Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

—

r

£r.i, un y ummmmamm

i*J42 itbtoit 21

VICA ZSlUMDHD (Nagy Bmj éti)

Édes anyanyelvűnk

(megjelent a Déli Hírlap január 15L-I számában)

A Halót íi bcsxtkl komor i ma űs 'iiHidtVyio tulom bt* cátengvuek: „Láttátok íolei'uj, mik vagyunk.“ Műi hangsúllyal és kiejtéssel momluiu, •l<í egyszerre bólém tóiul több mini hétet-A? t;v ina^yaa- szeltem! múltja >v* már a véremben érzőm nyelvünk Ilik totósét. \ al amikor vidamaui be ‘szólgetUwn franci-Ául idegen vidéke k<'ii és hoaajüvot ia ködinyon a beszédembe oäh^zou eary-oury francia ízo va#y kifejezés. A zu bán jotiek a hazai földhöz kötött csendes munka evei. belém nőtt a hegyek kosaoruzta. ráj, szionéit, hangjait, beszédjét mind mélyebben ízleltem magam ban, n testemen végig áramló nyelvnek minden csöppjét külön-küilön is éreztem és értékelni kezdtem. A magyar nyelv édes anyanyelvrmmé vált, amelyet védeni és érte néha harcolni ks kell. Apáczai, Szemei Molnár és a többi Európát járó imagyanok is •?lyenformán lehettek. Európa ébresztette őket magyarságukra. a magyar szellem kincseire és feladataira. Bessenyei Béc.sben ébml rá a magyar nyelv rejtőző szépségei!"**. Kincset, ércet <talkalmazó hegyhez hasonlítja anyanyelvűt, amely még nincsen kibányászva. És mit tehet, virról a hegy, hogy a bányászok lusták, nem keresik meg a benne lévő aranyat?...

Kétszer tanul luk meg az anyanyelvűnket. Először a szülői házban vele kezdünk el járni, a világban tájékozódni, a^fi-ián felnőtt karunkban öntudat osan kezdjük nyelvünk gazdagságát izgoni. A tanulásnak ve gero. mint az éltetnek és a halálnak az emberi porszemnek és a végtelenség titkainak mggisrnerésére sohasem jutunk el itt a földön. A nyelv mégis az anyagtól a szellemiséghez vezet, önálló sajátos világba, amelynek megvannak a maga törv ényei és az ellenük való v€tés torzzá, fiazug*- gá teszi a vflágat, félrevezet és nyomorékká tesz. Aki a nyelve ellen vét, az eltéved a szellemi világban, bénán, vakon botorkál és a "posványba zuhan. Ezért keli a nyelvnek és vele- egy szellemiségnek épségét megvédelmezmink egyre ájult erővel és ma különösen, amikor újra tájékozódni akar a világban az ember, és magának a kisebbségi, Romá niá- ba szakadt magyarnak is, ki az „uj európai rendbe4' való helyét keresi, a nyelv, a történelmi szellemiség titkai felé kell fordulnia, nem pedig idegen eszmeáramlatok után kell futnia, mert akkor csak eltéved. A nyelv tisztasága pedig a gomíaíko- zás tisztaságához vezet, rámutat örök értékeinkre, amelyektől ma sem szakadtunk el.

\ Halotti beszédben a középkori magyar nyelv tömör fenségével az isteni törvényben való megnyugvás és a mélységes um béri alázat szólal raeg. Méltó kezdőt egy európai iro- <'ak/mhoz. amelyet a nyugati keresz- 1enység emelt föl, de amelyet a ke- Jotl komolyság, őszinte egyszerűség *'s a harcra való öntudatos kétség íett időfc'állóvá és fejlődőképessé. A magyar lényeg benne van már a Ha- Urti beszédben és mint ahogy min uen jelentősebb alkotásunkban benne van, habár egyre bővülő, széle- ■ °hb formában. A forrna változik, de a belső lényeg, a szellemiség megmarad. Pedig közben sokat változik a népnek i,s az élete. A hét évszázadban csupán sg. s^odal ómmá nemeşei lit nyelv fejlődését kísérhetjük, de e mögött még távoli évszázadok körzői, hogy többet Hoba-to hajig, ssu- nak cl. Az embernek önmagába én világába kellett tekirj-Uíriie, hogy uz Istenhez, uz örök kával óeág titkaihoz

száll has jou a bűnbánatiján tne.gfü rödvc... Ennek n lelki hamuik és megtisztulásnak emlékéi rulmaem fel ejtheti a nyelv, liu később másfelé torául is fejlődése.

Egy század küzdőim**! után jön Pázmány Péter, hogy a katolikus barokk-kor életérzésével gazdagítsa a magyar nyelv hangszerelését.. Puinpásabba, ragyogóbbik ümieipé- lyetiobbé teszi, hogy a földi dolgok túl az ég felé emelje föl a megalázott embert. De mellette föltűnnek már a nyelv tudós hu várlói, egy G-e- leji Katona, egy ApAcmi, lük a nyelv újítását, öimixtatoö fejlesztését kezdik építeni És Jönnek a XVilfl. század tmgy nyelvűjitói, egy Bessenyei, egy Bárórzi, egy Kazinczy és utánuk a XIX. század írói, kik u nyelvet a maga régi szelleméhez vezetik visz- sza.

Ma ismét a nyelvi erjedés, a lísz- tniád és föifrissülés idejében vagyunk. Do ugyanakkor érezzük a minden oldalról felénk ömlő idegen hatásokat, belénk sajog- a korcs nyelven, a. kevert nyelven való beszéd és tiltakozunk ellene. Látjui a szomszédos nyelvekkel való sűrű érintek zés, a tömeges fordítások, a siető újságíró nyelv veszedelmes Íratásait. Ezen beszélünk rna ismét édes anyanyelvűnkről «íp. próbáljuk meg a enemies gvomláJ'ást, mint elöltünk Kosztolányi, ílaíasz Gyula és még annvian.

dóbe vész a nyelv fejlődése. Az évszázadok folyamán törők, latin, német, szláv és sok más nyelv ajándékaival egyre gazdagodott és változatosabbá lett a nyelvünk. Alaptörvényei, szerkezete 6s szeileanisége mégi» megmaradt, mint uhogy uiegi.'Hrnat és c«r k alakult a nemzet, uiiudy a nyelvet formálta. Ezért idézzük ma iámét a. Halóit! beszédet és utána nyelvünk régi nagy mestereit, kiknek vezetésére ‘ina. ismét szükségünk van.

A nyelv fejlődésének íHmusa változik, néha-néha elcsendesül, máskor neki-nekirugasz.kodik. ilyen lökést adott nyelvünk fejlődésének például a reformáció, «amikor a népi nyelv erői beleszak&dtak az ircakd- rni nyelvbe és egyszerre csokié latos szellemi áradás indult meg. Sri árai Mihály, Bornemissza Péter, Balassa Bálint, Károlyi Gáspár és még any- nyi társuk a hitéért, a megtisztuilás- ért, az isteni kegyelemért küzdő iu?a gyárnak a nyelvét hajlékonyabbá, Rztneseblié. zengőbhé tót.te. Most már egy egész zenekar hangjai zen-dültck i meg a magyar írott nyelvben. A föld i színei, az emberi élet szenvedései,

• háborgó indulatai, hullámzó érzései, i a hit kétségei, a sors és a hivatás, az í isteni küldetés parancsai ekkor ta- j Iáinak igazán magyar nyelven hanVÄRADI NOTESZ

■i nagyváradi kir. ítélőtábla dr Thury Kái- mán nyugtlijbavon-jlá*« következtéket uj elnököt kapott t iler dr. ifold >1 (ínyi Ifiitún fizet négyében, leit meleg ür.nc jiSé'.; keretében il,Tatul; be díszes pozíciójába. Az nj duói: 1884-ben »sütetett, jogi tanulmányainak ié- grzlável a bírósági fisai gáláiba lépett ,1 ti (árháborút végigküzd ötté és kitüntetés kiizijti a V áskororurrendde! is ékeskedik. A bírói pályán egymásután érte el a mae<r sabb fokozatokot, legutóbb a budapesti kir. törvényszéknél mint másodelnök teljers.tett igen felelősségteljes szolgálatot. Ebből a; állásából nevezne ki a Kormányzó Lr Xogyvá- rff.f. városának nagy nyereségére c kir. Ítélő <ábra elnökévé. Dr. Moldovűnyi István a ma’ gyár testedzési sport terén is élteken miikor dést fejteit ki. éppen mostanában közülié a hivatalos lap, hogy a Kormányzó Ur a kul- tu**miais:térium előterjesztésére megengedte.,

; hogy a ÜBTE sportpályájának megszervezése i és létrehozása körül Szerzett érdemeiért dr.

itíoldaványi Is-tvéirinalc Cs elismerése tűdtől * cd essék. Az uj elnök személyében teltét nem- ! csak az igazságszolgáltatás nyc illusztris I erőt. év a váráéi spori Ugye is.

it

!

Budapest székesfőváros tön. ényhaí ósago

Kelet-Magyar ország és Erdély . isszatérésekor fartolt. ünnepi díszközgyűlésén elhatározta, hogy a visszatéri négy törvény ha ’. ósági város: Nagyvárad, Kolozsvár, S.zatrriár és Marosvásárhely részére örömének feléül n városok ci'

: merővel ellátott disz obogót kiiki. Szert.ly Krr j roly, Budapee<t {tolgéírmestere most átiratban j arról értesítette ?*vgytárad városát, hogy est j a lobogót személyeden szeretné átadni. hogy i ezzel is kifejezhess? mély megbecsüléséi és ; Őszinte ragaszkodását Szent László varosat í iránt, A lelkeskensu átiratra már el is ment j dr. Soós (sután polgármester szívélyes vaut- j fizet, melyben értesítette e fővárost, hogy a. j zászló ünnepélyes átadására a teent Lász ó.

1 hetet tartja r- legalkalmasabbnak, amikor is j díszközgyűlés keretében venné át a város az j értékes emléket.

! A bolgár—magvar testvériség jegyében indult meg ez az akció, mely egy bolgár —mc- ‘ gvar est rendezéséi célozza. Áz est határidő• i jót február 28 ra már ki is tűzték és prog- j romján szerepelni fog Dóriin Bonéira jeles 1 bed nur énekesnő ok: nemzeti jelmezben fog

\ I.rodra Bulgária magyar körete és Valet*p

Iván követ végi leiket;. i z esté1 \ en dr. Soós Isit ón polgármester f onja üdvözölni n bolgár rendé gehet, majd helyi művészek fogják szer akt okkal rs zmctzámokltol a műsort teljesebbé tenni.

*

.1 honvédelmi minisztérium t*Ti<iZrtef küldőit a főispánokhoz u: újabb hadi árvák gondozásának módozatairól. A miniszteri clgon- v.olús szerint n városok polgármesterei és a megyék alifipanjai kimutatást káttétének az uj hadiár vükről s a társadalmi szervek bevonásival névsort állítanak össze azokról, akik a nad:árvákat gondozni és támogatni ak<u ják. A gondozás abban áll, hogy lágy örökbe fogadják nz úrváked, vogv j>edig elvállaljál; « gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét es állandó látogatását. A támogatás pedig anyagi támogtúst jelent <tzt mind fizikai. mind jogi személyiségek felajánlhatják egy ragy több árva nevelési költségeinek feddésére.

Ebben. az ügyben a város pol sännest ere meghívta a nószövetségek kép-viselőit tanácskozásra, r.kik örömmel vették a miniszter elgondolását, erről már tudtak is cjy rádiószó- zcti réven. A- ert&keslef t-lhadâroztG, hogy a szükséges összeírást metr fogják ejteni. Érdé- ■ es felszólalása volt Seholts Kféráruik, aki a propaganda szükségességét hangoztatta s as csesz gyermekgondozási probléma megoldását e Puskás tanár-féle szomszédsági rendszerrel kívánta megofdani E rendszer ugyanis román éra aloft arra volt hivatr'f. hogy a ma- p.yarsánot összetartsa 3 minden ilyen tizes vagy tiiiSZcJ szomszédsági körzetnek meg volt *3 maga felelős vezetője. E felszólítás folytán a város vezetősége érintkezésbe jog lépni Puskás Lotos kolozsvári tanárral s megkérdezik módszerének ide alku’más használhatónál ót.

«

Harmincezer cigarettát gyűjtöttek össze « nagyváradi Carmen cipőgyár munkásai « keleti fronton őrt álló magyar honvédek számáré. Aki volt valaha katona, tudja, mit jelent Sokszor egyetlen szál cigaretta is.- felderít a kedélyt, el űzi a gondokat, megrövidíti az egymásba folvó nappalokat és éjszakákat. Egyszerű munkás emberek gyűjtötték ezt a rengeteg dohánynemül, munkások, akik miauktól vontált meg a kis cigaretták percnyi örömeit, h. bben a harmincezer cigarettában 11 gyári 'íny- | *fji lemon tlikt, iinwe' gtagatíási jogi alt a közöss/’gi untai, h'-erl if»z -ohfUirwin l.rdi <■UK 0 r e u magyar fink siámurr,

*

A városháza kik-p jóléti tenor fa1*; ól u ro mán megszállás alatt leh^rűJleit noryjainknuL művészi festményü jpOthéi M"'i a trrorn r*s tuufülási rét in isméi oá luh/i-Ujak Széchenyi. Kossuth, l)*‘ak, Tisza portréi rodieit Ee.remz császár, József császár és le re ne József képet ij helyet kapnak a falakon. Altul érdekes hir• icspi i.ifn iudnh un g ói ról, t aljon a Hab*bur goi. r»cy,érdemlik-», hogy kiped: a haza nagy- I jai mellen aorukozha'sűrűd; Szikszói Sándor meggyőző törtérseinu adatokra támaszkodó lilMkozásitval *2»-mbrn t ed/éty tiir.ia érzelmi momt 'Gumókat hoz föl. Vagyunk még néhait,

I

' tízezren — írja Tabrry (yéza —t akiit tutin voltunk Hab'burg-insádó strUiodi -untai, de nl.ik kikérnénk magunknak az utókortól, hogy;

1 mellünkről '-Azoknak az érméknek « signu- maUnak At moli távét követelje amrdyen fe- ; ienc József arcképé domborodik, vugy an j életből mindörökre a vitrinbe kívánná * c*Qr j patkcrcsTUet. mer Habsburg nn:‘.t;odó v'ajü- j tolla. Ha pedig ezek a nem KgiOifizabh iay tt hí n'.agyovolc nem rőttel ILL ,» Hute*burţii- pet, képtelen vagyok fetfogrd. miért száműz .ön Várad városa két.kiírom tiji lénrdmi r'tn<-l k.'pzév' u Habsburg-fest mányi. Szikszói Snnuor j vifizoutrái' szóiban erélyesen kitár > a mai ma j gyár tör \ ón elv mt állományúid; a magyaros* j trák együttélésre <?'■ az osztrák dinasztiára to- ualk-tzú álláspont ja mellett. Idézi '-zogfü Gyű- lónak: Három Ofimz'dék eonii rw.*yhlefttő*é- ; gö munkáját ér. azzal végzi okfejtését, hogy a Heb burg~képeknek, melyeinek történelmi ér- I tékciésc légül óbb is a tár nem 0 város ügyeit I itetéző ti diiiet t ' i:ácshozún termében, hanem I legjobb esetl en is — «t múzeumban van a helyük. .1 hírlapi vita ezzel lezárult ér most már a közönség I-irúncsian várja, hogy a ráronve i zetö-é’-j. miként fog határozni c vitás Habsburg portréi: elhelyezése ifiül

! .. ... ..*

Kits László, c< 0Ziiáu-. tn< z\-< í Biirgözd köz; -'évbeli ói;?.- tclekkönyrvczctő fiuboS ide?. j i iával az elmúl» nyáron a ráradi elm.ekór- | házba került, hogy itt gyógyulást kapjon Gyógyulása nem sok reménnyel kecsegtetett .s ez annyit a eiheteritelte a beteget, hogy a kór. házboj kihérezhedvén, az Eur úp\szálhiáá bon szobát vett és o‘A öngyilkosságot követett el. Zsebkéseiét felvájita u nyakán és mindkét , karján az ereit. Még óit, mikor a mentők br.

! szállították a kórházba, de vérvesztesége oly súlyos volt, hagy már segíteni nem ladtek rajta. Haláláról értesítették e hozzátartozóit, felesége és tanítónő leánya gondoakotbak «* cl temetés ér ők

___________________________________(B. N J

Wehe»?

'

Ítö*BÍ*S2S9 regényes étele

í Enn’A » £?-zdr*r, TarUlin** könyvnek a ct>e’ i lekméuye iiárom kört ölet fel. A legszűkebb i kör Wilhelm Conrad Röntgen nisgánéieÍÉt mely akkot is érdekei váua, ha nem szólás ’ az emberhóg egyik legnagyoiib jótevőjéről.

I

Hollantíiál)an végzi közepi kóláit, de egjr diákcsiny salait nem kap érettséri bizcmyit- ván^-t. Szerencsére ci zürichi műegyetem nem j ragaszkodik ilvea formaságoícboz. Ront şea ! 21 éve.? korában megkapja gépészmérnöki dip- I lomáját. Feleségül veszi diákköri ezére.ni*:.t e* i dolgczui kezd. Mimién tudomány szép, de { csak egy van, amely a vb ág alapví-iő ép ttok ü- vei-t kutatja: c fizika. A fiatal Röntgen ennek I szenteli életét.

j És most belépünk a másik körbe. Ez ««*

I mondja: Röntgen tudományos pályafutását, tnÎ

1 tatásait, kísérleteit, míg végre fölfedezi a? X- 5 aga rakat, melynek segítségével be lebet látni az «lőszerveseit, a csontok mögé, az anyag I titkaiba Ennek a korszakalkotó felfedezésnek

I

a története olyan, mint az izgalmas detektív regény, melynek jilentősége vüú|7&szóíó. Az X-sug.'rákért milliók&t Ígérnek, de Röntgen I nem is szabadalmaztatia, hamnn cnegajándé* kcz/.a az emberiséget, épp úgy, mint ahogy a Nebel-dijat í? jótékony eé’ra Íerdiíjö,

A harmadik kör még íágaim. Ez felöleli a tudományos felfedezések hőskorát. Röntgen életében (18-15—1923) átalakul a világ. A könyv háttere ez a szédületes változás, melynek során elénk lépnek a tudomány halhalOÖ- lan nagyjai: Darwin. Hackel, He'cnbolz, Maxwell, Morse. Herz, Ohm, Graham, Bell, Edison Koch, Marie Curie. Minden év újabb szenzációs eredményt hozoft. az emberiség sohasem képzeli csodák böBaonélvczőjévé váiiko Ezt az értékes könyvet, mely tanít és szó- ?akoztat, a Renaissance Köoyvkiad«vák®;-it a<Ra ki

n

MfMiSSEÖ,