Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

■I m i li a I Klm<» 1 loiti&l :: -qnb. * írül 1 m abolK UU3Î ioAa 1942 He brunt 2, l. A L L ß N Z Ă K ft iris Teleki Pâ! emlékére erűélQi cWMmmmmM rendéinek a iűrarosDan BUDAPEST, fehninr 21. (MOT.) A* Er*, délyi Férfiak Egyesülete nohui elnökének, emlékezetére februártól áprilisig előatlássoro- aatot- rendez az egyesület diszterinéi>en (Bu­dapest, Vili. Rákóczi-ut 2.) és az előadáv'O- roKÁitot néhai Teleki Piri halála éyfordu.yjáci nagy gyás/ünnepséggel fejzzik he. Az első előadás kedden este 7 órakor ,,Erdély hely­zete a Kárpát-medenceiben. Kolonsvú'i l>á tint 'társa'nők megnyit ej a után gróf I AeLi Pál utóda ai műegyetemi tanszéken pomi}' Aladár egyetemi tanár és Fodor pécsi egye­temi tárnái tartanak előadást Erdély geopoli­tikái helyzetéről. Az előadássorozatot minden kedden íoíyta'iják a magyar tudományos c.el kiválóságainak közreműködésével. Későid) »'/t előadások anyagát könyvalakban is kiadják, idegen nyelveken, hogy az ellenünk folyó tu­dományos álarca külföldi propaganda' ellen súlyozzák A közel 20 esztendős legnagyobb erdélyi egyesület előadássorozata igfisn nagj - jelentőségű és méltó módon kívánja 3?o galni a tudós és államférfi Teleki Pál' gróf err.le­két, de egyben Erdély ügyének is jó szolga­latot tesz a baráti államokban terjeszteni ter­vezett kiadványával. £ melyben az előadások anyagát gyűjtik össze. Vitéz iátay Antal m Magyar Távlratí If oda is| elnöke m .gulf öabi k\m iíáxí iseyi dr.E TIOíl irase lód alfiv fos« söd OÓq toy! taía 953 »f§ Ikr .tb ÍR brr Ön to; V3 7.1 3ii ■9 sí «n aa fa BUDAPEST, febra ár 21. (MTI.) A Magyar Távirati* Iroda Rt. nagynevű elnökigazgatója, vitéz leveldi Kozma Miklós elhuny Iával megüresedett elnöki tisztség betöltésére most került sor. Az igazgatóság választása vitéz nárai Náray Antal ny. vezérkari ezredes, a legfőbb honvédelmi tanács volt vezer titkárának személyére eseti, a vállalat szempontjá­ból az; összes illetékes tényezők teljes bi­zalmát birja s akinek feladata a vállalat szellemi irányítása k-z. A rendes óvd közgyűlésen megválasztó! t igazgatóság pénteken tartotta alakuló ülését, ame­lyen az igazgatóság elnökké vitéz narai N-áray Antalt megválasztotta Ügyvezető alelnök dr. Rávet Béla. a MTI felelős szerkesztője változatlanul /.immer t eretic főszerkesztő maradt. A közgyűlés a ré­gieken kiviil uj igazgatósági tagokul meg­választotta dr, leveldi Kozma Sándort, dr. Lázár Andort és Z ínmer Ferencet. A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. alapitója és elnökigazgatója vitéz le­veldi Kozma Miklós elhunytával az el­nöki tisztség ugyancsak most került be­töltésre. A vállalat február 19-i lendes évi közgyűlése v téz nárai Náray Antal ny. vezérkari ezredest, a legfőbb honéi' doimi tanács volt vezértitkárát a? igtz- g; dóság tágjává, az igazgat6 - jg pedig február 29i ülésén elnökévé választotta io g A.- « nők személyének mög * \:c á san.il ug'viu zok a szempon*.«»k írv egye­sültek, mini a Magyar Távirati Irodán és feladata üt is a vállalatok szét Urai irányifása lesz. A Magyar Rádió és Te­lefonhírmondó Rt. vezető igazgatója vál­tozatlanul dr. Frigyesy János maradi. Vitéz nárai Náray .Antal a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rád ó nj el­nöke 1393-ban Opázován, Szerémmegyé* ben született. A pécsi hadapródiskola, majd a Ludovika akadémia növendéke volt és 1914-bén fiatal hadnagyként ke­rült a szerb hadszíntérre, ahol csakha­mar megsebesült. Felgyógvulása után az orosz harctéren szolgált 1917 szeptembe­réig. majd a Ludovika--akadémia tanára lett. Rövid ideig a kassai katonai fő reál­iskola segédtisztjeként működött, a forra­dalmak után pedig i-fiiét elfoglalta ta­nári székét a Ludovika-akadém án. fé­nyes eredménnyel elvégezte a hadiiskolát és 1924-beu századosként került a ve­zérkari testületbe, ahol számos fontos beosztásban működött. 1939-ben a hon­védelmi m niszter szárnysegéd© volt, ké­sőbb egy ideig a honvédelmi min:szíé- rium anyagi csoportfőnökének helyette­se. Erdély felszabadulása idején a bon- védvezérkar főnökének szállásmesterévé nevezték ki. 1940 október ló-én pedig a legfelsőbb honvédelmi tanács vezér titká­rává. Ebben az igen fontos beosztásában vált meg a honvédségtől, hogy elfogadja a Magyar Táv:rati iroda Rt. és a Magyar Télefonhirmondó és Rádió Rt. elnök;, székét. Viléz nárai Náray Ant?l műszaki íudományokkal 1? foglalkozott behatóan, de különösképpen érdekelte a zene. Több országos jeligés pályázaton pályád jat nyert. Igen nénszerüek indulói. Komoly zenével is fogialkoz'k és széles körben találják visszhangra szépirodalmi müvei Számtalan katonai szakmunkát és cikket irt. 'gv többek között Borkő István tár­saságában a Légitámadás c. ismert müvét. * ja. Piti ü€ii mám a iilcícii termelésről ? BUDAPEST, február 21. (MTI.) A kormány rendelkezése szerint az 50 ka­taszteri holdat meg nem haladó szántó­földi művelés alatt áliió ingatlanon gaz­dálkodó köteles huh orica földjét napra­forgóval szegélyezni. Aki szántóföldje 5 százalékán 'főterményként .termel napra­forgói, az nein köteles kukorica! öldjét napraforgóval szegélyezni. Aki tavaly kukoricaföldjét cirokkai vagy kenderrel szegélyezte, idén is szegélyezheti napra­forgó helyett cirokkal vagy kenderrel. Az 50 kataszteri holdnál nagyobb szántó­föld. művelés alatt álló birtokon gazdál­kodó napraforgót vagy olajlent főter­ményként köteles termelni a szántó ot százalékának megfelelő területen. A rici­nus termelésére alkalmas területen 500 ka ászt éri holdnál nagyobb földbirtokon gazdálkodók összes szántóföldjük 2 szá­zalékán fői élményként kőid esek ncir n-ust termelni. Az a gazdálkodó, aki rici- ímstermelésre van kötelezve, szántóföld­jének csak három százalékán köteles napraforgót vagy olajlent termelni. A ta­valy rost-len és rost-kender területeket az idén sem szabad csökkenteni. Ha vala­mely község területe, vagy a község terü­letének egy része napraforgó, vagy rici­nus termesztésére nem alkalmas, az ot­tani gazdák kérhetik felmentésüket. Az 50 kataszteri holdnál nagyobb földbir­tokkal rendelkező gazdák az olajosmag- vak kötelező termeléséről ellenőrző lapot kötelesek vezetni. Az ellenőrzőlapot a termés utolsó részlegének átadása után 15 napon belül köteles a gazda n várme­gyei gazdaság felügyelőségnek ajánlott levélben megküldeni. A kormány az dajostnag termelőknek minden lehető kedvezményt megad. • Napraforgó vetőmagot az 50 katasz­teri hódnál kisebb szántóterülettel ren­delkező gazdák a helybeli leven, eegye* süléitől ingyenesen, a nagyobb ingat­lannal rendelkező gazdák a Fu-turától k öl csőriképpen i gényelhet nek. Olaj'lenmagot ingyenesen igényelhet az, akinek szántóföld művelés alatt áÜó bir­toka száz katasztrális holdnál kisebb. Na­gyobb területén a gazdálkodó az olajlea- vetőmagot rendes áron. felár nélkül kap­ja. Az olajlenmagot az Olajmag Értéke­sítő Központtól (Budapest, V., Akadé­mia-utca 6.) kell igényelni február 27-ig. 300 kilo gramm'/ több ingyen olajlenére tr magot senki sem. kaphat. Ricinusból minden termelő igényelhet ingyen vető­magod A ric'nusmag kiutalása ugyanúgy történik, mint az olajlenmagé. A ricí- nusvetőmag küldeményhez használati utasítást is mellékelnek. A vetőmag- igényléshez csatolni keli a községi elöl­járóság bélyeg- és díjmentes tanusTvá- nyát arról, hogy az igénylő gazdának mekkora a szánlöíerülete. Azok a gaz­dák. akik napraforgót vagy olajlent leg­alább két kataszteri holdon, vagy riei- mist legalább egy kataszteri holdon szer­ződés alapján termelnek, a termeltető vállalattól június Ütői kezdve kataszteri holtanként ŐO pengő kamatmentes terme­lési előleget igényelhetnek. Előleget és olajpogácsát nem igényelhet oz. aki rzérzoiles nékül termel, a szerződéses termelés tehát előnyösebb. A termelési szerződésre jelentkezni, lehet a Pertura minden vidéki megbízottjánál, az Olaj­mag Értékesítő Szövetkezetnél (Budapest, V., Akad éirw3"utca 6.) és minden olyan vállalatnál, amely edd g is kötött ilyen szerződéseket, ígéretével -kévsegftető faJrag^saok állították meg aösd 1% éiat £ui’6pa#sseíte a járókelőket Földrészünket I806*tói fogva a ss&» sasföldi blokád eísáría a tengerentúli terményektől, A kwléa» bösd tudományos társaságok tehát tekintélyes díjakat íóstek isi olyas feltalálók ssároára, akik magából as európai talajból tudk inának éppoly jó vagy lehetőleg még jobb anyagokat ki terme?ah mint aminőket eddig a tengerentúl ssállított. Vén ‘földcéssőidc ezekbe« az esztendőkben újra egyszer ráessisélt a saját «f5» forrásaira; bámulatos találmányok és felfedezések bukkantak fel -akkoriban a blokád vas kényszere akii. így pL akkoribaa táléi* ták fel a répacukrot, amellyel egyszeriben pótolni tudták 4 szinte már megfizethetetlenül magasam tengerentúli rúdcvkíGtU .így alakúk ki Európa festékipara, amelynek termékei messs-i .meghaladták jóságban az addig tengerentúlról szállított festékssy«# 'lkokat. S akkoriban kapott erőre Európa selyemipars fe, Az br. dán az években született meg as úgynevezett •mentális kávé" is. Az a finomiliatú, zamatos, barna its?, amelyet 4> CICHORIUM INTYBUS nevű növény illatos gyökeréből kezd* .fék készíteni. Nem kellett hozzá falragasz és nem kellett jutalom* áijakat sem kitűzni, mert maguktól támadtak ennek a nemes ital-* S*ak rajongó hívei. Az űri renden lévők magából a kávépőrköiés« S>őí tanulták meg, milyen is lehet a jó és gondosan kezek porzsolt .aval íze. Nagyműveltségü kereskedők és technikusok, felelősségük- tudatától hajtva, nekiláttak, hogy a cikória gyökeréből előülít- ,?ató italt minél inkább kifinomíísák és tökéletesítsék, Egy szép napon aztán megszűnt Európa blokádja. De amikor IS28*ban megalakult az a vállalat, mely a -^^íöWflgr-cikóriakávét {yÁrtja, ez a vállalat már jól felhasználhatta mindazokat a javU fásokat és tökéletesítéseket amelyek a blokád évei alatt a küL és belföldön megszülettek. Ş ez a vállalat azóta is «negszakiiáv jfaélkiil, jó és rossz időkben, türelmes, gondos satretsfiel ét cagy szakérteíeavmd munkálkodik azon, hogy est a jóújfa beíföídí kávépőtszert minél ízesebbé tegye, A * Francit ^eikóriakávé ma, az egész világ ssakesriDetei* ttek egybehangzó véleménye szerint, minden tárgyilagos é.< joggal támasztható igénynek tökéletesen megfelel. Örüljünk hát, hogy van iíyea kávépótszerünk. Es örömünk még csak nagyobb lesz, ha arra gondolunk, hogy- az itt termett hazánk földjén s hogy gyártását a magyar iparnak köszönhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom