Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-28 / 71. szám
tfl-LKNÍK* Harc a természet erői ellen ÜK iilfümlisifdfeMafa; igaxtift volt MiK—llU íi rWHKVV íh ÍZ rutttciwft Irt, nmwor'iiiiiiTmir ’ini i • irm o.«v ..ip>;Íeo«MÍvr tekint .• rlr«ro, hogy ! -i\1Uh ír .. :"H r.'.óbd »■: alkimisták • • hier* iu. v,Aban — mikor tudvalevő dole«, ogy „ • a’kiuiiu a középkor íuisv.iilus tudománya volt, a mágiával s kabalával együtt, s moste ni időkben már alig hallani róla, U.z n nagáManitLi csak részben igaz, mert korunknak is megvannak a maga alkimista kutatói i'.-r cppen a,-, alkimisták által felvetett gondoL.fc. nyitottak - a.’, újabb tudományoknak: , kémiának s a. atomfizikának olyan szédületes perspektívákat, melyeket teljes egés/é- ónn at se tudunk tekinteni. Aj alkímia, a mai, nagy eredményeket elért, .tz Ipart, a gyógyászatot, mondhatni a/, egész életet behálózó), ma mir nélkülözhetetlen tudománynak: a kémiának volt első megjelenés: tormája. Libben u formában még hotaályoc, misztikus volt s nem foglalkozóit oly sok mindennel: robbanó» anyagokkal, gyógyszerekkel, ölcliniszefekki*!. festékekkel, ipari anyagokkal, sin. — mégis úgy Vonzotta a tud, -' '••ág' ától föegmrmnfosödött férfiakat, mint a sótét éjszakába sógorait ontó világosság a: éji pillétek. Mert ez a tudomány, h:i sok kintiak ráradsággal, gyötreleméi el is járt, mégis •gérhi, a legtöbbet Ígérte, lis periig: az élét- s-Uxirt, mely tartós egészséget, fiatalságot bi • Tősit és aranyat, n bűvös, hatalmas r-azkö t seír tulajdonosának ke ebe eióa u gazdag -ághoz, hatalomhoz tnlriutíi-. iw vervő - > . Voilcáeh KivánhaicU-c ez. erftbei többel? Valóban .nem lehet csodálkoznunk, hogy annyian, a legnagyobb, legkiválóbb elmék közül is, el ka ■ búivá n lehetőségek ködiolhőitöl, tcsttel-lólek- kf kövei '; leitek a titokzatos tudománynak fi festelek kefe V» alkimista kutatók, az életein ír mellett a bölcsek, kövét is kerestek. A ,.bölcsek köve" elnevezés alatt lényegileg nem valami valódi kődarabot értettek, hanem olyanszerü vegyi anyagot, erőt, eaergiaíorrást, melynek segítségével rí közönséges, olcsó fémeket más, sokkal értékesebb fémmé alakíthassák változtathassák. így akartak például ólomból higanyból aranyat, ezüstöt „‘ingáin!”. (Egyes »égi alkimista szerzők szerint, maga a biblia- boli Salakion király is alkimista volt, különben Bt-a tudóit volna annyi aranyat szerezni, hogy egész templomot beborítson véle). Az alkímiával foglalkozó komoly tudósok közé, a középkorban sok szélhámos is furáké- dott te, akik csak mímelték a tudományt 8 ér- í éktelén kotyvalékokat éictelisirként, sárgára bronzozott clomdarabckaí adva el jó arany.- ■“ft a hiszékenyeknek. Ez utóbbiak bizony -*2® nagyon emelté:; az alkimisták jó hitét őzonkiviil, mikor a hires fizikus Lavoisier ké- í-vlai törvényileg kimondta, hogy a fémek: e'c- aek és fel nem bonthatók, át nem változtat- ; tatók — egyben általános meggyőződéssé »“ált, hogy at: aranyosinál ás: fizikai lehetek !enség. Ezután E'ár az aránycsinálás gondolatával • ogialkoz.ófcut komolytalen eszelősöknek tekintették ctaipás s megmosolyogták őket. Pedig, mint később kiderült, gondalaünefté: ük egyéttaláfeah nem volt logikát!«:«. Híres ifîiqfcr öfcímfs?s)& Az alkímia tudományával elég sokan fog- elhozlak a magyar tudósok közül is. (Szath raáry László dr. érdekes könyvet is irt róluk) A:ek között volt Hart Bárotzi Sándor m. kir ’östőre/redes is, aki harminc éven keresztül ioglelkozott a iniszitkus tudománnyal. Német ' -ancia és lotinhyeivu alkimista könyvekből egész könyvtára volt. Bárotzi if ja, hogy &t alkimisták nem termelnek aranyat, hanem: :,.z sisbbvsló fémeket viszi;:, magok mesterségé által nagyobb iokéieteéségfé“ '.'változtatják. ■ !. Bacher 1758-ban Lipcsében megjelent müvében említést tesz nemes Lippay György magyar hercegprímástól, ki kirónak képzett : rgytudományu a kiin istája volt. Kazinczy epést», szentiről gróf török József ■ szenvedélyes kutatója volt az alkímiának kél fölszerelt laboratóriumában a lrgkülönfc-. ;í-hb deügíárat, köztük uy v : :■ ’ i kései'ott, melyekkel, többek között, ínég kolerái *3 gyógy‘t'Gít, állítólag meglehetős sikerrel. Aíoin&r Pápa; i-.vh Mihály diósgyőri ref. íe-lkész; török József munkatársa, nagy o:- ■. aéctíságu ás nagy elméleti tudású férfiú volt ' ülöncsebb gyakorit.li .eredményeket azonban ; ém tudott elemi Gróf PorgécR Zslgmond nádor fia: Bofgíre ódám generális, érftekujvirl, ín.ijd kassai főkapitány i- nagy hódolója i művelője volt ivz alkímiának. 0 »«h orcdméuyoket is ért ol, I. i. sikerült rumi aranyat kiválasztania ezüst- mennyiségű arany alighanem az ércben bénáé is voll. mennyiségű arany az ércben benne is volt, A magyar alkimisták közül többen eljutó* talc külföldre is és tudományokban körhinerl nevet szereztek, ilyen volt, többek között, u neinesi Csilládból származó Báni lhun padi János, aki Kenehi Digbynek, az iámért londoni alkimistának volt u snuakatársa. ft «trăiţi udvarok aran$* csfndlói Hegy milyen komolyan vették « régebbi időben az alkímiát) az is mutatja, hogy majdnem minden uralkodónak, királyi udvarnál megvolt a maga alkimista szakembere. Maga Málvás királyunk is élénk összeköttetést !ártott lenn Marsilius Eicinus elkimUUval, aki l4R9-ben megjelent müvében, arait Mj 5 » ktfá . fi :k ój - -1 *, megadja egy egdftüíég- ienhtartó, fiatalító elitlrnek. az auruvn pola- . blle-nek a.receptjét. Az ös:a i.állil.í- meglehetősen érdél. es. Lkép- ; pen szól: „Gyiijts borago, huglofta és m el is* a ! virágot, mely utóbl>it rni citromfűnek nevezünk, — akkor, mikor a nap az oroszlán je- • gyébe lép. Főzd ezeket <i virágok U r<»zsuvi* ben oldolt fehér cukorral s a főzet minden un- j ciájához keverj hárotn aranylapot, ez* idd j éhgyomorra-, • kevés aranyszínű borral. Vény ! azután desztillált vizet, vedd magadhoz ró- j zsaviweí. melybe ugyancsak néhány arany- ! lapot tetté!, melyet előbb tűzben küzzitottál ! R lehütCttél. Mindezt keverd aranyos bori- .s elegyítsd az italt friss tojássárgával. Ilyen módoti egész testedben könnyén megtarthatod a nedveket azokat gyökeressen konzerválod. Végy még tyuk, csirke, kappan- szivet, májat, gyomrot, herét ős agyat, lözd meg ezt kevés vizZei-sóval, mindezeket őröld össze, adj hozzá cukrot, friss tojú: sárgáját 8 a pépből készíts arany lepényt, melyhez kevés fáhélynt ca sáfrányt adj. fi' eazel éhgyomorra naponta egyszer, négy na ponként s használj italul jó bort.” Ez volt a receptje Ficinus életelixirjónek. j hogy Mátyás király éit-e vele, arról nem szól a krónika. A recept második részébe-; azon- }ßn láthatjuk, hogy a modern orvostudominy organoterápiája (állati szerv kivonatok, gyógy- . szerként váló íia<:-r, ílata) már ricinus fejében is« megfordult. Sok volna felsorolni a régi idők jeles al- : iíüisíáit; iT. Rudolf királyunk mega is szenv- j délyesen foglalkozott ily tárgyú tudományok- , 1068-ban a bécsi műegyetem professzora, Schrötter volt a vezobője -— I. Ferenc József : király tendelfetére — íat-steralgeá a inna készítés módja utáni kutatásoknak. Hog\ az a!- kiiuía nc-tn. csupán a múltnak a tudománya, b&cnyitja az is, hogy 1927-bcu a Berlinben elő alkimisták ;*pot is inditotlak ..Alchem5?- tische Blatter" ciruen. szf föí^iífóii^é^pcB öx aíki misí ük elf 8? Ncm más, mint Lavoisier elvének és kijelentésének antipodu-sa, hogy igenis az anyagokat összetartó erők edlen lehet, harcolni és lehetséges azokat teljesen inas anyaggá átváltoztatni, --- csupán a hor-áValó éídt kell sSTi-Tbi nt#fbf!WV'b3P *• ,r> jáZ'*» \ raoö•■•:{» ké.Tmil ón «töínfltlk».! '* ;*..»•;>•»</hebizc nem I I-, érdés »yitoltáV;, liogy az a!VLÍm!?tili; áJm i I \ olt oly :i4V\ Ir-hátnUentri:». Mol> í, élttríkir» Lhcueülc, szól ununk KrU <»/• anyag elnödfegns, ifgLijcbb «''zrcskrirtil ; iogy Valiiméi» .ínyugot mii ,’ puróny ren/ţv- • Kékre lehet felbontani, r-.'iír íingyen ;■ gén r - galta az ewiber funt&xiáját, fi csotíálűícs míom I>aaaokxitoH voit ur. első, aki elméi'..'.! íejtr. getéaelt «lapján kimondta, hogy valamely azétboutásAnál eljutunk végre egy határba«, melynél tovább mát nem mebetüuk < > hcjtT minden anyag végleieri. lcicsiliy, pari* f yi részecskékből, ,,atomokból'' épül fel. lizei, nt atomok, Demokritos szerint, oczthtóatU- riok, váltoihatatlnaok, K7>tbot;thatatJaiiok. F.tt ü* eiraóletet Dalton klaéríetei íe iBaEoi- tál. miszerint az elemek közti vegyi ötmok-ip cvolodíiaoh, jer.krb k, axintán nz clobfok 1, - v itt mennek végtie s kel vagy több eleru adja a/, uj anyag legkisebb részét, a molekulát. rádlóaJtUVlíAs feliedrzéRe kaperfén j'lttet r-í, hogy Demokritis, D<iltort s ;t többiek ui in, boaszu éVtiiedéken keresztül elfogadott elv, hogy az atom tovább nem bontható •— nem ír annyira helytálló. Tudniillik az derült ki Fogy rnaga az atom is öRSíPtevőkhő., pozitiv f-iektíoraoR töltésű atommagból s nf-gativ lő! téKü elektfonbufokból ál' Í gy ke>l elképzeiink a dolgot., h-'nt egy vcgtc-lenü! >. irr-iiv naprendszer*: mint n; n, középen a'/, ltommá • . körülötte a negativ elektronok, a bolygói'. Hogy mű yen \ .'-ptciemr Meri.-. raicerG van szó, megérthetjük, ha elgondoljuk, hogy pl. egy fűszálban sokkal több atom .an, mint dutm fűszál ,<7. egész földxcreksvgcn. Mégi' flv parány mennyiségnél Is beszélhetünk ösz- fzetevő.kalkat részekről, bé'n t»idomár' v«rik ’nogar.foku haladásának. Most már arra is reá jöttek, hogv valamely »-'cm kémiailag hogyan visclkodi!:, azt kiz.i- I, lag megtöltése és elektron iáinak sírna ha- tífoz.za meg. A magon kiviül részecskék, az elektronok aránylag csekély erővel, energiával vannak a maghoz kötve — ezért mennek aránylag könnyen végbe, a kémiai reakciók vegvüléspV. Egészen más a iiciyzví, he magát r.z elemet ..karjuk megmásítani, aialakilaru. I- »-.étben magába az atoaunagba keil velanu uloíi-tná’- don behatolni s olt az összetevők egyensúlyit megzavarni. Összetevők? Úgy bizony, mivel maga az atommag sem egr és oszthatatlan hanem részben elektromos töltésű kis részecskékből áll. Könnyebbség okáért tét összetevőt: a protont b a veatront említjük meg. H íggsrősebb erödfőísß iz igy megismert, részekből álló alomma- got, óriási erősségű elektromos erő — valóságos páncélért,dvonaihaz hasonló, ugyneve- 7. *tt potenciufai ved meg minden behatclrstól Ennek az erádvor.ainak az. áttöréséhez több- százezer elektron voltnyi óriási nnergtálc szükségesek., melyek — hogy szémléiheiőb- bé lehessük, hőben kifejezve, kb. 7f, millió íok hőmérsékletnek felelnek xuég. Títhetó , tehát, hogy az alkíhiisták miért neöl tudták ) az elemeket átváltoztatni. A tudomány s a í technika akkori állása szerint ily erőkkel nem : rendelkeztek s nem. is rendelkezhettek. Harc az erődvoöáí dígf? j Ma már haladt annyira a technikánk, hogy • n'.egfelc-iiő nagyságú villamos feszültségek elő- ’ állítása, megfelelő eszközökkel, aránylag köiry- j nVen sikerül. A jelenlegi világháború kitörése • elolt öiár óriási generátorok, valóságos elek- : trdtnoS ágyuk épültek, hogy a kutatók megseftÄS Tárja tel a s&ereitese ajtaját I Vegyen még ma sorsjegyet a ? Állami Osztálysorsjátéte 48-ík ját-'kára! Az első ó z áíy huzásál már április 9* és április lO-én Szerencsés számokat kaphat az Eli e n se é te könyvesbolt bak? Kolozsvár, Mátyás király-íér 9. Vidéki megreadciésékét azonnal intézünk : Sorsjegyárak: egész 28, fél 14, negyed 7, nyo'cadsorsjegy 3.50 pengő ! Fehér toltotoli és írógép szakűJilel átHélío7(H( öt:ah lereiH H 18 K/hiii ttld feleié l.iiórtelezó'íjkt: végw.bftMűiiek */. at un: inig egy ««»isul'j inuk lüPgbonlására b**^«í írndjúnek mcgváltnzti-tására A Iv rlln -d?hif- "jí Kílsír Wilhelm Institut mi: Hite ill íó rod erős-tócű iópcüds gouerótort Glitott fal erif u célír«. Mttég'.'etemünköjs a kiváló atcmfizüf'.H, e iiay Zoltán prck-:iíí?';.r irányítiaa mellett, mo ■ v«u épülŐboB az uj magyar «Unaromhoic i:»- pziilék I:, inelftick áramíe^üitnége ecrmilli volt lesz.. Amerlkábaa ped:2 Lutvrence vetzö Aval, a Roci efeller alapítvány li»ogatiaávíi: egy méreteiben ia óziis; k fezül éknek, u^yne- ^ ezett ciklotronnak ar ápitéró-t kaarlták * jaelyneV a czátnitáíoh fzr.rint Rzá-jplUló ve i tíontsroh (-nr-rgiát kell úduiu. Űzze.!, r, jele teg: tud.-viunk azeritt, awksziinvasra íccozr f•• e:gir;ir.ennyir^pgri, bizon\íra még Jr.feöac log kikerülni az atom-mag hr mb álsása s r etem romb oiá sr*<. k uj fejezetei fcgoak nri;'-: Az eddig elért aretehfak tóicg eiiíliti I ‘ v.-:!ieií volta Rutherford voit oz első, cikinek J9in-b<"’ aérült . óinrombolás utján elemet .itvúl-e tolni, tő -.itrogóiu bomházoU ?; a pro len oí* te tdUlá ■ . .. . sUfeftilt Jhár, többek kőzet'., áibltllnítttftöt boM bíz.v. foszfort, illetőleg sziíldambt nyornü Igen gyakran megtörténik, hogy r«/ uj etém nntc:\ keletkezeit, rádt-imhoz hasonlóan r - os rax at borsát ki magárrá;, rádióakti-.' hűtif. íau’a!. Tehát az atomhombázással, nemcr.ah «iz elem átváltoztatása, hanem a mestctRégcs rédió-iktivitás Aérd ‘"e ír megoldáshoz köze cc;!;. Lnnék pedig szinte még nagyobb a ir löhtősége,- a biológiában h a gyégykcv-'-l'z ben fel nem mérhető foîttoşsâga »fesz. He még nagyohb a hordereje anrveí. e ífn■ nett, hogy azok az energiák, melyek az atc-m magot ivBzetartjâk, megfelelő módon íelsz- badithatók lesznek s ha maţii .sikerűi azok:>r minaennapi életünkben felhasínálrl, — égéi éle Kink sorsdöntő fordulathoz fog érni 5 a/ egész Világ képe meg feg változni. • • . . . - ; zönségeseub valamiből, a mindenhcl meglép ' ható viz egy köhm.-temyi mennyigégébŐl — a'cir.átalakitőá révén annyi energiái kophat- nan», mely ötmillió vagon szán adta energii-/ nah felel meg — aías ezzel Magyaromig összes energiaszukségietót &b. négy évre ' derei LudnírA. Határ még csak az ut elején vagyunk s a jzyekoriati kihasználás még csak. a távoli jc rő megichetősen bizonytalan igeréte, áiiala uy uj tolt perspektívák szédületesek. Gondoljunk csak reá, hogy mit jelentene úgy katd- nai, mint polgári szempontokból, hogy ha s/co és kőolaj helyett, c-gyşzeru, mindenhol leílelhfető atosaenergéik vennék át A szere-pec Tehát, mindent összevetve, igazolva látjuk a kijelentést, hogvr ár. alkimistáknak igazuk volt, az elemek álVáltoStathatSk, a többi m;r csak részletkérdés, melyre a feleletet a tedo- mááy további húláűéoa színién meg fogja adni. Záthureczky Zs. l^íszló. A fiárdaslgi jog most megjelent uj szómában Koós Zoltán, a Földhitel intézet ny. vezérigazgatója, a totális háború pénzügyi feladatairól, ifjabb Zsembery István kir. járásbiró a finanszírozó megállapításokról, Nyuláfizi János, a TÉBE ügyvezatő igazgatója, az illetékjog u; irányairól, Geguss Imre a Tsaghelyfeljegyvés iiietekéről irt cikket. Olasz művészeti hét Hainbrügban. Mint a> olasz lapok jelentik, Iiambrugban március 16- 22-ig tartóit áz ,,Olasz művészeti hót", rtiélv alkalommal Pirandello. Verdi, Puccini, Rinó Atessi és más neves oíász szerzők drámái és operái, művészi olasz filmek kerültek bemutatásra s ezenkívül reprezentáns képzőművésze V kiállítás is volt. ifeoimpn abSaseí raktáron kaphatók F'0&$f aszíaíós- nál Emepe-ufca 10»Rákócziéi! 1 ÍZ mellett — Telefonjzám : 19—70. Parte@flezésl öitínkálstöket jutssvosan vÖ!#f Lőrinezl & Co. 2ápolys-utca 6 szám és Saenaţţgvsxtfa» ■ utca l izisn. {5eb5k-cükr».«aäa>. n UNÍŐ4é fesly vegyileg tisztit, mos Kvár,
