Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-05 / 3. szám
ä$'*$ t'aznsâr inwiiawjirtiiiriír.iriwriii»i!■ ^jíiiHiTin mn•iKirfuurívM'iiiiwnhf & ft. ft. p* r w it a tt*a*4au dSUS&APEST, január 5. A Kornu árnyáé Uir A3 üjgaz&ágügvniiínszter előterjesztésére Puskás Îeîvâa ár. Csíkszereda» k’r. járásbíróság! a'-- slnoküt a Csíkszeredái kír. járásbíróság elrio kévé, Lebaer Richard dr. kolozsvári k;r já~ cásbirósági a lel nőket a kolozsvári kir. törvényszékhez tanácselnökké., Ászlányi' András •CÎ.ÎN. hídalfisáss kir. jé.rásbirósági © nököt a kr lossvári k'r. járásbírósághoz alelnókké. Mátís •Uhorí dr. székely udvarhelyi kir. törvényszéki bírót a székelyndvarhelyi kir. törvényszékbe* tanácselnökké, jRochlitz Dezső dr. ügyészségi elnöki ciimne! felruházott zilahi ügyészt, a zilahi kir. ügyészség elnökévé. Fandary János dr. ktr. járásbíróság! titkárt a sepsiszentgyörgyi kir. járásbírósághoz járásbíróvá, Hamli Elemér dr. marosvásárhelyi kir. törvényszéki bíró; s ko oz6vári, Michaiovi'tz István dr. fehértemplomi kir. járási» rósági ny. jegyzőt a bánffyhnnyadi, kir. járásbírósághoz iáráshlrókká. Ferencz Balázs dr. t-zékelyudvarhelyi ügyvéde? a nagybányai, Pospis'3 Rudolf dr. budapesti ügyvédet a bethleni járás- bírósághoz júrásbirakká nevezte ki. A Kormányzó Ur az iga£»ágügymimsz;er előterjesztésére Gönezy Sándor szatmárnémeti, Hügel Ödön marosvásárhe yj k'r. járásbiró- sági teiekkönyvezetőkuek a Vili. fiz, osztály jellegét, Fornszek Jolán kolozsvári, Farkas Regina magyarláposi kir. járás-bírósági. Hat- falu dy Jánosné sz-i ágysomlyói kir. járásbíróság', Fehér Júlia kolozsvári kir. törvényszéki, <kv. Derzsi Károlyné marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblái iroda tiszteknek a® irodafőtiszti rimet éa jelleget adományozta. A hiveta os lap vasárnapi szám.-, a feut’e" sen kivid közli még az igazságügyminiszter által fcgnnatositott kinevezések esész sorát. A Kaláka Könyv éa Lapkiadó Vállalat & következő helyre gazivó nyi stkozat közlését kérte; Az ..Ellenzék“ 1941 december 9 j szármának 5, és 6. oldalán „b. gy,*' aláírással s következő circii cikk jelent még: Könyvkiír iásunk tévelygése-. A „Székelyföld írásban és képben“. Minthogy ebben a cikkben több. a valóságnak meg nein felelő tényt közölnek, a sajtótörvény 20. § a alapján tisztelettel kérem, hogy S3 ,.E Jenzék1’ legközelebb megjelenő számában ugyanazon a helyen és ugyanazon nyomással, o következő helyreigazító nyilatkozatot közzétenni szíveskedjék; 1. Valótlan az, hogy a „Székelyfö d 'íásban 33 képben“ című mii könyvkiadásunk tévelygésé, ellenben igaz az, hogy g könyv kiadója 3 legnagyobb gondoosággal járt e1 a szerzők megválasztásában és a ntii kiállításában. 2. Valótlan az, hogy a könyv a lege eniibh földrajzi ismeretek híjával készült, ellenben ?grss az, hogy azt szakírók saját kutatásaik és a rende- kezesre álló legkiválóbb forrásának ák alapján ál! totlák össze. 3. Valótlan az, hogy példátlan visszaélés történt Orbán Ba ázs nevével, ellenben igaz ás, hogy a könyv Orbán Balázs nyohídokain haladva, gok helyen szószerint is idézve Orbán Balázs müvét, is ja le a Székelyföld tájait és községeit. •4. Valót-an as. hogy a. könyv s Maros völgyébe teszi az lídvarhelytae.gyei községek ^lágyrészét, ellenben igaz az, hogy a mü egyik szerzője a Maros és mellékfolyóinak környékét „Maros v'dékánok“ nevezi, ami tudorná*1 ■ ayosan elfogadott és más szakíró által is használt, közismert kifejezés. 5. Valótlan az, hogy a könyv geográfusai ,aem tudják a ezoyátai Medve-tó nevét, ellenben jgaz az. hegy a mii 105. oldalán rés/o- tes leírás van a Medve-tó felfedezéséről és vize melegségének vizsgálatáról. 6. Valót an az. hogy a könyvben bűnös tévedések vannak a nemzetiségi kérdésben, ellenben igaz az, hogy. a könyv községi adattá- iában közdt az 19l0-es népszámlálás pontos adatait nemzetiségi és vallási megoszlás szerint. 7. Va'ótlan az, hogy £ könyv következetesen és rendszeresen beszél elszékelyesedett oláhokról, ellenben igaz az, hogy néhány község adaiai között megemlít betelepített és eh -zékeiyesedetí oláhokat, mindenütt Orbán Balázsi „A Székelyföld leírása“ cimü kiváló müve a apján. 8. Valótlan tehát az is, hogy lorgáék után szajkómódra és ostobán használja a könyv ezt a k fejesést, ellenben igaz az, hogy a könyv szerzői nemzetiségi szempontból íigyeSembé sem vettek román forrásmunkákat. 9. Valótlan az, hogy az „adatgyűjtés“ a ssendőrségea végződött, e'lsnbeu igaz a a, hogy a hatóságok nem indítottak eljárást az ügynökök ellen és valamennyien Lefejezték üzleti tevékenységüket. 10. Valótlan az. hogy erkölcsi és nemzeti kötelesség a „Székelyföld írásban és képben3 cimü könyvnek a forgalomból való kivonása, ellenbe® 'gaz az, hogy a mü talárok levéltárosok ős szakírók nemzeti szebensü menI KOLOZSVÁR, január 5. (Az l'Mvnzék I munkatársától.) A kultuszkormá-nyzat a vis/- j esaiért nyolc megye számára külön — köz- 1 vétlenül a minisztériumitól függő — Erdélyi í Népművelési Bizottságot ál itoit fel a Cson- I ka-Magyarországon kerek 20 esztendővel esr ; előtt, 1922-Jjen megindult iskoiánkivüü nép- I művelés nemzelép tő működésének kitérjesz- j lésére. A kolozsvári központtá' létesített h&" j rom tagú bizottság tagjai: Kelemen Iß'jos !«r j véltári főigazgató, Domokos Pál Péter iiceu" : mi igazgató és Doéay Lóránt szobiekdobokai í tanfelügyelő. Mind a hármam meres ku-turte- í nyézői nemzeti művelődésünknek. E központi bizottság irányítása alatt aiin- : demk megyében külön megyei bizottság mű” I ködik, egy-egy „népművelési íilkár“ vezeti- ; eével. Ezenkívül Kolozsvár é3 Marosvásárhe y városoknak — at megyeitől függetlenül «— . önálló Népművelési Bizottsága van. . A kolozsvári Népművelési Bizottság elnök- ! lisztét Keledy Tibot dr. polgármester tótibe, I ügyvezető-elnöke Kiss Károly tanügyi főtanácsos, vezető tanfelügyelő, titkára pedig a ■ képzőművészét működésével is jó nevet szer* ' sett Kovácsy Pál isko aigazgató tölti be. Az erdélyi közönség meleg szeretettel fogadta az elmúlt évtizedek kényszer« mulasztásainak pótlására hivató»í bizottság munkáját. A megalaku'ás rövid kél hónapja alatt . és a -‘tényleges működés megkezdésének néhány hete óta a népesség minden rétege: ipa- ró«, gazda egyaránt látja az iskoiánkivüü népművelés szükségességét, j Miként a vidéken. így vau ez városainkban, \ így Kolozsváron is. ■ Mi pern szemléítetőbb bi* ' zcxnyitékn- annak,, mint az a kis ad a i szerit «ti* ■ Ezefog’alás. amelyet, a bizottság működésének karácsonyig terjedő első szakaszával nyer. tünk. A város különböző részein <egyidejűleg 12 mp§én®k snmnkmié^sm Ssmaxém&S £L#fif?fgpáté je/ftiilflgl életéről i népiskolában, megkezdett eloadássiirosatokat 1941 december 3 és i9-e között összesen 4889. tehát majdnem ötezer látogató kereste jeL Első he yen îs Pap-utcai áll. népiskola ver zet Î017 látogatójával. Az írisz-telepi (Rsa* kay Lea-util népiskola ugyancsak félezernél több, 582 látogatói je enl. Nem 's akad egyetlen előadási központ sem, mely 2(Mknál ke- veaebb látogatót mutathatna IN. A „Hadban álló Magyarország4' című katonai sorozatnak ugyancsak szépszámú kü- síönsége volt. 789 szenté y veit részt a kiváló képzettségű vezérkari tisztek ez előadássorozatán, ahol különösen Almaty Béta \k. őrnagy Kásás Andor és Szent-Miklóssy Js*ván vk. századosuk előadásai ragadták magukkal a bal'- getóságoí. Hasonló sikert ért el * magyar családok egészségét szolgáló orvosi előadássorozat. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a népimüve’és mellőzhetetlen eszközeként megindított anaîfabcta-l*mfoîyamo>k és a vasárnap délutáni szórakoztató előadások eredményéről sem. H szén a cél mindenütt ugyanaz: a magyar nemzeti érzés fejlesztése, hogy bárki otthonra találjon a szabad hazában. A Népművelési Bizottság e munkájába kezdettől fogva belekapcsolódlak .«a különböző nőegylrtek, utóbb a Baross Szövetség éa -a Nemzeti Munkaközpoot is. Ma már a hóstáti kisgazdák kérik, hogy az EMGE védnöksége alant gazdasági tanfolyamokat nyissanak számukra. Az iparosság VEzorit ,,szépmilyes“ képzőtanfolyamokat kap mesterségbeli töké* letesbedésére. Sőt. még a börtönök elhagyott lakóira as gondot visel- a népművelés helyi bizottsága. „Börtönmissziót“ indii a rabok erkölcsi, ér zületéért, .hogy kiszabadulásukkor megleljék helyüket a. társad® ombau. vw.jgsiag%.-wga A gajtőtörvény rendelkezés« «rteSmeb’en î£jyt adunk a helyreigazító nyilatkozatnak, iseonbm a „Kaláka“ kladóválla’at által ínkri" vm&h ájJiilsjyliBjkítf ţiarâbbiTîi m focstRíiartjfiko Luig' Barzini, Mussolini lapjának, a PopoJo d'Italiáuak kiküldött munkatársa igen érdekes cikkei Irt lapja egvik 'leg- aitóbbi számában Leningrad haídokftőxa címmel! A cikk egyes részletei magyar fordításban a következők;. „Végtelen csönd és elhagyatoílság terül el a vo]t Szentpétervár környék! rom- badöutött, egykori cári falvakon e leírhatatlan nyomorúság érzését kelti a szemlélőben. Távoli erdők meztelen gadyu fái dideregnek ez irtózatos orosz télben Furcsa, de ez az orosz tél égy régi orosz nyarat juttat eszembe. Ebben a régi nyárban csupa kert volt errefelé, ahol minden megváltozott, még a helyiségek nevei A: Zareoie belő; Djetakojévé változott, Pa&° loskbol Sluzk lett. G<Ucina pedig Kras- nogwardeisk ma.  mélységes, szinte arkiikus csöndet most kettévágja a gépfegyverek kattogása. Háború van, Leningrad előtt vagyunk ...' =s Leningrad. Mi történik, a városban © pillanatban? Hároüim llió ember lakik az ostromlott városban, a korülkeriteH Leningrad- ban. Hárommillió embér ivóvíz, villa- snosvilágiíás, éíelmiszermánpóflás nélkül, mínusz Iruszfokos hidegben. Milyen gzör- nyü jelenetek játszódhatnak le a régi orosz fővárosban, amelyből bolsevik! emherhangyák kaszárnyája lett. Leningrad helyzete reménytelen, Ezt bizonyítják az oroszok kétségbeesett kitörési kísérletei. Éhség, hideg és járványok színhelye a város. A napi maximálás kenyéradag, amelyet a katonák kapnak, 120 gramra csökkent. A lakosok egyrésze — a munkások — nap" hetven gram kenyere? kap. A többiek nem kapnak semmit. Minden más élelmiszer annyira kifogvótt, hogy a lakosság kizárólag sózott halon él. Nincs menekvés. De a bolsevik! vezetők nem törődnek a néppel. Hiszen a nép éhezésére és nyomorúságára építették fel h alarmokat. Az emberi életnek értéké zéróval egvenlő. Millió és millió embert gondolkodás nélkül ' küldenek a halálba ezek a szovjetvezetők, úgy. mintha vizet öntenének egy tűzvész fölé. M t törődnek ők az ostromlott város lakóinak borzalmas helyzetevéi? K'szimitot- ták, hogy ezen a háborús télen mintegy harmincmillió szovjetorosz fog ébeobalm m é.tiásí Á szovjet hadvezetőségnélc egyetlen célja, hogy Leningrad ui né] tovább ©i- lénáilljon a szorító német vasgyürü»ek. Mit bánják ők a világváros lakosságán, az éhséget, a betegségeket, amelyek megtizedelik őket. Azonban mo-st már az a pillanat közeledik, amikor a ka'onáknak sem lesz kenyerük. Hogy ez a pillanat síikor következik ed, nem lehet még tudni. De jön feitariózhatatlanul és bíztosaB as éhség rémével fenyegetve, A vörös Leningrad agonizál.. „ Haldoklik a millióé város a végtelen hó és jég birodalmában. Á hős német és finn szövetségesek ellen tehetetlenek. Kirohanásokkal, ellentámadásokkal prö- I bálnak védekezni az elkerülhetetlen katasztrófa edlen. Az az általános védemény, hogv ezek a csatározások mindössze arra j valók, hogy lelket öntsenek a katonákba g elhitessék velük a védekezés Íehéíő«é- gét. Áz orosz katonaság azonban fáradt, lassú és tehete’len. őriás vérveszteségekkel vorml v'ssza s a legjobb katonák már halottak Nincs remény számukra. Néhány hete az oroszok rendkívül takarékoskodnak. Muníciójuk is egyre fogy. Leningrad utánpótlási vonalai mind német kézen vaunak. Minden után»ófíási forrás megszűnt a boísevikielc számára g az 'pari központoka8 régen tönkretették faár a német Stukák, Egyik ilyen helyiség neve Kolpfnn, amely ma itsem egyéb halott kisváro«nál. Nemrég hatalmas fegvvergyár állott itt. amely a tervek szerint az Îd42-es évben készítette volna el izzókat a feg%'vereket, amelvel-kel a bolsevikiek te akarták rohanni Európát, amelvet valóban az utolsó órában 2nee- te^tek meg. És Leningrad, a volt cári Oroszország, roraant'kiM Srentnétervária ott áll télben bárommíMió páriával falai között m varia végzetét, amely halálos biztonsággal bekövetkezik. (—) TjT A ? < Ţ TŐT? TE A ^l'KO« FEY KT^T FáNY. T»°zenkétévés kisVánv bsl- esetéhez b'vtálr ki vasárnan délután a mentőket a Király-utcába A gvcrmekleányka. Farkas Roz,áHa K«rálv-utca 28; «zám a'att lévő lakásuk közelében « síkos járdán cdvan gaerencsétlenü! eseU le, hogy ke^ját törte 8 a.zon klvü1 orresnnttörést szenvedett és a fején í? megsebesült.  mentőorvosek az első begélynynitás utas« beszállították » Sdm!kára. Állapota auívos. A TiiraS iw»jtár#í xz&vetfrc% vikvrz-i defer ec ©ni kp ve t tá b or ov á n ke ví-s rró dós fással újraválasztottak ■?% erz/i- g&s- w/Mteéigel. Ay ifjúság kéretette- még akkor is egyetemes magyar {»•<.;., j ha. hiányérzetek kcj íekntkydk; tehát ez m esemény &&ni leket kizáró I lago-3 bMiig've a? ország egyik ifjúság" szervezetének, A 5>ze Heine ben i ftát-3.! sajtó leplezetlen aggotialomm^f kisérts a táborba szálló ifjúságot. A | Magyar IJ1 azt írja, hogy a? Ifjusőy I ä nemzet kiinerííhetetlen tí».ríalék:a; az fjósáéi mozgalomnak tehát ké -• nyes kettős méri éke legyen a kivá fasz tás ham t a különb és a magyar: senki ne használhassa politikai ugró' deszkának mások jóhiszemű munkáját, ne nytijéfc szólamokká a kö össég ! eszményeit. A Szöged Mid i belső megújhodás akadályát abban keresíi hogy a tagsági korhatár nincs meg' állapítva ebben az ifjúsági egyesük?- (ben. Végül u F atalok állási foglal & debreceni táborozáson történtekkel szemben. Az események fontossági abból is kiviláglik, hogy két népi magyar ’ró.: Kedclányi Janes és Pálőczh Horváth í.ajos, a választás után lemondott a szövetségben betöltődi 15 s z telet bei i s zer e pér ö I. A bajtársi egyesületek &z ellen for ^ rád almi időkben keletkeztek, akkor telítődtek magyar hivatássa!. Később a v'ssz&haíás hullámverése kissé elpatkolta az élet küszöbért áiíó magyar ifjúságot a mélymagyar utak kérésé- I sétöí, s ezért Roboz Zoltán csoportm már tiz évve! ezelőtt mozgalmat Indított az átszervezésre. Később & minő® ségi elvet szolgáló Turul Akadémia terve még's a felszín alá szorult, mert szervezett ellenállásba ütközött. Á békéscsaí>ai követtáborozás 1939-berc fco«vetítő megoldást hozott: a vezető Iréteg hegyet engedett & népi szellemű fiatalság munkájának. Fitos Víímos és munkatársai, élükön Kovach Als*- dárral és Gombos Gyulával, megny %- hatták ä Tuns!«vár kapuit a népi gondolat képviselői előtt, Kodoiáoyé János, Sinks István, Nemet László, Veres Péter, Erdélyi József, Szabó Lör ne és Komjáthy Aladár vállalták ú.z útmutató szerepét & magyar utakat kereső fiatalság körében, De ézzeí párhuzamosan a régi felfogás is makacsul tartotta magát, A Fitos-csoport rövid három esztendő alatt nyolcvannégy irodaim! és zenei estet rendezel t az ország különböző vidékein, a minőség? magyarság szolgáié*- iában, A másik csoport ezalatt s fo- megszervezésre ford toxt& & hang-- súlyt, s ezen a réven bele-fceíekapotf a napi politikai élet szövevényébe, A Turul-szellem kettőssége három évig dúlt. Áz ifjúság komolyabb ré s-ze nseg akarta tartani a Turult (ifjúsági szervezetnék, a főiskolás if- juság szellemi éíetíerének, távol s. naps pol it ka zajlásától. A debreceni követtáborozás isméi egy sikrs váltotta a szövetség szellemi életét, de =“• sajnos — ez a fordulat nem a régi gondolái korszerű és egészséges Irányában történt. F fos Vilmos szelleme csoportja, amely a harminc éven alti® fiák szóhozjutásáért, a Turul feifrls* sülé sóért, lét jogosultságának kemény munkában vafő biztosításáért har colt. törekvéseivel; együtt s másod*! (Vonalba szorult, Kolozsvár és Szeged egyetemi :#ju- aága már tetteikkel ts az összefogás útjára lépett. Ez a fiatalság —- éppen a Turul komoly töredéke =-= nem hallgatja el igényelt saját vezetőre* legeivel szemben. Ez a fatal magva- nemzedék éberen őrködik érdeket fölött: nem enged! meg, hogy hivatásti*«. dalia! vállalt munkájukat egyéni törekvések tologatására használják fel s egyetemes magyar je'legü mo'gfiímu- jkaé pártpolitika' célok szolgálatába állítsák. A kolozsvári tudománvegvi- fém ’f.ítisáo'a előre »őtta a i'®cyed-A^*et s azért egységes szervezetben töm-J^ rülí. Dv? most már komoly jeíek jutják, hogy az ifjúság srány tásr másutt is rövidesen a legilletékesefeb kezekbe kerül; a fiatalokéba. Szelemet; poiiiiksi ezatirss Szép küzéÍef Makkal Jánosnak, a fiatal Qagytebetütt,»' politikusnak és publicistának uj müve éret? és fölényes szat'rák sorozata s politikai éle visszásságairól és egy-egy fricskát megérd ein; l típusáról. Ára főzve 6.—. kötve 8.— peace as t ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁÉ O: Ko'ozsvár, Mátyás kiiálytér 9. Vidékre u.ío véltél is azonnal szállítjuk. Kéri**! karácicn<- saagy képss árjegyz-éküsik®!:. Helyreíiíazit&s iícicr cmftcr láfdüatta a holoisvári ISKOtóMíiVSl! Ifipülwcicsi illiÜ'Mf «fflsfi Imi fifiatfássorAzaialf IgMsigüp! Maevszfesek irtiélfiMB i debreceni tábora lás
