Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
\ î ’ r f ■ ■ r 1941 December 24. VILE BIZ ÉR 7 SJfe'{8í * -’íism ** nsd W3»< sJi,ni tteb t3 So SVS MÍsW>5 Muscj sleT y ma* ÍSíns rs 'dabiö •driaţ S3 * A fnjf&rr iínny* r ,moí ío iöb EfUBl t ll^ t isa otlttv Vli^ív Síi E ari-srr BVíOf da \-rrmf >lte bJi; ssw; sor rşţcr Ml' ^1*<£ TSCI Í3>{ J /. JŐ*; TíÖM i^d :scJ »'«3 Int iií tál >m löí :id 02 ín 20 kE >g igyekeztem, ahc?« csak lehetett, problémáik és iigyes-bájos dolgaik! rend^/éi.é» bén segítségükre JennL Nem hallgathatom el azt a koméi értékes és építő munkásságot, amit az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a megye gazdfltajTSffldalma köreiben és javára 'kirejtett, aminek eredményes következményéi máris jótékonyan éreztetik hatásukat. I Talán Erdély egye tiers megyéjében sem volt nagyobb szükség am*, hogy a nemzet szellem ápolása és ébrentartása érdekében minden áldozatot meghozzunk. Nem is volt hiány a kezdetnérvezésben. Hist s* tHó m»gyef majális 37. Erekíyes Ors/ag;ávzlóavatás, a Ea köss Szövetség a? Erdélyi Korpát. Egyesület fiókja-wak étetrebivása t-% most legutóbb az olyan nagyen nélkülu. zött „Besztercei Hitiap“, a 23 éve-hiány ■ tó magyar hetilap megindtíitása. :itn»ü mind a kezdeményezésemre történt, egy»egy kilométerjelzö köve a biztatóan tovább bontakozó magyar jövőnek. Mik a jövő terveim? Azt hiszem, hogy a múltban már benne van a jövő program]# is. Folytatni azt, amit o kezdtem. Továbbépíteni a magyar eletet az uj Európa felé. tojcísscil Idküskalde-s./ és-*/3 dkcj. cukcrnxt Bethlen László i,,Szövetkezeti mozgalmunk jelentősége az uj msggar életben" ■ A megszállás két évtizede világosan megmutatta, hogy az erdélyi magyarságunk tömegét kitevő kfs.ga^datársadalom, valamint a kisiparos és kiskereskedői osztály gazdasági elesett söge, magá- raulaíí ága milyen súlyos következőié, nyekkel fárt és mennyi áldozatot követeli meg nemzeti szempontból. Ezért indult meg már az fnvpérium- vfcltozás első éveiben gazdasági meg- rtar vetődésünk. hogy egyrészt mentse a menthetőt, másrészt igyekezték & legnehezebb körülmények dacára is uj erőforrásokhoz juttatni kisembereinket. Ebbe a munkába kapcsolódtam be:* Tímár több, m nt egy évtizede a szö- jeíkezeti mozgalom, elsősorban pedig a fitel- és mezőgazdasági ter m elősző vei- tezeteken keresztül és az anyaországhoz való hazatérés után is ennek a nagy, de gyönyörű feladatnak megoldásán kívánok dolgozni. A határok megváltoztatása nem jelentheti ugyanis erő feszítése ink esek kenéséi, sőt ellenkezőleg, az uj helyzetben, fokozott lehetőségeknek megfelelően, fokozott eredményt is kell elérnünk. Jelszavak és feltűnés nélkül, komoly felelősség- érzet mellett keli ennek a munkának, folynia, teljes összhangban és közösen, népi gazdasági intézményeink között, mert csak igv pótolhatjuk « sok évtizedes mulasztásokat gazdasági téren népünk, kisembereink érdekében. Páriámé iti tevékenységemet if* fent1 elgondolásom irányítja, i . n. „napi no- Etikával ‘ nem foglalkozom, de itt is kifejezést kell adnom a/on meggyőződésemnek, hogy az airiyira szükséges er délys újjáépítő munka zavartalanságát csakis az erdélyi, összekovácsoló dóét magyarság po-f-tMcai egységének további f en nía rí ás a b iz tus i t hatja. A lisztet a -.utöpixral c.J.v«?qvitjük. »s a gyuredestkára •sriáÍjuk. Közoi>t"b*> egy m«!Yí :&&* nyoműnk aóbo tesszük;' o cukrot o toiös* és a fírcí pjY részével sürü p?pp«j kp- vf jy C. A hídig «c ct:to dcfci’Okro vágott vajat vagy /.fira- Ibiket rÁtmezüíc IktrtM betakarjuk, gombóc :-á d‘-',zv Hrí majd o közepéből S iimioíva gyorsun »j z t.V/tóv.j gyúrjuk Két rév/.rt* osztjuk es mínd-'-jviket Vglo^okuríi kisodor Ilik. Mindegy ikre rókenüok c^Yea'eWf.e.n eg, tölteléket hosszában fel sociarjuk zs,roz< H tepsire te .cú1 «», Ui- jóesárgcjávol bekenjük »vow. ;m.u,u., , Töltelék' Úgy o darált diát mint o darált rr.ikotr Móktöltsfétí: 10 dkg múk őrölve. 10 dkg por:u f«nti ftozr.ávolókl.al eíkevr-rjük kissé (elfozLÚk é- hidegen lor V; a. Dr. Ökker-féíti »onillincuier 3 «vílronál ♦•*. a tésztóro kenjük fűtési idő 40 F. kűzepmelog r-VőbetV '»»iţe; 29 dkg tor, 2 Ion. k<iv*il<ar,ui Or ötker- *«'n svlópor, 5 dkg cukor. í tc;Oí. 1C dkg vei) vnqy isis fürötüteiék. 10 dkg daróil dió, 3 dkg porcukéi y* ej, Dri Qtksr-fól* voniüincukor, 2 e»d!íor»iW Isséltöíjmrolés Mtkf m /lUlineukomi 'Wy ^c/Ósxj^ ^cí. *L? (íe/o^a /-ekiLzsc ru$cU?Hx Lrt&ytzri- fo~iXÁ.<£- CL . , 'sni. (3gtt£:LL.& ózz*. Disdnár* Sándor: „Eaziatársaim érdekeit képviselem" ’Mint főlditiiive&!vépvice!ő legfőbb íeíalatoairvak tartom, hogy az Erdélyi Párt és az E/VIGE cél.citiizé&eit vidé= ke:men és ahol csak lehet, tarjessíemi A tel folyamán - vidékem minden községéi meglátogatom. A lakosságot gazdakörök szervezésére és szövetkezetek alapítására buzdítom. Ezeknek keretében, vagy ázoken keresztüli az Erdélyi Pártba kívánok tömöríteni minden ma- gyár# Általános jellegű céíkEiizéseimen tu! interpellál ót mondtam az érmeTSé- ki községek megsegítése, ifiaink Ekólán kívüli nev elése és a terményárak méltányos megállapítása tárgyában. A földmű ve léssáigyi tárca költség1, elésének bizottsági tárgyalásán javaslatot tettem egyes vidékeken tartandó állatkiáH tá- sc-k megrendezéséről. Legutóbb a du= nántuti Bicske községben a képv seiöi csoport megbízásából előadási tartottam az erdélyi magyarság huszonkétéves kisebbségi életéről: nemzeti, kulturális és gazdasági vonatkozásban. Vidékem iege nagyebb probi - fiája &'£ Érvölgye vizszabáiy izása. Ebben az ügyben a min»s>t ritúriban negyventag» kiiidöticég-et ve* > ettem, majd helyszíni szemle alkalnié . vai miniszteri k:küldötteícet fogadtam. A í íregk ezd eí t ma n-ká-fa toknál fob bs z ö r egy Lift tárgyaltam a mérnökökkel, afc k- kei ismertettem a lakc&ság kéréseit és rámutattam z kedvező megoldási íehetőségekre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdakörök szakkönyvtárt létesítsenek és ezt mindenütt elősegítettem. A határvidéki román erődökkel kapcsolatos gazdasérelmeket minden illetékes hivatalos tényezőnél szóvá tettem és megkárosított ga^datestvéreim kérése» nek kedvező elintézését sürgettem. MTit szövetkezeti ember — a p.'crtium . beli hitelszövetkezetek képviseleté' en — a szövetkeze«! nagygyűléseken fel szólaltam. Hiszem, hogy minden tétem telhető munkával a párt és a'/ egyete = tries magyar nemzet érdekeit szolgálom amelyért semmi időt, fáradságot és áldozatot nem sajnálok. akikor voltain boldog,, am kor egy «égy nap nem kellett miniszierékkeí, áriam- titkárokkal, vagy miniszteri tanácsé# sóikkal tárgyalni és volt egv-egy félóra szabad doni. Nagy melegben felhúzhat- iám szandál-ómat, egyszá: nadrágban és ingben, •— mint sZabadembér koromfc-í.i — fekete szemüveggel inkogriiTóban leBáró Braunecker mezőgazdasági Általános erdélyi ké.rdés>?k közül a közellátási veszélyeztető bűncselekmények szigorú megbüntetését tartottam kívánatosnak és agrárius kérdésekkel foglalkoztam. M fndkéí nagy fontosságú erdélyi probléma ügyében a parlament ben is felszólaltam. Saját megyémnek. Szilágy varmegyének mindén időv.--erű kérdését ismertettem a kormányzatiak Eljártam vasútvonalunk fővonalositása érdekében a kereskedelmi és par ügyi miniszternél, továbbá néhai gróf Teleki Pál miniszterelnöknél. Estnek eredni' nyeképpen r, vasútvonalat már meg építették. Szóvá, tettem a megy ei uüalc rendbehozáí ánxik kérdését. Az illetékes kormánytényezők a legnagyobb szeretette! hallgatták meg elöter tesz lései met és Szász l ajos pénzügyi államtitkár ur Xi megyei úthálózat helyrehozásához szükséges támogatást te foly'ósitóttá. Mintán megyém többségben agrármel futhattam a l>una-partra. Lógathat I taiin a lábamat a kőlépcsőre ütve. íü Í iyörészbettem hegyesen, vidáman k-ed vemre s az ott üldögélő, ducfolgató, ba gózó nagy Dunába köpködő úriembere*«., közül senki sem volt kíváncsi „tévé» kenységem és terveim tömör összefog lalására.“ leutal: „Elsősorban síkon dolgozom ! *< gye, képviselői működésemet a jövőben is mezőgazdasági síkon kívánom foly tatnk így a jövőben is minden olyan problémát, melv $z agrá r tá rsa.f a Imái érinti, úgy fogok kezelni, műit munka körömhöz tartozót. Szilágy megyében és a környezi vármegyékben a gazdaság* fellendülést a i*<„4 vAlany kezponítö! várjuk. Ebben az Ligybeu s inegye főispánjával és a környező vármegyéi: tör vény hatóságai vai karöltve hosszú és szívós munkásságot fejteti ki, amelynek eredménye és remélhető kedvező hatása már a közeljövőben érezhető lesz > zM^üí ■■4í?a\ X -ÎC4 aUd A jövőben is inden olyan problémát, mely a magyarság javát szolgálta, tőiéin é& ké- pességeinitöi telhető odaadással és szeretettel előmozdítani és kiharcolni szán dékozom. Figus-fllinyi Albert: „Minden ipari és mun. káskérdéshez hozzászólhattunk" íatár István* „Munkám, tevékenységem személytelen volt Botár István országgyűlési képviselő hivatalos nyilatkozat helyett az alábbi levelet küldte lapunk szerkesztőjének: Kedves Barátom! Felszólították hivatalosan, hogy küld» lek be l5-ig „25-—30“ sorban nyilatkozatot, mely e-dd'gi tevékenységed és jövő terveid tömör összefoglalását tartalmazza. A felszólításnak -íven rövidén sajnos csak akkor L e. lék jól eleget tenni, ha sek idő állna rendelkezésemre. Hossza hónapokon át voltam a parlamenti csoport. választott főtitkára. A legnehezebb kezdeti időkben védettem a. pesti irodát, amikor az „üzemet1" be kellett indítani, így az ország innden vezető egyéniségével módomban volt közeli ismeretségbe kerülni. Szép munka volt. Fárasztó. Megtörtént, hogy két hónap is eltelt anélkül, hogy bár egy napra is hirta szaladhattam volna. Az országos nagygyűlés után h áram szór«n egyszer is lemon- , doítarn. amíg elfogadták. A parlamenti csoportnak máig sem választottunk fő- f tkárt. Az ügyeket az országos poÜti - ka; főtitkár vette át tőlem. MtinkakÖ- j römbő! kifolyólag olyan tapasztalato- j kát szereztem, amilyeneket kevés kén- | viselötársam, hisz Erdély minden gond- i ja, baja, panasza oda futott össze. Ta. | pasztalataim alapján a felhatalmazási vi"-J ta utolsó szónokaiként az eimuilf esztendő j kormányténykedéseinek igazságos birá- j latát akartam elmondani. Röviddel, mr - j előtt rám került volna a sor. a kormány j élén hirtelen megjelent a miniszterei- | nők és bejelentette a rendki vilii es érné- í »veket, a hadiállaootoí Angliával. így tt a vitát lezárták előttem) beszédem elrna» rádt. Kái*? Szerencse? Ezt sohasem tudhatja az ember. Mivel nem szeretek szónokolni, nehezen hiszem, hogy egyhamar újra kötélnek álljak. Munkám, tevékenységem személytelen volt. Ahogy némelykor a szobraim» ra se vésem rá a nevemet, úgy képviselői munkámban sem tartom lényegesnek, hogy mindenki iudomást szerezzen arról, hogy mii és hogy dolgozom, őr- ven de k többek közt annak, hogy több, mint félezer — jórészt kteegzisztencia elhelyezésénél bábáskodhattam, felsőbb felhatalmazás folytán. Ezek egy része még azt sem tudta, hogy a \ tágon vagyok. így legalább nem irt köszönőlevelet. (Hát nem nagy öröm ez?) Válaszolni és írni jórészt csak ajkkor szoktam, ha nem tudok segíteni valakin. Azt hiszem az a lényeg, hogy elintéződjenek a dolgok és ne udvarias leveleket, kapjanak totem az embere: Nem vagyok politikus. Nem személyeket, de fajomat és eszméket szolgálok, katonának érzem magam s ngv teljesítem a kötelességemet, bármilyen pozícióba tesz a sors. Most ide tett. Az Erdélyi Pártban a keresztény, nemzeti, erősen jobboldali árnyalatot képviselem, . fiiig lál-V*. VCgv i .<'*» Ä *3Ví, fts 1L jU!. 4 *1.4» »áüríV* > ‘rtwV. rVi.’ti,* 1 ji». :;Uk‘, <ít •; ÍV, »te <«it\ Fajomat szolgálni, hasznára lenni, ez egyetlen életcélom. Terveimet nem szoktam előre elmondani. Három lágyam van: egy'k. hogy fajtámat oft és úgy lássam, ahogy szeretném, másik, szeretnék legalább két hetet valahol pihenni és harmadik, hogy hagyjanak nekem békét az ilyen nyilatkozatokkal, mert én ezt nem szeretem. Pesten is í , J. A lefolyt egy esztendő alatt az Érdé lyi Párt parlamenti csoportja mii kódé- &én«4c súlypontját a kézzelfogható eredményekre helyezte és éppen ezért kevés ideje maradL a parlamentben való szereplésre, aminek inkább csak dekorativ jellege i án. N nősen még egy politikai párt, amelynek képviselői a párt központi irányításával ugyan, de mégis tervszerűen felosztott egyéni munkálkodással anuy:t tettek volna a közért', mint az erdélyi képviselők, Legelső dolgunk volt az erdélyi teendők kataszterét felállítani és ennek alapjait állithatom, hogy a párt m!ndenit végrehajtott, amit egy év alatt megtenni lehetett. Hogy ez munkában mit jelentett, azt tudják a<- erdélyi képviselők, akik kivétel nélkül elvégezték a reájuk kiszabott részt. Nem kerestük sohasem a hangos reklámot, ped-g anyagunk éppen elegendő lett volna hozzá és most már ismerve a magyar belpolitika rejtelmeit, állíthatom, hogy más politikai párt egy év tize* den keresztül hangoskodott volna azzal. am:t mi egy év alatt csináltunk. Nekem a kisebbségi múltamnál fogva írt ipar és munkásiigyék jutottak. Nőiesen olyan elintézett ipari és munkás kérdés, amelyet nem velünk tárgyaltak ! !e az arra hiv atott kormány közegek. Minden készülő törvényjavaslathoz hoz. ■ zászólhattunk. Ebben a tekintetben a , kormány nagy* előzéken; "éget tartus’- főtt az erdélyi képviselőkkel szemben, aminek a hasznát a köz látta. Ilyen értelemben fogjuk folytatni a jövő munkánkat is. Nagy* ipari munkás- irgyi törvények kerülnek tárgy alás alá a közeljövőben. Az iparfejlesztési törvény már készen ál!, a rmmkafelügyelőségekre vonatkozó törvényt ugyancsak rövi desen bemutatja a miniszter, valamint « munkakamarákra vonatkozó törvényt is. Folyamatban van a tanoncotthonok államosítására vonatkozó megbeszélés és a tanonciskolák tanítási reformjának előkészítése. Éppen igy a kormányzat többi ágában is az erdélyi kép lse lök nemcsak valóságban közremunkáfkodók. hanem ke« deniényezök is és nem kerüli el figye műket semmi sem. amivel a vissZacs: cli területek népén segíteni lehet, húsz esztendei kisebbségi élet a n: pünkkel szemben érzett kötelességek t< kintetében sokkal többre tanított me bennünket, mint egv képvisoíováte zuí kortess kerei. Dr. Hiniéder-Feis Ákos: „A székely nép érdekében" A román iwcío-m alatt népirodát szer v eztem Székelyudvarhelyen s úgy megszoktam a nép ezerféle dolgaival való bajlódást s úgy megszokta ezt a nép is, hogy az uj vTágban is ezt csinálom a legszívesebben. Ezer és ezer apró-cseprő dolog megy át a kezemen és a telkemen nap-nap után, de ezek csak a ki* viifáíló számára lehetnek apró-cseprő dolgok, voltaképpen ezeken keresztül lehet látni a székely néo életének ugyanannyi súlyos problémáját melyek 1 mind megoldásra várnak. Célom és tér vem: ezt a munkát folytatni, kiterjesz* I ten* és megnagy itani, hogy a székely I népet gazdaságilag, erkölcsileg és szel ! lemiJeg feleincliiik az >t megillető nia I gaslaíra. Ebből a célból szerény hétiiá* I pót is létes -.ettem írok, beszélek, szerve J zek iövök-megvek. amíg csak bírom, mert — szeretem a székely népet, amelyhez tartozónak érzem és vallom magamat magam is.
