Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-28 / 48. szám
X J / 942 i? if r uâ r 2$, fB L L t i N 2 & K 5 ,$Tégeá köszönt ma Kolozsvár a magyar rádiói46 &*£'$rdél3r lelkét ismerték: meg ú rádióliallgalőls a *,KolozsváriHapon an • ---iC-..' /g»» KOLOZSVÁR, február 28. A magyar radiií,') tegnapi napját teljes egésaé- nat.í ben Kolozsi árnak szentelte. Jóleső örömmel fogadtuk ezi a kezdeményt, ■n:v, amely végső megvalósulásában Igen szépén szolgálta azt a gondolatot, hogy r: az országban és szerte a világban élő minden magyar ismerkedjék meg e ó&o napon a közvetlen melegség utján Erdély fővárosának. Kincses Kolozsvár- •*n nak sajátos, sokszor félreismert és- fé!remagy arázott, de m ndig valóságos élő és jelenvaló erdélyi szellemmel. Ez a közvetítés Erdélynek és a '.ele örök- re egybeforrott anyaországnak lelki egységét és egymás megismerésének í szép gondolatát szolgálta. „A Telián godat hallgatja ma @gósas Magyarország“ megirt tört éneim?, tsz Erdélyi Helikon, (is Erdélyi. Magyar Gazdasági Egyesület, a 7 ízes Szervezet vezetőinek a közösség gondjában éiő súlyos szavai. Ez-l hallgatod ma önmagáéról is, Várost Áldott legyen az Urt old ezt megadta! Kincses Kolozsvár, köszöntelek! Ezután te’hangzott az első hanglemez, a Székely Himnusz, majd .ezt követőleg a pzsebbnél'szebb erdélyi dalok. Kolons ván? — a pädiöbäß Tizenegy óra 20 perckor a kolozsvári 26. honvéd gyaáogczred fuvőszenekara játszott Benisik György vezényletével Majd déli 12 órakor megszólaltak a Szent Mihály-templom öreg harangjai és tiz percen keresztül búgva» hongva- hirdették szerte az országban ez örök magyar Kolozsvár üzenetét Tizenkét óra 10 perckor a kolozsvári vo" nósnégyes régi kolozsvári kamaramuz-sikala- sát. Ruzitsha György, Farisas Ödön müveit közvetítette a rádió. A magyar rádió Kolozsvári Nap járnak mii' ! -sora pénteken délelőtt 10 órakor kezdődőit -erdélyi hanglemezekkel. Ezt megelőzőleg óCsanédy György mondóit rövid köszöntőt ■  Kolozsv árra. I — Téged, löszönt m£, Kolozsvár, a magyar °>bé ■, rádió és neveddel piros betűt fest a kalcndá- 'ió. riumra. A Te szavadat Indigót ja ma egész ■-M- Magyarország és nem is annyira a műsort, 'nö.r. hanem azt a lelket, am.i azon is túl mugnyi- ,;te /átkozik. Mert n hegedű is másként szól Ko- lozsvárt és másként az Alföld rónáiéin Ezt V-'W hallgatja ma az Alföld, « felvidék és n Ihr :íf,'V' nántni. Nevezetesen őzt, hogy az erdélyi ma~ ; gyár miképpen magyar. A világ tűzvészének éjszakájában Kolozsvárról világit nwi a szelne/ lem és ettől áldott lesz e~Y napra kettőre a --'r'v magyar [élek, mert az a kin-cs, ami ma a ko- • 1 lozsvárí közvetítésekben megnyilvánul, nur gyár volt mindig és magyar ttttorad. Ez a zKi \ kincs a Mátyás király-tér, a Farkas-utca, a - Magyar-utcai templom és a Hóstát kövekben T öffl laT >oA röj[ ?0Í ot ul n A Fa?kas-utea Tizenkét óra ötven perckor A kolozsvári Farkas-utca lelke címen Dövényi Nagy Lajos ment végig a mikrofonnal az ódou.h-mguiatu Farkas-utcán. A hócsusztató tetőkről belopa- ködök a fény & sötét kapuk, a Farkas utca kövei közé — mondotta Dovényi Nagy Lajos. — Gyarló szavakkal szeretnők érzékel* telni a- leiket, amely ebben az utcában a bit szabadságát és a gondolatot őrizte évszázadokon át. Templomok és iskolák utcája a Parkas'utea. Itt van mindjárt a Szent Háromság szobra- mellett a piansia atyák rend- liáza és az I Ferenc alatt épült katolikus gimnázium. It-t van átépített formájában a régi kolozsvári színház* a református „tanár- sor“ az ősi kollégiummá: és o hatalmas góti* kus református templom A h'átngszóróben felcsendült a Boldogasz- SZony Anyánk éneke. A piarista gimnázium* Lói most özönlöttek ki a diákok. A ráüiő- közvetitő megkérdez egy V. osztályos gimnazistát, hogy tudja-e, hogy valamikor ebben az isko áb!?n tanult Pázmány Péter? — igen, tudom — felelte a gimnazista — és büszke vagyok rá, hogy' ilyen hires iskolába járok — felelte a megkérdezett diák. Innen a mikrofon közben az Egyetem éllé éri. A közvetilő megs-zólitolfa 7cmás Lajos professzort, akit több fi tai fiiak vett közre. A professzor felvilágosításokat adott a rádió közvetítőnek az egyetem Farkas-utcai főépületéről és az egyetem különféle intézményeiről. Majd arra « kérdésre, hogy Kolozsvár életében mit jelent az egyetem, Tamás professzor a következőket felelte. — A kolozsvári tudományegyetem most érte el hatóerejének teljét. AlisaTános tudományos szerepén kívül V-n egy magyar és egy különlegesen erdélyi hivatásé, melyet nagy" számú és részben a felszabadulás után újonnan létesített intézményével és intézetével, tehát korszerű eszközökkel müvei és teljesít. A Mátyás Király Diákházban Marton y János egyetemi tanárral a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége tslnárelnökével folytatóit beszélgetést a közvetítő. Mar tony professzor az egyetlen kolozsvári és a főiskolák egységét teljesen megvalósító diákszövetség szerve* zéét, munkaközösségeit és az azokban folyó jelentős elméleti és gyakorlati munkálatokat ismertette. Ezután Dövénvi Nagy Lajos a mikrofonnal a Farkas-utca vége felé vette útját, megemlékezve közben AGgy Géza -tanár fel világ ásításai nyomán a szép régi épületekről, a régi vármegyeházáról, a Teleki-házról és a hires református ..tanársorról“, amelynek hazaiban laktak egykor Gyu'd Pál, Kovács Dezső. Csüry Bálint, Aprily Lajos és sok hires nevezetes kolozsvári tanár. Közbe t beérnek a mikrofonnal a református kollégium régi, négyszázéves épületébe A közvetítő és Nagy Géza tanár az épület régiségéről s közel hatszáz diákot befogadó iskola munkájáról beszélgetnek. A kúria udvaráról jól látható a Bethíen-há&tys. A közvetitö emlékszik még ars, hogy a bástya előtt állott valamikor egy hatalmas kő, amelyről még Dávid Ferenc is prédikált. Erről ráterelődik a szó az unitárius kollégiumra. Kriza Jánosra, a Vadrózsák gyűjtőiére s az unitárius kollégium tanítványaira, Böíoni Farkas Sándorra. Brassói Sámuelre és másokra. A mikrofonnal ezután meglátogatják még a Farkas-utcában a szép és hatalmas gótikus templomot. nagy gesztusai, nem esik- az udvart as. ság túlzásaiba, nem érzi magát otthon u címekkel járó megkülönböztetésekben, nem szer ti a nagy szar altat és az Ünnepélyessége\ nem színlel öröme!, bánatot, elismerést, vagy felháborodást. Akinek azután lehetősége van még közelebb jutni a kolozsvári emberhez, felfedezi a látszólagos ridegség mögött a bizalom!eljes várakozást, amelyet mindenkinek előlegez. Szemében ott fénylik az öntudat, hogy jobban temeri saját magát, mint más, bogy muh ja folyamárt nagykorúvá érett és hivatalt cmnah megítélésére: mi felel rn£g legjobban különleges élek viszonyúinak és mi biztosíthatja jóra ! jót. Megtanulta, hogy a saját iában járja a céljai eléréséhez vezető utakat és tartózkodással fogadja a számára idegen, szakavatottnak még nem ismert irányítását. Az események, az emberek, a természet sok csapdát állítottak neki Mindezeken okuíva, óvatosan és körüliek intő megfontolással jár, tapogatódzva halad előre és nem hajlandó történelmi örökségéről megfeledkezve, családi hagyományait megtagadvá, ismeretlen utakra indulni. igen erős érzéke van a valóság iránt. Kegen rájött arra, hogy egymás támoga= fása nélkül nem boldogulhatunk, hogy környezetünk állapota erősen visszahat saját személyünkre és hogy adni legalább is annyit ér,, mint kapni. És ezzel, azt hiszem, eljutottam az erdélyi és kolozsvári embert legjobban jellemző tuiajdoB= sághoz: a benne élő közösségi szellemhez. Ez a lelki alkat segíti a társadalom egészséges kialakulását, a közügyeknek köny* nyebb ellátását, gátat vet az egyéni érdekek túlzott érvényesítésének, a személyes kérdések hangsúlyozásának. Ezzel a felfogással magyarázható a közszolgálatot vállaló önkéntesek nagy száma és a szociális és közművelődési téren megnyilvánuló páratlan érdeklődés. Felbecsülhetetlen erkölcsi érték ez és egyúttal hatalmas erő is, amelyen megtörnek az emMínder. gyermek egészségesebb, vidámabb, szebben fejlődik, ba a reggeli és uxsonnatej« hoz 2—5 kávéskanál A jó izü Ovomaltine töményen jut- latja a szervezetnek a sejtek, szövetek {elépítéséhez, az energia szolgáltatásához, a szervezet melegtermeiéséhez, az élet fenntartásához • szükséges táp -anyagokat és vitaminokat.. I beri viszontagságok hullámai. De meg kell, hogy törjön az is, aki raás életszemlélettel közeledik feléje, aki becslésében csak önmaga, javára tud értékelni, aki fölényeskedve, az értéket másban nem. tiszteli, akiben nem lakozik a szerénység és áldozatkészség? az emberi méltóságnak es a hét tényezője. fía nem is adtam kimerítő tájékozta tást, talán érzékeltetni tudtam a lelkibe tét, amely ezt a várost kitünteti és azt. hogy miért kineses városa még ma ts ko lozsvár Magy arórszagnak. Erdély költészete Ezután SaUaij Kornélia, a Nemzeti Színház tagja szavalta el Reményih Sándor: Vallomás és Elöljáró beszéd, Totripu László; őszi hajtásban. Dsida Jenő; :\ap- iemenţe és Ápriíy Lajos; A Láthatat'-on írás című költeményeit/ Török Erzsébet székely népdalokul énekelt Farhas Ferenc zeneóra kíséretével. A HtJstáf Hölys^lmi közvetítés a Főténől Délután 2 órakor Kalóz-,tár főteréről, a Mátyás király-térről adott helyszíni közvetítést Budinszky Sándor. — Ez et legszebb magyar várostér, amely nagy klasszikus vonalaival, ha az épületek régiségétől eltekintünk, mintha nem is Nagy Lajos és Zsigmond korái idézné — mondta Budinszky. Ezután Kelemen L°jos főigazgatóval beszélgetve járták be a teret, hosszasan időzve a nevezetesebb, nagy emlékeket őrző főúri és polgári házak, a Szent Mihály-temn• lom és Fadrusz János nagy alkotásé^ a Má* I tyás király szobra elő' !'. Kolozsvár és • Erdély I nagy történelmi múltját megelevenítő igazi • töri én éti séla volt ez a főtéri közvVatés, amelyet rnég a kolozsváriaknak is érdek: i gégékként ható visszapillantásaival és történeteivel! fűszerezett Kelemen Lajos múzeumi főigazgató. A Kolozsvári Nap műsorának további során a. református Teológia férfikara énekelt Benedek Kálmán karnagy vezénylet ével, majd Kolozsvár einten I\dedy 'Tibor polgár- mester beszélt a mikrofon előtt. Keleily Tibop p@lgá»m@sf©® fe©sa«ct© Mikrofon áll a Magyar-ulcai kétágú református templom előtti. Rövid kis huzalok vezetnek a mindent rögzítő gép elé. Rákóczi harangjának kongásai töltik be a tavasztváró kolozsvári utakat. Áz utca kéj oldalán hóstáti földészek lépegetnek ünneplőben, felemelt fejjel és méi- íőságteljesen. latentiszJtefíetre szólítja őket Rákóczi harangja. Színes csoportokba verődnek össze a kis gépek és a mikrofon körül, érdeklődés tükröződik arcukon s kissé csodálkozva, érdeklődő tekinteti el tekintenek a rádió Kolozsváron tartózkodó bemondója felé. A. mikrofon mellett K. Kovács Lászlóf az ismert etnográfus áll, aki felvilágosítással szolgál a földészek történelmi múltjáról, szervez- kedéseikről, népi viseletűkről. A kérdések és feleletek közöli megelevenedik a történelem. Megelevenüi a római alapítású Napoca élete, majd a N. századbeli magyar honfoglalás, melynek éke3 bizonyítékai kerültek felszínre nem is olyan régen a Zápolya-utcai ásatásoknál. A Szent Mihály-térén felbukkant emlékek már a IX. század előkelő magyarjairól tanúskodnak, akik „megunok** ezt a helyet. Kolozsvár várától messze, a várfalukon kiviil feküdt Szentpéterfalva s körülötte a városi majorok épülete’, amelyeknek lakossága a mai hóstátiak ősei. A mikrofon eiőit előkerüllek a legen! dák is. Erősen tartja magát a Hit, hogy a Magyar-utcai, Honvéd-utcai hóstáti földészek hajdú származékok, még periig a Bocskay hajdúk nemzetségéből. A. tudomány embere az adatok szigora tárgyi lakosságával néz a kérdés elé. Elismeri, hogy egyes okiraiok céloznak a hajdúsági eredetre, sőt a Teleki-könyvtárban állítólag létezik ezt a legendát igazoló ok many is, amíg azonban elő nem kerül, ezt a tételt, hizonvosságként elfogadni nem lehet, A rádió-interjút érdeklődéssel figyelik a karakán-arcú magyarok. Ők is szóhoz jutnak. Készségesen, de mértéktartóan álinak a bemondó rendelkezésére s röviden felelnek a feltett kérdésekre. Bú lázs István, a Földészek Gazdasági Egyletének elnöke egyesületének múltját és szervezetét ismerteti, hangoztatva, hogy összetartásban ez erő". Tárkémyi Bálin' és Hadházi Gyula a földészek dalkulm- ráját méltatják. Előkerül az érdeklődők csoportjából a ,,kalandos apa", [dórján János Kidéivel földész is. Hatalma- nini. ra tekint vissza a „kalandosok“ lúrsasá- ga. Csirájában már 1092-ben fellelhető. 1582-ben a társaságnak már kidolgozol: alapszabályai vannak. Megszólal ismét Rákóczi harangja. <K a mikrofon már tovább vándorol. Megszólalnak a® eróélyi ivók Amit mondok, az nem a város közönségének önmagáról alkotott felfogását tükrözi vissza, nem is az a hála nyilatkozik meg benne, amit a polgármester «megértő közönsége iránt érez. Az őslakó, á bensziilött rajongó városszeretete sem válthatja ki belőlem ezeket, Íriszen nem e városból származom. Szavaimat egyedül a tárgyilagosság vezeti, amikor itt. az or szág színe éléit a kolozsváriakról beszej lek —1 mondotta a polgármester. I Ha a város lakosainak a száma csak i 10.000 is, ha épületei nem érték el a 15 ezret, az i(t élők gondolkozása, érzése, általában magatartása ezt a mennyiséget minőségben jóval meghaladja. Az első érintkezésre mindenki megállapíthatja„ hogy a. kolozsvári embert az egyszerűség jellemzi, úgy külsőségben, mint gondolkozásmódjában. Kincsének Öt óra tizenöt perckor BudinSzIty Jémdor közvetilő lálogaiásl teli az Erdélyi Szépmi vés Céh és az Erdélyi Helikon Íróinál. Elmondta, hogy tömegét és értékét• egyaránt tekintve, mily nagy és jelentőségteljes munka folyt le annyi éven ál ebben a két parányi helyiségben És mindjár! magyarázattal is szolgált, mert azt mondta, ez csupán annak tulajdoni illaté». hogy ezek az írók és szerkesztők nem hivatalt be. öltő, hanem hi{ válást végző izig vérig erdélyi embere,' I vokale. Ezután Kovács Lászlót, az Érdé- J lyi Helikon szerkesztőjét szólaltatta meg a mikrofon elölt, aki bemutatta a céh irodájában megjelent Írókat. Bánffy Miklóst, a Helikon főszerkcsz'.őjét, akinek nemrégiben jelent meg Erdélyi történ11 eimii triológiája. hús Károlyt. Kalotaszeg irójál, Kemény János;, az Erdélyi II b í kon gazdáját. Tamási írom, az nj magyai irodalom megteremtőjét. -Bártólis Jánost,
