Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

X

i?91

bi

SA

hsa

i 0 4 2 m ä reia s Z 8*

.„Tibii Bdfariassáiof...

" (Z.) Az Ellenzék „Lényegesen több udvariasságot és tisztességet kereskedő cs árus uraimék" cimü cikkében foglalkozott legutóbb ismételten egy olyan jelenséggel, amelyet véglegesen kiküszöbölni országos és nemzeti érdek. A cikkben foglaltakat egyébként a Biasini-cég magára vonatkoztatta és helyreigazító nyilatkozatot küldött :he szerkesztőségünkbe, amelyet a sajtótör- ri'z vény vonatkozó paragrafusa alapján közzé, is tettünk, azzal a megjegyzéssel, hogy — ; ugyancsak megfelelve a sajtótorvénv ?eu- deikezéseinek — lapunk mai száméban fűzzük hozzá megjegyzéseinket.

A helyreigazításban elmondottak fedik a tényeket és mi nem is óhajtunk vitába szállni â jogi és közigazgatási, valamint közellátási megállapításokkal. Végeredményében nem is erről volt szó, hanem arról, ami ma érthetetlen és sajnálalraméiíó, de minden eszközzel üldözendő jellegzetessele a kereskedők és árusok nagy részének, és amely jellegzetességet tettük szíva cikkünkben. Az adott esetben nem azért keiuink a vásárlóközönség védelmére, mert annak nagyrésze nem kapott rizst, haae.n azért, a módért, ahogyan nem kapóit. Cikkünknek érré vonatkozó megállapításait szó szerint és maradéktalanul fenntartjuk.

Mert! Azoknak a nehézségeknek oly tökéletes ismeretében, mbit amely ismeretiről éppen a helyreigazító nyilatkozat tesz Gá tanúbizonyságot, merőben más magatartás.

és modor várható el nemcsak a Biasmi, hanem minden egyéb cégtől. Háborúban vagyunk. nehéz időket élünk és mindenkinek megvan a maga súlyos gondja. Elemi, emberi és elkerülhetetlen nemzeti, kötelesség, hogy amikor a materiális élet elnehezedett, könnyitsük meg egymásnak a nehézségek elviselését és az amugvis keserű gondola- tokát ne tegyük még keserűbbekké udvariatlanság, tapintatlanság és az előzékenység mellőzése által. Mert ha a Biasini-cég állal ismertetett rizskiosztás kérdése ugv áll, ahogy azt a helyreigazító nyilatkozat közli, — amiben egyébként semmi okunk kételkedni nincsen —- akkor kérdezzük a céget, hogy mi történt volna, ha egy darab csomagoló papírosra a következőket írja fel és azt kifüggeszti kirakatában: „íiizst ekkor és ekkor, ettől-eddig az időpontig osztunk ki. Minden vásárló csak saját könyvére kaphat rizst. Nem állandó vevőkörünket és más közélelmezési kerületbe tartozókat nem szolgálunk ki".

Ugyebár? Mindössze ennyire kellett volna udvariasnak lenni és akkor nein topognak emberek tömegesen a lezárt vasajtó előtt, nem rohamozzák meg az üzletei és nem át- kozódsak. Nem rabolunk meg embereket munkaidejükben és nem adunk alkalmát nekik arra, hogy ne csak cégünket, hanem azokat a szerveket is szidalmazzák, akik ártatlanok az ő bosszúságukban.

Nem volt célunk, amikor ezekért az elvekért sikraszálltunk, egy céget néven nevezni. Általánosságban beszéltünk, de ha a Biasini-cég magára ismert, vagy magára vette megállapításainkat, úgy kénytelenek vagyunk vele és róla tárgyalni.

Egy általános és örökérvényű kereskedelmi elvet szeretnénk még csupán leszögezni a jó kereskedőnek rossz időkben kell a legjobban kiszolgálnia közönségét. A szolid és becsületes kereskedők elve ez, akik se hirtelen meggazdagodni nem akarnak, se pedig le nem nézik azt a közönséget, amelyre működésük túlnyomó részében rá vannak utalva.

Abban a komoly reményben, hogy az általunk egyébként nagyrabecsüH, szépmul- tu Biasini-céggel folytatott vitánk ezzel nemcsak lezárul, hanem eredményeket Is hoz, hogy a jövendőbeli se vélt sérelmek ne töri cubes fenek, se hasonló helyreigazításoknak megjelenniük ne kelljen, ebben a kérdésben letérünk az elvi magatartásról és néven nevezve, perdöntő adatokkal alátámasztva Írjuk mec minden kereskedővel és árusról, ha udvariatlan, vagy meg nem felelő magatartást tanúsít.

ül rgitfel&iBZések s niai njigi | prés e:iárJ§8MI

BUDAPEST, március 28, (MTI.) A j Budapesti Közlöny szombati szánta \ közli a minisztériumnak a polgári j peres és nőin peres eljárásokra, va- í lammt a magánjogi kötelezettségek tárgyában a bábéra következtében, szükségessé vált ideiglenes szabályok megállapítására vonatkozó rendeletét.

Székelyföldi növényekből készíti az Erdély részi Hangya Rum- és Liköigyár, Maros vásár h e Î y.

Kívánatos a nemzetiségek kölcsönös kicserélése

— Állapította meg a magyar-.h&*vát viszonyról ti z.i3?tköPÓ értekezlet

BUDAPEST, március 28. Az Egyesület közi Együttműködés Donátit György dr. országgyűlési képviselő elnöklétével pénteken zártkörű szakértekezletet rendezett a magyar—horvát viszony időszerű kérdéseiről. Felkért előadók voltak: Garzuly József rír.. Ferdinandy Mihály ár., Hadrovits László dr., Csuka Zoltán, Ágoston Sándor dr., Benisch Artur dr., Szabados Mihály dr. és Szász Béla dr. Az előadók a horvát—magyar népi, kuk torális, gazdasági és nemzetiségi kérdéseket világították meg. Valamennyi előadót jellemezte a tárgyilagosság és az őszinte barátság, amely a borválokkal való évszázados együttélés alatt kifejlő"' dött. Rámutattak, hogy Magyarország az

utc.lsó évtizedekben a horvát függetlenség' törekvéseket támogatta és a független Horvátországot az elsők között Ismerte el.

A két ország egymásrautaltságából következő szükségszerű baráti együttműködés érdekében kívánatos a nemzetiségek kölcsönös kicserélései. A nagyszámú és előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Ott volt több országgyűlési képviselő, miniszteri tisztviselők, a budapesti horvát kólóiba számos tagja és az Egyesületközi Együttműködésben levő egyesületek kiküldöttei. Az előadásokért Donáth György országgyűlési képviselő mondott köszönetét.

Hitéltéül «az árdrágító malom tulajdonosokat

m

MAROSVÁSÁRHELY, március 28. (Az Ellenzék tudósítójától.) A marosvásárhelyi törvényiszék L.sekutz tanácsa pénteken délelőtt a közeli Bándos községben tartott liélyszini tárgyalást az utóbbi idők legnagyobb árdrágítást perében. A hely- szám tárgyalás azért vált szükségessé, mert az ügyben 198 sértett, az egész ftdu kihallgatására került sor.

Mint a tárgyaláson megállapították, a vádlottak, a község leggazdagabb családja, Fleischer Bon István és hozzátartozói több mint egy éve követnek el sorozatos árdrágításokat. A családnak malma van a községben és az őrlésre beszolgáltatott gabonából a megmaradt mennyiséget a miniszteri rendelettel ellentétben nem ajánlották fej? megvételre a hajt óságoknak, hanem drága áron, jóvá] a maximali

ár felett a községben értékesítették. 4 nyomozás megállapította, hogy a Fleische r-cstilád 464 esetben követett cl ár- drágítást.

 sértettek kihallgatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Fler scher Bon Istvánt, Fleischer Györgyöt és Fleischer Istvánt üzletszerűen elkövetett árdrágítás bűntettében és ezért I 7—7 hónapi börtönbüntetésreg vaier mint 500—500 pengő pénzbüntetésre ítélte őket.

A két Fleischer Istvánt ezenkívül ezerezer pengő, Fleischer Györgyöt pedig 100 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Bünöshék mondották ki még a malom egyik alkalmazottját, Székely Andrást és egyhónapi fogházbüntetésre Ítélték őket. Az itéleiek jogerősek.

tó* S*

A hónap elején egy-két napig bizonytalan aş idő: hol esik, hol meg fuj fíe azután lassan és szépen enyhe, langyos levegő árad cl ez egész városban. Észrevétlenül és finoman. Mintha próbálgatná a tavasz a lehetőségeket. Mintha azt akarná tudni, hogy szívesen fogadják-e? Természetes, hogy a fogadtatás nagyon szives. Az emberek azonnal észreveszik a ta- vasz közeledését. És azonnal szabadnak érzik magukat. Lehull róluk a tél terhe és súlya- Amit mindig úgy éreznek, hogy teljesen felesleges és hiábavaló. Ha a római parkok iudnah egész télen, örökké zöldek lenni, ha a hegyek oldalúi nem havasak, hanem szépen hullámos zöldék, ha millió és millió virág díszül, szerte a városban és illatozik a leghidegebb téli hónapokban is, mi értelme is van a télnél:? Csak az, hogy néhány lomhhuttató fa elküldi lombjait? Vagy az hogy néha c hideg egy egy fagyos nap alakjában hivat kodon mutathassa hatalmát, az egész, télnek mondott, periódusban? bem nagyon értik a rómaiak a telet. Es bizonytalan, jellegnélküli állapotát egyáltalán nem szeretik. Fagy teher szamukra kiszámi hatot an sága. fis ha az első tavaszi napok megjönnek, valóban felszba- dultnak érzi magát a római mindenképpen- életébe visszatér ilyenkor c természetesség,- Az o kirobbanó éietafiarat, ami nélkül élni soha sem. tud. Vagyis tavasszal kezdődik c' igazán az élet. A római számára.

Az első napok után azután minden természetesen és gyorsan megy. Megkomolyodnah u napok. Az ég tiszta lesz. Reggeltől estig tiszta, felhőtlen. Ahogy az órák ' telnek, úgy ívsz mélyen kékké, a reggel még fátyolos, ég. Tiszta, rezdülésnélhüli a levegő. A eghisebb szellő is elkerüli a várost. Szinte a hegye!: altnak őrt a bekószálni kívánó széhuhancok elé. A fák mozdulatlanul hallgatják rügyei!; nyi'ását. VirágUlattól terhesek a még le véletlen ágak. Vagy a levelek alól kikandikáló iát es virágfejek mosolygó tékozlással szór* jók csókjaikat: a friss, tavaszi illetőt. Ilyen* kor egészen csodálatos dolog történik: ellágyul minden, jóság és szeretet önt cl mindent. Kis, tegnap még alig látható virágok gyorsan nőni kezdenek. Nagyobb, de várakozó szárak, nagy hirtelen szél tekintenek és a nap elé futnak széttáruló szirmaikkal. És a nagy csendben egyetlen egyet akarna]:: ilie-tosm, mindent megszépíteni. Ami nem is maradi eí. Egy hét alatt teljes virágpompában áll a várás. A lombtalan fák virágoznak legelőbb. Ezek nem akarják, hogy a környezet, egyen- sátra megbomoljon díszt dens égükkel. As utcákon, a parkokban nem- látni egyebet, mini virágzó fákat, A színek el számol h at at 'an so* has ága díszük mindén felé. i\em lehet egy lépést tenni, hogy ne a színek csodáit látnánk, vagy ne az illatok mélységeit *éreznénk, A Villa Borghese, a Villa Ruffe, a Villa Lm- berto. a Mónié Mario, a Gianni colo egészen varázsosan hct. Csend van bennük- Áhítat os és ígérettel teljes csend, Ha hang hrJhk az a madarak szava és. beszéde, vagy kirobbanó vi-dámságu ének. Vagy egy-egy levél suhanó fordulása. Az emberek szinte iábuj(hegyen járnak. Át széliemül ten és némán. Figyelnek és ellesik a tavaszi érkezés legtitkosabb látnivalóját: azt. amit csak ilyenkor leltei ellesni, mikor még a természet tapasztalai!anul őszinte: az élet indulási■.

Az utcák benépesülnek. Az emberek egyezerre kirajzanak- a házakból. Es ár- eddig alig járt helyek mindenfelé ember hullámoktól eile pet lek. Lekerül róluk minden téli tartozék. Könnyen és színesen öltöznek. Éppen úgy, mint a kertek, a parkok, meg a hegyek virágai. Ilyenkor látszik a színek nagyszerű her mániájának szüksége, amikor ' egyszerre ellentétként, marói holnapra mindenki színesbe. öltözik. A gyermekek a bimbók ktérteden színeit hozzák: csupa Ígéret és lehetőség mind még, a serdülök az egyensúlyát kereső virág csodálkozását ábrázolják és csak a felnőttek világa adja meg az egészet, a maradói:* talent, mindazt. amire az érett élet képes a maga millió. változatúiéi. Olyanok is az utcák, a terek, az egész Roma, mint a legteljesebben összeállilctt képeskönyv• Minden von benne, amit csak álmodott valaha is az ember színben és formában: És minden él. Minden élő: emberek, százezreiből való.

Az első napokban nem is Inának betelni az emberek a látnivalókkal, izgalmas kíváncsisággal és m.ohó bírni’'ág sással keresik a szí* nek és vonalak sokadalmáiban a magul: szűkOV01AMVAL

\NrKoACÁia o/jl

Keilemes alakban töményen nyújtja az élet fenntartásához, az idegek, az izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat.

©WSMâiXîKl HÄtäM

csak IIW0 HÄLTIM ií * Tői várható?

Reggelire-uzsonnára egy-kél csésze övc&s&l- tine erőt, egészséget ad,

ségeii és azt, ami a több és a teljesebb: a van cs a kell találkozik össze és tartja hinóf-kinél a maga sorshúzását, a győzelemért. És ha megelégszik valaki a mult eredményeinek ékéivé}, akkor is végighordozhatja tekintetét miiliószor és milluószor: mindig talál elég látnivalót. Ha meg a ke él benne erősen, n foglalás láza úgy en?edi lovai ahadni az'emberi, mint a tenger a szemet: korlátlanul. Fia- talság és beérkezettek, lányok, asszonyait és férfiak egyformán az élet .izét kóstolgatják, Az arcok mosolygósak. Szavuk édesebb és iágyabb. Mozdulataik hnrmónikusabhak és beszédesebbek. Tekintetükben sok van a győzhetetlenség biztonságából. Járásuk fejedelmi és ellenállhatott an u l győzelmes; mindent meg akadnák nyerni, \:z (.gesz életei,

Egészen sajátos módon tartanai: az emhrsuh előbb az emlékeknek. A parkok csal; ezután következnek. A Palatínus, o Colosseum* a Cúmpidoglio ez első séták helye. Itt hallgatna!: nagyokat a tavaszi napsütésben. Lassan járnak és gondolkozva. Figyelik, simogatják tekintetükkel a számtalanszor látott emlékeket, kövelset, márványokat, Leülnek és eíméláznak a mult évezredes emlékeinél. BcszivjáJ; az egész környezet ajándékozón gazdag sej . telmeit: azt, emit a műit minden távolsága dacára érezni lehet ezeken. a helyeken: az élcialckilás és formálói melégét. Es csak ezután mennek a parkokba. Nagy kiváltság 'ez és végtelen lehetőség: o múltat össze lehet kapcsolni tökéletes egységben a jelennel és bele leket építeni a mindennapokba. így nem gazdátlan és nem hiányos az élet. Nincsenek bennö nagy hullámhegyek és örvényei;: melyek a magánosság szorításában keletkeznek Hanem- nyugodt ütemben haladhat a ma előre, azzal a nyugalommal és lendüld lel, amit ez élet egyetemes vonatkozásai diktálnék. .1 mult emlékeit és a természet csodái’l azután, kiérleli a lendület cs a tett: amikor távlatokat talál magának az ember. Vagyis a parkol; után a hegyeit következnek. A Monte Mario és a többi közeli csúcs. Kinn a hegyekben már egyedül lehet az ember. A közösség irin- Lseit egészít get keli. És élheti a maga életét.

Nagyon szép a római tavasz- Megfiatalodnak ez utcák. Még a legrégibb városrészek is egészen sajátos fiatalosságot kapa alt. A szűk, a' legnyáribb napokon is napot alig látó utcái: is, napok alatt tavaszi levegőt terjeszt ettek. Nyomét sincsen többé bennük a téli- hűvös* nek. Tavasziak a házak. Ahogy egyikt vág • másik tetőn kihúzzák a nagy fehér térítőket, nem gondolni többé a téli hidegei; zárt ajtókat igénvtö világára. Minden lendülő munkával halad. Sokkal jobb kedvvel és sokkal ac- gyr.bb akarattal <iclgozií; mindenki. Csupa terv és csupa újrakezdés. Építenél: és rom* beinah: ahogy a mc előírja. .1 háború minden követelményével leszámollak és betartják. Mindent egyetemes vonalkozásbid szemlélnek ér mindent alávetne!: annak. amit szel leni és lélek törvényeinek hi vünk Aon lehetnek mást. Ez a kiváltságuk, de ez c kötelességük is: olyan parancs, amit nem lehet meg tagadni. TOKÉ LÁSZLÓ.

'szobát teljes ellátássá lefoglalni Borszéken a ZSÓFI villában.

reiíasisiSKsiE iívcrozdst is ssálitfÉsf vsSIíai (

Koloz

■1 35«!

32-71