Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-21 / 66. szám
li* îi 2 2'S. t '€ "C 'ns M SS IS iC 0» Hogyan történik Németországban ijuság pályaválasztásának irányítása Röviden beszámoltunk raár lapunk hasábjain Löbner Walter lipcsei faiskolai tanár Kolozsváron tartott előadásáról. Az érdekes előadást bővebben az alábbiakban ismertetjük: A Kolozsvári Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében az elmúlt szombaton tartotta meg Löbner Waiter dr., a lipcsei kereskedelmi főiskola tanára nagy érdeklődéssel várt előadását a német iíjuság pályává* riasztásának irányításáról s a hivatásra való nevelésről. Rövid elnöki megnyitó után a hallgatóság nagy tapsa közben I.öbner dr. emelkedett szólásra. Tisétt&s imrw szabályozz® as iiimég pályaválasztását ~~ Tízéves terv gondoskodik arról — mondja egyebek között — hogy a német gazdasági élet körforgásába í952-ig bekerülő ifjúság a megfelelő helyeket töltse be és hivatásának, feladatának mindenben eleget tegyen. A kérdés megoldása életbevágóan fontos, de rendkívül nagy nehézségeket rejt magában. Németországban évente körülbelül egymillió Siu és leány áll utánpótlásként a gazdasági élet rendelkezésére. Ezeket kell irányítani. Már ez a szám is mutatja, milyen óriási munkával kell megbirkózni. 1934-ben sok fiatalember volt, elhelyezkedési lehetőség azonban nagyon kevés. Ma megfordult a helyzet. A feladatokkal és munkával tulhalmozott német gazdasági életben hiányzik a munkaerők utánpótlása. Elkerülhetetlenné teszi ez a körülmény, hogy a pályaválasztás, az elhelyezkedés megválasztása terén magasabb érdekeket tartsunk szem előtt. ,.Nekem ehhez van kedvem, én erre érzek hajlandóságot, itt kereshetek legtöbbet" — igy látja a fiatalember a pályaválasztást a maga kis szemszögéből. Németországban — folytaiig Löbner proíeszor — megtanultuk. hogy_ sohasem szabad csak az egyén szempontját figyelembe venni a foglalkozás megválasztásnál. A foglalkozás elsősorban szolgálat, mégpedig szolgálat a népközösség iránt. Meg kell mutatnunk a fiatalembereknek, hogy nem szabad a választásnál csak a saját személyére tekintenie, hanem elsősorban a népközösség iránti kötelességeire. — Tizenkétezer fő- és mellékfoglalkozás! ág között kell a fiatal munkaerőket megfelelően .elosztani. A feladatot megnehezíti, hogy a fiatalság 60, 70, egyes vidékeken még több százaléka az úgynevezett felkapott, divatos foglalkozási ágakba tódul. Németországban most a fémipari, technikai és általában a hadsereggel összefüggő foglalkozási ágak, ír.otor- szerelés, repülőgéptechnikusság stb. van leginkább divatban, a lányok pedig szinte kivétel nélkül irodai elfoglaltságot akarnak. Egy nép gazdaságának tönkre kellene mennie, ha ezeket a dolgokat liberálisan szabadjukra engednék. A józan ész megköveteli a közbelépést. Nem durva kényszer és állami utón gyakorolt erőszak, ha kijelentjük, hogy nem lehet mindenki gépkocsiszerelő, mert bányászokra, mezőgazdasági munkaerőkre kézművesekre is szükség van. Az államnak közbe kellett lépnie irányitólag és a, már világossá vált helyzetet bizóny-os rendeietekkel és törvényekkel kellett orvosolnia. 1938-ban — ebbő' is látható, hógy nem csak-líaborus intézkedésekről van szó — elrendelték, hogy 25 éves koráig minden lánynak, aki nem mezőgazdasági vagy háztartási foglalkozásban akar elhelyezkedni, báraiilyan pályára készül is, egy évet mezőgazdasági Yagy háztartási munkával köteles eltölteni. —• Németországnak — folytatta Löbner professzor — ma minden erejét meg kell feszítenie. A fokozott munkakereslettei szemben a munkaerő csökkent. A gazdásági életbe most vonul be a világháború idején és az ast követő depressziós időkben született ifjúság és a statis tika megállapitása szerint a születések száma akkor oly mértékben csökkent, hogy most az 1935. évi állapottal szemben kereken negyedrésznyivel kevesebb fiatalember bocsátja nrnnkaxendjét a gazdasági élei rendelkezésére. Ez a helyzet 1947-ig nem változik. Egyik, oldalon íehái óriási munkakövetelmények állanak, másikon az eddiginél lényegesen kevesebb a fiatalság munkába lépése. Ez volt az utolsó indiíélr., amely bizonyos irányitó törvények kibocsátását szükségessé tette. Az irányítás a gyakorlatban Löbner tanár ezután az irányítás rendszerét ismertette. A munkavállaló fiuknak és leányoknak jeleiiitkezniök kell az állami munkabi- vatalnál. Bármilyen vállalat, iparos, gazda, csak a hivatal hozzájárulásával alkalmazhat munkaerőket. A hivatal nem jelöl ki a jelentkező munkaerőnek egy-egy gyárat, vagy bányát azzal, hogy ,,te ide mész, te meg ott jelentkezel". Nem kényszerit bele senkit egy bizonyos vállalatba, hanem gondos vizsgálat, megfontolás, megbeszélés, az iskolai bizonyítvány, a?, oktató véleménye, az ifjúsági vezető és az orvos bizonyítványa és vizsgálata alapján a hivatal lehetőleg képességeinek legjobban' megfelelő foglalkozási csoportba irányitja az ifjút; természetesen a nemzetgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával. — Az eredmények igazolják ezt az eljárást. .Nem fog előfordulni, hogy mint 1933-ban, négy millió ember képességeinek és képesítésének, egyáltalán meg nem felelő foglalkozást üz. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az irá- nyitás azonban nem minden. A legnagyobb súlyt fektetik az iíjuság képzésére. Külön törvény gondoskodik például arról, hogy a t<s- nc.nckérdésnek ugyanúgy kell történni misst békeviszonyok között. — Az irányítás — hangsúlyozta előadása végén Löbner dr. — nem kényszer. Aki az erre vonatkozó törvényeket és rendeleteket tisztán csak jogi szempontokból nézi, nem értheti meg jelentőségüket. Mindezt csak akkor lóghatjuk fel teljesen, ha a munkái, a foglalkozást a népközösség iránti szolgálatnak, hazafias kötelességnek tekintjük, — Csak durva vázlatot adtam — mondta vé- kgül — de célom az volt, hogy hallgatóimmal megismertesse az összefüggéseket, hogy léniák, mik az indító okai bizonyos intézkedéseknek, rendeleteknek, amelyekkel időnként a sajtóban találkoznak anélkül, hogy a mozgató erőket, a magasabb célokat ismernék. BOQ® kilométer egy hónap a latit A rendkívül érdekes és tanulságos előadást Fritsche Hans, a Német—Magyar Kereskedelmi Kamara igazgatója zárószavával ért vé get. Este a Kolozsvári Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara a Központi Szálóban adott vacsorát Löbner Walter dr. tiszteletére, amelyen megjelent többek között von Dammerau német konzul és Pritsche igazgatói is. Löbner dr. örömmel látta, nogy ra ,yon nagy ^érdeklődés nyilvánult, meg előadása írárt. Elmondta, hogy Bulgáriába utazik, Szófiába és Várnában tart előadást. Bulgáriából visszatérőben Debrecenbe utazik és ott is előad, a debreceni Kereskedelmi és Ipariammá meghívó- sara. — Egy hónapon belül 8000 kilométert íes/ek és 12 előadás szerepel útitervemben. Azután visszatérek Lipcsébe és folytatom munkámat a főiskolán. Mint mondja, heti 14 órát ad elő a főiskolán, c-hhez járulna:! a rektori: elyet- fesi teendők. Háborús szolgálat — mondja mo- sul'yogva. Sajnálja, hogy nem Időzaet tovább -Kolozsváron, da ősszel vaiószinüleg megint ellátogat majd. <tmm y naponta 2 MowauxicrsKUr1 awtMawftWB» * Megmérgezte magát az életunt fiafa! Imám KOLOZSVÁR március 21. (Az Ellenzék munkatársától.) Tragikus módon akart réget vetni életének N. Jolán Györgyialvi-utcában lakó fiatal leány. Tegnap az esti órákban nagyobbra ennyi; ségii ismeretlen mérget vett be s mire hozzátartozói tettét felfedezték, már elvesz: ette eszméletét. Szülei kétségbeesetten telefonáltak a mentőkhöz, akik ki" szállottak a helyszínre és első segélyben részesítették az öngyilkos fiatal leányt, de az orvosi vizsgálat sem tudta ponto san megállapítani, hogy N. Jolán mivel mérgezte még magát. A jelekből arra lehet következtetni, hogy marószóda oldal- tál akart végetvemi életének. A gyorsan és idejében alkalmazott első segélynyuj“ tás után az életunt fiatal leányt a mentő* orvosok beszállították (a belgyógyászati klinikára. Állapota súlyos, lettének oka ismeretlen. I fárssliii tssiásstermében farija közgyűlését az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület Az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület március hó 29*ikén. vasárnap tari ja évi közgyűlését, amelyen a mi.«*.*?, terel nők -ég hajlóosztályának. az Országos Magyar Sajiókamarának és az Országos Magyar Újságíró Efirvesíilétnek kiküldöttei is megjelennek. A miniszterelnökség sajtó o&zlályát dr. Rathó László miniszteri osztálytanácsos képviseli a közgyűlésen, aki az erdélyi magyar újságírók nyugdíjügyének előadója volt. Az Országos Sajtó- kamara részéről vitéz dr. KolosvárV Borosa Mihály elnök, Gáspár Jenő igazgató-főtitkár és dr. Dániel Áron sajtókamarai főügyész érkeznek Kolozsvárra a közgyűlésre. Az Országos Magyar Újság* író Egyesület két kiküldöttel képviselteti magát. A közgyűlést vasárnap délelőtt 1] órai kezdettel tartják még a kolozsvári városháza tanácstermébe®. Az egyesület tagjain kívül a különböző hatóságok és társadalmi intézmények vezetői is megjelennek az ünnepélyes tanácskozásokon, A? Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület összes tagozatai kiküldöttek vtján képviseltetik magukat a közgyűlésen. A közgyűlés után az Országos Magyar Újságíró Egyesület erdélyrészi tagozata tartja alakuló és tisztikart választó gyűlését. A kiküldöíek szombaton érkeznek Kolozsvárra. Szombaton délután a közgyűlés előkészítő bizottsága tanácskozik, Este iársasvacsora lesz, majd Kolozsvár város vezetősége feketekávén látja vendégül a közgyűlés tagjait. A vasárnap délelőtti közgyűlés részletes tárgysorozata a következő; 1. Megnyitót rnond és a vendégeket üdvözli Nyirő József, az Egyesület disz elnöke. 2. Walter Gyula ü. v. aleinok ismerteti az egyesület huszonkét esztendős működésén ek tőrt énét él. 3. Végh József elnök beszámol a fel* szabadulás óta eltelt idő egyesületi életé- ről és előterjeszti az egyesület felszámolásáról szóló javaslatot, 4. Árvay Árpád, a nagyváradi tagozat elnöke a nyugdijkérdés elintézéséről számol he. 5. Esetleges indítványok. Az országos Magyar Újságíró Egyesü* let erdélyrészi tagozatának alakuló gyűlésén a tárgysorozat egyetlen pontja a tisztikar megválás ztása. **4 ckosirt 4Z anyát &C.\/S 4 CS test HŐI A HwjSb-Vrr... Ü tist tartanak m kipvisslőliáz bizottságai BUDAPEST, március 2T. (MTI.) A képviselőház földművelésügyi bizottsága március p3-án ülést tart ős tárgyalás aiu veszi az 1940., illetőleg az 1940—41. 6vi_ termelési idényre engedélyezett rendki-, vüli fahasználatok mértékéről szóló m. j kir. földművelésügyi miniszteri jelentési, A képviselőház külügyi, igazságügyi, valamint közgazdaság.'. éa közlekedésiig' í bizottsága március 24-én tárgyalás alyj veszi a Berlinben 1940 juUus 20 lkáni kelt magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak kedden tart ülést a képviselő- ház pénzügyi bizottsága és letárgyalja t rendkívüli ideiglenes házadómentesség ről szóló jelentést. Március 24*ikén a képviselőház koz jogi bizottsága tárgyalás alá ve^á a/ izraelita vallásfelekezet jogállásainak szabályozásáról a zóló törvény javaslatot, IFfífefegiíg a ftffltéses tífusz ellen Sajtó aíut vaa ¥é§li főzsef ripcitsorozata: fiagyaß él Raa sz erdfciţî isiîşyaî íápsadiíílöHBi f Előjegyzésekéi elfogad az L’-.líenzék könyvesboltja.  polgármesteri hivatal közíh lir* Sólyom Sándor városi tiszti főorvos a lakosság tájékoztatására az alábbi közleményt adta ki: Olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint több kiütéses iifnszin.&gbete- gedés xorduli ele a városban Tájé- közt at áské p p ei?. szükségesnek tartjuk annak megállapítását, hogy a városban Összesen hat megbetegedés történi. Azáltal, hogy a fosteg környezetéhez tai'íozükat megfigyelés alá helyeztük, a fertőzőbetegség továbbterjedéséi megakadályoztuk. Járványról tehát nem lehet beszélni és minden bizonnyal további megbetegedések nem fognak előfordulni. Ehhez azonban szükséges a lakosság közreműködése az által, hogy mindenütt fokozottabb Kiér lékben gondoskodik a legnagyobb tisztaság eléréséről. A kiütéses tífusz súlyosabb természetű fertőző megbetegedés.  betegség kórokozóját a tetü viszi át ©mberrőT-embei re- Az, ellene való védekezés abbéi áll, hogy a testi tisztaságra, a fehérnemű és ruha tisztaságára nagy gondot keü fordítani. Minden szülőnek kötelesség© gyermeke tisztaságáról gondoskod aL Minden felnőtt kötelessége, hogy lakását, ruházatát tisztán tartsa és rendszeresen tisztálkodjék. Minden betegség terjedésének megakadályozására legfontosabb a fokozott tisztaság fenntartása. Á tetü 60 C. fok hőmérsékleten hamar elpusztul. A tetvesség megakadályozására igen fontos a rendszeres hajmosás és fürdő A hossz« hajat melegvizes mosás után sűrű fésűvel ki kell fésülni. Az alsóruhát váltani kéül. Ha istü előfordulására van gyanú, a fehérneműt azonnal forró vízben ki keli mosni, A felsőruhát naponta alaposan ki kell rázni, verni a szabadban. Ilyen egyszerű eljárásokkal biztosan e! lehel hárítani a tetvességet és el lehel pusztítani a tetvet, ha véletlenül valahol az reánk jutott. Safesif a pdígaatívaron KOLOZSVÁR, március 21. ( íz Ellenzék munkatársától.) Súlyos baleset tör lent pentek délelőtt a kolozsvári pályaudvaron. A baleset áldozata Tokács Sándor vasúti munkás, aki a fütőház közeiében az egyik szerelvényen dolgozott. Később tolatás közben Takács Sándor 2 mozdony lépcsőjén állva, megcsúszol1 és a magasból egy vascsőre eseti. Az esés következtében ?i szerencsétlen ember jobbkarját törte s azonkívül fején, arcán és lábán kisebh-nagyobb húzódásokat szenvedett. A helyszínre kihívott mentők első segélyben részesítették, majd be szállították a sebészen klmukara, Állapota súlyos, de nem életveszélyes. * A kolozsvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 2756—1941 ik. szám, —* ÁRVERÉSI HÍRDETMÉNYKIYONAT. Gazdák Takarékpénztára Rí. kolozsvári pénzín íézet végrehajtatómik Gyöngyösi József és neje, Bodó Mária kolozsvári végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverési 180 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végeit a Kolozsvár városában. Verőfény-utca 19. sz. alatt fekvő és a kolozsvári 9158 telek’ jegyzőkönyvben irt A-4-1 sorsz. 20613 hr*/.. alatt felvett téglából cpiiilt és cseréppel fedett ház egy lakószoba, udvar és kert és végrehajtást szenvedettek B 2—3 a'att a 223 négyszögből ingatlan háromnegyed része 2500 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1942. évi április hó 14. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság helyiségébe;). (Honvéd-utca 2. szám 61. ah > fogják meg tartani Az árverésre kerii'ő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 százaléka. amelyet a magasabb igéiéi ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Kolozsvár, 1941 december hó 17 napján. A kiadmány hiteiéül kiadó: Olvasbalallsn reáirás. Dr Nemes Nagy József sk. kir. jhiró 1 i Parkettedéisl munkálatokat mtinvosan ?áÜ8> Lőrlmzi Á Co. Zápolya-utca 6 szám é* Szentegyaii» ntca 1, szám. (Sebők-cnkrásidsk
