Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
1 \ \* J 'I , I J C fc I III Ó , ’ (. & Í SWítiaMÍJi MBWIäWitt László Dezső: „Heve)ßtijü:nk igazaSJto smbnrrâ!" •V kA« Uk'sunyi ünnepek ;y:'.?á/i in . ív ju'ra. sZojnol ><’ '’-»ink ön mnfftinfckal és íeltegyirk a kénEst ma ^»trtk előtt mit leltünk a/ ^no syol: ut magyar esztendő a lati önmagunk iwr\e Uéat, nemesebbé, ig»*®bb nrngymrrá v*lö ívtele' érdekébe®. Vájjon csal Adu tik tagjai között miiyen példát mutattunk. ■y> ertaek-inket hogy au neveli ük Keresztyéni cs társadalm* magyar életre? ' ai (on még' mindig íM*-o a vágyunk, hogy a gyermekünk számára szép, egyéni életkeretet biztosítsunk. öt gazdagabbá, magasabb állásúvá tegyük, vagy pejig irra neveljük öt, hogy ól»lor.»to<s test \ére legy en m ndeii magyarnak es ön íeláIdo?o tagja nemzetünknek. Vájjon a magyar társadalmi erők • sz. I fogasan v úgy egy in.i mi ■/; jflvbcalL- ; i <sáu r.irado/i;»nk <*'■ -Inud* *t alett is.,.- fe gyeim* tiik meg magunkat? Mi j kor hoz,tünk komoly áldozatot egymás ; ért. hol mutattuk meg fényekkel a ma z.-.íik eleiében azt a> ni ma gyár.Húgot, j amelyet más lói nicgköv etetünk, amely. nek egyetemes kibontakozását listán I egy re tuts zerv dtu:ást61 várjuk? \/ nnrvepuapbl. mik akkor van jelem j tőségük, lm ho/Vájárnlnak saját maguk ) megváltoz tatásába? igazahh énünk ki- . alakulásából1. n k ti á. suny akkor les/ 1 gazán Karácsony, ha halá<« nlati a j Krisztushív ó magyarok igazabb ember- j re nevelődnek s mint igazabb cnrberek, mások, jó példával elöljárók. nevelőivé lednek. Dr. mikő Imra: „Végezze el mlnderíki a maga revízióját“ K:pv >e!ui behívásom óta itil ijMon j képpén ugyanazt a munkát folytatom, arait ti-' éttel ezelőtt akkor kezdtem el j amikor a .Magyar Párt parlamenti csoportjának bukaresti irodájában állást i vállaltam. Időközben löbb évet töltőt tem külföldön, ahonnan t issZatérve a ;.utri kolozsvári központjában folytat tarn működésemet, majd a Magyar Nép» közösség megalakulása után ismét a bukaresti jogvédő iroda \ etetéséi t ét« lem at. \ bécsi döntés után a körűimé» ny ék úgy alakultak, hogy a-; Érdél}« Póri budapesti k ép v se leiét kellett văl» lalnoni, ahova — mint annakidején íia kaceaibé — összefutnak az erdély i ma* gyarság összes kívánságai és panaszai. Magyar közönségünk legszélesebb ré iegc! a kisebbségi evek alatt ho2/,á- s?oktak ahhoz, hogy ügyes-bajos doi» gaikkal felkeresik a pártirodát, ahol útbaigazítást kapnak s hu ügyük küzér Jekti. úgy cl is intéz k azt. Az államba tatom megváltozott s most már nem egy idegen és korrupt bürokráciával állunk szemben, a közönség igényei azonban megmaradtak s főként addig, am g a közigazgatás és a gazdasági elet át állj tásu befejezést nem nyer, elintézni való ügy is van éppen elég. Noha a képv selök idejének nagyobb részét a válaszióközönség kiszolgálása veszi igénybe, ur, igazi törvényhozó munka mégis ott kezdőd k, ahol a kis emberek apró ügyeiről való szociális gondoskodás véget ér. A képviselő ak kor válik törvényhozóvá, amikor a kor mányzat munkáját b’rália, agy támo gatja és olyan jogszabályok megalkotó» rruál működik Közre, amelyek a nem- í sí egyetemes célkitűzéseinek egy-egy J ész let kérdését hivatottak szolgálni. A i képviselői és törvényhozó’ tevékenység egymást kiegészíti, mert a népiroduk csatornáin keresztül a törvényhozó raj fa tartja a kezét a választóközönség Ütőerén, a türvényalko-tás egyetemes; fo» lyamátába való bekapcsolódás viszont megadja a/t az általános keretet, ami- íven a képviselő a helyi kis probléma kai jelentőségükhöz képeset le tudja mérni. A néprétegeikkel való állandó' kapcsolat nélkül a törvényhozó légüres térben hozza a törvényeket a törvény• hozói íofcmsség át év/Lse nélkül v is/oui a kép viselő egy szirti kiiáróvá sülyeu le. Azt hiszem. Erdély magyarsága nem 3?t várja tőlünk, hogy a saiáí munkánkat méltassuk, hiszen a/, urnit a népVo- dúkon keresztül végzünk, els«*sorban az érdekeitekre laartozlk, törvényhozói munkánk ptvd g .v ország natgy nyifvá- uovtsága előtt é-s annak ellenőrzése iuel* lett folyik. Iízért most, amikor egy év ismét lezáródik Fírdély torténetél»en. nem a? eh rt eredmények habé rain sze- rttnék megpihenni, hanem at-olcra a feladatokra .»/eretnek még lamuutni, amelyek előttünk állanak. \ lelsZabuduiá« első éve az anyaország !>a vaJó beilleszkedéssel és a/ erdélyi jóvátétel alapja'nak lerakásával lelt el. A ióv álétól folv tatása azonban nem me* ritheci ki az Lrdélyi Párt munkáját, mert mióta egy test vagyunk a régi havával. nemcsak az anyaországnak vannak velünk szemben kötelességei, hanem m' is felelősséggel tartozunk az ország egyetemének. Nem bantuk meg, bogy a képviselői behívások után nem ugrottunk fejest a magyar politikai életbe, hanem inkább k'-v iilrol szemlé iüdfiink mindaddig, amíg ki nem ismer tök annak törvénys:?<rüfégeit. .Most azonban eljött az 'deje ónnak, hogy az országépitésböl kivegyük a magunk ré s?ét Ennek első teltétele azoknak a gát. láscknak a leküzdése*, amelyek a román megszállás két évtizede alatt S2 erdélyi magyarság természetévé váltak: a bi -aJm-atlauság mindazzal rzcmbdt. ami állami és hivatalos s a következetesen ellenzéki magatartást minden iutézke déssel ellentétben. ;ur)i felülről jön. Me ezeken túlmenően mások revíziója he Ivott a magunk revízióját kell elvégeznünk: hízza mindenki az utókorra an nak megáí|ápifását, hogy a romáit meg szállás alatt kj volt jobb magyar •> c. heívett inkább arra törekedjék, ö m&g.s legyen jobb magyar, m'nr eddig. A fel» szabadulás második évének kezdetén és Széchenyi es* 1 emlejéntk végén végezze e! mindenki a maga revízióját, mert a további revízióhoz az országnak olyan magyarokra vau szükség, akik nem csak eUenáUani. hanem «Hroini is tud nak. Or. Paál Árpád; „Névtelen küzdőkért és nyamorgökirt igyekeztem kszbanjárnl" Országgyűlési képviselővé történt be- hívásomat kötelezésnek tekintöttem, hogy ami átélésem volt Erdély három vidékén (a Széke-lyföldön, Erdély köze» pén s a Parti umbau)., annak a fapaszta laíait 5gyekezzem a törzsország tényezői előtt kellően feltárni. Ilyen irányban u minisztériinnotcbau ’s, meg a magyar sajtó irányító és vezető szervezeteiben *s igyekeztem beható tájékoztatásokát ocini. Azonkívül képviselői megbizatáso» mat ugyr tekintettem, hogy azt a leginkább elhanyagolt, pártfogó nélküli ein» berek érdekében keli különösképpen segitségn-yujtái^a használnom. Az ilyen nevtelen küzdőkért és nyomorgókért igyekeztem m’ndenütt közben járni. Az MteJí esztendő alatt 1500»nál több volt a hozzám folyamodó levelek száma: ezeket igyekeztem miiül kedvezően elin» íézni. .ó Beható tanulmányozás alatt tartottam az erdélyi és törzsországi viszonyok s^ybeolvadasának a íolyamatát, külö» itöseu a nemzetiségi kérdés, a földpoli- t-íka kérdése, a közigazgatás és az Ön* { kormányzatok újszerű fejlődése, a szó* j crálpo|jtika és a közoktatásügy szem j pontjából. V képvíseiőházhan felszólal- ram a házassági törvény fajvédelmi szempontú módosításáról s2Őió torv ény« javaslatnál; az igazságügynuiniszter nr felszólalásomra hivatkozva -változta» tott is H törvényjavaslaton. Felszólal» tarn még a költségvetés' vitában, a belügyi tárcánál s a közigazgatásban a központosító irányzat abbahagyását és u va'tód‘ helyi önkormányzathoz való v isz» szatérést ajánlottam. Ä belügyminiszter wr felszólalásomra hivatkozva jelezte, hogy a központosító irányzat helyett a fiéQeolratizációt fogja hozni a kŐ>'igd2 = gatás reformjáról szóló nj tör vény ja vas- lat baiu Legközelebbi munkatervem, hogy úgy a mezogazdaságfejíesziö tör vény javas» lat. mint az uj köz.igatfgatási javaslat tárgyalásában behatóan résztvegyek. Egyúttal folytatni kívánom a íegelha» gyaiottabb társadalmi rétegekért való közbenjáró tévéke ny sé-get és Sajtó munkát, Ami szerény lehetőség rend étkezésemre áll. azzal olyan irányban is állandó eszmet er jesztést igyekeztem kifej» fen', hogy amíg az erdélyi kérdés ál» Jamközi szempontból is teljes megöl» dásra nem talál, addig az erdélyi különleges viszonyok érdekében való szószó* I lásra, tehát az Erdélyi t árt együttnia* rsdósim nr&ißgm van. dÚACíh'iú^^áuiUÁ^ 7 & 24-79. Pálffg Károíg: „A faiu népét szolgaiam iu Falus- emoer vag> ok nemcsak szir. inazduoinnál, haiifiii hivalás(>maál fogva is. ls.rmészeteson ezt vallom köv etkeze* lesen, mint kc-pviseio ’s. 1 igyehiKJntt a falu életén, alakulásán, kérdéséin lar tóin. Az Érdél}» Fáit sZervezés-i ni mi káki roeg\ émbon sokáig lekötött, .x: alkalmat is adott arra, hogy a falvakat meglátogassam, falirvezetukkei Fslulkoz* Jam. Ez a körülmény és értre llett a kormányzat szociális, gazdasági és közmű- \elödési törekvése voltak azok a vorta lak, amelyek figyelmemet elsősorban le kötötték és törekvéseimet meghatározták. A jövőre nézve is ezek a kérdések foglalkoztatnak: szolgálni a magyar falu népét, annak nev elése, s/ociái s íeleme* lé^e, gazdasági megerősítése és mindezek hathatösaJíb szolgálata érdekében a falu megszervezése áhai. Falüszerve zési tervet dolgoztául i»i, amelyről az tx meggy özödénscin. hogy egészen megfelel a célnak és elodázó utal lanul szükséges és sürgős, még m előtt falnunk népe megunván a tétlen várakozást, erre« arru citáiékozódik, vagy még mielőtt felülről a rni falva in-.' is szétsze-rvezöíi- I léitek. Marostorda egvneháiiv községébe«» már munkába is áll toriam a Munka Szövetséget és e"»t a szervezést (az: Li úély i Párthoz, v iszonyít vj: továbhizer- vezést) foly tatni L fogom. Részben ennek a gondolatnak szolgálatába áll tom ez: a népfőiskolái tan folyamot, amelyet Akosíah'án 1042 január »I—február végéig fogok rendelni valamint a vele t»irhu7amo.s és felnőtt férfiak számára I rendezendő faluvezetői tanfolyamat is. Dr. Szilágyi Olivér: „Katonai szellemet" Legfontosabb köfv lességemnak azi tartottam, hogy segítsek' a kijtemherek ügyes-baios dolgainak elintézésén. Az Erdélyi Párt keretein beiül m nJen kisembernek készséggel áftok szolgálatára, mert azi tartom, hogy a magyar össze tartást elsősorban egymás kölcsön>r. megsegítésével érjük el. Néhai Jr. gróf 1 holdalagi Mihály föiipáimak segítőt U-ni a? Erdélyi Párt beszervezésének elindításánál, amelynek erc-ámény ck-ép* pen Marosvásárhely és Ma rost ordam-c gye lakossága impozáns tömegekben so rakozolt a'z Erdélyi Párt zászlója alá. Rövid megszakít ássa! négy és fél hónapig katonai átképző szolgálatot tvrlje- siteitem. Tagja vagyok j képv iselöház véderő b’zottságának. Nagy figyelem- rrreá foglalkozom környékünk kérdéseivel. amelynek gazdasági szempontjai eluM-rbe kerüllek, mióta zord határvidék vagyunk. Beszámolókat tartottam .Mezőbánd, Mező pánit, N'agykend, Et» dőszentgyörgy. Sfékelykál, Nagyernye kézségekben. Mező bánd cn panasznapot ís tartottam. A költségvetés bizottsági tárgyalásai a lkaira aval a belügyi, igazságügyi, honvédelmi tárcákhoz szólottám hozzá a bi zo<t Ságokba rt. Sv ó v a íet- tem az állampolgárság’ ügyek elintézésének racionálisabbá tételét, a közigazgatási tisztviselők nyelvtudását, az egykor- zsilvölgyi székely bányany'tigbérc" sek függőben levő ügyér, a/ egykori volt osztrák-magyar hadseregbeli és a román hadseregbeli nem szolgált tényleges tis/tek méltánylást érdemlő okok ból való ujraténylegesitésé! és uiiá minős tését. Az igazságügyi tárca időszerű- kérdéseit a ház plénuma előtt is szóvá tettem. Ami a jövőt üJeíi, támogatni szeretek' -m'tuten olyan intézményt vagy intézkedést, mely Erdély magyarságának katonai szellemét erősíti. Ettől függe-tle nül pe»I g felkarolni és támogatni a leg= szegényebb, a I egei eset te t»b magyarságot, amely a mezöség* részeken, az u.í határszél mentén az áldatlan állapotok; miatt szörnyen elhagyatottan él, sokszor teljesen körülvéve a románoktól,, Ezeknek a javarészt kettösbirtokosok' nak az ügyében a külügyminlsrier ur* íso2 interpellációt jegyeztem be. Dr. tuse Gábort Ismerjük meg agy mást" Dr. Tusa Gábor karácsony alkalmából egy szempontra kívánja felhívni az fjienzéket olvasó magyarok szives fi*’ gyeimét. Egészen más szempontok és célok vezették az erdélyi magyarságot a megszállás éveiben, mim am «nők keli, hagy vehessék most az or&zágépités nagy munkájában a szerencsés hazatérés, után. A haza szolgálataiban eltöltött legutolsó év folyamán arra a megálíap tás» ra jutotiam, hogy a? erdélyiek nincsenek: kellőképpen tájékoztatva arról, hogy mi történt a trianoni magyar területen lóik októbere óta.. Azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket & magyar nép tett, hogy a rendet odaát hely» reaiUíaa. hogy a teljes anyag’ és *elki kifosztottság állapotából némileg élhető állapotba jusson, egyszóval az utol • sö 25 évben megtett utat itt mi kenőképpen iteíí! ismerjük erníaíi nem 's tudjuk megfelelően értékelni. Sajnos, könyv sem áll rendelkezésünkre, mel> <H a nagy történelmi erőfeszítést mól tó módon, az objektivitás szemüvegén át nézve, 'smerte-tué. Redig e-z az ut a nemzeti lélek megismerése szempont jóból rendkívül tantiIságos és a jövőt iile* col eg mondhatni erőforrás. Tapasztaltam azt is, hogy a Iviráíyiiág$ţş *í'<M körtéJeméíO’ sjüuten keílő nw» <ion tájékoztatva az erdélyi magyarsá?? utolsó negyedszázadának az útjáról. Ezt a kérdést sokan személyeken keresztül ítélik meg, a rokonszeitv és ellenszenv befolyása alatt. Ennek pedig néha a mindennapi közösségi mun<kában felre-- értésekre okot adó következményei vannak. Ezért szükségesnek tartom itt is, ott is a magyar intelligencia legkomolyabb köré ben ennek a megtett kéf I útnak a meg;«nt»ftetéséf, így megérte* >Jek széles körökben az*., hogy* Erdély™ ben a megszállás alatt u magyarság életében egészen más szempontok voi» ták ti döntőek, mint aminők ma keli, hogy irányítsák az siitézke-déseket. Ma már a mi feladataink egészen mások lettek,. Az egységes magyar nemzet és egységes magyar állam felépítésűnek munkája más igényekkel lép fel. Ennek a döntő közéleti szempontnak: leéli üá-- nyitania minden lépesünket. Erdélyben minden kormány hitézke- désnéí u nemzeti szempont keli hogv a döntő legyen. Á gazdasági érdekűk, csak másodlagosak. Erek csak a béke; éveiben nyomulhatnak a másik szem* pouí mellé és sohasem az eié. A gazda* sági intézkedések ?s a magyar nemzeti népi szempontok felemelése érdekében kell. hogy jöjjenek. A jő ved elmerőség kérdése másod rangú kérdés mindaddig, mkí # ióyátétet peg peps, tfctâsţkr
