatott panaszokat ési kérelmeket s hejelenlr}te, ltogij minden, olyan panasz ügyében, amely fontos és megokolt, nemcsak Ígérettel, de lep el, még pedig azonnali cselekedettel segít. Erre vonatkozólag külön fölhívta az ösz- szes városi tanácsnokok figyelmét is, hogy legyenek segítségére ebben, a nehéz és fontos munkában. Az értekezlet, amelynek során, az égetően fontos kérdéseken kívül néhány lényegtelenebb, semmitmondóbb panasz is é]hangzott, este 10 órakor ért véget. Teleki Béla gróf visszaérkezett németországi útjáról BUDAPEST, április 25. Az Ellenzék munkatársa távbeszélőn jeleníti; 1 elein Béla gróf országgyűlési képviselő, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezető alelnöké pénteken délben vissza érkezeit Németországból. Két kisérő szakembere. Szász István EMGE igazgató és Seyfried i Ferenc osztály vezető titkár holnap érke- zk. Teleki Béla gróf, mint a birodalmi köz" élelmezési hivatal vendége, megtekintette a mecldenburgi kisgazda szervezetekei és mezőgazdasági berendezésekei. Érdekes útja során alkalma volt betekinteni az egységes alapelvek szerint kiválóan megszervezett német gazdálkodásba. A német közélelmezési hivatal nemcsak a német mezőgazdaság érdekelt szolgálja, hanem a zavartalan termelés és a társadalmi szervezetek szempontjai szerint a termény értékesítés mellett a mezőgazdasági népesség, család és növelési vonatkozású ér dekeit is szem előtt tartja. A birodalmi anyaggazdálkodásnak mezőgazdasági része teljesen ezen a szervezetén keresztül váltósul meg. Működésére jellemző, hogy sikerült a termést a békebeli színvonalon megtartania, habár egyes területér ken nehézségekkel küzdöli. Például a tejtermelésben az erőtakarmán-yok elvonása után sem állott be csökkenés. A. viszont!átogatás alkalmával szerzett tapasztalatok saját tervszerű mezőgazda- sági szervezkedésünkben Is felhasználhatók. Hőeloiat Kéi kolozsvári művész budapesti Men műik Pál mm Magyar Törvénytár Corpjus Juris Hungariei. Legújabb kötet; 1342. évi tr ésiyüik ek Ara fűzve ő.— pengő, kötve 8.— pengő. Kapható az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel! is azonnal szállítjuk. Megjelent könyv alakban ¥égh József riportsorozata: Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom? A könyv áttekintő képei nyuj■ az összes időszerű társadalom • politikai kérdésekről,, Farkas- Ferencet zeneakadémiai növendék- kora óta úgy tartja számon a magyar zenekultúra. mint gazdag al kot ó te h ets é get. Ezt, a véleményt minden eddig előadott munkája igazolta. Épp ezért egészen különös várakozás előzte meg első önálló dalművének, „A bűvös szekrényének az operaházi bemutatóját.  várakozás jogos volt. ,,'A hűvös szekrény“' nemcsak igen nagy közönségsiker, hanem esztétikai szempontból is egyike a magyar operairodalom értékeinek. Farkas Ferenc kitűnő érzékkel választotta ki vigoperája tárgyát: az Ezeregyéjszaka egyik legbájosabb, legderüsebb meséjét. És megvolt az az öröme is, —• operaszerzőnek alig lehet igazibb öröme. — hogy Kunszery Gyula, a jónevii, fiatal költő remek, szöveget irt a számára. Muzsikás ritmusú sorok, pattanó rímek, <a mese felelőtlen, vidám könnyedségével és finom pajkossággal teli. A mese a szép Zulejkáról szól, akinek ár- íatkinul börtönbezárt férjét az illetékes hatalmasságok csak csókvaluta ellenében hajlandók szabadon engedni, mire a bájos és férjéhez hű asszony ravasz ötlettel bünteti meg a hatalmukkal rutul visszaélő urakat. Farkas Ferene zenéje a szerző mélyen járó és széleskörű képzettségének bizonyítéka. Ara a zeneszerzés technikáját sokévi szorgalom árán más is megtanulhatja. Amit megtanulni nem lehet: a zenében megnyilatkozó lélek és szellem. Farkas Ferenc operájának a lelke mosolygó, napfényes, élettel teljes, szeretetreméltó; szelleme pedig finom, magasröptű. választékos és sokféle színben csillogó, A tudásnak nem csupán a fénye sugárzik a partitúrából, hanem a melegsége is. Zenekara — a hangszerelés gazdaságosan, Ízlésesen alkalmazott eszközén vei — dalol, kacag, szikrázik. Az énekhanggal tökéletesen bánik a szerző. Dallamai könnyüszár- nyuak, elegánsan hajlékonyak s mégis kifejező erővel teltek. Ritmikája egészen egyéni, kecses és könnyűszerrel kelt szándékoltan groteszk hatást. Elarmonianyölve sohasem keresett, erőltetett, de meglepően érdekes, újszerű. A muzsika egyik legjellegzetesebb vonása jellemző-képessége. Minden szereplő, minden helyzet, minden hangulat, legapróbb árnyalataival együtt tükröződik a zenei, hangokban, színpad nélkül ;is elképzelted a hallgatómi a mese fordulatait. Oláh Gusztáv derűs, tarka díszletei, Ná- dasdy Kálmán «Hetes, üde tempójú rendeHolnap a kolozsvári ma gym cvnngéh'uM; egyházközség emlékestre, gyüleiuesik más érdeklődő közönséggel együtt. A köUőt idézi,: akit. elsősorban a magáénak áhit a kegyelet-\ ben, bár jól tudja, hogy Reményiig Sándor* mindenek,elöli. Erdélyé. \ magyarságé, az, emberiségé és mindenkié, aki a költészetén, kérésziül a közeli és az örök történelem■ hangjaira fülel. De újra mondjuk, mindé' nekfelett Erdélyé, amely négyszáz éren át, reá vént, havasaival, fáival, malmaival. vú-\ rosoivai, nemzetiségeivé/, vallásaival, hogy' (tz igazi eszméit; kinyilvánítsa. De a jogéi-! rneJs fölöslegesek. A lényeg, hagy vt költő f oly ionoson föltárnád. Egyik ünnepéiig a már t sík tdém. mintha még egyre tartana csodálatos temetése és a búcsúztató beszédek sokasodnának. így lebeg egyre magasabban.,; amint „térben és időben“ távozik. Mester**: kelt idézés ez, vagy az elévülhetetlen erő* természetes hatása? Ügy látszik a halhalat lanság menetrendje alakult ki. Seregeinek*, mozgósítóit vonatai nagy forgalmat banyai'.-*', tanok le. A. szellem gyökerei igy már nem or szülőföldben ágaznak szét, hanem a széllé* miség végtelenjében, mely a gyakorlati lét fölé bariul; oda, hová az élőnek a koronájas; — mily szép neve a lombozatnál. — már, eleve szétterebéíyesedelt. Igaza volt annak a. gyászolónak, alti mindjárt az elején meg*, mondta: íme, gyorsan megnyilvánult, hogy Reményije minden zord alaktalanság eile-• nőre* nagy költő — részben talán, azért is — és nagysága újból megrögziti Erdély nagy* ságál is, mely az uj történelmi viharokban csökkentnek látszik. Együtt nőnek, mert együtt nőttek a nagy időben s fölösleges hatalmukat messze kisugározták a jövendőbe. Holnap vagy holnapután egy meleg fénysugár megérird. Kéjesen megborzongunk: ez a' Reményik és Erdély találkozásának szikrái*• bői született — mondjuk boldogan. Különben ez az összekapcsoltság az evangélikus kezdeményből is kitetszik, Reményik u szemérmes költői háttérben küzdött, hogy végre saját lábára kerüljön a kolozsvári magyar evangélikus egyházközség. Hiszen barátairól és rokonairól volt szó. Most pedig arról van szó, hogy egy Reményik iskola létesüljön. Természetes törekvés. A tiszta magrar szót és mondatot kell tanítani, mer lyért és mellyel annyit vivődött megtanítani a más gyermekének. akit a. költő a maga meg nem született gyermeke helyett oly forrón szeretett. Ha raialei, hát 5 india, hogy miiyen rettenet volt, ha kisdedek anyanyelvűre tört a hálálom és ha megakadályozták benne, hogy az élet minden nemzeti pillanatában az ö igéivel szóljanak hozzá. Igazi költőnek mindig köze van o valláshoz és a vallásnak a költőhöz, aki a nagy Isten prófétája, s mind a kettőnek a nyelvhez, en- nek a műrész, -annak a varázsló képében. Reményik Sándor különben félig úgy is pop volt — inkább, mint a költők —; sokat viaskodott Istennel: néha. mint a felkerült nagy leíkipássorok a vele vUló szörnyű meg- hasonlásig tolódott el és mindig biblikus ember volt, akkor is, ha a maga külön bib“ Hóját magyarázta. Senki sem. csodálkozott Erdélyben, hogy protestáns hite az összesek hite is volt; bábán a korai katolikusokhoz lehetett mérni, a szűz szerzeteshez például, aki a virágokkal, madarakkal, csillagokkal, bajlódik, mint ö. hideg és kemény magyar éjszakáit ellenére. Ez a zord szomorúság az evangélikus estén különös melegséget és tarka fényt fog kapni, most mar a jubileumi misék szinpompávai rokoni módon. Barátai, a legszorosabb környezet, lelki és iró barátai jognak szerepelni, közelből — távolból. Ena nek súlyos jelentősége van és nagyon édes varázsa. Tanúság megint, hogy e magányos és özvegy lélek — minden alkotó magányban áll --- nem volt magányos ember, nemezért, mert vele volt mindig az Ország és Világ, az Ember és a Dolog, hanem azért, mert jobarátoh éltek vele. szoroson körül- gyűrűzve őt és Ö költői bőkezűséggel szerethette őket, megfeledkezve, mint az életben kint mindig, fényes fejedelmi rdhgjáról. Keveset mondtunk, de valamit elárultunk. Magunkból. Például helyeseljük, hódolattal cs rajongásset! helyeseljük ezt. « bizonyos vonal hozásban célzaton szellemidézés*. Sejtjük, hogy nagyon jó lesz nckünl,. Szinte kézzelfoghatóan látni fogjuk újra testi és szellemi alapját. A meghívott szellemidézők értik ezt az okkuli mesterségei. Mi, akik olykor együtt: leheti link vele, műhelytitkait ismer lük, a benső küzdelmek minden görcsé: láthattuk, boldogan készülünk a viszont’ölesre. Es újra megtanuljuk Reményit:-leckéinket is. A Végvári-szellemet, a kisebbségi transe!vú- nizmust, « fölszabaduld» utón a visszahúzódást. a remeteségije. De mindig Isten ■ - az. ember diáddá ve!. A k öltészet rejtelmes óra mái. Az örökk óval óságot. Es azt a gvönvörü magatartást, mely a mii régén meghívja szé" pen a Halált és átadja neki rimci-l és esz* mgit, :r,mt ahogy n hős a kardját, mikor a küzdelem végétén. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől & íegváíasstékosabb kivitelig, leget« csóbban az „ELLENZÉK”’ könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás fairé tér 9* stítám zése. Berg Ottó gondos karmesteri munkája Difiié méltóan sorakozik az énekesek elit- csapata. Orosz Jiv'áa, Maleczky Oszkár, Há~ mory Imre, Koréh Endre, Rosier Endre, Járav József és 'a többiek — a kitűnő kórussal együtt — nemcsak hangjuk csengésé" vei, de játékuk jókedvű pergésévei is hozzájárulnak a sikerhez, amelynek legnagyobb része azonban mégis csak a szerzőké. „A bűvös szekrény4’ után uj magyar táncjátékot hozott színre az Operaház, „Szerelmi álmok‘‘ címmel. Zenéjét Liszt Ferenc müveiből Kenessey Jenő az előadás kiváló kar" nagya állította össze művészi érzékkel. Oláh Gusztáv fantasztikusan szép díszleted között álomképekben suhan el egy nagy művész élete, amelynek egyes jeleneteit — Harangozó Gyula költői koreográfiája szerint — Zsedényi Károly, Bordy Bella, Ottrubay Melinda, Vera Hona, Salíay Zoltán és Kőszegi Ferenc táncolja el nemes gráciával, a szépe» lebegő balettkar élén, óff A Budapesti! Hangversenyzenekar legutóbbi estjének vendégkai nagya Va-szy Viktor volt. Beethoven miiveit vezényelte ezen a hangversenyen. Felfogása &z utóbbi év alatt még komolyabb, oimélvedőbb, erőteljesebb lett, anélkül, hogy eleven temperamentumából veszítene. Remekül megéreztette az előadott müvek karakterét: az ifjúkori Első Szimfóniában az egészséges öröm, a mosolygó, diadalmas ifjúság friss színeit, a Haydn stílusában és mozarti ecsettel megfestett zene harmonikus arányait. Az Eroícá- ban az Es-dur hármashangzatra épített fő- téraábóí kiemelkedő, kősziklára épített élő brcnz-iszobrot. a meMlékitéma lágy dalával, a gyászinduló egyszerű férfias líráját, a Scherzo démoni zakatolását és a Finale ragyogó, száguldó hangtömegeit. Es finom alkalmazkodással kísérte a kettő közt előadott G-dur zongoraversenyt, amelynek koncentráló szólamát Böszörményi .Yagy Béla játszotta nobilisán, emelkedett tisztaságban érvényre hozva a mii gyöngéd bánatosságát; különösen megkapó veit az Andante pátéliktis párbeszéde, amely szavak nélkül is egy életet átfogó dráma. A főváros közönsége, amely egy évvel ezelőtt át kellett engedje Vaszy Viktort a testvér-szék városnak, —- most kétszeres melegséggel ünnepelte a kolozsvári vendégként hazatérő művészt.
