Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-10 / 7. szám

GKtTEnZÜXl

t'*42 léouir te

^ rt

•Jo. « u.i népmoséK

v ».I l,i*f i»■-1\• »« >, hetrtilétor .rágni; is tu !)■;*. ,/ upívcnciju- töngörün I. tul, óyr.<

• •j -i lejt oinil e» w loi'i Kálin). \ • <f v«*t*uf-!i>> !>»- i-uj; mulé|tl>ÍK vöt, iwijşy unnak «u»hu.i M.;, * .udf gU.je is. voj. Annak .-^yvn

•■ii-'... > >.-i'jj» vöt i'vk, ln Hóxödön u'-o/.iK;

.“S ', li;1! V et uiougiii u veudóg ii* a hiány« i*ak: {(Lm, ifi váddal kelte. clruönynuk u

bálba, te 'ühon uurw.ic, hőn-.<.•* <>st<*>

vüiués.*.- te.

\ léjáuv i.tthi.u m.:r.<U, hú éecür haji-;, udvaron valami besxéd van. Kinéz ar uh lakon hát tiieukrt rtblö ott :u udvaron vau. ' Timik». rabló l.émöut, kértek mugokuak V-among) a a lóján; ideiül nincsen, vár- irtnak, húszak u pincéből föl. A léjún vötte a kancsóf, viitte a vidrüt. Kost raoanvon le a ipiurébr, vigröa bort. Kapta a fítjstét mágá- bor, ehuönt bé a júncébr, a pinceajtóc kelőről bérárts. t tóira jók mind várják. ho*r suöunyön, v-'®yc a bort. nero monyon. Aüt uioiiyya éggr tolvaj köröttük, Iinj/v ;,j meg. <*^s»nougya. un? n>ui..yá főhoxom£lrnöuyöu a t«jvaj - küinosüli n pinceajtói F hat neu» uyiJik ki a pince ajtó. Vöt n pincén j

• ger ablak, pond ója 4 tolvaj, bébtivik a* ab* lakon. \ ‘.’éjit mikor bedugta, hogy bujék be, a léjáu levágta a nyakát fej« ével. behúzta a p^uc- be Aá»j; a tizenéggy. hogy :aár mony f- nyeoek bt De nem mönuek bél Ászt j-uo.*.* j •>ya a t!/ec;éggy körül éggyifc: aj met;, f-e c_in* I *;yű -őhozoin!

Iáimon vön ay i *e, kerüli a pir«vt, yendó

k>vbe imit u tol»-,;, .1 lóra után ... A tol

' rfjutk rőt v;ny kioaikutyáia h uitiut ' tile a ! nt> a A vfeudégLwmeA n léjáitya é-H/revöH* bojjy 4 tolvaj wüoyön uiUinu, vót 32 m meloti ÓRfc> nagy udvar. la. A léjáu kapta mii,".át <« brlrbutt abba a* ud\ ;*.i fúl te. Bejélm tt az ml »afciáhn, hűt „■ tolvaj miiuyiin cl :i fa mellett. A kierikutyu ‘ érit ui ke' te 3 fai. Kerülte a iát. névöM a ta udváltn. Tolvaj kapta muftit - kárpyáva] íőrsapntt .* Iának .*,7 odvába. Amin íőrsdpolt a féoaii a* «dvába a bárgyú • v»1, a iéiiiuciak ópjiou .< táipáim döfte IkÍó ;r kardot. Mik j kihúzta a kard»*, 3 léjáu az ujjúval u,T> biulugta a hlsRt, hogy ri*öpp

vér re fojt kiblaűüe. Jól van, bat ţ,obib»Uiv, luxyy ha >tf \(ms, auusk véröiai kéne, de urm véröa. Fogta n LictsLkuCyűt. lrvápta ,i nyíkár 0 kicaikuiyáacdr.. Kapta ni.-i^út •>. el- mönt vissza.

Akkor a fcjóméi» kkhiitt a fa udvából m »ivegindult. Flmöut haiza ■j.t, ápjiUtoz. Moug'yi apja n fclesóyin: k; nétené, usnnougyru a léjúiivunk J.-3V..» jört. Mm/u en, aozmougya, de nézze iu•■»••, nsaiuoi. ,ya, hegy vau 11 lólmm Aiut...«sa a lal-.lt, J.ít a kardunk r. hej* jól Iti'cott u lábán. í.etesrurvg. Aíat mongya a/, apjának: no lásva-ó. ennék tizenéjz^v rablót wie Ültem, annak u bá:tya vitt e) in vöm öt tér

irréftiirL.. V'<ládéghe óggyb m il'»»:: jót! ólai l'üaiidre, e»öiuliicv|».öt .*t jtui. A e-önderók beállottal. !'|p.’.v ejolubf. .• m nyúl a seiidéglős elbutatta

llút ceciii Hl ón; ón a ve^oá ó.h.. i.u, óin/

t HMuerte jól, bupy a vajé. Aoi.út, »>. -luongya,

a léjóinu/ik h°ífv v?n? Nagyon jól *»:. aó/.mmigyii. An»«minai dojţm'nnl. oítb/i.j, an- mengya. F.gybe ültetik a. telinél i. ■ No, tevsék ülni a. 'f.. ni - ne/ ime.;;ya fíeybi oki'.talhoz ültetik, ó./.iá, •.•.ok >1. * /‘.«Ipái. Ak ; or .> \ .ml.- i t íi |t«>t tucgUopy.'iH" a. inéi. be a léjaoya vét, ;; léjáftya kiál ott . • ve,Lóból. A tolvaj úgy megjedött, aid;a i. bejbe 1. ifehé rodóti ar u totálniJ Ahajt a vendéglős rney koppineía a másik ii/.obaajtót, o « HtJlirük kiléptek, ormát, oi>ha a bejbe » rablót lefogta L. Ászt monnyá u cH>«diir: há M«úr iáé«'»*' najunk eve1? A«at u»i>r»gyü a vendéglősnek a lójánya: eve) egyebet aóiumit , u*. aiexumn^y« ti/«uéggy hittyănak «< nyák a ér; vártáin le, e»Tt is fogjak i.m-í; S töjyék 0 íaVUgóiJ uyá kát, hojcj en vâţ,jani le. Aha;- - .épej, ujcjfng ták r. réjstöttcA; « farúróra a nyúkót s r léián levágta a nyakút. Akkor r. «eudéglSs Irtpta wíftíl 5 ©’temettél 1« rendőrin, min vejit.

Jól van» tót-amt a/ iidn, msgiut Ftöződün lórléut i’ggy bál. Akkor eljolí ,, ié/rn» égyr dűl j bálba. Á'W»p* élvedül a léjáu a búiba, esszv.kapotl ógyv ü:?,;«« le-gánoTsó. A legény hazaki értő. peuy oda kezcíilt jírni biVua a

' faluba. Éeeiir Ofcz'.áa odakerült ar. {idő a Ív ßi'-uy elvolt«* fc őségnek, rsináfaL «'..^/ lakó* dalmot v rnég élnek* lu meg :irm l ót. ’■.

: Wi rri .Un >íá:-r: J£r,af. t'6 é-W. , >

H bábom ellenére Is napi lendftlefie! épöl a budapesti árpdd- hid, a főváros i«s«apfobb Mdla

A vendéglős lejanya

(öözötíi György gyűjtése)

;*a magába, a.cm aü ablakon Lébuvik. 'Kikor i> feiit 1>. ciufuta vöna. bosj bujon bé, levágta »» nyakát a lepi;, a bébuzlv a pinié-ie. Vddíiu ' .'.ei/éf.gynek a nyák át mm l-wá? l é ■ .űrt? a pü.eéhe, A *-iz< nketiedik künn mii' ráki. a: i- _ fejit du^ta b«K hogy h«jn.*j bé t. pine. be a. shlabou, de már a ifjún annyira ujfg *. i-t ijedve, hogy eszin küjjel \ ót a lóján. Iie-^i.avágott a fejérével abez is. de nem “u- álfa jói el. \ visszakapta re eejit. tie?okét lő .»neg \*ót kötve, elódta, 3 elfutott vóib*.

iXcbát au-Tiap a veadcgiöt möfiyö;: ha-.-.i a ».«*!b«SI, fele-.éj'o.stíil. Mikor mönyiie hnzs., h.á‘ nr ajtók végrouvitva vadnak, 0 léjúa utneT .iuhsilt. Ktjáecvü n léjányát: merre vc-zy* M; kiíúccás a léjáa: 1 pincébe! í gylve Tuiiuyör. a vondc^íéis: uó: a>smon2.ya, nvir.sd k.i az ajtót. íviayiccAu az ajtiít, hát mát lát a veudéglS.», arsi»*-5»y rahi«> urog: mi ülve 2 pi s« é0r, ;< ló jánya férdig vérbe. Jól van. égayhe a vendé--» iő_- a íizenégsy rablót »-temette**/’., elifna \ <'i s tizenéggy rablót.

lui-mtU Ut iidó, éocür ' <>7 nagv űrien: bőr cilamönyÖií lóbálon. A jé. j ja magi: - v a déglösi.eL., ő monyon 2 léjányúUn* v?TÍtiba. Jól wn, a vendéglős jól fogatta, nita vizi- tá>t. Akkor ott vöt éggy darab ég, akkor fölü't a ióra s elmöut. Més este megint <>dosn;öot ,'óhátGrj,. akkor kérte a vendéglcsneíc a lója ív át mágánal; feleségnek. Ászt moi:gya a vendéglős, hogy én oda i.~ úthátnúiu, aszmon- Tva, de niueten felkészítve. A.-t moigya a '<"idf.gl0sr.ek, boxy ickoin a cm is ke l.

• bctcsgya. csak aiui rajta ' an, aval jiînri, «... >- iuongjrfi, otthon e ég van. Jól vám a vendéglő, oda ii égérie neki feb^égnek a léjáayit. He." odaégérle a vendéglő» feledésnek a léjóaysi, I spía magút t, ü t lóra s ebnönt haza.

Más estére koe.dval mönt cd a. Tói vau, a vantk-^lőc odgtta a lciányá* neki fel'-ségnej-, C-iaá-tak cgjfy lako.ldbtsot» mii-nap ro'ggeiig *xkadakiiGz;ak. Xíá.snap röggel ruegi íd.itak a MÖtiyasszonp.a] haza Míko mcináögálxjek liaza* tKIé, hát as»at mougyo a feleségicek: te fék • '--••g. eggy szikrát né:.i a fejembe, a/zmo-ugyí., neki. A feleseginek töt-fte a fejit 22 ölibe, 1 í'r.lesége cmin nézni Lefedő ti a fejtbe, Iiá meglátta* a nyaka csigája d vecv vágva. As.7.: mongya nek?; sziivemnek -.zercti/rfc, e miféle? A lat mongy n a feleséginc-k: ne beszél éggyet aszmongya, nie Pc jól tudod, i miféle. Ti- •enéggy tár»M&ot megölted, a^ziaungca, tv /eáketjedik én votam» arziruxagya, de ruár ’GöSi jchejt va^7< te

Elviszi haza. Otthon .úg-gy öreganiiya vót neki, m'ko hsaaérkőznek, há oszt mongva az •■anya; hú borod-c. fiiam, awmongya. a büdös íiitvúrjt? Én ’gön anyám, aszmomgya itt v«n. BémoEuek a házba. Házb--» vót a katlanba

• ggy nagy üst. Ászt mongya zz nvn neki: no te, itt vau két vidör. cr/zt *’_• üstöt hord teli vízzel. Mikor eszi az üstöt iclihortad vízkű;, «•-'máj jó tüzet a!úja. Ebbe fogo! te megfőni.

* menyecske kapta a két vidreit. keszíe hordani a v'zel. De v&lahánszor víz»?; vitt, coin" Ionkor eggy darab gunyájái ott halta a kút oiCÍ’eivt. Mikor éppen 5 kisebbik vizei akarta :nni. akkor a két vidröt kapta. Le lévet ötté

kulfca. z\ve« kapta magát z mc®uíamodoi'

' azafelé. Az ura min várje . a vízzel, bogi7 inőcnyoi) a vízzel, hát nem monyon a vízzel. Egybe fut az ura a kuí mellé, hát a gúnyája ®ít s kút mellett van. Monyon ví&v.-. , hol van fi jam a büdös hitván? A biztosan, aíz- '•az asz ánnyáho*. -Ászt mougya az cunys: hú mongya. ijelószökött a kútba, aazmongva. —-Á nem szökött a kútba, aszinongva, biztcsov. meg ógoit, aszmoBgya mönyön. harafelé- mos:.

{ Kz Ellenz ék budspeclí tudó itójátó'.i A íóváros ó i.nofcyobb ,V 1-vhossrabl. hídja, c- • ó.v< •{’'.tud-hi-l I, ikvár tolyaiué.u rer !<u »iü eltel jutott előbbre építéft muuki.it ai coran. A hft chtit;- jmiukíbh »ti íreg. 00; %iy j Kid i.pitr.-óur! C'.dgfl?. U, uz óbudai j»»; tea te;je<-r;i Lx-íeierfr a- nögv ».art» pillér ép!

té.'é't A- • -7.

.........i n ró 1. «> lúd alepczás

Btiitkú ai befej idle • Iţy pa kö .üi kellő « pa.li ii*ai.*.Ln kéizüli. egy • a Sj -n ke'- ’.-tér j.-.rt f * íé - ó rész«*: : *

tik p.. icjii .p. ^t; dl i v;i.;í;»y ,» ó o. I \iz köainlt t.=-rui< w.kve tie;.’ dik pill'rt :.-z C>.o>>.z. hajógyári fleíjrv’. í.yugatt ..;ár, ■'... cau:.-kén .'piLtVék mc... \

v.íjfíj pillefek köi-.u: küld»ö«sen a Szent kdei. t/beu emelt építmény bat&l.-aa^ Ez les; a kid lejárója 1 ehá: jelentékenyen .'- éle < bbítfh. törnörebbivek vs erősebbitek kell lenei'' j híd többi pilléiénél.

Ezen a Icürnyéien íz uj híd épitkezí?fi miau nagys-sahúiu átrt-ndeKcíekea kell majd végrehajtani, e.^óss épülettömbök kerülnek íuajd lebontúp a'á. laiutúa a. ókon, rossz, áilapoAan levő földrrintcá házak iKtroc?».'

1‘oatpík a rciní'i. uj ti J fciépitícM-iűl 1-.e 1 c;*

kezű viiÁgvárosla.« ö.- zhangot, <le utjábun á'l.j. i«ak az óp.'tkc.v.-ik je,. a.- átrend zás so i'úií iélekrettde;.é:-ak é- kAajárítá<-ek tört sín oev óuzjd és erre .1 célíi. a íőváms 3.ÍI jr 'íiió p- ir :;ö kölcsönt v<.fel iii óvj i-luiartamra Kel ■épi Tzkarékpóac.tártv’ó Az öi-zer. ki ajétiíű' i -okhoz azoábat: vz ez &*zog neiu le^i. e'e ; idő, a még »ziikséfee félmillió

j pengőt saját költségvetéíe uijúti fogja előfc revnteni.

A; Aipárl id óbnd-S'i hiirvőjénél hfíojer.cít cillérépifc.; fr.ür.ká’s te’; után most már a ..-•--i f-lda: ugyanjh-en munkálataira fog sor kerülni. A Ihm a Saipsrtján mlndeaide*^ n?ée e nm.L, ft::Vi \icí> kauavácsás sem történt. A Hóbort Káro'y-kerut «innap-rti torkolatánál í még senaoii. oym rontntja. hogy arra a h elv re i .íz or.»zá, lesţia^vohl» cs legszebb bi«liának egyik vege fog kerülni. Â Róbert Káro’y- kefut méi »ent te fut a Dnnapartlg a a Váci* ü, és a Dţina között t!terülő azakasz.át aaég ívűmig ócska bőtlék, dudvával emnermagas- ■íáriíí elborít«:tt üres lelke’:. ócskavaKral.t3rek, mély gödrök és külielki cyoreo?tanyák — láí- vánvnak éppen nem tetszetős, de; s-nnál tar* l'iáth; — tömege borítja. Itt mindez a világ- vâr*, - hoz ne/» méltó zagyvas««? el fog tűnni, ba megkezdrídt'.ek a hid építkezései.

A pesti hídfő Lo'yéa ír.a a Nagybátony Újlak’ hat^ifcss anvajraktárai, kavics- és hír 'iVi ii u .ecyei. kptróarépei, munkáslakásai és te*

; lepel vannak. Iviimíezt ugyancsak el kell majd ! távolítani .erről a hc'yrőí, meri a bid balparti j lejáró iát ugyanúgy c pitik majd rác,a. író.n't j ar. óhuda'l, vagyis a BorároHér dusapa/ti I részéhez hasonlóan. Akkor pediy; ezt a ma I még gazzal belepett, mocsaras, rendezetlen, szennvVizeíck'rl is elborított szé’c? partszakaszt - át kei; c.piU’ni teuiie el kell majd varázsolni.

Ezen a helyen tehát semmi sem mutatja a rövid esen meghűl u ásrs váró hatalmas 'munkát, 1 .Wargitätiget észak: részén azonban már megtörténtek az clőké-s?;ülctck az ottani munkálatok felvételére. Erre azonban most már r, ak a jövő év- iovu.-.zái; kerülhet por. A Mav - git-Rzic£i«i, mint ismeretes, északi végén százötven mfterrél meg kellett hose-zabbitani.

é . ■'1' : /. . Idő »eil

nuşipi’^ui. \j Aipád-bid uayyni-' teljescu \ui»a lesz o Mztgjt-hid ial., c-z is lejáratot kap n?-jd a Margit'szigetre; te!tát 2 lejáró miatt r< h'd te .te kifli-alakban érintő i tor„z * f i' getet.

Az Árpád bid cp»tk«yzr-» ^u/oké’s.i«-. ak«• ; .í .I: . i..!.'.>-./.irr>Mai i)unahtdép«tc!Í o:«* ál>a végzi, tíoo'vnek épitós: aicgt-lzottja

j • k épiii-i :■ .i*eéuél dolgoz a egyik miiszu.'

1 iisStv, •.-,.. .' . t ,..<nj \. j. i ■>;»; .a, » p u:;.•»/.•'; y

•». i riien, !«műnk..Ja. m-tk'/i Ita'ad előre.

miféle savai . 5 ■ ...

I tört» nt.

— A. Arpúd hid befejezé.-c* — mondotta a iciis: aki tisztviselő —- változatlanul l°-i-í. é» v *vére várható, de remeljülc. Logy cvf m: idői valamivel sikerül meglővidilcui. Mo.t jófor inán uiinden attól függ. cl tndta-e kés:iteni 3 hid rf«alkatré»zH: 2 MA VÁG diósgyőri vasgyára és budapesti üzeuví, »melynek hatalma.* iuankáabauseregét, koíió.'t, öntődéit, henjer' roüveit. kovdcsmiilielveit és egv«Sj üzemeit ct .. nagyarányú uiegsendciés bocazu éveken íi .él'andóaii iogíalkoztu.ui fujţja. í:o a bid vú

únak c - fémpzerkezet«'.vek «»s.-::-:er !* llékei

{.iiié-íüllck, mi azonnal tovább 'ludjofc foi» tat ni zz építkezést, ezen 2 részein teíiá; .1 I lesa tenaakadáz. Adrii«? tcrmészetescii ruc.»'- ! építjük a mar;H?tigeM pil't*: é< a J.alcirt I pilléreit is.

j Ezután elmondotta még. bogy- az óbudai { par fi pillérek olyan állapathau vannak, hogy * okra 2 hide: tartó vasszeíi:ezc*ek már rá- í ezere'h-eiók.- Az ÄrpndAiid •' j őr árosnak le&zélescbh j cv leghosszabb hfdia ..-is iiiaancm egy kiló* rjiAtcr lesz c h®*gsuíagc, exoz pontosabban: 922 méter. A szélessége 27.6 méter l&tz. Eve®

18.0 méteren úttestet kapnak 3 jármüvek, 3.5—3.5 métert egy-ejy oída’on a gyalogjár- j dák és X—1 métert a kerékpárosok, ezintén ramueg'vk oldalon. A Margit’szigetre vezető kérte Jahí lejárót olyképpen szerkesztjük meg. hegy a jármű- ói g^/slogforgtjor,n sekcl sere: L-rt.ztezi egymást. A hídra külön feljáró nil a kocsiknak, villamosoknak c* gcpjárniüvek' tick, a másik feljáró külön a hídról s szigetre, vagy onnan visssafe é tartó gyalogosok számúra, végül eey harmadik aluljáró mindazok- nak. akik a hid cgi-ik oldslárói a niác-ikra igyekeznek.

— A már elkészült négy óbudai parti pillérem kívül nu*g a következő műtárgyakat építjük meg: két pillért a pesti..éa két pillért a budai Bunaágban. egn- piHórt a meglios*.zp.b- bltp'öt margitszigeti ressen-, egyegy -pillért a pesti é«s budai parton, vésii! befeiezésii.' még mindkét parton épül cgy-egy pillér. A két párti hídfő — mint a már kész óbudai hídfőnél ss látható — szokatlanul messzire ősik a vizi-őE éppen a h’d hatpbnss Ko«szu3s?.2 miatt. Ez a mc dclá? az Árpád-hidnák rend* kiviül impozáns ..megjelenést' fog adni, £-.uí emeli majd az általai svakor ott benyomást. Erre ös-ár most is következtetni lebet as o’" készült óbudai hid hatalmas, vúffcceni tömbjéről.

— ikz óbudai részen tehát mi már készen vagyunk, ami £ bid alappillérjeit dlcíi. Annál nagyobb m a munka, ami a híd feljáróiénak

közvetlen környékén vár még elvégzésre. Első

1

l

1

i«-Ji»iia! ,j I'««téíí'i jjiu *»llau,e* *

><-í«:|i » i l,e,!«»{j. forrni, i :ui föviij Idúlt

h-lül meg »? Trtrtétnk. Kaf >1 vnrs!*» * Pz

caiilamczö-uti ába vi*s<il, if. r r.<tn ú’. «-rí -. Monúu teret fi - főtér« Jir, a -ii'u««*«.»í frúuyok (ItiiateL inoeu, OicgkenilfdbetIb

J,s j«> <-ii! ea vé^én ^ i'eud* r brr, hoffj 2 fj.«t

iibuih! ícljórój;. 1 «■ . |ü j ,-l v .../ «!•-a I ■■ I «• I <5

környékét, ösozca u .! I i-ift. iö-’ut saj«tUfem«: i i i".;*id o 'dllaru«)» úth« . . - \ nráwj.r

m ll<-# 1 út hf« túri, At«-’ < » iiíl »in.

'«rúHoiná»*;) kerül.

Ezután ,'jc keriií .. bnk körüli nagy t« : rcode2f:»éri bogy mé'tó kcrelrt adjauak lílvíro.? legújabb. t-iíój;varo»i« -pilin'-nyfntl. (».yönyörii Árpéd-hidnak A Lidii környékei hétré,<dtivii! latalm.n, moderu bérpalotákk.ií l»K <.-.ke«*kedrii u ügy ez 1» vúrosróo" luuitroéU» ■j főváros egyik 1 eţilc i me it őwsöb, ír. moíIuülLI- részévé ío^' vúln*.

uTl<ö nyvÉK

Hitéltem wmkitif Diktirtúct me$éi! — & iménti yíiauuítáQH üf$mi ti Hm

(*—Î4 éves. gyermekeik r黫érc — Egészig* ügyi me«rkönyvl ez Vil-őbsn teljesen uj é- fe*ry.;dülá!ló! Két orvos. gyrrroels»4c ÍJoktoe bácsújai larsélnek el e mü/*eo a tót.-«- kön* eyed, vidám, sorakoztató hangjen mindent, amit csak a gytsrwjekív« a s

h« \fes tcdápolíiró!, t-yyAz.é -y» focazí.I- -ív -I.ivü'i lAiiíató'a^a éo ijKÚi-iát-óI, —- a » rezet és egye*, régeinek. — «/.ív, gyomot

tüdő - tb. miiködésőrcA » ht-áye» tdpi•»baozi'- - »ól, a friss- ’evejrő « a.-jr n~. a notlok fon* to jú.í.2 ó. egészségűg>-’i «oerepcrőí '.udüia kell *">«•• érdeke«ebboél érdelteeeb-b történetek 11 in a testi «'psé-ift naponta fenyegető legkü lönfélébb ve»wdf.W:.-tél — az itoa 1 k<»i!ü- hédes, a tűz, a v:*, a iBÓrféktelen evés, a kei' öuféJe vá?(«!-zerszÚJtioS v - .réiyeitóí is óvjúá jjdeute rendkívül időszerű voit c?

nagy hiányt pótoí as ifjuíáfy írndoíhuábvn. hisi'-ea a mmtkáhan c«; uu óltí gondjaibuu *> Arad: szülék képtelenek a gyermeket e tud?! alóltra naponta oktatni, figye'mc.r-tetni, xi. z ok tat ti. t . : .--'.'i-.--; feimeati • u<rl’tjí e r,zü-«)ket c kö-u’Ae.AgükíöI, e >v ilám. üdítő, éivoeei - n*e»ék tanításai tlnac* iíotitlainl vésődnek ,- gyermeki s.-gytia ltf. ábra te?d »ée tc#órakc«i»ióbbá e. rnü ’id; •• ártalmát, *>jry. hogy a nryer'ttek. «»zórakorvz j;néi>;i. . hogy ésareveuné. sejátitja el a -vá '««ára iné-lkü-jövbcu: ti« ■»» és n*'r't^»o.:o»'<«ja egéss-iégugyi «sme.ret kfet. A srsii'ők ré cére i- ne|oldágt nyert p legcwagfelelőbh é» legérde . ; ajándék prohúetnája. A habfúnw» .zép ruunkút .Ír, Lo'-oncay Ernő éf őr. Ger’ő- czy Pú! Írták sok szereiéit el éo hozzáértéssé!

• zz i. 'é.-o- gyönyörű kiállitá; Novak Rurfoí*

J âaro L :4»yvkiadóvállalaí éldoraíitészpégé dicséri. Ara csak 8.80 poaeő. viinóeu kouvr- LereskedeíbcTa kapható.

Paírlstiztf us, ístsfsftiíiiHíös

— I. îiliîfefâ lááifá —

A neve.? holland bölcsész, al'íoek a h-ózép kor iuijnnia t:. A holnap árnyékában- című mű velődéstörténe’-i és rr: űr előd ósL öl elleti könyvei méltán keltettek feltűnési, legújabb Aony vében történeti és Ic-sebb részbeni filológia--, .»ódszerrel a patriotizmus és Tucic-naUznau? íoíjaímánaic tisztázására törekszik. A két' foga mat egymással elles tó then vizsga: ja és aer állapítja, hogy a patriotismul ssubjekti"- érzés, e nacionalizmus pedig tárgyilagosan mer figyelhető viselkedés A ha«tfiui érzés és «enizeti öntudat fejlődésére Európában már HOO körül adva vo tak 2 történti ni apu . tárgyi és alanyi feltételek. Mindazonáltal c prit- rie ezónak mér közelről sincs moş; es időbe; a inak modern kiesengéí ? cfl ahs'l-abaa a „szü- kebb hazát*', a tájat jelenti.

A tudatos rjaeiona'izmus a középkori Euró- p-sban először a Hohcnat«afolk ooiitikájának (»Henhatásaként keletkezik, ugyanekkor, ami kor Franciaországban és Angijában már egyre tudatosabban építik azt az a ioaii egyseget, amelyre erőteljes nemzeti poétikát) leiict -.-Ja- poxni.

A nemzeii szerv-ezés fejlődéeében ' legnagyobb saerCpct ebben 2.3 időbeli az egyetemek játszanak. A diákság Rai'o-kban tömörü! s az Egyház és as Állam mellett az í-tttperéitas viszi előre 0. patriotizmus és aacionabzuju? erőit. Huizinga cáfolja azt a véleményt, hogy a nemzeti ellentétek a középkorban ismerőt- lenek voltak. Bizonyítja, hogy éló nemzeti öntudat nyilvánul meg ebben a korban s ezeken az alapokon később a rena'ssanee érzékeny patriotizmusa és nacionalizmusa már szorosan kapcsolódik az á’lamegységben. c? nemzeti érdekben kifejezett politikai eszmékhez. A 17. században megjelenik a hazafias érzés é-s nemzeti öntudat ideológ’áiát 51; Zgféózo frazeológia és a 19. stsú?isd CiA valóságos és sjerivedéíy’ee törekvéssé * á akit}?, út. Hufeiítga végső métríeg® Sarcrint: 3 Patriotismus a pozitív, a vostzaükKG '•zubj€Ík.lrivitúí»ú val átszőtt szférájába tartozik, a nemzeti ör ludat, pedig, mint inkább mérhető egység, óz előbbivel szemben objektív, címé elken pedig tisztán meggyőződés» «•’??» íj