Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

I. / m 'S'fl'Ü MÄfeiUÄ ii, Wi £ îs Â? í? é& .kés*te és kfatiótnS&jdosm fivér« te 'költ nt Ellenzék ssaerfccsxteségéveí együtt Zajos étet volt itt. Ki-hej at­tak Stttéty &a(jy ßjwbßiei: Bas’tfeö Miklós, az Ugíettok, Teleki Sáadöi gróf. Szász Ctero, 13. Kováéit Gyula. Sz&digyorgyi !$tvá», íékey Aladár, Kuszkö IstVáa, Baráti Syfirţjy, Bar emy Domokos, Uoáky Albert, Sebes? Santa stb*, majd az ifjabb nemzedék, amíg az fmpér&umváítozás Mágya.ry Mihály?: is Budapestre nem sodorta, mikor az Ellenzéket potom pénzért a kisebbségi kornak átbocsátóit» Mtmtyi harc, terv (EM.KE, Mátyás- szobor, Hibei* SŰir)9 mulatság »■• léke! Talált e kitűnő éráffiaS nagy báty- fának temetése a molt b'SzÖtt, m s szó szórós érteimében veit Igaz erdé­lyi temetés vait az utolsó alkalom, bogy Magyary Géza istegjelenlifrtett a nyilvánosság elölt. Á szép, öregedé gentleman Szinte jelképes hivatás­vá A. .család utolsó férfi rügye, az utolsó Öreg sarjadék nyMott. sírjánál. Múlt összegezései és jelen íegyvérle- tétele: magVAszákadás, mert a finom utolsó szép „arany rjalyacska4* már több megpróbáltatást kelteit viseljen a!» mint ami lehetséges. Ä íatárduláé ás kttrae-labano tragédiák óta- Ért­hető, ha Magyary Géza .félb,ftrtdpja kiégeti és átment az Ősökhöz & tatod partra, befejezve a család «léték melynek utolsó omlékÖtrzŐÍ möat akár nemes a&sternyok, & matriarcha tizv. Hory Béládé Magyary Hona. ne- m<M alakjával az élőd. Megfordítot­ták az íwí címer 1, «. „Mteljeseáé® után“« Természetes folyamat. Ámde* mégis csak fájdalmai Megdobban a?, szív önkéntelen. — mert a regényes* bégnek soha abacs vég© hemnünk — ha tudja, hogy valakiben mm év megszűrt vére kering s minek a me­leg folyamnak már e> a késs tOrk©* lata, elpusztuló deltája És megdofo* bau, ka emberi, fizikai, esztétikai t®» Műtétben m as naplemente oijsm, szép, mint egy bíboros alkonyat « tengeren vagy ft havasod* Történelem m iskolapadban 9í,§rapüégf#iá® érettségije ÉmbuikúM beszíercéi szíj és bőripari szövetke­zei BSSIlCTie, Hitler-uíca i8. sür­gősen keres állandó munkára SIÉJ Htjárí'í- S€^6i2ete. — Azonnal jelentkezz!'nek fenníi cégnél cseseoopiü ínxeresKeaesoen, naicaarnoaoan vagy tflás cégeknél megkapaszkodtak ai irno kí Adásban, mások a kereskedelmi púk. tnegi álltak, többed aniflt fpárofiök keresik a mir* deîjjâaţji •.•••-..;• ét van i; tállá föl ásd ved is. A dolgos kezekbe leméi középiskolai tan könyv került. Elővették q régi és uj könyve kel és tanultak: kedvvei és lelkesedéssel. A' előkészítő tanulmányokat valéöieöhyien élvé gezték és a napókban vizsgáztak a Szabadka gimnáziumban A vizsga eredményé is an*ó tanúskodik, hogy ha bar késári is, de megér deínlik azt, hogy éretté nyilvánítsák eket. J jelentkezők túlnyomó része 'jó eredménnyé végzett, a legjobb Cfhdtftéíiyt aíoab«n K, S földműves ért« sl, Jótespn éreftségiz<*!t, MÍB a választás éléit I,,,, Ügy álíeflai olt, u régi iskola folyosóján í többi diákok, között, mintha tényleg most kö­rűitek vötha ki az iskolapadokból. £s epper olyan lelkosec’össei és tájékozottsággal beszél Jiek a középiskolai íantárgyakról, mint a poly hesálítí kis gúaaázísták. Csak érettebben és megfontoltabban. Szarukból kiértik, hogy e a vizsga nekik talán sokkal többét ég sokke nehezebb kérdést jelentett, min: a fiatal .,kol • ligáiknak". Hiszen ók íaáí kint vannak a: életben, mär családot eltartó emberek, min dennapi gondokkal küzdő dolgozók: katona viseli férfiak. Nagyon nehéz dolog ilyenkor uj pályát rá laáziáni. A .jeleáéü érettségizett földműves őfömiő sugárzó arccal mondja: — Hagy kő esett le á szivemről, hogy eá i vizsga sikerült. Mindig eZ volt a legfőbb ki Vánságom, do szegény magyar földműves lé terf.fb, hogyan jutottam volna az érettségiig hs nem jön közbe a magyar íölSZabadtJlág,, Most már nafta kell kínlódnom aâzaî a bökkf.s nyelvvel . . . — Megjöarad-e a fegí foglalkozása mellel! vagy íp.hí; pályát választ? Válaszából meggyőző Optimizmus árad: *- Tovább Szerelnék tanulni, mert úgy ét :em, hogy nemcsak dolgozta, hanem tanúin 's tudok ... Müegyeíeöirs Szeretnék menni, ah hoz lenne a legtöbb kedvest. Mord pénzen nincsen a tanulásra, do ha rcAf hí érettség sikerűit, talán siketül ez is . » , Vannak közöttük olyanok is, okik taáf Uj Pályát választották és tavasz óta uj munka­helyeiken dolgoznak. {£. L. és Gy. G., ffiifeö ketten jóvá] túl vannak a harmincadik élet­évükön. Tanitónak kúpeztették át ar-sgukőt K. L, fölsoroljá volt íöglalkozásáii: Tizenkét évvel ezelőtt, amikor a -szerb nyelvből és történelemből elbuktam ;<z érett* ségin, nem maradt más hátra, munkát kelleti keresnem. Kenyeret. Élőbb mint íáneískolai zongorista dolgoztam, később mint nalcsemo- fei pénztáros, majd kertész, írnok és s lég. utóbbi évekbóh mint kántor . . . Most végre űz leszek, «mi szerettem volna lenni. . . Ta­nító . , . ^Mindketten kint tanítanak a tanyai isko­lákban. {‘i/í nem panaszkodnak és nem zúgo­lódnak az eilen, hogy kihelyezték éket va­lahová. valamelyik sártengef kellős közepébe. Nem kívánkoznak vissza a városba, hi«:* j váróéból huszonhárom évig elegük volt Többet ér a tanyai iskola a sok, apró kis­diákkal, A most érettségizni! kereskedők erősen han­goztatják, hogy ftiemnaradiiak » foglalko- zásuk mellett. Szavukból kiérezni, hogy' meg­szokták a tnittmöcrdm életet, ri lendületes én gyors munkát Elvégre A gazdasági életben is szükség van érettségizőt! magyar etSkte, ér­telmes magyar riölpö?ókta. Gy. J, a kereskedőkről. sióivá a mai föl­adatokról beszél: Igaz, kell <i tanító, mért a mi Vidékünkön mindig kevés vo11 a magyar tanerő, dó kall & ffiágyjüT kereskedő is . . „ m iíPtbáCVI*ÉS£i'HAMCW& V5<5VSSí CT» GVÁCtA IgöSá ţ’an, Nagyon ijjâîavăiP!. Pe aesa aka* «'or*, a kedvét szegni assza?, hogy fceiî « «**- gyár ketosfeedó, de inkább kell aií Öftálltt &S* gyár kereskedő, mint o hénysaerűeégh^ ttís- p-zn Urdu's'•bet szolgáló u? i:víeskod5«egéá, 1 sóVőiliSfdíiiZife Á2 ífoUAgíratt „‘« ígeffibé: dfe" tsso3< Végieg elhagytál;: a középiskolát, befejezve, a tanú»- rnáavufcat vls*ízaiaoC’í,’-í az éjoíbc, bogy ggé-A' smbsíként dolgczzaöak tovább. Do máiig ■ î vaeaafc reogőttTk ■> Sftrsfekr--; vetfcezéíc, ■ Ezek között ín vo.ijf.ik • öíegC5ábérr:k:' vagy; öregdiákok, Pöh->; •« lagBZOgfcy'fttĂ MâgfftV, népróteg gyeílhekei, akik fv? st&Ol vagy án egy és taásfé, évtizeddel o/eíétt tw-pakPÁ- evő IttsdiJ.tok vcitetk. A : #'lrt Síilönbíktö yij ívűin elhelyezkedve dolgozaak és most ék isj tanfolyamokat hallgatnak az iskolában. 6>- fóibetasradí emberek és majd most, atólagi fejezik he « középiskola ahn osztály alt, vá^yj fölső osztály .iii éo hogyha maid ífcinááú jói i í»c;gy, érettpégit is tegyenek. A gurcriuzíura taöt«riaoiben tani olyant lyaMot ér, egyik öregdiák a saáriít kezébe adja! x kilincset, a tankönyv sűrűn gazdái cserél ft: a tanárok szakadatlanul dolgoznak. A taúittó e» a tanulás mindc-ú Vonalon toitäSlaieaeü fr».' lylfc, hogy a délvidéki ffiögyar íteVé'ií3 kétev-’ tizfedös hiányosságait fckúlöíeSím ilaöötv- boljéfe, . - 1 E* énrvk: u túüakdoai sS cedaj.éhyésrógéí: nem a díákhüllár, hasesc a rtisMök —*» őregúfc' és fiatalok szántisak fölylenes eövefeeílísw!’- bwonyüj» lefjóbfea®, tétif teái«, iő2 i sziüid felad vásiv Jeli 8. L.*tSl, SRSígS Î í fm I //jÁk W& 1 |i w mm ŞM líi a tó 1 H ® B Ä M Pl ÁW , 'muM._ ; í ö :í í m m w* J a o c fi i i » f nlágos: Kel, Dfi, PeC, gy,; .-«* sr Sötét: Kai, gy.i fl? (2), Mstí 3 (hatóra} iópéshftS, A február i4-ón hözöit 14?, s;-. îeî§4vâ33 (Möíaáfl ajegféjtéöe; I, Vbóxfcö. Mukheti rovatunfebda mégetui-éfeéí.túnl Cv- peblaaca, volt vílágnseatef ' clhütiytórő; Rtv lékczésül itt hozzuk egy jíttzméját. âsteiy V stílusára jellegzetes. (Néhány év előtti hsreelörtűí «esaîolMC-ri Verseny), Világos: íset?i: CĂpabiaîscâ. 1T«les. 5. Hf3, HíŐ. 3. e4, 08. n. hS, PgV. Ftó, Ó—P. n. |3, dó. 0. Î;g2, Hc6. 1. G—-0, bő. 0, d4, HtU?. 9. dxed, Hd?xeá. 10. Hcíí, BfeM. 15. HseS, Hio.V Î2, Vd2, a.S. 13. Ba—éli BbS. Í4. h3, Ed?. 15. Hd51 (CapablaíiCá iíiiniináiis pczicióeionyök- bej építi fel a nyefőáJlaStl. 15... h6. ?6. fi, HcS, 17. Fxg7, Kxg?. 10, Vb2A-, iß. 19. g4‘ Hb-i, 20. g5, Had5. ',5, cxd5, Sc3. (Mert uk Vítd-f- fenyegetett a ,,c." yuy >g rnegúy' -é». vei). 21. e4, CÖ. 23. djcrS, Bkc. 24. gxfftA (Döntő, mert Vítb-ra Csere -A *4 teni.-* tisztnyr,réssel). 24... Ki/. 2.1. e:. íixei. 26. BkcI. üxeö. 2,-. fsej, Vb8. 28. Ve4, Ff5, 29 ?d.S Kf8. 30. VÎ4Î Bxeö. 31. VhÖ-j-, Keß.- 32. f?Á- és Sötét feladta, «int* ' 33, ú'4tó. J™l”"lili,tMBtanar^KT,TinM't*TrtfrfiTiTr,mrnrTW,:^^ Megfordított elmei* A* Ellenzék annak Me#». m»p megemlékezett a szomorú hírtől, hogy Magyary Géza dí«, a budapesti Beszkárt írezértitkáfft meghalt* mi- aikm, példás magyai? életet élts a ví íágliáWítibaa misst a würtembergí huszárok kapitánya számialaxiszov outfit vakmerőségével és eresdmé- nyes vállalkozásaival, majd a. volt kássa odéifbeirgi vasul szolgálaíába,u, a felvidéki magyarság harcaiba, me­rüli úgy. .ho-qy a cseh hatalom, fogd megj&í elei Bél-Ameiikába kellett menekülői*, amig a Iteavágy haza, Stsdapesire sem űzte. Ama kajthos tetteit magyarok sorába tartozott* iíkik az idegen Erdélybe még látó* gatsi se akartak, pedig Magyary Géza ifjîikori kitűnőségére és lés’* ttej« szépségére sokan emlékeztek ■sí.ég kolozsvári szuiovárosábam is, viszont, afeik a SzékelyfőM megsza* űMialásakor elsőknek szaladnak Jspzftí nem magánérdekük biztesilá- -;*ára, hanem nosztalgiájuk csülapilá* *ára. dsf. földjük viszoiitíátására. Így sietett Magyary Géza is Szenthäiom» ságra» mélytől nemesi eionevét kap­ta: családja egyik© volt a legrégieh- beknek Erdélyben, else foglaláskor! i|}íimae_ oecüpationís) székely lófő raMgösságu és csak a XVIII, század- ban bogárzött el Kolozsvárra, Íz a magánélet is érdemes a figye­lemre» önmagában véve, még inkább egy család utolsó rügyeként. Amist, ezer év hatalmas folyamatában, de mindig a csöndes hazai munkában* majd á kirajzás után. a szellemiek szolgálatában élő családnak egy re- gényeseft kifinomult és határozottan kialakult egész egyénisége lesz — más Szóval éles profilja — még egy­szer dsszefoţjlâîja ás határórtisztek délceg szép kalandját, majd városi szellem''ségét, még egyszer és utoljá­ra. Gyakori regény, de mégis csak &zép regény. Ahogy a dédapa; Ma- gyary Mihály íökormáftyzószéki tisztviselő annyira megszereti Ko­lozsvárt, hogy otthagy államot és a. ceütumpaierek szolgálatába szeyö- dik, tanáeses lett és mint kitűnő gar­da, kinek a határban, jelentős birto­ka — ma külvárosrészek alapzata — terjedezett, megtanulta a városát lg ojra „kincsessé“ tenni. Á nagyapa ki- lüno sebészként folytatja ezt a poj~ íjárosodé menetet, aminek az apa; Magyary Géza és a nagybácsi Ma- ?iyary „Miska“ már szinte kiteljese­dése Kolozsvár idősebb nemzedéká jól emlékszik a két Magyary fivérre, akik á milleníumí kor férfinemzedé- hének valóságos kolozsvári es unjltá dús képviselői voltak. Az idősebb, R délceg termetű, mint városi kapitány, erilyével, makacsságával, nagyúri magatartásával mindenütt, ahol megfordult, ví lósággal „jelen, veit“, m fiatalabb pedig, a nemrég elhunyt Magyary .Mihály elkövette a vakme­rőségei, hogy dusgazdagsága ellené^ m a szegények tanári pályáját vá­lasztotta, igaz, hogy négylovas hin­tái hajtott in clicile és aztán ugyan csak- érdekes elhatározással nyom- davállalatót vásárolt, mert a iügget» tenségi párt és várospolitika égető szüksége volt már egy független új­ság, az „Elhísizék“« Bariba Mik­lós, Ugrón Gábor, Hory Béla, Magya­ry Mihály alkotása m a máig vezér* ketíő újság, xtielynék megbeszélései később Is íegirtkább Hory Béla laká­sán folytak, a drága urne, a nemes- lelkű és szelltsmü Magyary Ilona I!« gyeimé alatt, aki ma íis, 88 eseten- d ej ével friaseu pillanthat le ablaké­Ikrén Szabádiis, március hó. A déli végek torié- nelöiiíeg hősi ăzakasfeâ akkor kezdődött, ami- kot ínár az- iskolapadokba is befészkelte! ma­gát a balkáni szellem. Ovidius, Cicero, Hóra- .rids hexameterjein, Petrarca szonettjeinek j szellemén, áttört és idegen, nyers levegőt ha- not-í magával. Az uj „honfoglalók" nyomán Is­meretlen lelkű és gondolltozásu emberek ke­rültek a katedrára s tanításaikkát furcsa gye- /vekeket, „váöócokat" neveltek. A fóm regény- ■ iek is beillő Szerb történelem, az ébredő déli írodalcm, a földiajz és minden tantárgy meg­telt ezzel a délkeleti levegővel és a sokszor könyveket kitevő, bemagoltatott balladák „crlsönigi" hangja lángot és riadást: idegen* Réget lopott a ielkekbc. Így mégVálósult á kiskacsákat keltett köt- lóstyuk meséje: a tanár a parton rekedt, a tanulókat pedig elsodorta az uj, felemás szói- lem kiméictíen árja. A nagybccskereki gin?« náziuínban ez a tanítási módszer revolvert adott á tanár kezébe, amikor a diák taiiáfát utáiiozva erélyesén tiltakozott ez eilen, hogy öt hülyének nevezzék. Zombofbafí merész té­mát adtak föl a diákoknak, a merész dolgozal- ?rás?a azófibaö ín ár nem találtak megfelelő rigátáiyzátöt és a kéc íegjobb taííulót kicsap­tak az Iritézetboi. És Szabadkán . . . Valóságos reKorüoí állított fel a bölcs igazgatói szellem* fői Vezéréit tanári kar, A szerb Uralom al­konyán rnegüíf utolsó tanári konferencián á .kiválasztási" és a gimnáziumba való özonlés megakadályozásai szolgáló 54-ik paragrafus alapján a ílátál hajtások égést erdejét söpör­tél: ki az iskolapadok közül. £s meg ina is Tííohdo&atjáik. dz öreg tanárok, hogy amióta a szabadkai intézet fafai fennállaftafe, ilyen diákhullásfá nem emlékeznek. A magyar tanulókat nem sodorhatta él ez a széliem: lelkűkben nem talált termékeny ta­lajra, ftért a hátsó gondolattá zsugorított ma­gyar érzék nem a hasonulás! segítette elő, ba- j nem az ellenállást fokozta. Az anyahyelv erői- * -eleit tanítása éd u szerb hősmondák népsze­rűsít és e i;yenmódon sok msgyar diák kezé­ből kiütötte a köfiyVét. A bukást „ffiepköny- nyitélték'b az eltájíáééölls eg vie gyakoribb lelt, a ínag*yárnyéivvi főgimíiázitítóok száma j elfdovolt éő ennek kövötkeztéboíi a magyar ' tanulók száma is évrohívre caosksöf, . idovd lettek? Mi lett velük?... tizekre a kérdésekre huajjonbároro év után ) kapunk feleletéi, j űz ízMflfiűűbm I A szabadkai gimnázium immár újra ffiagyäf j igazgatóságánál pár hónappal ezelőtt derese- j do hajú meglett emberek, iparosok, kereske- í dók. kishivatulnokok és egyéb nlíásuak népes f Caoportjá jelentkezett. Negyvennégy kérvényt helyezték az iskolaigazgató asztnlárá cr ezt körték, hogy „engedélyeztessék az utói ágas érettségi vizsga letétele". A kérvények cAo- kolasáipan olvasható, hogy a jelentkezők nagy ít-sze úgyszólván minden tantárgyból eredtné- ţ.vGsen vizsg.izott annakiciején. csak az állam- nyelvet, meg az állami, ;1 lelve aetazctí törté* liőjmeí nem tudta „elsajátítani”. Kény tél enek voltak érettségi {léikül távozni a Középiskolából és lemondási arról, hogy *• övHb.*} tamiíbnsSftríak A jelentkezők közül dö magyar és 5 a nem- . ci.isege'Khez tartozónak Vall ja magul Csat,:■ a-: n va améfinyíeh túl Vannak mir a hafmift-- c°n. A Vizsgázók több mint fele családapa és «* W» — a legidősebb — mát közel jár a neeyvímbea. Ot f gyermeke van. már azok tg iw fiolába jarftök C3 Most az apjuknak íb viaszé Kellett terni az iskolapadhoz, hogy befejez- iieflae középiskolát tanulmányai!. A jelen’kezeál ivektől égy darab délvidéki magyar történelem olvasható. $k maguk ifi elmondják. Félbemaradt emberek módjára <xt elmúlt «.<••>. évtized alatt minden mesterséget yéoigorób.dlsK, hozzányúltak a keöVérkefose* míndeft lehetőségéhez és addig mentek lefelé a ki3ébbs‘-gf elét lépcsőjén, cinig Vneg nem tn* is.itáífi á. töagukiiftk fasgisisio helvet, A sserea*

Next

/
Oldalképek
Tartalom