Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-24 / 92. szám

I EUENZÍÍ 11 i 2 l p t n U 21. Ik'M uj európai fejődés iitfe msében nem Íclicí meddő várakezássa! fekíniení az egymást követő eseményeiiet Vüiikoj lávái uiiniszterelnóköt első íoga- ildsi napján aj újságírók megkérdeztek t'enyo- inásairóJ, azt felelte, nehéz feladat áll előtti.' írja a Berliner Börsen/eitung. A lap rámu­tat arra a reális politikai belátásra, amely V leidben l áváit ismét a miniszterelnöki szék- •ie emelte és amely bizonyítéka annak, hogy Métáin tábornagy államfő meghajolt Laval ér- ' ei előtt. Tizennégy hónapig tartott, amíg a várakozás politikáját az egyetlen tehető helyes politikai irányvonalra terelték ál. Kétségtelen, I voltak Vlchyben olyan körök, amelyek azt hitték, hogy várakozó álláspontra kell helyez­kedni es követni kell a fegyverszünet után adódott irányelveket, amelyek mindentelé zsákutcába vezettek. Az államfő belátása azon­ban áthúzták ezeknek a köröknek számításait. Az európai erőviszonyok megoszlását helye­sen felismerve, az. államfő meggyőződhetett ar­ról, hogy az uj európai fejlődés ütemében nem iíliátio (jldlúsúrul lehel meddő várakozással tekinteni a/, egymást követő eseményeket. I.aval most olyan kezdet előtt áll, amelyben felismeri, hogy szervesen kell kormányának beilleszkednie az. uj európai rendbe. A francia nép az angolszász, kihívó politikának számos megnyilvánulása után méltán megbi/hal l.avall'an, aki a Németor­szággal való megegyezés útját egyengeti és újjászervezi az országot a nagy európai együtt­működésre. (MTI.) itj» «1 Berliner Börzenreirfung Iával polNikaí fl kormányzó és a kormányzéiieiyeUes eíött tisz­telgett a magyar cserkészmozgaiom vezetősége li büntetőjog és a nagyközönség Heiler professzor előadása a Szabkdegseíemen l)r. Heller Erik egyetemi professzor az Égve lem Barátainak Egyesülete álfal renctezett elő­adássorozat keretében csütörtökön ,,A bünte- U'jog és a nagyközönség" címmel tartott nagy- vrdekességü előadást. Dr. Buza László jogikari prodékán, üléselnök bevezető szavai után az előadó elsőnek azt szö­gezte le, hogy a büntefi^£ intézményei te­kintetében a nagyközönsíg nem mindenben ért ügyet ezeknek az intézményeknek a meg­alkotóival és a jogászi közvéleménnyel. Ebben a gondolatban van valami, ami a büntetőjog hivatásos művelőjét nyugtalanítja, meri he­lyénvaló csak az olyan jog lehet, amelyet az emberek nagy tömegei meggyőződéssel követ­nek. Ezért érdemes azzal foglalkozni, miként lehet a büntetőjog terén a jogászi közvélemény es a nagyközönség közöli a kölcsönös megér- lest előmoz litani. V nagyközönség mindenek előtt azt nem tudja megérteni, hogy nem sújtanak büntetéssel kivétel nélkül minden olyan cselekményt, Hmely íelfogasa szerint büntetést érdemelne. Ennek a magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy büntetőjogunk sarkalatos elv>e szerint csak olyan cselekményre szabad büntetést ki­szabni, ameiy a törvényeknek a büntetendő cselekményekről adott körülírásai közül vala­melyikké pontosan beleillik, de er»sn kívül ar­ra is visszavezethető, hogy a törvényhozó nem tudhatja előre, milyennemü gonoszlelteket fognak elkövetni. Az alkalmazható büntetések nemei lekinie- tőben is eltérés van a törvény és a nagyközön­ség felfogása között. A közönségben egyes su- ly os bűncselekmények sokkal erőteljesebb fei- liLboroclást váltanak ki, semhogy megfelelően szigorúnak tarthatná törvényeink büntetési j rendszerét. A közönség ma is tágabb körben í tartaná alkalmazandónak a halálbüntetést, mint ahogy törvényeink ozl megengedik és ma is szívesen látná a I otbüntetést és a közép- korias jellegű megszégyenítő büntetéseket pellengér, szégyentábla, stb.) Inkább világné­zeti. semmint érvekkel és ellenérvekkel eldönt­hető kérdés, hogy helyénvaló volna-e ezeknek a büntetéseknek a felelevenítése. A büntetőjog intézményei valamikor, megal­kotásuk kőjében, megjeleltek a korszellem­nek, tehát a nagyközönség kívánalmainak is, ámde a korszellem megváltozását nem követi nyomon a büntetőtörvények megváltozása is. Ebből érthető, hogy a büntetőtörvények és a nagyközönség között nagy eltérés támadhat. Korunkban megvan rá a kilátás, hogy ez az el­térés lényegesen csökkenjen, mert korunknak egyik üllegzeles irányzata éppen az, hogy7 a büntetőtörvényeket közel akarja hozni a nép jogi érzetéhez. Arra azonban soha sem lesz ké­pes a büntetőtörvény, hogy a nép jogárzetét minden egyes esetben kielcgitse, mert a tör­vény csak elvont szabályt alkothat, minden egyes felmerülő eset különleges vonásaihoz •cíiát nem alkalmazkodhatik. \z e őadásí az elnöklő Buza László proíesz- s-or zárószavai után a szépszámú közönség nagy tapssal jutalmazta. BUDAPEST, április 24. (MTI.) V ma gvar tvseTkészmozgaloin egyctemcssege m" vében fái Fá\ Niván titkos tanácsossal az ólén küldöttség tszte!ge*t csütörtökön a Várban a Kormányzó l r Oföinéltó-ága a cserkészet legfőbb védnöke és a Kormányzóhelyetles 1 r ÖfőméJtóságn előtt. A királvi palota északi szalonjában fo­gadta a Kormányzó Lr Ofőméltósága a cserkészek tisztelgő küldöttségét. Fá\ 1.-1- | ván államtitkár üdvözölte Öfőméllóságát, majd engedélyt kapott arra. hogy a főeser- kévSzi fogadalom a kormányzó legmaga­sabb jelenlétében elhangozzék. Ezután Fáy István államtitkár, mint a kultuszmi­niszter helyettese, kivette a fogadalmat vitéz Ksbarnaki Farkas Ferenc vezérőr­nagytól Magyarország kormányzójának, a Vichy, április 24. A DNB jelenti: j A francia igazságügyminiszter közli: A riomi vádlottak (Daladier, Blum, cserkészei legfőbb védnökének jelenlété­ben. \ fogadalom elhangzása után legma­gasabb felszólít ásra az országos főcserkész bemutatta Ofőméltóaágának a küldöttség tagjait. \ Kormányzó I r egyenként igen hosszasan elbeszélgetett a vezetőség tag­jaival. majd barátságos szavakat intézett a küldöttségben résztvevő c.-*>rkészfiuk- iiozL A kormányzói fogadás után a küldöttség tagjai a k rályi palota másik szárnyára vonultak, hogy vitéz nagybányai Horthy István Kyrmáuyzólielyetles Lr Őlöméltó* -ágát, a mozgalom régi, közszeretetben ál­ló tagját felkérjék arra. hogy fogadja el a magvar cserkészet felet* a védnökséget. A KormányzóhelyeUes Lr látható öröm­mel fogadta a hódolatteljes felkérést és a magyar cserkészet védnöki tisztjét el­fogadta. Gamelin, Guy la 'Chambre és Jaco- met) egyelőre a bouvassoli fogház­ban, Biom közelében maradnak. Ez az intézkedés a legfelsőbb törvény­szék kívánságára történt, hogy a per átmeneti szünetelése után elrendelt kiegészítő vizsgálatot megkönnyít­sék. Eleinte az volt a szándék, hogy Daladiert, Bluimot és Gamclint a Pi­reneusokban levő Portalet erődbe vi­szik vissza, ahol a jjer megkezdése előtt Petiarn döntése értelmében vár­fogságban voltak. Illetékes francia helyen cáfolják a külföldi sajtónak azt a hírét, hogy a riomi vádlottakat A rdoisiereben helyezik el, ami Yichytől 15 kilométernyire van ke­letre! (MTI.) A MÁTYÁS KIRÁLY DIÁKHÁZ- I BAN április 26 áii, vasárnap este 8 órakor tartandó Reményik-estre je­gyek 4, 3, 2, Î pengős árban az El ienzék, Minerva és Lepage könyves­boltjaiban kaphatók. ¥!LLAMHíRDETÉÍES: ELADÓ perzsa abrosz, külföldi anyagból. Arany János-utca 6. fdsz. jobbra, 2. ajtó 01260 Ausztrália felkészül a japán gazdasági zárlatra A riomi per vódlotffai továbbra is a feoarassoSI fogházban maradnak HITEL A felszabadulás óta másodszor rmh ker­tünk meg érdemben Is e hasábokon u UH' cliaft nenuetpollftkja Flőiz >i uulIKih u/ uj magyar éJ<-t/v bellleuvknii idején, bOHS/abb szünet után .* iél*/al..nluit Erdélyben első száma megjelent. Ma iáméi beszélünk róla az r*zév i első nzáin alk.tl mából. A Hitel ugyanis, amely kisebbségi Idő­szakunkban és hűi is töretlenül követi Széchenyi nemziTpoliUkai programjai, a ma % gyár önismereten alapuló nemzeti-pitéi* gon­dolatát — nem csupán «‘gy folyóirat a többi között. Nem úgy indult cs nem azon alapult, hogy Írunk valamit és mások elolvassák. A Hitel erdélyi magyar élményekből erjedt mozgalommá s az erdélyi második nemzedéi nagy felismerései adták ezeknek kifejezésére a íökőerőt. Először voll a gondolat, az égé I<h*ii sürgős erdélyi tennivalók óljára lépés szükségességének parancsa s a gondolat gya­korlati érvényesítése adta a kézi»; a tollal, a gondolat terjesztésének követelménye, a meg­győzés szükségessége öntötte az ólombetűt és tördelte fekete sorait fehér hasábokra. A Hitel nemcsak cimbetüinek alakjában, de hét évvel ezelőlti Indulása óta minden számában és minden cikkében igaz hittel hirdette széchenyies hitvallását: „A hitel Iá gabb értelemben: hinni és hihetni cgymá ban . . ." Ez a felfogás és hit adott erőt a mozgalom kezdeményezőinek és a kiszabott feladat elvégzőinek a múltban s ez az esz­mény vezérli a jelenben is, amikor csupán frissebb és elevenebb formában, de a régi csapásokon haladva, némileg megújult kül­ső alakjában lép ismét az olvasó, immár a iriegnagyobbodott Magyarország közönsége elé. Az Albrecht Dezső, Kéki Béla, Venczel Jó­zsef és Vita Sándor szerkesztésében megje­lenő nemzetpolitikai szemle célja ma is: kö­rültekintő tárgyilagossággal megismertetni a magyarságot mindazokkal a kérdésekkel, amelyek sorsának alakulását döntően befo­lyásolják. Uj számának tartalma is e uagy- fonlosságu cél szolgálatában áll. Friss száma öt nagyobb tanulmányt közöl: vezető helyen Bárdossy László rajzol megragadó képet Te­leki Pál személyiségéről, László Dezső a kor­szerű magyarság fogalmát tisztázza, Venczel József a székely népfelesleg égető kérdését tárgyalja uj statisztikai eredmények alap­ján, Szabó István „Az asszimiláció a ma­gyarság történetiben" címen mindmáig tisztázatlan kérdést világítja meg a történet­iró tárgyilagosságával. Makkai László az ér­deklődés homlokterét en álló népiségiörté- net fejlődését mutatja be. A nagyobb tanul­mányokat a magyar és külföldi tájékozódást szolgáló kisebb közlemények sora követi: Gazdasági kitartottak, Herre Paul az uj eu­rópai rendről, A csallóközi íöldbirtokpoliti- ka, Az uj Goncourt-dijas iró és a francia át­alakulás, Magyarország tehetségtérképe. (A Hitel szerkesztőségének és kiadóhivatalának ciute: Kolozsvár, Mátyás király-lér 5. I. em.) A külpolitika hírei ROOSEVELT elnök törvényjavaslatot dolgozott ki az inflációs veszély' leküzdé­sére. A végleges 1 orvét* »tervezetet a hét végére elkészit k és iizenel formájában a kongresszus elé terjesztik. AZ ARGENTIN kormány közlése sze- jint a Victor a argentin lartályhujó súlyo­san megrongáli a. mindamellett sebesüllek nélkül befufott a newyorki kikötőbe. A hajó valószínűleg aknára futott. A vizsgá­lat meg ndult. MAJSZKI londoni szovjetnagykövet szerdán. Londonban leleplezte Lenin mell­szobrát — jelenti a Reuter-iroda. — A mellszobrot azou a házon helyezték el- hol 40 évvel ezelőtt Lemn lakott. A VILBAUI rendőrség letartóztatott több fraucia állampolgárt, mert hírekkel látták el a degaulleistákal. Az eddig' meg­állapítások szerint jelentős kémhálózatot fedeztek fel, amelyet az angolok és de- gaulleisták tartottak fenn. A PÁPA ötezer embert fogadott közös kihallgatáson., közlök ezer uj házaspárt. Beszédében a házasság felbonthatatlan jellegét emelte ki. Semmiféle emberi ha­talom nem oldhatja fel a házasság kötelé­két. maga az egyházi is csak egészen ki­vételes esetekben teheti meg — mondotta többek között'. (HENDERSON árkormánybiztos beje­lentette. begy az Egyesült-Államokban május 5-től cukoradagolást vézeinék be. Személyenként egynegyed kiló cukrot kapnak. AZ USA az elmúlt napokban további ellenőrzéseket rendezett, amelyék alatl újabb néhányszáz embert letartóztattak. A GOTTSEEI németek visszatérése amit a jugoszláv állam szétbomlása után előkészítettek — most befejezéséhez kö - zeledik. Kereken 17 ezer német hagyja el eddigi hazáját, ahol népcsoportonként több, mint 600 éven át meg őr zte német­ségét. A gottseei németek uj hazája a Stá jer ország déli részén levő Rann váró? kör­zetében van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom