Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-20 / 88. szám

ÄLLEH*** 1 f 42 áp rlli a» 2m —in ui liarnr mm Kirös’í Csorna Sándor báláiás..ak századik évfordulóján avatta a Ferenc 3őzsef Tudomány e s etem diszdoktordvd Giuseppe TÍacci professzort a vllágfórix Tíbsi-fcUiűfót majd felkérte ünnepi beszédének elmondá­sára A felkérésre Tucci Giuseppe kezdte meg ünnepi he*/édót. Tncci jj* •Í3ssz:*f beszéde Kirösi C ?ni7 S idő r6! Mi Körűül Csorna müvének csak egy részét ismerjük — mondotta előadása sorón Tucci professzor. — Azt, amelyet aszkéta életével fáradtságosán felépített, óm ez nem több. mint egy hatalmas 'pillét homlokzata, melynek bel- sejébo nem hatolhatunk. Semmit sem tudunk azokról a lelki kapcsolatokról, a lamalzmus éló valóságaival, melyek lelkében kifejlődtek. Nem tudjuk, hogy keresztény szelleme hogyan reagált eszméire, milyen visszhangot keltettek ezek szivében, milyen eleven képet alkotott magának a közvetlen érintkezés, állandó olvas­mányai alapján a buddhizmus emberi realitá­sairól. Az utána következő filológia a kínai forrá­sok alapján főleg arra törekedett, hogy re­konstruálja ez eeves iskolák egymásutánját, de pvakran s7em elől tévesztette az eszmék belső értelmezését, szó szerint fordította le a budd­hista spekulációk terminus technikusait, de nem férkőzött filozófiai és spirituális lényegük höz, elannyira, hogy a filológia egzaktsága nem egyszer inkább elhomályosította semmint megvilágította a kérdéseket. A buddhizmus megértésinek egyetlen útja az, me'ven Körösi Csorna Sándor járt. Tibet ő álta’a vált egyszer­re a hindu kultúra provinciájává. A tibeti csöndben látszólag tétlenkedő szerzetesek vol­tak a hindu hagvomány szellemi örökségei. Ezt Körösi Csorna iól látta és a mai tudósok az ő utasítását követve, haladnak a buddhizmus mepismerése felé. A hindu gondolat legnagy­szerűbb logikai konstrukciói a tibeti encyklo- pédiákban vannak összegyűjtve. És a rájuk KOLO'£S'\'AR, április JO. (Az Ellenzék udósitójáté!.) Szombaton, díszes ünnepség Vic ében emlékezett meg a kolozsvári Ft- "*m József Tudományegyetem Tanácsa a Mats.is Király Diákház dísztermében, a száz wtendővv I tv el őtJl elhunyt,, nagy magyar slakutatóró>, a magyarság lángWkü ludo* -írói. Körösi Csorna Sándorról, iüs ugyau- > en a napon a vof.it a diszdoktorúvá az e iein I ncéi (.iiu'iC)>pt római egyetemi t:v* »rt, az olasz királyi akadémia tagját. áuusepps Tucci processzor p j\?«iüfásű A kolozsvári egyetem uj úiszduklora M.v . falában született 1894. junius ő*én. Dók* j őri oklevelét 1919-ben szerezte meg Róma* j ban, ah cl mint magántanár, az indiai és ke* •elázsiai nyelvekre!. és mint megbízott elő- j ■ dó a kcletázsKti vallá utrról és böicse-eti | :ei>dsaerekrt>l tartott eladásokat. Ezután t nápolyi ke j intézőinél a kínai nyelv és rónaiam rendes Lauáia óett s így. mint 1 endes tanár tanítja tovább a római egye­tmen India és Távolkclet vallásait és óölc-Seletct. 1925 és 1980 közé csak nagy tá­volkeleti útja, amikor az o asz külügyini- aisziérium megbízásából az indiai nagy egye- emeken tart oiasz nyelvészeti és müvelc* } tíéstörtéu'&Vi előadásokat. Ez idő alalt két udományos expedíciót szervezett Napáiba ! és Tibetbe. j Tncci professzor behatóan ismeri Köröd j Csorna Sándornak szellemiségét és tudoruá* : nyes tevékenységét. Tucci professzor bét* j ízben járt Tibethen, -ahonnan uagyszámu J műkincset hozott magával. A professzor je- j íémeg kétkötetes, hatalmas művön dől go* j , Uv amelyben a tibeti festészetről szóló tn- iu nráuyait gvüjtj össze és egészíti ki. Egy násik müvében mintegy 300 sziac* aiümel- :ékiel segítségével fogja ismertetni a tibeti festészetet. 8 ú&^torfáavaiás A doktorráavatáá Kolozsvár közéletének, ős az egész ország tudományos életének képviselőinek, valamint nagyszámú érdeklő­dőnek jelen'iéőében történt meg. Az első so­rokban a honvédség, a különböző egyházak és a közigazgatás méltóságai fogattak he­lyett. A megjelentek teljes szárnnyal az egye­tem tanárai és még számos előkelőség. A budapesti vendégek sorábaia, a kuiiuszmi- uLsztérmin képviseletében Schneller Vilmos dr. miniszteri tanácsos jelent meg, az elasz •\= nénn;t államokat pedig a budapesti Olasz Ku‘1 turmtézet főigazgatója, Aldo bizzori és .Sircana alezredes, w olasz—német katonai bizottság elnöke képviselték, valamint Ma­nó Bormioli kolozsvári olasz konzul és von Der Dammerau német konzul, Budapest Pécs és Szegjed kiküldött professzorai pe­dig a társegyetemeket képviselték as ün­nepségen, k diszruhás egyetemi a’tisatek sorfala kö­zött bevonul a tudományos testület és a kö­zönség állva hallgatja végig az egyetemi tmekkar által előadott „Gíovinezza'-t, Ez­után Szentpétery Zd gmond dr. rector mag- svííicus megnyitotta az ünnepi ülést. — Az Egyetemi Tanács mái ülésének tár­gya a bölcsészet-, nyelv- és tudományi kar átirata, amelyben Tucci Giuseppe urnák, a római egyetem tanárának az olasz királyi kadémia tagjának a bölcsésze tkari „Hono­ris Caustf* doktorrá való fogadását kéri. Á rector ezután üdvözölte a kultuszminiszté­rium képviselőjét, a társegyetemek, az egy­házak és a polgári hatóságok megjeslen-t kép­viselőit majd felkérte l ú-r.dy Imre prodé- kánt az Egyetemi Tanácshoz Tucci Giuseppe professzor bölcsészettudományi tiszteletbeli doktorrá avatása ügyében az egyetem illeté­kes karától érkezeit előterjesztésének felol­vasására. Az említett előterjeszt és ezeriut a bölcsészeti kar műit év júniusában tartott rendkívüli ütésén Felvinc-i Tokáis Zoltán uj, r. tanár indítványt terjesztett elő, hogy n kar Tucci Giuseppet Körösi Csorna Sándor találónak századik évfordulója alkalmából a bölcsészei tudomány ok Honoris Causa dokto­rává avassa. A rector felhívására Várady Imre bö’csé- űzetkari prodékáu olaszul tolmácsolta az eh suondotlakat, majd az uj diszdoktor lépett az emelvény elé. Várödv prodékin rectori íclbataimazásra magyarul, majd olaszul el­mondott beszéddel az egyelem diszdokíorá* vá,fogadta a világhírű olasz tudóst. í&özben az Egyetemi Tanács tagjai, az egyes karok dékánjai soriján kezetfogtok az eléjük járuló Tncci GiuSeppeval, Az olasz ludasnak Szentpétery Zsigmond rector nyuj- roít@ át a tiszteletbeli duksori oklevelet. vonatkozó tibeti magyarázatok, viták, kommen­tárok, a tibeti exegetik segítsége nélkül hin vállakózás volt az Indiai gnózis kutatása, mely , 17 emberi szellem titokzatos áramlása folytán India szent folyói mentén ugyanakkor és épp­úgy törekedett a világ véges dolgai fölé kere­kedni, mint azt a középtengeri hellén gnózis rette. A lamaizmusban mechanikus rítusokká homályosodon az. antik liturgiák beszédes értel­me, de szimbolizmusuk tovább cl a lan.aitta kultuszban és belőle kell kifürkészni ús fölfej­teni a tibeti buddhizmus lényegét. Ezen a té­ren is Körösi Csorna volt az úttörő. Ö jött rá először, hogy a buddhizmus szellemiörokségén át jutott el Tibet a barbárság és nomadizmus éjszakájából a kuttura napfényébe. És Tibet a neofita orthodoxiájával védelmezte, őrizte a gondolatot, melynek varázsa megejtette. Körösi Csorna Sándor, a magányos vándor .ncráriuma legtöbbünk számári funs.i idegen nevek sorozata. Kevesen ismerik az általa be­járt utak t-agikus szépségét,( a cseles ösvénye­ket, meredek lejtőket, feneketlen mélységbe zu­hanó völgyeket és a fölöttük egyre lenyegető ég> viharokat, melyek !<özöf az Uns lekében szent áhitat, ámulat és halálfélelem borzongá­sai váltóik lel egymást, (j hitének rendit'netet- lenscg vei minden akadályon pyőzött. Utazó volt és úti jegyzetei ma felbecsülhetetlen érté­kek lehetnének számunkra. De a felfedező utas sokszor kényteln első személyben beszélni, hi­szen ő az utazás tőszereplője az ő figve'me és érzékenysége ad fényt és életet a dolgok kö­zömbös csendjének. Ámde Körösi Csorna sze­mélytelen tudós volt. elfojtotta magában a fel- tedezőt hallgat vándorlásairól, melyek a XIX. század elején megismétlik Marco Polo döb­benetes vakmerőségeit. Nem is tudnánk sem­mit útja irányáról és tlloraísurJ, ha kénytelen nem lett volna beszélni róla — röviden bér s szinte lenéző hangos — Kennedynke irt leve­li-ben. Mintha csak rajongó lelkesedése nem engedte volna felvetni a fátyolt értéke«, titkai­ról. A tudománynak rz az n»zkétá;i énjét <a lina ítélte, mintha aak • <«ooővk»eteí eazkö xének tekintette v*'n* im;M, ciupén i. kAt értékelte, »elf«* b* a»dó Vmyr. t< ti «árai el kell végeznie. Am ez a raagatar^é»'» pem íöltélcnQl a szerénység j«*1*- szeré;, ■/>*; nem egyszer a nagyok gőgje, tudata nnak távolságnak, mely valódi lényük - (.Között v aminek mások előtt látszanak, mértéke <.nr- > ü szakadéka, amely tátong a közölt, am.t adnai. é? a közölt, amit kapi; d: f> < >.f i u az értele.;, ben nincs nála senki tisztább tudatába ta,át nemesftégének, nincs nála készebb, a Juta oir elhárítására, mert hiszen a jutalom innyi vol­na, in*nt mérhető pénzre felváltani ído/után-;;; poézisát. Nem fogadja el sem az ázsiai tár ság által felajánlott segélyt, sem Döbrentcy bőkezű ségét s amikor pénzt kap hazájából, semmit sem tart rneg belőle magának, hanem ösztör díjul tűzi ki. Sok nagy ember halála a legmeglepőbb el­lentmondásban volt életével. Egyesek csak i'-'n- tudtak, de meghalni nem, másokat készületle­nül talált a halál éc, érintése elhomélyositott'; nagyságuk fényét. Körösi Csorna Sándorhoz azenban kegyes vo’ liai il. Sűrű lelkének tisz­taságában, orvosságak segítségé'. •/ sizautasii- va halt meg a Ihesai utón Dardzsilinghen. Ug élt, mint köt tő áima.nak hozzáférnetellen t'z taségában és hősként győzött a fű»-v< nyei.cn. melyek állhatatlan és muíó földi létünkön ural­kodnak. Az olasz tudós nagyhatású cmlékb -zédét. ; Körösi Crama Sándor tudományos értékeié I főnek c valóságos revelációját, amelyet V» rudy Imre prodékán ismerteteti magyarul, a . ba '; 'tó?áp rriip.duii'alan mCgszakitoUa, éjérik . tets/.ésnyilvánilásainak adva kifej zést. I A felavató ülést Szenlpétery Zsigmond dr rector rrcopnifiicus zárószava";, illetve a Him nusz eléncklése zárta be. A ludományegyetem uj tiszteletbe*! dok­torának tiszteletére dé'i fél 2 ómkor disz- ebédet adott a Manánumban. Az ebéden Várady Imre prodékán az olasz királyra és j császárra. Tucci Giuseppe professzor pedig j Magyarország kormáuyzójáia mondott po- hárköszüntöt. Délután pedig Fe*vinczi Ta j kátg Zoltán professzor adóit teát az olasz : vendég tLsztcáetére, Tucci Giuseppe és kisé- : rete szombaton este hagyták cl Kolozsvárt. Naif KyFaíííozfas< I oí^zsiár zenei Ka taráidról a ii'karmoaihos- koncért wenöé^n üUml KOLOZSVÁR, április 20. (Aj? Ellenzék iudosiiojatol.) A rendkívül fellendült ko­lozsvári zenei élet még most B, a hang- versenyévad vége felé. élénk és zsúfol!. Kevesen tudják, hogy az idén Kolozsváron lolrb hangverseny vök, mint — Budapes­tet kivéve — az összes több magyar vá­rosokban együttvéve. Az erdélyi zenekul­túra nagy fellendülését bizonyítja az a tény is, hogy Kolozsvár ma már bekap­csolódott Európa zenei életéire is. V endég­művészek sora járt és jár a mi ősi váro­sunkban s valamennyien elragadtatással nyilatkoznak zenei életünk két főtényezö- jéröl; operánkról és filharmonikus zeneka­runkról. Ugyanilyen szívesen és lelkesen beszél Kolozsvár zenei kultúrájáról a ma esti filharmóniai hangverseny két vendégmű­vésze: Swarou'shy karnagy és Böszörményi Nagy Béla Ls. Először a Barcelonából hozzánk érke­zett német művésszel, Swarovrsky kar­naggyal beszélünk, aki jelenleg a berlini Staatsopemél Er ek Kleiber utódja. Fia­tal, lelkes ember Kolozsvár vendégkar­mestere. Budapesten született, de felnőtt kora óta most jár először Magyarorszá­gon. Németországi pályafutásának eddigi állomásai: Becs, Stidtgart, Hamburg. Dol­gozott a zürichi Operában is és bejárta egész Európát. Mostanában Firenzében, Rómában és Barcelonában szerepelt. Á fiatal karmester Clemens Kraussal együtt vezetője volt a német karmester­képző iskolának, ő egyébként a salzburgi ünnep: játékok fődramaturgja. ,— Milyen impressziói vannak Kolozs­várról? — kérdezzük, — Mikor ide utaztam — mondja — nem is gondoltam, hogy egy ilyen nagy zenei központoktól távollevő város ilyen pompás operaegyiitlessel és zenekarral di­csekedhetik. Elmondja, hogy Richard S*ruuSs igen- jó barátja és állandó dirigense a világhírű zeneköltő müveinek. Boldogan jött Ma­gyarországra. ahová Haász Aladar minisz­teri osztálytanácsos h:vta meg, akivel a salzburgi ünnep játékok napjaiban is­merkedett meg. Kolozsvárról Budapestre utazik, ahol két hangversenyt ad. Április 22"én a rádióban is szerepel a magyar— német müvészcsere keretében... A mai est másik vendégművésze a ki­tünően csengő nevű Böszörményi Nagy Béia. — Dolmányi, Kodály és Kééry-Szánió voltak a mestereim — mondja az ugyan­csak fiatal vendégművész. — 1937‘ben végeztem s bekerültem a főtanszakra tanár­nak a Zeneművészeti Főiskolára, ahol már 6 éve tanítok. Külföldi hangversenye m főb.1' állomásai: Amszterdam. Helsinki, Vars*/, uí'Aáenó, Berlin, Becs és Genf. Böszörmény Nagy Béla a fiatal muzsi- kusnemzedék egyik leg.smer!ebb tagja- Mint Bach. Beethoven és Bartók játékos tette ismertté a nevét. Ő mutatta be leg­utóbb Budapesten a Bartók zongoraver­senyt. mint a Filharmóniai Társaság szó­listája. Felesége is piansta, ak-ivél ’egkö* zelebb kétzongorás hangversenyt ad a rá­dióban. Ma egyébként bejárta egész Ko­lozsvárt. — Motif vagyok itt először — mondja — s nagyon megkapott ennek á régi vá­rosnak szívhez szóló szépsége. Fenn voltam a Házsongárdi temetőben, aminél szebbet soha-soha nem láttam... — Jövendő tervei? — Ősszel skand’náv turnéra ;ndulok. Az északi államokba kaptam legutóbb meghívást. A két fiatal, de nagynevű és nagytudá" su művész ma esti hangversenyük után visszautaznak Budapestre. (M. L.) Hitler szü!e:ésn<ipia Ma egy férfiúra gondolnak a vi lág németjei. Ünnepi díszben az otthonlévők. Csatakosan a keleti arcvonal sarában küzdő katonák. Reá gondolnak a németek, min­den pontján a földtekének, ötven- harmadik születésnapját ünnepli Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár. Eny történelemmé növekedett élet kicsiny, személyes állomása a mai nap. És mégis ünnepe milliók nak, akik szeretetüket küldik hoz­zá és fohászokat a Mindenhatóhoz. A kor»árs véges erőivel alig tud­juk felfogni, honv mit jelent ez a férfin a népe és mit jelent a világ számára. Egy óriási világtörténel­mi forduló minden súlyát és min­den felelősségét hordozza váilain. Az ő lőngesze kormányozza nem­csak a győzelmes hadigépezetet, hanem éniti feuyverzaj közepette az uj világot. Á harc nyomában mindenütt munka fakad, erős, építő munka, amely századokra szól. Egyszerre épiti a csata beton állásait és a béke betonnál szilár­dabb alapjait. Uj, nagyszerű Rend következik munkája nyomán. A történelem örök orkeszterében — amelynek évekkel ezelőtt ismeret­len katonája volt — most ő vette kézbe a vezéri pálcát. Csodálatos élet, csodálatos sors. Ötvenhárom esztendő! Múló pil­lanat! De nála és benne, általa és miatta az emberiség korszakává növekedett. Mégis csak az emberi ünnepeljük ma. Egyszerű magyar szóval: adjon az Isten erőt, egész­séget neki, mmdannyiunk boldogu­lására. A D A K unn a 99.000 sí.csetidapia ís tKsléé$á§u, ICo-umítoy-zéité (éti ge^éfy^iüáiáeA LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK * könyves* boltjában, Kolozsvár, Mátyás királv- tér szám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom