Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-09 / 79. szám

BLLBNZKK T14 2 A x 111 H i A politikai feszültségnek kellett aiegeny- hűlnie, hogy a valóságos erdélyi egyetem lét­rejöjjön. Az 1872. év betöltötte a hosszas vá­rakozást. Báthori István, Bethlen Gábor, Mária Teré­zia főiskoláinak emléke, Aranka György, Döb- rentei Gábor és Mikó Imre tudományszervező ■munkájának eredményei támogatták azt a tö­rekvést, hogy a kiegyezés utáni Magyarország második egyetemét Kolozsvárt kell felállí­tani. Már a 48-as unió-bizottság is kimondotta, ✓ ogy ,,a kolozsvári lyceum tudományos egye- emmé egészítették ki" s a kiegyezés után báró „Eötvös József vallás- és közoktatásügyi mi­Az erdélyi magyar egyetem története nem roritkozik a kolozsvári Ferenc József Tudó udnyegyetemnok a mult század utolsó évtize­deiben kezdődő működésére. Ezt a: egyetemet nemcsak a 19. század utolsó harmadának. Euró. 1 i.iszorte megnyilvánuló művelődés-szervezési lendülete hivta létre. Ha u Ferenc József Tu I iományegyetemnek nem is voltak jogszerinti j közvetlen elődei Erdélyben, mégis felállítása | löbb, mint 300 éves kezdetekre mutat vissza. í \ magyar egyetemi gondolat az. önálló erdélyi j lejedelemség alakulása, a 16. század közepe j a él és hat Erdélyben. Az erdélyi fejedclem- politikai és felekezeti helyzetéből kifolyó- 'g időnként mély szakadékok választják el v.yan az .élő egyetemi eszmét a valóságos ■ 'gyetemtől, de a belső összefüggés, a szélié­ül folytonosság kihagyásnélküli tudata áthi- ■íalja a külső helyzetből adódó töréseket s minden újrakezdés, minden aj lendület, amely egyetemi gondolat testté váltására töreke- iett. mindenkor a korábbi láncszemekbe kap- soiódik. Az erdélyi egyetemi, akadémiai kísér­etek s ezeknek az eszméknek emberi hordo­zói súlyos küzdelmeket folytatta a századok olyamán az egyetemi gondolat megvalósitá- -áért. Bár az erdélyi egyetemi gondolat fejlődése különféle szakaszainak történeti ismertetése ‘ulhaladná a jelen cikk kereteit, mégis ez a ‘ejlődéstörténet különös figyelmet érdemel, íriszen ennek ismerete nélkül a kolozsvári egyetem mibenléte és kulturális je’entősége ■neg sem crthetó. A történelmi előzmények fi­gyelmen kivül hagyása torzítja e hatalmas epitmény persnektiváját, aminthogy erre az c!mult két évtizedben a megszállók részéről többször történtek is próbálkozások Az erdélyi egyetem eszméje a fejedelemség ennillásának negyedik évtizedében, Báthori isiván uralma alatt ölt testet. Ez a jezsuiták ‘kolozsvári kollégiuma volt, amelyet Báthori stván Í581-ben Vilnábsn kelt alapitóíevelé- vel emelt egyetemi rangra. Báthori később diákotthont is alapitott egyeteme mellé. A je­zsuiták Erdélyből való kiűzésével azonban le­íróit a Bát%ori-egy etem első korszaka. A ka- ■olikus Báthoriakat a 17. században felváltó kálvinista fejedelmek idején tovább él az egyetemi gondolat s mig az egyetem a Bá- thonak alatt a kor kiélezett vallási ellentétei niatt nem válhatott országos intézménnyé és nkább csak a fejedelmi udvarban és főúri kö­rökben hatott, addig a kálvinista fejedelmek iskolapártolása inkább kecsegtetett azzal a re- :ménnvel, hogy sikerül végre egy valóságos akadémiát alapítani. Bethlen Gábor nagy al­kotását, a gyulafehérvári kollégiumot, nem pil­lanatnyi szeszély, hanem messze századokra ki­ható művelődéspolitikai elgondolás hozta lét­re. Hatását a protestáns egyház és iskola szol­gái között fejti ki. Századokat átugorva, nevezetes fejlődési szakaszhoz érkezik az erdélyi magyar egyetem gondolata Mária Terézia idejében. Mária Teré­zia politikai szándékainak érvénvesitésére kí­vánta megoldani az egyetemi kérdést, mig fia, II. József, 1784-ben eltörölte a főiskolának .,Universitas" jellegét s azt lyceumi fokra szál- iiíotta le. Éppen akkor tehát, amikor a Mária 1 eréziától alapított jogi és részleges orvosi kar révén, a négy kar összességében teljes ,,universitas''-sá válhatott volna. A kolozsvári egyetem tehát két századon át vallási ellentétek miatt nem tudott megszilár­dulni. A 18. század végétől a nemzetiségi kér­dés körűi zajló politikai küzdelmek gátolták fejlődését Legnagyobb válsága II. József tan­ügyi reformjaival kezdődik és I. Ferenc abszo- iutista uralma idején mélyül ki, a szabadság- harc leverése pedig végleg megpecsételi a nagymultu intézmény sorsát. De nemcsak az erdélyi egyetemi gondolat, hanem a magas- miiveiődés és a tudományos étet is, bár töré­sekkel, mégis élt és hatott abban az időszak­ban is, amikor a bécsi gyámság miatt egye­tem nélkül állott Erdély. Ez az időszak egyre nagyobb erőfeszítésekre ösztönözte az iskola­fenntartó felekezefeket, ugvannyira, hogy a 19. század első felében, ha névleg nem is, de lanitómunkája alapján több főiskolának tekint­hető tanintézetet találunk Erdélyben. E kollé­giumok munkássága és szellemi öröksége egye­tem nélkül is méltón hordozta Erdélyben az 'Egyetemi gondolatot. S e politikailag mostoha korszakban egyetem nélkül is egyetemi szín­vonalat biztosított a tanulnivágyó ifjúságnak. niszter 1870-ben terjesztette a képviselóház elé a kolozsvári egyetem felállítására vonat­kozó törvényjavaslatát. Eötvös és Fauler Tiva­dar törekvései és munkája után Trélert Ágos­ton nevéhez Ui/ődik nemcsak az egyetem tu- lajdonképeni megalapítása, hanem annak az első évek nehézségein való átvezérlése is. Az 1872:XIX. és XX. törvénycikk az egyetemet négy karra osztotta és szabályozta az egye­tem belső szervezetének kérdéseit. A szellem erejére volt szükség, hogy a fia­tal tudományegyetem megállja helyét az első évek súlyos küzdelmeiben. Erdély azonban megmutatta, hogy megérdemli a tudomány- egyetemet: egy évtized alatt a hallgatók szá­ma csaknem megkétszereződött s ezeknek nagy többségét éppen az erdélyi részek adták. A mostoha esztendőket nehéz volt leküzdeni, mégis az egyetem állandóságának biztosításá­ra Ferenc József király 1881-ben elrendelte az alapítólevél kiadását. Báró Wlassics Gyula minisztersége idején pedig az egyetem már az ország egyik legszebb és legelőkelőbb tudo­mányos központjává vált. Az egyetem fejlődését és tudományos mun­káját mi sem jellemzi jobban, mint a tanszé­kek egyre szaporodó száma es tanárainak a magyar szellemi életben oly jóhangzásu neve. A kolozsvári egyetem első 45 esztendejének tudományos színvonalára az is jellenző, hogy ez idő alatt 26 tanára kapott mrghivást buda­pesti tanszékre. Az egyetem a szoros értelemben vett tudo­mányos munkán kivül is nagy szerepet töltött be Erdély és főként Kolozsvár, a régi iskola­város életében. Ezért volt és maradhatott Ko­I lozsvár legnlábbia szeljem! téren mindig lő- 1 város, hiszen társadalmának élénk kulturális élete már «z egyetem létrejötte ©lőtt megte­remtette azt a légkört, amelyben ax egyetesn én tudósai hamarosan megtalálhatták helyük©». A város életében az egyetem kezdettől fogve központi fontosságú tényezővé vált. A kolozs­vári közönség résztvett, sőt a maga ünnepének tekintette az egyetem minden rnegnyilutko zását. A társadalom és magánosok ösztöndíja­kat és alapítványokat ajánlottak fel az egye­temnek, a tanárok pedig élénk részt vettek a társadalom egyesületeinek, sőt nidginak a vá­rosi közigazgatásnak vezetésében is. A kolozs­vári egyetem résztvott a hazai tudományos és közélet minden fontos megmozdulásán, de élénk részt vett a nemzetközi tudományos élet­ben is. Az ifiuság pedig egyre nagyobb szám­ban tódult Erdély egyetemére és 40 év alatt töLb, mint nyolcszorosára emelkedett u hallga­tók száma. Mozgalmas volt a kolozsvári diákélet is, számos ifjúsági egyesület alakult, ame’yekben a diáksegélyezésen kivül gyakran eredményes tudományos önképző munka folyt. A világháború természetesen nagy változáso­kat hozott az egyetem életébe. Az 1918—19-es évek politikai zavarai pedig méginkább meg­bénították munkásságát. A köztársasági kor­mány el akarta távoltttatni az egyetem címé­iről a király nevét, épületéből a királyi képet és szobrát. Ezt a rendelkezést azonban az egye­temi csak részben hajtotta végre, tanácsa pe­dig egyenesen visszautasította azt a felhatal­mazást. amely tanárainak megengedte, hogy a közelgő román uralomnak esküt tegyen. Az egyetemi tanács a megszálló hatóságoknak is ellenállt mindaddig, amig erőszakkal birtokba nem vették az egyetemet. Fkkor mondotta Ko- lozsvárv Bálint vektor: ,.Az igazság a mi fel­szabadítónk, a ml feltámadásunk biztos zálo­ga" Ezzel a kolozsvári magyar egyetemi ok­tatás két évtizedre megszűnt. (-) Edison Mozgó Életre Ítéltek Fősz. : Jávor Pál, Petrovich, Hidvéghy és Zádor Gyula. — Eóadások kezde’e 3, 5, 7 és 9-kor. Magyar és német híradók. Tel. 3160. $zabatézs‘kisérletetlepleztek le Győrben a BUDAPEST, április 9. (MTI.) Győrben ellenséges ügynökök na gyobbszabásu szabotázst akartak menkisérelni és ennek végrehajtására minden előkészületeket megtettek. E szabotázsktsérleí a hatóságok ébersége folytán meghiúsult. A lefolytatott nyomozás során az ügyben közreműködő személyeket sikerült elfogni és valamennyien jelenleg is az ügyészség ör’ze'éhftn vannak. Az eliárás ellenük folyamatban van, amelynek befejezéséig a nyomozás érdekében további közleményt nem adnak ki. A „Pester Lloyd“ cikke az ellenséges rádió propagandáról A Pester Lloyd hu-svét vasárnapi szá* inában Zavarok az éterben címmel hosz- szabb cikkben foglalkozik a különféle külföldi rádióállomásokkal, amelyek Ma­gyarországgal szemben ellenséges maga­tartást tanúsítanak és rámutat arra. bogy az éterben hirtelen egy uj hang jelentke­zett, amely román és német nyelven Ro­mania Mare, vagy Grossrumanischer Sen­der cim alatt magyar címre vádakat küld és azzal vádolja Magyarországot, hogy mi állítólag nem elég szorgalommal veszünk részt a Szovjet elleni harcokban. Ezzel szemben az adóállomás nem tudja eleget hangsúlyozni Romániának a bolsevizmus elleni hadjáratát, valamint azt az áldoza­tot, amelyet Románia az európai uj rend' ért hozott s amelyből merész jogokat for­mál a román állam javára az uj rendezés tekintetében, jobban mondva, hogy a má­sodik bécsi döntőbirósági Ítélet mellőzé­sét követeli. \ üágos ebből az, hogy ez az ellenségnek ama sok kísérlete közé tar­tozik. hogy a tengelyszöveteégesek között ellentéte szifon s ezt ébrentartsa. igy Euró pa belső frontját gyengítse és olyan ász- közöket használ fel. amelyekre nincsen módunkban válaszolni. Kétség!eleu, hogy e trükk mögött az ellenséges propagandá­nak ördögi szándékait vehetjük észre. Elítélték, mert elhagyta légoltalmi őrhelyét KOLOZSVÁR, április 9. (Az Ellenzék munkatársától.) Fridmann Jenő kereskedő- segéd légoltalmi őrhelyének engedély nél­kül való elhagyása miatt került a kolozsvá­ri törvényszék elé. Nevezeti ugyanis múlt év augusztus 7-én, amikor a zsidó kórház­ban 24 órás légoltalmi szolgálatot teljesí­tett, indokolás és előzetes engedély nélkül elhagyta őrhelyét és órákon keresztül fel­ügyelet nélkül hagyta a reája bízott üégvé- delmí felszeretést, valamint a riadójeiző ké­szüléket. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott be­ismerte a terhére rótt bűncselekményt és azzal védekezett, hogy csupán rövid ideig maradt őrhelyétől távol, mialatt a Széchenyi téren élelmiszert vásárolt magának. A biróság a vádlott bűnösség! fokának megáll apát ás a érdekében kihallgatta a zsidó kórház egyik főorvosát is. aki vall omlásá­val igazolta, hogy a vádlott feltétlenül sú­lyos gondatlanságot követett el őrhelyének jogosulatlan elhagyása álltaik anélkül, hogy helyettesítéséről gondoskodott volna. A törvényszék a vádlottat tiz napi fog­házbüntetésre átváltoztatható 50 pengő pénz- bünetésre ítélte. Az ítéletben a vádlott meg­nyugodott, mig az ügyész súlyosbításért fe- lebbezett. Ühráély at Magyar Vöröskeresztért Három liónat» gyönyörű eiedményévői nyilatkozik «Ir* felen fjyn a, az erdélyi szervezés yezeiője KOLOZSVÁR, április 9. A magyar nem­zet háborús előkészületei nagy feladat elé állították a Magyar Vöröskeresztet. Nemzet­közi megállapodások értelmében siet segít­ségére a sebesült és beteg katonáknak. A Magyar Vöröskereszt ezt a nagy előkészítő munkát csak a társadalom íeljeg támogatá­sával tudja elvégezni. Erdély társadalma Kun Mátyás Fia 1864-ben alapitott késmüves és szaklátszerész üzlete Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca Î. szám. Az üzlet régi jó hkuev« biztosíték arra, hogy nagyrabecsült vevői megelégedését lelkiis­meretes kiszolgálással ezután is kiérdemli. megértette e hataunas embermenté :-zerveze céljait, kérését és példátlan lelkesedésed anyagi és erkölcsi támogatással segített munkáját. Az erdélyi vörösk* résziés szene zés irányítását a Magyar Vöröskereszt r rdé lyi kirendeltsége, Egyetem-utca 1. 8/áru j alatti irodájában végzi, ahol alkalmunk vo.t 1 dr. Jelen Gyula főmegbizottal, mint az er- ; délyi szervezés vezetőjével beszélnünk erró 1 a kérdésről. ’ Igen felemelő — mondotta dr. Jelen Gyula — az a tény, hogy Erdély egész tár- J sadalma mily nagy önzetlenséggel és ál­dozatkészséggel segíti munkánkat. Alig 5 hónapja működik kirendeltségünk, de e rö ■ vid idő alatt sikerű i ody széles körben is mertetni emberbaráti nemzeti céljainkat. I bogy Erdély legkülönbözőbb vidékéről ér­keznek be knsebb-nagyobb adományok. Első sorban akarom megemlíteni a kolozsvári le­venték lelemény«, kiváló munkáját. Ezek a ifjak igen gyor6 és öntevékeny elhatáro­zással a március 15-iki hazafias ünnepségek alatt a közönség körében villámgyüjtégl rendeztek, amelyen majdnem 10.000 cigaret­tát és 2.052 peDgót, mint cigareltamegv áltás gyűjtöttek össze. Felemelő és megnyugtató magyar fiaink elmés és gyors tette, amdy- Jyel elősegítették, Hogy a harctéren küzdő honvédeinknek szép hazai ajándékcsomagot küldhessünk. De munkástestvéreink Ls az éiea haladnak A Rendőr-bőrgyár munkásai 190 pengőt. Warga-papirlemezgyáréi 42 pengőt juttatlak hozzánk, sőt a mai leveleink között értesí­tett a bőr. textil és ruházati munkások céhe, hogy közgyűlési határozat szerint, keresetük 1 százalékát adják a öröskeresztnek az egész háború tartama alatt, hogy’ rajtunk ke­resztül ’segítsék harcoló bajtársainkat. Kir üön ki kell emelnem, hogy a fenti elhatározá­sok a Nemzeti Munkaközpont segítségével jöttek létre. De nemcsak készpénzt kap­tunk, hanem természetbeni ajándékok tö­megét továbbítjuk honvédcinknek. Például a zilahi főszolgabírói hivatalból 4 láda to­jást és süteményt, a tordátfalv] leány leven* ték cigaretta, a szüágyzoványi leányleventék pedig 3 láda sütemény továbbítását kérték. A kisebb ajándékok tömegéből &ok-sok cso­maggal kedveskedhettünk az értünk küzdő honvédeinknek. Végezetül is, csak azt kérem, tolmácsolja Erdély társadalmának: hálás köszönetünket eddigi nagylelkű támogatásáért, Kéibönapf íonhás — közokirat* fiamSsirás m’mít KOLOZSVÁR, április 9. (Az Ellenzék munkatársától-) Farkas György marótlakai földművest közokúrathamisitás büntette miatf vonta tegnap felelősségre a kolozsvári törvényszék büntető ^tárgyalási tanacsa.' \ ad ott a terhére rótt büncte'okinény« az-, által követte el, hogy a bánffyhunyadi erdé­szeti hivatal által kiállított igazolványon. amely7 alapján egy7 szekér fát számíthatott volna a piacra eiadui, önkényesen kijaví­totta a szállítás időpontját meghatározó dá tűmet. A hamisítás tényét súlyosbítja az a körülmény, hogy a vádlott uj szállítási iga­zolvány elnyerése végett nem lett volna kénytelen újból Bánrfyhunyadra menni, mert bármikor kaphatott vola régi igazol­ványa alapján uj száfllitási jogosítványt két- filléres árban, saját községe birájáiól. A törvényszéki tárgyaláson beismerte bű­nösségét, melyet tudatlanságával mentege tett, A bíróság a vádlottat, beismerő val lomása, valamint a tanuk vallomása alapján, kéthenapi fogházbüntetésre ítélte és köte­lezte a perköltségek megfizetésére. Az Íté­letben a vádi!ott megnyugodott, mig a kirá­lyi ügyész felehbezést jelentett he. Betegek többnyire székrekedésben 1* szoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. Betegségben Kökséges » \j»&****s*F™ Az erdliui eífusiemi gondolái ti a Ferenc Misei f&douián&cgncícin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom