Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-20 / 88. szám
] ) '**«2 áp?U# £Vl £1*1* fett ZÉ'ft A miniszterelnök a nemzetiségi kérdésről — A magyarországi németség jogi helyzetének fejlődési folyamatához szervesen kapcsolódik az 1940 augusztus 30-án Bécsben megkötött magyar—német kisebbségi egyezmény. Ez az egyezmény újabb kifejezése a magyar és német érdekek szoros közösségének. A magyarországi németség helyzetének ez az uj megalapozása a magyar birodalmi eszméből következik. — Az a körülmény, hogy a bécsi egyezmény időben egybeesett az ősi északerdélyi települési területek visszatérésével, mély jelentőséggel bir a hazai németség részé-e. Mindazok számára, akik a nemzetiségi kérdést magasabb szempontból és szélesebb távlatból vizsgálják, abszolút törvényszerűséget jelent ez a körülBUDAPEST, április 20. (MŰI) Szombation déli fél 1 órakor tette le a hivatalos esküt a Kormányzó Ur kezébe vitéz Lukács Béla és dr. Antal István, újonnan kinevezett tárcanélküli miniszter. Az eskütételnél jelen váltak dr. Kállay Miklós miniszterelnök és báró Perényi Zsig- mond belső titkos tanácsos, mig az eskümintát dr. bárciházi Bárczv István titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. Az eskütétel után a Kormányzó Ur előbb Lukács Bélát, majd dr. Antal Istvánt fogadta kihallgatáson. A két minisztert ezután Kállay Miklós miniszter- elnök fogadta és megbeszélést folytatott velük. A megbeszélés után Lu(Kállay Miklós miniszterelnök a Sü- dostdeutsche Rundschau legutóbbi szamában a következő nyilatkozatot — Amikor bemutatkozó beszédemben a magyar képvtselőház előtt a nemzetiségi kérdésben álláspontomat cs nézeteimet kifejezésre juttattam, egyben utaltam a törvényhozás és egyúttal az egész magyar nyilvánosság előtt innék a kérdésnek különleges fontosságára.-— A kérdés különleges jelentősége önmagáiéi adódik, egyfelől az ország területnövekedésével megszaporodott különféle nemzetiségű álampolgárok számából, más elől pedig a nemzetiségek igen erős népi tudatából. Azokat a feladatokat, amelyeket ezek a tények az államvezetésre nézve jelentenek és amelyekkel teljesen tisztában vagyok, nem szabad a , napi politika világánál szemlélni1 és tárgyalni. Sőt minél inkább távol ke1! ezeket tartani a napi politikától, magasabb szempontból kell szemlélni és megismerni őket. Magasabb szempontból, amely szélesebb kitekintést nyújt a .múltra, és a jövőre és ezáltal lehetségessé teszi a jelen feladatainak helyes felfogását és mego'dását. Ezt a szemléletet, s a kérdés megoldását a magyar állam történeti létfejlődé- ' sebe kell horgonyozni, összefüggésbe hozva ! azzal a történeti szereppel, amelyet a ma- , gyarság, a magyar állam a Duna-medencében 1 a honfoglalás és államalapítás óta az ország . geopolitikái helyzetének következtében, há’a !politikai adottságainak és katonai erényeinek, hivatott volt és továbbra is hivatott betöl- 1 xeni. ! — Ami a magyarországi németek helyzetét I illeti, ezt a kérdéskompfexumot a magyar álamnak fentemlitett történeti küldetése és az ' ezeréves magyar állam történetében gyökerező mar-var—német sorsközösség tekintetbevétele nélkül nem lehet he’yesen megítélni. A történe’met — itt Hitler Adolfnak egv ..mélyjelentőségü mondására utalok - < sak sajátos értelemben lehet felfogni és megérteni.'* — Az évszázadok ófa tartó egvüttes küzdelem, a szoros gazdasági kapcsolatok, valamint. •1 magvarországi németség ugvancsak évszázados testvéri együttélése a magyarsággal oly I sorsközösséget eredményezett, amé’v, mint ..kézzelfogba valóság, nem szorul további fejtegetésre, Nincs kétség ugyani 5 afelől hr -tv azok ja törekvések. amelyek ezt a közösséget megbontani igyekeznek, történetileg teljesen meg■ alapodat1 an ok s vénül is elítélésre méltóak.- — Ennek a sorsközésségnek ösztönszerű feíj ismerése Nstia át mindazokat a statútumokat 'és jogszabályokat, ame'vek a korai Árpádoktól : napjainkig a magvar államban a németség népi ■ érdekeit irányították. Természetesen ezek a logszabálvok magukon viselik koruknak bélyegét .elsősorban a középkor kiváltság? rendszerének, később a felvilágosodás eszménvei- paek és az egvenlőségi elveknek jegvét. Ennek ellenére m’ndezen jogszab5!voknak van egy közös vonásuk: szervesen nőnek ki mindezen (korszakok'magvar jogrendszeréből; tehetőséget ínynitanak mindazon időszerű igényekkel való jkibékülésr». am el vek a magyarországi- német- íségben t0?üt’öttek. Természetesen mindezeket a iegszabá’vokat csakis az idők szellemében ^ehet megérteni és megítélni. Annál fontosabb f.z. -mert Magvarorszâg jogrendszere sosem alapult írott a'kotmánvon, hanem oly jogi ,a1 an el vekből áhot.t, ameivek történetileg képződtek f*s fejlődtek topább. Hogy a magvar jogrendszer minden időben különleges mértékűén számot vetett a magyarországi némets^o járd'’keivel, azt bőségesen igazolja’ az erdélyi szászok előnvös iooi be’vzete és kiváltsága. Azt a teljes megértést, am<=’vet a magyarság a németség iránt tanúsított, bizonvitia az a ténv is, hogy a magvarorszím' n*™ptek népisünkét és elismerten magas művelődési színvonalukat, valamint előnvös gazdasági balhetüket mind- mostauícr megtarthatták és feileszthették. *— Tsak az igazság iránti kötelességet teljesítsük, ha kifejezésre juttatjuk másfelől azt, hogy németség a magyar áüam á’tal nvuj- tott előnyös helyzetét, a magvar állameszme •iránti őszinte lovalitással és hűséggel viszonozta. A magyarság és a bani németség közötti beeső viszony, a magyar és német csalá- j dók «okféle rokoni kapcsolata természetes ma- j gyarázatát nyírtja az e’mu’t iőkben az úgy- ! nevezett önkéntes asszimilációnak. mény: Eiíaéí erősebb « ja* gyár ínam, umfl erősebb a magyarországi uérneíaég! Egy megnyomorított államban, egy gyenge éö szegény é. országban a nemzetiségek sem fejlődhetnek. .y^Egy erős Magyarország nemcsak a magyar ( érdek, nemcsak a német birodalom űJnavöl- gyi védelmének fegyvere, hanem a magyarországi németségnek is érdeke. Ezért arra kell törekednünk, hogv a magyar és német nemzet sorsközösségének tudata áthassa és lelkesítse hazánk németségének fiait is. Ez és ennek a felismerésnek végső gyakorlati következményei különösen szükségesek ma, amikor népeink fiai közösen áldozzák vérüket a csata (ereken avégből, hogy elhárítsák a vörös veszélyt mindkét ország határai felől. Fiaink Európa összes népeinek közös érdekéért fogtak fegyvert s ennek a küzdelemnek kell meghoznia súlyosan megpróbált földrészünk száméra azt az uj elrendezést, amelyben népeink testvéri közösségének történetileg megalaoo- zott értékei és eszméi egyenlőképpen jutnak majd kifejezésre. ÎSICI lüMO B€?0 €> mnisiieicK csftfitófcie kács Béla és Antal István a Kerepe- si-nti temetőben megkoszorúzta Gömbös Gyula sarját. Vitéz Lukács Béla miniszteri kinevezése után sem válik meg a Magyar Élet Pártja elnöki székétől. Róma a kinevezésekről RÓMA, áprlis 20. Az olasz lapok hirt adnak Lukács Béla és Antal István miniszterekké történt kinevezéséről. A Steíani-iroda a következőket írja; Lukács Béla kinevezésével a kormány még jobban ki akarja emelni a kormánypárt fontosságát, aminek nagy jelentősége van a nemzet életében. Antal István kinevezése uj állomást jelent a magyarság belső arcvonalának megszilárdításában. MAGYáR HAmJELENTéS» Elismerésre méltó módén állotté meg helyét honvédségünk a keleti arcvonalen & BUDAPEST, április 20. Az Ukrajnában működő magyar s er égte*- tek, mint mértékadó katonai helyről közük, a március eleje őia eltelt időszakban is elismerésre méltó módon állották meg helyüket. Arcvo- nalszolgálatot teljesítő csapataink az ellenségnek különböző pontokon megkísérelt támadásait minden esetben visszaverték, -sőt egyes kötelékeik szövetséges egységekkel együtt meg is javították arcvonalukat és maguk is kisebb-nagyobb sikeres vállalkozásokat hajtottak végre. Az arevonal mögött működő honvéd seregtestek ugyancsak kiváló teljesít- menyekre tekinthetnek vissza. Rendkívül nehéz viszonyok között, a még márciusban is szokatlanul hideg téli időjárás viszontagságaival küzdve további nagy területeket tiszti toltak meg az orvlövészektőí és kóborló szovjetkatonáktól, akik helyenként meglepően korszerű fegyverek éts felszerelés birtokában voltak. Az ellenséges haderőkkel, valamint orv tó vészekkel vivőit harcokban a honvédkötelékek számos géppuskát, golyó- szórót, akna- és gránátvetőt, sok kézifegyvert és élelmiszerraktárt, egy jól felszerelt tábori kórházat és több vagon lőszert zsákmányoltak. Veszteségeink csekélyek voltak. Légvédelmünk március eleje óta tíz ellenséges repülőgépet lőtt le. Honvéd légi erők nem kerültek alkalmazásba. (MTI.) A korm#ny; 6 Jzl an'étében nyílt meg Buda pástén a MQs;arnok havasai tárlata BUDAPEST, április 20. Vasárnap nyitották meg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat „Tavaszi kiállítását*' a Műcsarnokban. A közel 500 kiállított kép és szobor között feltűnést keltett Boldizsár Egyesüli a Vitézi Rend. a Tűzharcos és a Nemzetvédelmi Szövetség BUDAPEST, április 20. A Vitézi Rend, a Magyar Tűzharcos Szövetség és az Or' *zágos Nemzetvédelmi Szövetség, mint a fegyveres mult jogán alakult magyar testületek vezetői, együttes ölésit tartottak.. Megállapították, hogy a mai sorsdöntő idők következményeinek megfelelően és küldetésükhöz h ven a rend. fegyelem, és nemzeti, összetartás érdekében kötelessé’, gük példaadóján elől járni. Elhatározták, hogy nemzetvédelmi kérdésekben égysé' ges és közös irányítás alá helyezik maga kát. K jelölték a legfőbb vezetőséget, amelynek elnöke vitéz Igmándy-IIegyessy Géza altábornagy, a \ itéz* Rend ügyveze* ő törzskapitánya, társelnöke vitéz gróf István életnagyságu arcképe a kormány- zóhelyeites hitveséről. Boldizsár miivé* szeta az impreasz onzmus nemes hagyó* mányain épült, de módosítja ezt a felfogását a mai festői ízlés stilizáló egyszerű” 6ége. Különös értéke a képnek, hogy sem ruha, sem környezet nem rögzíti a képet valamely időponthoz, tehát távol áll min* den fényképazerüségtől. Az alak hátterében a magyar puszta friss levegője leng. A nagy arcképfestők rég szokásaként Boldizsár István is odafestetté a képmás tulajdonosának kedvenc kis kutyáját a képre. Kiállították a tárlaton Burján Lászlónak a Kormányzó Úrról festett képmását is, amely jelenleg a Színművészeti Kama' a tulajdona. De ott látható Mihulovits Miklós dekoratív elgondolásu, életnagyságra kormányzó-portréja is. K tűnőén sikerült gróf Edólsheim-Gyulai L pótné portréja, mely szintén Burján László munkája. Szemért Zoltán klasszikus Ízlésben festett. Edelsheim-Gyulai Lipőt gróf por'" réját állította ki. A szobortanulrhányok között feltűnést keltett Ferenczy Ödönné Qaál II er min ÉLV RÉSZl • WÂN(SY& veuves7 i gyaoa Ifi A.RC3 VÁSÁAME&y „Éva“ cimü müve, valamint Bory Jen• hatalmas Kainja és különféle portréfeje» Sikerült művöket állítottak ki még a tár laton MartineW Jenő, Feszty Musay Szia nyi Lajos, Dózsa Farkas András, Dabóczy Mihály, Romek Árpád, Teleki'Vámossy Árpád és Horváth Béla. A Műcsarnok Tavaszi tárlatát vasárnap déli fél 12 órakor a Kormányzó Ür hitve sével és a kormányzóhelyettessel tekintet te meg. A magas vendégek mintegy óra hosszat tartózkodtak a tárlaton és a leg nagyobb megelégedésüknek adtak kifeje zést a látottak felett, Meghalt a véletlen íwbw»bb baleset áldozati KOLOZSVÁR, április 20, (Az Ellenzék munkai áriától. Hirt adtunk asrál a «ulyo» véletlen szerencsétlenségről, amelynek egy szép jövő előtt álló 23 éves fiatalember volt az áldozata. A baleset, mint ismeret» egv héttel ezelőtt történt. Aprils 12-ikér Daume Zoltán Csertörő-utcában lakó fi : tat kolozsvári tisztviselő odahaza a lakásán revolveréi tisztogjaAtai Közben a fegyver elsült e a golyó a fiatal tisztviselő gyom rába fúródott. Súlyos sebesülésével a sebészeti IcÜaikára gzáUitoÜák, ahol nnitétei: hajtottak végre rajáa. Daumeí. Zoltán állapotában a hétközben némi kis javulás «T lolt he. Utóbb azonban kompükácsók lép tek fel, úgy hogy szombaton betegsége váí ságos-ra fordult s vasárnap meghalt A némi Néhány hétiéi ezelőtt senses mozgalmat indítottak a kolozsvári középiskolák VIIL osztályos növendékei, Valamennyien önként jelentkeztek katonai szolgálatra. A kolozsvári diákok példája lelkes követésre talált. Miután kezdeményezésüket a lapok és a rádió tudtára adták a világnak, az ország valamennyi középiskolájában lel késén csatlakoztak a VIH, osztó lyos növendékek a mozgalomhoz Most újabb erdélyi magyar pél áaadásról számolhatunk be. Hisz szűk és reméljük, hogy ez is olyan lelkes követésre talál, mint az unitárius főgimnázium VliS os diák fainak kezdeményezése, A kolozsvári református leány gimnázium VIII. osztályos növendékei, számszerint huszonhatan, elhatározták, hogy a nehéz bába rus időkre való tc-kintettel az idén nem rendezik merj hagyományos érettségi bankett jüket, hanem „feankettmegváüás* cimén három» száz pengőt ajánlanak tel a Magyar Vöröskereszt céljaira. Ezzel a néma bankettel akarják behizo nyitani a magyar dii’itányok, hogy igaz magyarságuk tudatában ök sem maradnak el áldozatban a fiuk mögött. Gyenge ercRkíbT nem telik ki más, csak a lem <i»das lemondanak hát a diákélet egyik legkedve sebb élményéről, az érettségi ban keltről, hogy fillérjeikkel néhány szenvedő magyar honvéd fajdal mát enyhítsék és sebeikre hozz.a nak gyógyító balzsamot. Fekete mellé jó cigarettát és egy pohárka Kórus-likőrt Takách-Tolvay József titkos tanácsos, altábornagy. a Tűzharcos Szövetség elnöke és vitéz Magasházy László vezérőrnagy, az Országos Nemzetvédelmi Szövetség elnöke, tagjai pedig a Vitézi Rend három kiküldöttjén k viil a Magyar Tűzharcos Sző ■vétség részéről Kertész Elemér országos ügyvezető alelnök, vitéz Martsekényi Imre országgyűlési képviselő és dr. Meze/ Lajos országgyűlési képviselő, országos vezetőségi tagok, az Országos Nemzetvédelmi Szövetség részéről vitéz Faragó Ede országgyűlési képviselő, Kovács Tivadar országos igazgató és dr. v téz Somogyi Béla felsőházi tag, országos vezető tagok.
