Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-25 / 93. szám

I 6 u i. L i; N 2 £ K H yazdatársadalom átszervezése Wdaliogy meglök onyusinkitt a íój.íudaiban az ai felfogás* hogy ;i i luvyai ember iu»m alkalmai* egyodo társaságiam vah» elésnek, nőm szi veseni ni kot cgyeisuJotet, társulatot, >/.o vet kezet el. Kort. Enne k cáfolata- a nőni kell mást tenni, mint átnézni .. belügyminiszter áltál jóváhagyott 'cgkülönbözöbb «alakulatok soktiz ezret kitevő alapszabályainak listá­ját... Ebből aztán az tűnik ki, hogy agyon is vagyunk szervezve. Ezidö- szei int nem is akarok az összes kü­lönféle foglalkozási ágban szereplő, vagy éppen a karitativ jellegű ala­kulatokkal foglalkozni, csak a gaz tiasagi iránynak kai, mert ennek is .légió a száma, egy irányba halad­nak, egy célt szolgálnak valahányat! - hogy mindemellett nem fejteinek ki számuknak és a reá lordilott köti bégeknek megfelelő működést, an­nak oka éppen a 1 ulszervezettség- hen található fel, mely miatt egy bi­zonyos tevékenységi ponton túl már nem haladnak, munkásságukat bi­zonyos sablon, kötöttség jellemzi, működésük nem mutat semmi önál­lóságot, mert. legtöbbje a fuineeomis- jiak, a földművelésügyi miniszté­riumnak a járós zálogján tétovázik és munkássága attól függ. mekkora államsegélyt tudott hun szereteti képviselője kieszközölni arra az élet­bevágó és az egész hatókörének létér jelentő célra, melyre éles elmére val­ló találékonysággal és megalapozott indokol áss a 1 k é re) m e zn e k. Ha végigtekintünk a gazdasági szer­vezetek történetén az ISSŰ-as évek elején, azt látjuk, hogy a földmű ve- lésügyi minisztérium is egybe volt kapcsolva a kereskedelmi miniszté­riummal. Csak lassanként alakult ki az a földművelésügyi minisztérium, amivé első igazi nagy minisztere. Da­rányi Ignác alkotta meg. Az úgyne­vezett Darányi-korszak alapozta meg iöldmüvelésügyünket, az ö vámpoli­tikája adott egy olyan lendületet az ország közgazdaságának, amely az lOOO-as éveket a fellendülés korává tette. Mi, akik odaadó munkásai vol­tunk ennek az időnek, örömmel em­lékezünk vissza arra az atyai támo­gatásra, melyet a gazdaság minden irányában élvezhettünk, ha akármi­lyen életrevaló ötlettel fordultunk hozzá. Abban az időben szervezte meg a minisztérium az állattenyésztési "fel­ügyelőségeket. Két-három vármegyé­ié jutott egy belőlük, igazi lelkes szakemberek voltak egytől-egyig, kiknek emléke még mindig él azok­ban a megyékben, hol munkásságu­kat kifejtették. Ebből alakult ki az­tán a gazdasági felügyelőség, a mai óriási méretű szervezetével; minden járásra jut belőlük, hogy ott ápolják a gazdaérdekeket és összekötői lé­gyénél; az alsóbb gazdasági közigaz­gatásnak a minisztérium felé- Ez egy kifejlett és még fejlődő szervezet, mely lassanként eljut a faluig, hogy igy ez a legfelsőbb fórum közel jus­son a faluhoz, a. kisemberhez úgy, mint a nagygazdához. A felügyelőségeken kiviil itt fel nem sorolható intézet, intézmény, szakiskolák százai, szakintézet, a gazdálkodás minden legkisebb ágára kiterjedő légiója szolgálja a. gazdasá­gi haladás ügyét, mintatelepekkel, állami mintabirtokokkal stb., stb., mim azt mindenki, aki csak a gazda­ság valamelyik ágával foglalkozik, íegközelebbről tapasztalhatja. Ezek mind hivatalos szervei a föld­művel ésügynek, ezután jön az a szervezet, melyet a gazdaérdekek hoz- dk létre, az egyesületek és a külön­féle szövetkezetek, szövetségek, me­lyek egytől-egyig a legszorosabb összhangban állanak a miniszteri szervezetekkel. A legrégibb szervezet az OMGE, amelyet még Széchenyi Irtván hivott életre. 3 nagy múltú egyesület min­dig elől vitte a haladás zászlóját. Az OMGE körül alakultak ki a várme­gyei gazdasági egyesületek, melyek a vészes időkben mentsvárai voltak a gazdáknak és a magyarságnak, az elnyomatás akiit ennek falai közólt »Írhatta ki magát a boiili-bu és ez adui! erői a további küzdelemre. \ gazdasági egyesületek szintén Da­rányi lgnacban találták meg legha­talmasabb pártfogójukat, ekkor len­düllek ki a sablonossá, vált működé­si körükből és kezdették figyelemre méltó tévé kény saget kifejteni a szö­vetkezeti élet Te llemli lésével... \ vármegyei gazdasági egyesüle­tek később megalkották a Gazdasági Egyesület ék Országos Szövetségét s mint ilyenek még szorosabb kapcso­latba kerültek az OMGE-vel, mely­nek ülésein képviselve voltak és a. gyűlésekre a legtávolabbi vámügyei egyesület is elküldötte delegáltjait, hogy együtt tanácskozzanak az idő­szerű országos és saját, érdekű ügyeikről. Úgy Játszott, akkor, hogy az ez- irányban való fejlődés meghozza a kívánt szervezetei, a földmű v elé s 11 gy i minisztérium a maga hatalmas tiszt­viselők ara vak intézményeivel, fel­ügyelőségével, mint hivatalos legfel­sőbb fórum viszi előre a gazdasági érdekeket, mig az OMGE a várme­gyei gazdasági egyesületekkel, mint gazdatársad a Imi alakulatok végzik és hajtják végre a gazdák legalsóbb rétegében is azokat az érdekképvise­leti munkákat, melyek a községi gazdakörökön kereszt üI halaskoruk- hoz tartoznak. Ebben az irányban mar is voltak jelentős eredmények és úgy látszott, hogy rövid in lón be­llii kiépül ez a szervezet, mert ahol hiányok mutatkoztak a szervezett ség terén, oda a minisztérium kirendelt­séget allitott fel, hogy a gazdalai'sa- ualom szervezetében mutatkozó hiá­nyok kiegészít 1 jenek. Ekkor, éppen a legjobb akarattól vezéreltetve, alakult meg hosszas tárgyalások után a Mezőgazdasági Kamarák Szervezete és pedig elég szerencsétlenül — kerületi rendszer alapján. Nagy küzdelem folyt a kér pártállás hi vei között. Csalinem egyenlő arány volt n Vármegyei rendszer és a kerületi rendszer kö­zött. Sajnos, ez utóbbi győzött és igy egy, a magyar gazdasági életre néz­ve idegen rest tolódott bele az ed­digi gerinces szervezetbe s darabok­ra törte azt. Idegen, szokatlan lelki­sége van ennek az intézménynek Olyan félhivatalos szerz ez. mely nem tud legyökerezni a nép szivébe. A vezetői is távolabb állanak a gaz­dát ars ad alom tói. mint azok a vár­megyei gazdasági egyesületek állot­tak, melyet a vármegye gazdái ma­gukénak ismertek el. Aztán a kerü­leti központ is messze vaj) a szom­széd varmegyei kamara tagnak s ha nem nagyon hívják, nem is megy szí­vesen. A vármegye olyan régi in­tézmény, olyan sok évszázadon át alakult ki, hogy határozottan nehéz jobb uj beosztást teremteni helyette. Ezt a lelkiséget nem kellett volna fi­gyelmen kívül hagyni, sokkal mesz- szebb jutottunk volna akkor... Nem lehet tagadni azt, hogy a ka­marák nagy munkásságot fejteitek ki. Kifejthették, mert pénz elég-bő­ven állt rendelkezésükre, igen, de ha ezt. a pénzt a megyei gazdasági egye­sületek kapták volna, vagy ha az egyesületeket alakították volna át. kamarákká , azzal-a hatáskörijei, m e­lyet a kerületi kamarák gyakorol­nak, ha eg vagyok győződve, sokkal kevesebb költséggel sokkal nagyobb eredményt produkáltak volna, már csak azért is, mert a vármegyei élet­hez szokott gazdák örömmel mentek volna be a gyűlésekre, tanácskozá­sokra, szívesebben vettek volna részt a járási értekezleteken, mert ottho­nosabbak lettek volna saját megyéik területén. Most, mikor a falvakban a gazda­kör! élet — ismét a földművelésügyi miniszteri um hathatós segítségével — fellendülőben van, nagy szükség lenne egy hatalmas és hathatós át­csoportosítására azoknak az érők­nél;, melyek rna mind megvannak, de melyeknek dinamikáját lefogja 7/ Aw**?« y / ■r. '.iVA / // W J % __ JyvZM I v> G ne r.dii ^ VIu ^ kár bä v p s 2 n í J t í az erők holvtejnn csoportosításában rejlő fék. Most, mikor arról hallunk híreket, hogy a minisztériumok behatóan foglalkoznak a gazdasági erők átfor­málásával, kár volna figyelmen ki­én! hagyni az újjászervezés során ezr a szempontot, mely a szervezet gerincéi lenne hivatva újból helyre­állítani a intést okozó .kerületi ka- mara-redszer megszüntetésével és a vármegyei kamarákká való átszer­vezéssel. Így közelebb hoznák a gaz­dákat a kamarákhoz, közelebb jutná­nak a falusi gazdakörök is a köz non íjukhoz, bensőségesebb viszony állana fenn a kamaratagok között, kik aztán az országos kamara kebe­lében találnak meg érdekeik felsőbb képviseletét, hol törés nélkül futná­nak össze azok a szálak, melyek a gazdasági élet idegrendszeréi képe­zik. Ez az átcsoportosítás nem okozna nagy költséget. A működési irány­zatra legjobb példát az EMGE adja meg, mely szerencsésen kovácsoló- doti egybe akkor, mikor az. elnyo­mók gerincbe akarták eltörni a ma­gyar életet. A sors súlyos pörölyütése alatt ed­ződött acéllá az erdélyi gazdasziv és most kitart az egykori védő karám árnyékában. Az újabb átszervezés mellett pedig, azt hiszem, mindegy lenne, milyen címet kapnak a szer­vezetek, hogy vármegyei kamara, tesz-e a neve, vagy vármegyei egye­sület és hogy az oiszágos kamarának az CMGF.-t és Erdélyijén az EMGE-t teszik-e meg, teljesen egyre megy, fő az, hogy egy kikristályosodás jö­hessen létre, mely megszüntet, és be­olvaszt felesleges szervezeteket áteső- portositia az erőket, hogy mielőbb kialakul jon a gazdaérdekeknek az az ütőképességü hadiserege, mely a háboruutáni sulyos gazdasági felada­tok megoldásához kellő energiával rendelkezik és teljes összhangban működik lefelé és felfelé egyaránt. Z. K. Érdekli talán, hogy a hu da pesti l i gszinház legközelebb '•lesz darabot mutai b<\ C.ime Csigához, szer­zője Dario Siccodemi. A darabol Lánezy Margit fordította Két nagy szerep van a derabhau. Mezes Mária és Ajlay Andor az olasz újdonság főszereplői. A darab egyéb* ként 1910-ben játszódd: te: hogy !Syiro József Embere/; n havadon cimit filmjének a már elkészült külső felvé­telei után most készülnek műtermi felvéte- > ’/ a Hungáriában. Cörbe János, a kolozs­vári Aernze.lt Színház nagvtehefsésü. fiatat karakterszínésze játssza az újdonság egyik, lőszere;>ét Biliary Józsefjei és Gárduy La­jossal együtt. A ói főszereplő a most felfe­dezett Spolarich Józsefné. A rendező is uj eruier. Szois Isi vári, A yirő József filmje te­hát nini n sztárok filmje, de annál művé­szibb és érdekesebb. hogy az egyil; pesti színésznőből. Mar• sovfzky Lídiából, (ki az Andrássy-uii szín­ház tagja volt. ripökereskedő lett. Egyike azoknak a budapesti eipökereskedőkneh, akiket a hatóság bőrtalpú cipők árusítására jogosít: hogy kisfia született 1 aszory Piroskának, a remek magyar komikának A kisfiú neve János; hogy a budapesti Bábszínház operál mu­tat. be parányi színpadán. Rév István báb­színházában az Úrhatnám szolgáló című kis olasz opera kerül színre legközelebb. Hn a kisérlel beválik, akkor rendszeresítik a báb- operák előadását és több klasszikus szerző egyfelvonásos remekművét adják elő. Az Unitárius Nők Szövetségének közgyűlé­se. A kolozsvári Unitárius Nők Szövetsége április hó 25-cn, délután 4 órakor a Kossuth Lajos-utca 7. szám, 1. emeleti helyiségében rendezi meg rendes évi közgyűlését, majd ugyanott délután 5 órakor az Unitárius Nők Országos Szövetsége tart közgyűlést. A köz­gyűlések után Szabóné Veress Jolán, a pest­szentlőrinci Unitárius Nők Szövetségének al­ei nöke: A faluért dolgozó Budapest címen tart előadást. A vasúti nyugdíjasok közgyűlése. Az Er­délyi Vasúti és Köznvugdijasok Egyesülete h évi május hó 10-én délelőtt 10 órakor a Szent- egyház-utca 9. szám alatti uj helyiségében közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya az uj alapszabály letárgyaiása. Ha a tagok határo- zatkép.es számban nem jelennének meg ugyanazon nap délelőtt 11 órakor a tagok szá­mára való tekintet nélkül, a rendkívüli köz­gyűlés meg lesz tartva. Elnökség Bélyegüzlet I Vétel, csere eladás. Újdonság szolgálat. Bé­lyeggyűjtő kellékek. Tömegbélyegeket és gyűjteményeket magas áron veszek. Szolid árak. Cégt, Veres R. Kolozsvár, Unió-u, 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom