Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-28 / 48. szám

«*

í/i / /. / X L a

i P f». februar 2

* fnUi-i hun* ul.lt ok Kbit.. r* .m .»t.ild* iiuiifMH/cdck lm:ja közül Is !>>*••'

I*. toni. \ m«<y.jr'irut«*L rendre bcvziMlrk

*» *nik rnfoubu.

Banff) \|lUo.-'t (Mil k'ClC 1 kö/VXililo, i>o^\ ln>/rljcu azokról a kajakról é.* gondokról, ;>MUvt 1 ;i *u»• rí^u 11:i" éveiben fa lAtak .'..t'tnlir mayákat as erdt-’ni írók. <: onifmr nem- a bifjt luttu moji

* lull u IJ.uiííx Miklo.s luftu’tn u (clad a

Mu nun azonban nriu ús érdctnets au rál beíuréluh liojjv sok voll-e a haj, va«y knvóes, a to uif, Imgv utuu aktululyozo-tk .j*>t ínkcbb f tik enyszer itat t arra. hogy ír* **k. ig\ .irtom meg folyóiratíruK fámára Kuufz ibxdétr kórusrrfi folytatásokban <■ meghat ârtmitt időpontra Emléke*m-c\, ami UKtau később könyv alak bau ú> sawg- »iJt'Ut, uujtl kérőbb u Regeitől ostii; ci' *«i regem eme l.

tvotau Kód. Károlyt, aUogyau. Baubn- saky mondta, ,,u uag\ nyugtalant1* .'iswí- laltatta meg. Kos Káioly u Szép mi vés ’iéh é- * Héjákon kiiüt> külöab.s»!f»>| íoj- legelte.

Ez a kérdés roppant egyszerű. A Géb betéti társaság, amely azért alakult annakidején, hogy ar, iróaak ne kelljen könyvével házalnia, lók«' azonban nem volt. A7, írók egy baráti közös«;éget teremtettek meg s ennek a közösségnek a fo- vóirata lett a Helikon.

Kemény János, a Helikon házigazda- >*» szólott ezután

1926 nyarán gyűllek össze először otthonomban az erdélyi írok, hogy megbeszéljek a leendőket, Ennél; a helikoni saljad hárult közössé gru k ereje a magijai zó iránti tiszteletben gyökerezett. . Iz volt ei ima is <r.z a meggyőződésünk, hogy keresni keli azoLa a kapcsolatokat, nme- :'?ek összekötik a magyar írót a magyar Íróval. 1

Btttnlis János, az erdélyi pásztoréin kék költője beszelt hányatott életéről, arról, hogy a felszabadulás előtt hét évvel kényszerűen ei kelben hagynia Erdély földjét és hogy élete legnagyobb öraaic ahl&r érte, terűikor ide vis ssatór- hetett.

Azután AirZíatöfi István, ebben a bavati közösségben a legfiatalabb, szólót; a icik roíoa eíőti.

—■ Nem is vagyunk olyan fiatalok mi, ..erdélyi fiatalok“, irtfrább tesszük; ezt a jieudságot, mint as a falusi bíró, aki minden beszédre csat: bólintott, hogy ezáltal annál okosabbnál; tessék.

— Látsz-e különbségét a két nemzedék között." — kérdezte Asstalosiól Budi Ewzky.

— 1 alán annyit, hogy az idősebbek inkább a szépséghez, a fiatalok pedig a va- í ósághoz menekültek. Hát ez egyelőre in- rább csak szándék, bár ugyanakkor bejeié nálunk hit és meggyőződés is.

tamási Áron szólott ezután és a köz- vetítő kérdésére, hogy miiven eszmei célt szolgál az erdélyi irodalom, azt felelte, hogy: az eszmei cél a fennmaradás i ágyát szolgálta s az erdélyi iroda!ómban a külső hat-alommal szemben a magyarság lelki hatalmát építgette.

— \ ozott-e ez a magatartás a fel- szabadulás után? — kérdezte a közvetítő.

Kényes kérdés —- jegyezte meg Tamási. — Ügy látszik, ezek u kérdések mind nekem iu!nak. Bizony a szellem ku- se mostoha sorba,, n politika pedig elő- (érbe Iren,}!. \ii különben osztozunk a Királyhágón hd élő magyar Írek gond iá- k’fin es azt valijuk, hogy meg kell vain

ani o magyar foita valódi uralmát és inja kell alkotni a nemzet logoimat, a mélynek gerincét a nép alkotja. Ennek a népnek pádig ţelies szociális és telki elégtételt kell adni.

Kolozsvári hangvepsany

Az eredeti terv' szerint a Kolozsvári Nap keretében délután a Máivá» Királv Diákházban hangversenyt- rendeztek volna a nyilvánosság számára. A hangversenyen a filharmonikusok zenekara szerepelt volua Endre fíMa vnrényíriével, köz bejött technikai noheKrétp'k üdült :l lm végrehajtása váratlanul imegváltó/ott de változás rámpán annyiban toriéul, hogy a zenekar nern a Matyin Király IUikh«/ ban hangversenyezett, hanem a Ven ize ti Színház termében és csupán a rádióhallj • ától. /ám;ira. \ nvilválio áju.l kizár- I ták. \ hungver eny keiTléhen nagy si kernel léjie't fe| fák/1 Joliin, HiiltJ Iran riskír és íngytl-\ugy (iyula, a i\em/.cli Színház tat jai. A filharinónihu* zeni kar mii - ora ii k la - s/ik usok , é.s operettre *jlct< I-. s/orcpeilcli.

Beszélgetés Erdély gondjairól

Mai<l llvxzéigctés a kerek USzlal körül Erdei audioiról cinieu Dövéoi\i Nagy taj(>s vezetőit holyazijuii közvetitoet az. Erdélyi Körből. A kérők ar*|ál körül a Tizes Szervezet és jiz Erdélyi Magyar (itzdasásfi Egyesület vezet öl üllek. LWiől a közvefitésbő! a magyar rádió minden Ifcallgulőjji todomáut naeucrttlii'tott arról a '.■■»hóképpen ősi magyw ízes szervezetről, amely rna* idöszeriisitett formájában fia- latiSváron, a város hosigaxgaUisónak segítségére sinlve, szoros kapcsolatot teremt a közigazgatás <b a polgárság között.

A Nemasefi S^in.ti.ázban *.»

Este fél íí órakor a Nemzeti Színház, díszelőadását, Erkel halhatatlan operáját, a liánt; leint közvetítette a rádió. Az el.sö felvonás szünetében Budi tesz ky Sándor, a rádió népszerű riportere interjút csinált a riagvrmditi színház jelenlegi vezető személyiségeivel: báró Kernény János főigaz

g.ttóval, Táray Ferenc igazgatóval. k<JS;v i Lklor aoneigazgatóvul é, l itéz Jihormf az Opera főrendezőjével. A riportban színesen elveneilett meg Kolozsvár színészetének 1 .>() éves története. Szó került vrokrol. színészekről, közönségről, az igazi -•<inházi siker három alapvető lé- uyezőjéről. Kemény Jáno.s báró azokat a szempontokat ismertette, amelyek a sajátos erdélyi színjátszás feladatait és céljait maghatározzák. Hangsúlyozta, hogy amint a kisebbségi száujat-zá-t a i-10 éves koloz.vari s/.inliázi kuli ura sz-tvcs v zé- nek tekintette, éppen ngy a mai NtnieeM Színházat is ezzel ,i mas(e százados mutilai öiszefiiggő közvetlen folytatá.-nak tekinti. 1 áray berene a színház Itatalmas munkáját vázolta és kijelentet te, hogy örömmel dolgoznak, mert érzék a kö/im- s'ég «»eretétét. va&zy \ íkior elmondotta

A- bonvádvözé^kar főnöke:

 bolgár és mta«şye*r h«scí#rŐsis©k feidátstfíz wem eix u| fend, béli© és igetxság tciwlwásábeiit

SZÓÉI A, február 28. (MTI.) \ itéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a hon véd vezérkar főnöke a bolgár főváros elhass ása flott az I l'O eimii lap munkatársánál;. a következőket mondotta;

— Bulgáriai látogatásom és az a körülmény, hogy ennek az országnál; a népét közieden köztiről láthattam, rend hívül nagy megelégedéssel tölt cl. Mint a honvéd-vezérkar főnöke, miután személyesen győződtem meg n bolgár nép és n bátor bolgár haderő Magyarország irány óban megnyilvánuló érzelmei őszinteségéről és mélységéről, kötelességemnek tekintem, hogy a bolgár és a magyar haderő közötti kapcsolatokat még erősebbé legyein. A bolgár és a magyar haderőnek megvan a kekje és megvan a feladata abban a gigantikus harcban, amelyet a tengely folytat az uj rendért, a békéért és az igazságért.

A hé haderő egyre növekvő hittel bízik a győzelemben és vUstmitősUfa az ellenség propaganda támadásait. Magyar orszáe és Bulgária a jövő nemzedékek szemében még nagyobb tekintélyre fog szert tenni. A két ország sok példáját adta elhatározottságának, hogy ez a harcot a győzelemig folytatja. Ebben a harcban n magyarok és bolgárok testvérként egységesek maradnak, mert biztosan tudják, hogy közös harcukat a győzelem, fogja követni.

fővárosi diz'íz és revüsztár manias 1 tol a

New-York drilifeen

vendégszerepe!.

Gártfas! F

üiíH1— II S© iyí üt ii<<£«£§ I msbss . ss

mindbe Jonah munkáján könnyít re <■•> ér ilnkt.il öS ss H úgy őzt el ve.

Az Erdélyi Magyar t .azdarvigi Egye- iiht alapitŰKüréd és feladatáról többen I z.óltak a kirrek asztal könil. Megtudtuk ebből a közvetítésből, hogy ur, egyesülőt már alapi,ágának pillanatában azt a célt tiizte maga elé, hogy inogturenU«0 U mezőgazdasági fejlődés lehetőségéi. Az ejgye- niilet az idők folyamán többszöri álí?a:r- veziKeu ment keroKztül ét. & megszállás második évtiaedéke.u vált ipajá nagy Dé- pi megmozdulámuk kenetévé.

nterjujában. hogy Kolozsvár (Srió -1 mér lékben érdeklődik a komoly zene iránt f- mindenben támogatja a r/inház munkáját. \ iiéz I ilmr szerint qz clniuh 22 év alatt csak az arcok változtak meg a kolozsvári közönség köréhen, de a szellem a régi maradt. Ezt nem is lehet csodáiul, meri ennek i izellemnok nem 22 éscs, hanem má-fé!százados múltja van.

A/ cs'.e folyamán két zctic- köz.vciüé i is adori a rádió. Egyiket 11 óru 2ő perces k< z- d< t!i ( a Varga I erenc v. /< t-,-*e akiti. álló !n i- városi-kávé-házból, a marikat pedig a Bagoly* véir él'. ívtuből A lt; \ árcMi kávéliáíban a Fátyobiazz jálszofi. inig i Begolyvarban Ivó* lo/ vár közkedvelt prímása, körösi Diáin* nni/siká’.t, érdél vi nóU-r/erzők müveiből, ■liisorán szer Itek »-/.enklvip isru'rct’rn /■r/.ökiöl származó -zé-kelv népdalok.

Mind a Belvárosi kdvéháaat. mhnl ,i fír solyv árt «snft.lásis megtöllö'-'.' az előkelő közönség, uiiuly sokat és Miv-bín tzpscll a jíi/znak is, ;« elgúnyaencnek is

A Kolozsvári .Aapuak cinci véasv volt. Éjfélt iiluil ur óra. dr Mánl.ssy Jázecf, ,i rádié) Knlc/ várra leküldött benjoHiloja Iiot- k;m moudütia a mikrolonu.v, begy ,,Hölgv'i.n é« uraim, koloztvári kiizvetiléaiink végeiért, fvjvio sziiact után híreket mondunk..-“

A Nemzeti Színház műsora:

1912 február 2'5. Szombat délután fé| |, «íruknr: A élOSUf.V Olt.'ZÁGA. Ifjtr ■ < .1

adn«, .?<‘«yeket u pénztár firm árn».it

i'M.'! fel.riihi 1!M. Szombat est#- Ö ór< l.orif fA (dIGi BABÁT. I'.n.d( Ő I>< mutató Tárarl l’fircfie lc"é|iésévr|. Ik mutató 12 *>,J

lbtnnlii > hely árak

19^2 ujérciij* 1. Va«iriiaf> délután fél ő órakor: A MOSOLY OitSZAGA ÍJÜC.Ó hely. : arak.

1942 március 1. Vasárnap ealo 8 Arakor GYÖHGY BARÁT Táray Ferenc fellépése vi?k Nnjü bépict B, 11. H<;«(1ca belyárak.

1942 máreiits 2. Hétfő ente íj órakor* VH.- LÁM1 ÉNYNÉ1.. A l íz,cm S». rve»et előadása. Rohrcr Károly tanár. fŐtigedca momi bevezető bog/édeit. Jegyeket u pénztár nem árusít

1942 márciub 3. K<dd cuta 9 órakor: SZÖKTLTÉS A SZERÁLYBOL. Operaber- let 1 6. az Btfdiutató beJyárak.

1942. Március 4. Szerda este 8 órakor: ER ZSEBET. Napi bérlet C. 11. azáa.

Március 5. Csütörtök: r-Etc 8 őrekor GYÖRGY BARAT. Napi bérlet A., 12, kif.zo. Társy le.ránc felléptével. Rendes helyárak.

Március 6. Péntek este 6 árakor: BOHÉM- ELÉT. Bérlctr.zünet. Bematató helyárak.

Március 7. Szombat este 8 órakor: fNE- KCS MAPA«. Uorautató bériét 19. szám. v-z mutató helyárak.

.1 MI' YKARERPóTí-ÉKOT l Eli ! ZFTfiSXlA. KELŐN KELI- FÉLTŐNILI NI. Még mindég érkeznek felszí- land ásói; és érdeklődével: u kereskedő' mi Is ipurkamaráké, aziránt, rajion szn- bályszerö-e az, mikor a munkaadó u Lér- fizetésnél csupán azt közti alkalmazotté ■ rul, hogy a folyósító t összegben a L> > pótlékot beszámította. Mini dUáék^s helytől hütlik, ez uz (!jnrás U'r» {dime e o vonatkozó rendeletéi; előirá&Qinah, mert a munkaadó minden cselben kül-- f'*' úgy a bérfizetési jegyzékben, min' az ni halmazat iáit a l való elszámolásban c hér pótlékot külön kimutatni. A fizetés- potiMt a 8300 pengő fizetőit meg nem haladó javadtJnuizá-*u tiizíris- löknél 10 szó: ellj;, az ipart rnunl.-avállalóh és kc- rcs /; t n ö - eged e ft bér pótléka 1941 december elseje t> a ugyancsak . ‘0 százalék.

v sertéssortj: és hulladék

SZŐR LEGMAGASABB ÁRA,. \ hivatn

Ír» lap legutóbbi száma -»érint a közéd !átázüg\'i miniszter u belföldi termeh---.ii nyers serlé?szőr és sörte, valamint a kt— fcsryári hulladékszőr legmagasabb termelői árát a következőkép állapította meg- bőrgyár! és íimáriiz-emi nyers sert éssző r 0.4 5 pengő, a vágóhídi nyer? series szőr 0.35 pengő, kefegyári *ertesp*or, hiiila- dék 0.20, marbaszőrrel vegy e» sertés- sörte, hulladékszőr 0.70, nyírott nyers seri és gerincsörte 4.50, kézzel húzott sertés gerincssörte fi. -, száraz sertés farok szőr 1.20. Nedves állapotban e cikkí-k termelői ára 50 százalékkal alac^O^nabh

BEFEJEZŐDTEK A BORÁSZATI ELŐ ID lSOK. ,-ís 1 par Immár ti dísztér*

miben tartóit borászati előadások végétén, eh. .-ír előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. ami elsősorban Schohz Albin keriileţî szőlészeti és borászati felügyelő érdeme, aki az előadást gyakorlati példákkal- ás bemutatóval még színesebbé telte. Az lAcdsÓ előadáson a hallgatóság kézhezkapta ,,A gyakorlati borgazdaság alapélrei és rendészete" című ismeretterjesztő füzetet. A ki rendeltség felhívja az érdekeltek figyelmét. hogu

minden szülészeti és borászati kérdésben szívesen ad felvilágosit ást. (Kolozsvár,

Bar ha Miklós-utca 13. sz.)

KÖLCSÖNT KAPNAK A SERTÉS- HIZLALÓ KISGAZDÁK. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a vidéki gazda- kamarák kívánságára fel terjesztéssel fordult a földművelésügyi minisztériumhoz és kérte, hogy- a kedvezményes sertés- hizlalásba vonják be a kisgazdákat is. A miniszter úgy határozott, hogy a gazdák külön igénylés alapján sertéshizlalási kölcsönt kaphatnak. Legalább negyven sertés beállítása esetén minden darabra legfeljebb 150 pengő kölcsön folyósítható. A 120 kilós súlyhatár elérése esetén további 50—200 pengő közti kok csont lehet igényelni.

e!6náv- és cimerkutatássa? ne kísérletezzen: forduljon blza- m lommal HANUSZIK ELEMÉR,a Nemesi Album és Erdély nemes esaiida! összeállítója és faldolgozója, nemesség* kutató és geneológiai irodájához Budapest, IV., Váci-utca 43. Esdélyl és székely ft^yekben mtoléviietetíen.