Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-24 / 92. szám

▼ 15Spring 2L ELLENZÉK 3 Önellátás - a v Örvendetes visszhangot keltett városunk­ban a kormányzatnak az a felhívd***, hagy gyeden darabka földet se hagyjunk bevetet­lenül. Kolozsvár városa előljárt a jó fici- dával. amikor elhatározta, ft '<«>' a városi tulajdonban lévő összes föld területeken vi­rágok helyett konyhakerti n /vényeket fog­nak termelni. Részletes tervet dn'gozlak ki erre vonatkozólag, amelyet a nyilvánossággal is megismertettek. Nagyon helyénvao és di­cséretes volt a város eljárása, mert ezzel ar­ra ösztönözte a magánosokat, hogy szintén dolgozzanak ki tervezetet bevetetlen terü­leteik hasznosítására. Tervszgetésekben nincs is hiány, Kolozs­vár polgársága megértette az idők szavát és belátta, hogy magasabb nemzeti érde­keket szolgál, amikor virágoskertek helyett a legfontosabb közszükségleti cikkek egy ré­zéről Önellátás utján gondoskodik. A gyű- mölcsöskerltuiajdonosok is készséggel haj­landók arra, hogy az eddig széna fűnek használt területeken veteményeseket léte­sítsenek. Jószándékban tehát mindenki a legnagyobb lelkesedéssel támogatja az illeté­kes hatóságok részéről kezdcmcényezett mozgalmat. A kivitel azonban nem ilyen, egyszerű. Egyik napról a másikra senki sem lehet gazdasági szakértő és azok, akik kedvtelésből nagy előszeretettel foglalkoztak a botanikával, nem tudják hogyan kezdje­nek hozzá ingatlanaik hasznosításához. A kormányzat felhívása erre vonatkozóan is adott útmutatást: ingyen tájékoztatókat bocsátanak ki és vetőmagról is gondoskod­nak. Kolozsváron könnyű a helyzet: itt van nagyszerűen kiépített gazdasági szerveze­tünk, az Erdély Magyar Gazdasági Egylet, ahol a legnagyobb készséggel adják meg az érdeklődőknek a szükséges felvilágosításokat. 4 kérdés azonban még ezzel sincs véglege­sen megoldva, Hiába van gazdasági útmutató és hiába áll vetőmag a jószándéku föhltu- 5 Icjdonosok rendelkezésére, ha nem tudja, hogy mit kezdjen vele. Állampolgári fele­lősségének tudatúban nem akar kísérletezni, tehát szakértő társat keres, aki a földet ré­szesedés ellenében megművelje. Ilyen társa­kat kapni — tekintettel a nagy keresletre — nagyon nehéz. A kolozsvári kert- és föld- tulajdonosok egy része éppen ezért tanács­talanul áll az öntellálás kérdésének gyakor­lati megvalósítása ügyében. Vannak olyan kerttulajdonosok, akik egyáltalán nem tud­nak társat kapni, mert viszonylagosan olyan kis bevethető területtel rendelkeznek, hogy annak társasviszonyban való megművelésére nem kapnak megfelelő szakembert. Olyan időszerű kérdések ezek, amelyek­nek megoldása a városi közigazgatás legfon­tosabb teendői közé tartozik. Teljes sikert csak úgy érhetünk el, ha a városi tanács in­tézményesen gondoskodik arról, hogy Ko­lozsvár területén i'aióban minden darab föl­deit megműveljenek. Ezt pedig csak úgy le­het elérni, ha jól megfontolt tervek alapján járunk el és a város hivatalból ellenőrzi, hogy az egyes városrészeken fekvő egykori virágoskertek helyett most konyhakertet lé­tesítsenek. Össze kell írni azokat a gazdákat, alkalmi földmunkásokat, stb. akik vállalják, hogy bizonyos hányad ellenében gondoskod­nak a hozzá nem értők tulajdonában levő konyhaherlészetekröl. Azokban az esetekben, amikor egy-egy kert tulajdonos bevethető területe nem jelent tekintélyesebb hosadér kot, gondoskodni leéli arról, hogy ugyanazon a környéken több kertet adjanak megműve­lésre a város által kijelölt gazdáknak, vagy földművesnek, így el lehet érni, hogy min­den kert tulajdonos földjét szakszerűen meg­műveljék és a vállalkozók számára sem je­lent hiáhavadló munkát a részesedéses ala­pon történő megállapodás. Azzal is számolni kell, hogy olyan föld- tulajdonosok is akadnak, akik hanyagságból vagy kényelemszeretetből nem gondoskod­nak a tulajdonukban levő ingatlan hasznosí­tásáról, Közérdek tehát, hogy a város a le­hető legsürgősebben készíttessen kimutatást az összes magántulajdonban levő virágos- és gyümölcsöskertekről. Záros határidőn belül fel kell hívni a tulajdonosokat, hogy jelent­sék az illetékes hatósági közegeknek: gon­doskodtak-e a kormányrendelet értelmében konyhakertészet létesítéséről. Azokkal szem­ben, akik nem értették meg a rendkívüli idők parancszavát, a legerélypsebben kell el­járni és hatósági utón kell kézbevenni az ingatlan hasznosításának ügyét. Hisszük, hogy hatóságaink nagyon kevés esetben kényszerülnek ilyen intézkedések al­kalmazására. Kolozsvár polgársága fegyelme­zett. és az elmúlt év tapasztalatai alapján tudja, hogy milyen fontos a háztartásban <í konyhakertészeti termékekkel való ellátás. Éppen ezért mindenki a legnagyobb őröm­mel fogadja, ha az illetékes hivatalos köze­gek fokozottabb mértékben foglalkoznak as önellátás kérdésével és olyan megoldást, ta­lálnak, amely legfontosabb közszükségleti cikkeinket intézményesen biztosítja és az ön­ellátás minden részletkérdésében kimerítő tájékoztatót ad, (--) A miniszterelnök: ' erdélyi látogatása BUDAPEST, április 24. (MTI.) Xállay Miklós miniszterelnök péute ken este Varga József ’spar- és kereskedelemügyi miniszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, Antal István tárcanálküli miniszter és Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár társaságában Szeretfal- vára utazik, ahol a szereifalva—dédai rendes nyomtávú vasútépítés munkálatait tekinti meg. Szombaton az egész napot a nagyterjedeimü munkálatok megtekintésére fordítja. A szemlén résztvesznek a képvise­lőház kereskedelem és közlekedésügyi bizottságának tagjai is. A minisz­terelnök Szeretfalváról társaságával délután Kolozsvárra utazik, ahol résztvesz a Nemzeti Színház díszelőadásán. Vasárnap délelőtt a vármegye házán fogadja a küldöttségeket, délben egytál közebéden vesz részt, majd visszatér a fővárosba, ahova a késő esti órákban érkezik meg. Bíró István és Tusa Gábor az Erdélyi Párt két vezérszónoka a képviselőházi vitában Budapest, április 24. Az Ellenzék munkaitársa távbeszélőn jelenti: A kópviselőliáz kedden két töa vény ja­vaslatot tárgyal. Egyik a közélet tisztaságát biztositó egyes büntető rendelkezésekről, másik a világhá­borús liadiiköl csönkötvények rende­zéséről szól. Az Erdélyi Párt részé­ről Biró István szólal fel az első ja­vaslathoz, mig a második javaslat­ban Tusa Gábor dr. lesz a párt ver zérszónoka. Az utóbbi javaslat köze­lebbről érinti az erdélyi magyarsá­got is, hiszen háborús nehézségek idején a keleti országrészek népe is sietett pénzével áldozatot hozni. A közélet tisztasága tárgyában be­nyújtott 11 szakaszos javaslat foglal­kozik a közhivatali megvesztegetés­sel, a tiltott ajándékozással, kitér az ajándék tiltott követelése és elfoga­dására, továbbá az elfogadással való üzérkedés fogalmára is és ini.nd.on esetben előírja a kérdéses vagyoni előny elkobzását. Intézkedik a felső­házi, egyházi és érdekképviseleti vá­lasztások tisztaságának megóvásán róL Megakadályozza a választás jo­gosulatlan befolyásolását. Az izga tást mellékbüntetéssel is sújtja. A választási, egyházi és fegyelmi, ügyekben elkövetett hamistanuzás és hamis vád megtorlásában is mó­dosítja az érvényes jogszabályokat. A miniszterelnök beszédének külföldi sajiévisszbangja BERLIN, április 24. (MTI.) A nemet lapok többsége csak csütörtökön foglal­kozott Kállay Miklós magyar miniszterei* nők nagy beszédével. Általában kiemelik a lapok a magyar külpolitika töretlen vo­nalát a szövetségesekkel való megalkuvás- nélküli együttműködés politikáját. GENF, április 24. (MTI.) A Basler Nachrichten berlini tudósítójának jelentése szerint a Wilhelinstrasseról származó megjegyzések arra mutatnak, hogy KépviseÍSi beszámoló és panasznap Szaímáfmegyében KOLOZSVÁR, április 24, Domahidy Ist­ván országgyűlési képviselő, Boros? Jenő Erdélyi Párl-i vármegyei tagozati elnök é-s Szőke József ombódi igazgató-cauitó kisére- tébeu beszámolót tartott ési panasznapot ren­dezett Szamoskrassón és Kiskodcson, Sza­moskrassón az áll. iskola tantermében tartot­ták meg az Erdélyi l’árt Cagozali gyűlését. Szamoskrassó és Patoháza községek magyar­sága olyan nagy számban képviselteire ma­gát a gyűlésen, bogy nou in férlek el a tan­teremben, hanem egy rés-, ék uz udvarról babgáttá a beszédeket. A leventék zászló oatt vonultak fei. A Tagozat nevében Váradi József református lelké.sz üdvözölte a képvi­selőt és kísérőit. Az üdvözlő beszédre Bo- -oSs Jenő vármegyei tagozni e’nök vála- s/oJ, an.1 tájékoztatta az egybegyűlteket az Erdélyi Fám céljairól és az egység melletti, te-iiétlen kitartásra buzdított. Ezután Doiua- uidy István országa ölési képviselő tartotta meg neszamolóját. Os5zehason’itást tett az 'vilá&l»áboru é» a mostani helvzet kozott. Megemlékezett r,a áprdis 12-íkén Debrecenben megtartóit gazdanapról. Rámutatott báró Bánffy Dániel földmű­velésügyi miniszternek, a kormány erdélyi tamnexk célkitűzésére. Az „ nemzeti dalt, hogy amíg a háború viszonyok er­ar­innak, a. többtermelés-■» a háború befeje­zése után pedig a minőségi terme’ésre ten- dezkedjenek be a mctgyi.r gazdák. Beszédét a kormány ktsebségii politikájának ismertetésével zárta be. A krussói cs pató- házai magyarság részéről a községi bírák fe­jezték ki köszönésükét a kiküldötteknek, a tagozat nevében pedig Váradi József ref. lel­kész mondott köszönetét. A gyűlés résztve­vői ezután időszerű panaszaikat és kívánsá­gaikat' ismertették a központi kiküldöttekkel, akik minden egyes esetben megadták a szük­séges felvilágosításokat. Domahidy István képviselő és kísérői ez­után Kisko'csra utaztak, ahol Kiskolcs, rsagykölcs, Hirip, Szamost óród éö Dobrács- apátig községek magyarságának népes kül- döltségei elölt folyt le a tagozati gyűlés. Gac^ályi Zsigmond református lelkész mon­dott üdvözítő beszédet, majd P>oross István vármegyei tagozati elnök tartott beszámolót. Domahidy István képviselő itt is részlete­sen ismertette az időszerű kérdéseket, ame­lyeket a hallgatóság nagy lelkesedéssel foga­dott. A község lakosságának nevében Győry r'uSZtóv és Gysályi Zsigmond mondottak köszönetéit, a képviselőnek, tiki a gyűlés vé­gén meghal! gáti a a jogos kéréseket cs Ígére­tet tett azok elintézésére? Kállay Miklós magyar miniszterelnök programszerű kijelentései Berlinben igen kedvező visszhangra találtak. A magyar min'szterelnök fejtegetéseinek nagy részét tanuságtételnek fogták fel a bajtársi viszony mellett, amely Magyaror­szágot a birodalomhoz, illetőleg a tengely* hez fűzik és különösen nagy súllyal esik a mérlegbe Kállay Miklósnak a közös cé­lokért vállalt áldozatról telt kijelentése. Egyhangúan k fejezésre jut továbbá an­nak a kijelentésnek elsörangu politikai ’ fontossága, hogy Magyarország vala­mennyi szomszédjával jó viszonyban kivárt élni. A Wilhelmstrasse tényezői ezt annyira hangsúlyozzák, hogy ezáltal kimondatlanul is emlékezetbe jutnak a román külügyminiszter egészén más szellemtől áthatott magyarellenes nyilat­kozatai. A magyar miniszterelnök beszédének meg­felelő értékelése más német részről történt jellemzéséből iá kitűnik, amely szerint Kállay Miklós a délkeleteurópai politika belső kereteire tett utalásával olyan irányt mutatott, amelynek politikai célkitűzése német részről kétségtelenül a délkeleteu­rópai országok érdekeinek 6s szükségletei­nek megfelelő méltánylásban és elisme­résben részesül. ! VICHY, április 24. (MTI.) Kállay Mik­lós miniszterelnöknek a kormánypárt nagytanácsán elhangzott beszédét a fran­cia közvélemény érdeklődéssel fogadta. A magyar miniszterelnöknek az a kijelenté­se, hogy a tengellyel lojális és szoros együttműködést fejt ki, rokonszenves visszhangra talált, hiszen Franciaország­ban is az uj kormány arra készülődik, hogy komolyan beleilleszkedjék a megbé­kélt Európába és Vichy7 ismét komolyan az együttműködés politikájára térien. 8 kormányzóliBlyettes kihallgatáson fogasd;* a Sajíóamara vezetőségét BUDAPEST, április 24. Vitéz I forth fslvári Konnányzóbelyetles 1 r Ólom ;:<> sága csütörtökön délben kihallgatáson in gadta az Országos Magyar Sajtókamara e • nökségét, vitéz Kolosváry Borosa Mihály ka marai elnököt, Zimmer Feréncet, az uj ságirói főosztály elnökét és Báthory!tütt ner Jánost, a kiadó főosztály elnökét, kamara alelnökeü. Viléi Kolosváry Bar­csa Mihály a Kormányzóhelyettes Űrhöz intézett szavaiban hangoztatta, hogy az Országos Magyar Sajtókamara az ege /. magyar sajtó nevében kíván t sztelegiu a Főméltóságu IJr elölte- egyúttal átnyújtot t fa az Országos Magyar Sajtókamara leg - újabb évkönyvének diszkötésrs példán1.át A Kormányzóhelyettes Ur hosszasan lm szél get e;tt -az elnökség tagjaival, élénk év déklődést tanúsított a magyar sajtóviszo nyok és a kamara tevékenysége iránt, nagy figyelemmel hallgatta a legújabb Velencében tartott uyágirókongresszu vő szóló beszámolót és örömmel vette tudo­másul az ott hozott határozatot, amely szerint a Nemzeti Ujságirószö vétsége k Uniójának legközelebb’ ülését az idén ősszel Budapesten tarlják meg. Végül biz­tosította a magyar saitó munkásait irán­tuk érzett barátságáról és jóindulatáról Vitéz Bonczos Mikiás államtitkár árvízi szemieutja MAKÓ, április 24. (MTI.) Vitéz Bon­czos Miklós belügyi államtitkár, mint az Országos Nép- és Családvédelme Alap or­szágos ügyvezető igazgatója szerdán dói után ide érkezett. Fejér Miklós dr. fői- pán és Ferenczy Béla dr. alispán fogadta és vendégelte meg. Ebéd uiáu a közigaz­gatási vezetők a viz- és útügyi szakértők bevonásával értekezletet tartottak, ame­lyen az ár- és belvizokozta rongálásokat, károkat, valamint a segítés módját In -Zei­tek meg. Az értekezleten az állatni tkar kilátásba helyezte, hogy a vármegye épö letanyagszükségletét a meglévő készletek felhasználásával és a gy ártás folyj ouuS-.A«- gának biztosításával a lehetőség szerűn igyekszik kiegészíteni és minden rendel kezesre álló eszközt felhasznál arra. hogv a házak minél előbb felépüljenek. Elsősorban a sokgyermekes családok kapnak kamatmentes kölcsönt, v agv végső esetben segélyt. Sor kc-riii a lapos helyen épült községeknek magasabb helyre való áttelepítésére is. Az értekezlet után a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület volt internála­sát tekintették meg, amelyet a belügyi tárca által folyósított állami segélyből vá sárolt meg a megye könyvtár és hivatali helyiség céljára. Az államtitkár ezután gépkocs'n folytatta árvízi ezemléutját. Az államtitkár csütörtökön Szegeden tartott helyi értekezleteket. Megbeszélő' Szeged v áros, valamint ä visszafoglalt Dél­vidék törvényhatósági vezetőivel a káré sultak támogatásának gyors és eredmé­nyes lebonyolítása érdekében lefolytató»! segitőtevékenysége eredményeit é- az ezekből levont tanulságok alapján aJfa k újabb intézkedéseit. Makkai Sándor előadása Makkén Sándor dr., a debreceni egv e- lem ny. r. tanára, Erdély volt református püspöke előadást tart április 28-án, ked den este 8 órakor a ref. teológia dísztér méhen. Az erdélyi magyar gondoláinál, legb vatottabb megfogalmazója emlékeze­tes lemondása óta nem lépett még kolozs vári pódiumra. Most az Országom Refor mátus Teológus Szövetség estélyén lé), újra közönségünk elé. Megjelenését ért bi­tóén nagy érdeklődés előzi meg. Mákká Sándornak sok mondanivalója lesz még az uj műgyar életformáról is, ő legalább olvrm záloga a magyar élei jövendőjének, műé amilyen iránymutató vezére volt múltunk nak is. Mellette Kiss Jenő és Jékelv Zol Ián, a fiatalabb erdélyi költőnemzedék ké tehetséges tagja olvas fel verseiből'. A/ es­tély zene« műsorát Mészáros Erzsébet ,»p.‘ raénekesnő, a kolozsvári Nerozrií Színház tagja, valamint a híres debreceni Kan tu.. és a mi Teológiai Énekkarunk adja. \ el­nyelnek Sz’gethy Gyula és Benedek Kn: mán, Hisszük, hogy a kolozsvári masiva? társadalom megérti ennek az ünnepi ni kálómnak a jelentőségét és a nagv érdek lődésnok megfelelően vesz részt az ország református te.olósmsamat úrdakes evíéh-év mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom