Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-12 / 284. szám
** <*»8*». tflí ÉKV8 tt ä mmm. se«, ÜÜ W BilB *lst**umtietieszt6sé9 is klstiébivatal: Esiszsv :rs ' '“8í f'S'-üle3 ÎJ„, 1. »HtlSl. Tslslai: 11—33. Mvi.náS" *3is-así9||;|ietea-8i!eg §„ síim* Teleleu sz.; 28—13 ALAPÍTOTTA: BBRIHI MIKLÓS XisóótHlalilenas: PßltSS *» V Selezswár. Eläfäzat&sl árai: feawaííís 2.7»; ■eneMvrt e, félévre ts„ estez évre 32 58331-, 3s! Földrészek háborúja 194 Î december 11-e a történelem őrök emlékezetű napja lesz. Ezen n napon vonattak le a végsői konzekven- •iák és ezen a napon indult meg a gigán™ Jius küzdelem a fegyverek erejével két t'iág között. A földrészek háborúja be™- 'vetkezett, Irtózatos méretű háború ez. folytatni fogják a végső győzelemig. Eb- >v?n a háborúban nincsen kompromisz* mm, nincsen félreáll ás, nincsen fél meg* brfas, Harc as utolsókig: a teljes győze* imiig! I Helytelenül fognők fel ezt a háborút, íj úgy beszélnénk róla, mint Európa—- Amerika—Ázsia—Afrika háborújáról. 4 kontinensek nem mint geográfiai, vagy sár gazdasági egységek ütköznek meg gy mással. Ás anyagi háború csak kifea :,zője és eszköze a szellem háborújának. kontinensek határai nem oţt fejeződ“ csk be, ahol tenger öleli őket körül, vagy egység választja el egymástól, ahol im* Ferimnek hatóköre, vagy gazdasági érdek- zférájuk végei ér. A kontinensek hátnál addig terjednek, ameddig szellemülr *el be tudják tölteni a teret. Ebben a háborúban csak ilyen értelemben beszél* cetünk a kontinensek összeütközéséről, 'Wen értelemben, mert a kontinensek xellemileg is más világokat jelentenek. Á politikában szeretünk általánosítani, aért úgy hisszük. hogy ezáltal egyszerű- ltjuk a problémákat. Holott így ál képié* vkkel dolgozunk és áleredményekhez ju- unk. Lám, beszélünk plutokráciákrof. ioloti G plutokrádákban a legnagyobb •s o legáltalánosabb a nyomor és a plu° okraták igen kevesen vannak. Kevesen, le az ö kezükben van minden hatalom ■s nekik vannak hí szolgáltaivá a milliók, is ő szellemük uralkodik embermilliók ■S földrészek felett és ezért kell miattuk mbermilliók és földrészek ellen háborút îseini. A milliók ott rabszolgái az eszmétek, itt hordozói. Ez az áthidalhat allem ir, az áthághatatlan küszöb. Ezt a kér* icst oldhat jak meg csak a fegyvereit, lúd rak, hogy az uj Európa még csak negszületőben van. De tudjuk azt is. tőgy az idegen eszmét, a plutokrata élet* 'Ivet, a plutóhrácia hordozóit és csatlós óit már sikerült Európában elpusztítani. Mint Hitler mondotta, az európai népek udatosan, vagy tudat alatt érzik az ut Európái és mert érzik, indultok egységes tere szí es hadjáratra a legnagyobb és leg* élelmesebb ellenség: a bolsevizmus ellen, lurópa egymással acsarkodó és egymást msztito népeit az európai történelem, kezdete óta a külső ellenség ellen mindig összefogta a faj és szellem közössége, a cultura azonossága. Amikor a görögök védekeztek Xerxes hadai ellen, amikor a •ómréak leverték Karthágót, az akkor \ltáluk képviselt Európáért harcoltak ép™ Den agy, mint később velük karöltve ® germánok a keleti hordák, vagy a ipor nyalok az arab és mi a török invázió ellen. így húzd ma Európa Ázsia örökös rémeivel és a becstelen pl utók ráció kiszipolyozó ön ös szellemével, t Sokszor leírtuk már azt a szót, hogy: európai szolidaritás. Boncolgattuk a léc nyegét és vő 'aszókat igyekeztünk keresni a felmerülő kérdésekre. Sokan nem hittek benne és sokan vannak, akik ma sem hisznek. Azok, akik a világnak csak anyagi részét látják. Akik csak fegyveren és kenyéren át Iáinak impériumát. Pedig n legklasszikusabb Imperium is csak fegyverekkel vivatott ki, de nem azon nyugodott. A római birodalom ereje az volt, hogy a meghódítóit tartományok polgára áon; m Ac>k»vn i ra\ ,n9Í * B'mrrun iö oroíioq TO Stá”' j ioqöiu'j irrem Áy u st jşLyitj» ri - ireá > * CliAí D L ;ilöb ü * c n-A emelt fővel mondhatta: cívis romanus sum! Római polgár vagyok! És ezért voU hűséges Rómához: a magasabbrendü eszméhez, Ezt az eszmét fejezte ki Hitler Adolf történelmi beszédében, amikor arról beszélt, hogy a keleti hadszíntér keresztes vitézei egyformán Európáért harcolnak. ! Bizonyos, hogy ma csak a közös veszély kovácsolt össze bennünket, eure** pciuikat. De ellenállhatatltei erővel vonz maga felé valamennyiünket az uj eszme: * a becsületesebb, szabadabb, igazságosabb„ Í népibb, nemzetibb és emberibb élet esz’ méje. Az ideológiák nőig élethalálharcban állanak egymással és a páncél és leeresztett sisakrostély c.latt néha nehéz felismerni a lényeget: az embert, amelyet az uj ideológia megteremt. De szabad-e biz* nunk a felismerés, elköveíkezésébeu? $zubcidme meg nem hallanunk a csatazaj közepette is az Igét ? A földrészek háborúja megindult. A agy és nehéz less ez ü háború, Mindenkinek meg keil hoznia az áldozatot miatta. Európáért: kultúránkért, szellemünkért, életformánkért, mindenért, ami kedven nekünk és ami megszokott, égy jobb és boldogabb jövendőért. Talán századok, tóién egy évezred sorsát döntjük mostan el, kicsinyek és nagyok, Sokak és kevesek Gyermekeinkért hozunk áldozatot. Le het-e ennél kedvesebb áldozat? Mi, magyarok mindig európaiak tud- fűnk és mertünk lenni. Akkor is, amikor Európa elhagyott, Kétséges tehet-e további utunk? \ Németország és Olaszország megüzente a háborút az Egyesült-Államoknak Bfttl@x> ős Mussolini t&pténslmi boszédbdn jelentették t»e & sorsdöntő elhatározást Berlin-Rőma-Tokló szövetsége A Führer és a Duce levonták a végső következtetést Roosevelt háborús uszító politikájával szemben. Amerika és Anglia folytonos uszító hadjárata Európa ellen a végsőkig feszítette az idegeket. A rendbontó törekvések sikertelensége folytán, semlegességének feladásával az Egyesült*.Hlamok Németország és Olaszország ellen a nyílt hadicselekményekre tért át, ami a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és a hadüzenet átadását vonták maguk után « temgélykáudmuk részéröl. Magyarország, mint a tengetyáUúmok szövetségese, szintén hadiállapot bon tekinti magát az Egyesült*Államokkal, Ezzel a háromhaiaimi egyezmény aláírói teljes erejükben felsorakoztak az angolszász—szovjet hatalommal szemben. A világtörténelmi eseményekről alábbi jelentésekben számolunk be: űr; Hade! üzen Nimeferszá# és Qü«sz®?$£áf| BERLIN, december 12. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter csütörtökön délben az Egyesült-Államok ügyvivőjének átnyújtotta a birodami kor» many jegyzékét, amely megállapítja, hogy az Egyesült-Államok kormánya a semlegességnek kezdeti megszegéséről a Németország elleni nyílt hadicselekményekre tért át s ez által gyakorlatilag megteremtette a hadiállapotot. A birodalmi kormány ezért — állapija meg a jegyzék — megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat ».z Egy esüDt-Á Harp okkal és kiielent', hogy a Roosevelt elnök által előidézett körülmények között mától kezdve Németország is hadiálla-» pótban levőnek tekinti magát az Egyesült-Államokkal. (MTI.) RÓMA, december 12. (MTI.) Csütörtökön délután 14 óra 30 perckor C’ano; gróf olasz külügyminiszter a Ch’gi-paíatában fogadta az Egyesült-Államok római ügyvivőjét és a következőket közölte vele: — Az Olasz K rály és Császár őfelsége kijelenti, hogy Olaszország mától kezdve had iái lapot ban lévőnek tekinti magát «z a merik«* Egyesült-Államok. Seal. Hitler történelmi bssxéd© BERLIN, december 12. A birodalmi gyűlés ma! ülése az ötödik a háború megkezdése óta. A gyűlés a birodalmi főváros közönségének nagy résizvétele mellett folyt íe. Ezer és ezer berlini sorakozott fel a birodalmi gyűléshez vezető utak mentén. | A terembe belépő Führert ujjongó He*S kiáltásokkal fogadták, A birodalmi gyűlést Göring marsall rövid beszéddel nyitotta meg. Megemlékezett a hősi halált halt és a harctereken küzdő k». tonákró! és a nemzet soha el nem múló háláját tolmácsolta a hozzátartozók iránt. Ezután Hitler birodalmi vezér emelkedett szólásra és mondotta a követ» kezű beszédet; Világtörténelmi eseményekkel teljes esztendő jár a vége felé és előttünk a legnagyobb döntések esztendeje áll — kezdte a Führer a beszédét. Bevezetésében arra utalt, hogy miután Churchill és érdekcsoportja 1940- ben többször visszautasította békeaján-’ tatát, világos lett, hogy ezt a háborút az ész és szükségszerűség minden oka ellenére fegyverekkel kell végigküzdeni. A német nép és katonái a jövendő. sőt a legtávolabbi nemzedékéi t dől ' goznak és küzdenek. A Führer ezután rövidén vázolta a pol iikailag, hsdászaíilag, gazdaságilag pontosan megszervezett terület katonai biztosítását. Visszapillantást vetett az elmúlt esztendők küzdelmére és főként szi*l a támogatással foglalkozott, amelyet 1940 közepétől kezdve a? olas? fegyver társ nyújtott. Egésjs £uréjpa mästen megsemmisitésa voit a Kreml tarainak eáljth jA Szovjetoroszország elleni háborúra áttérve, a Führer söbbször emlékezte- tett arra, hogy ö « legkérielhetetlenebb szükségnek engedve. 1939 őszén hata rozta el, hogy megkísérli az akut né. met—orosz feszültség kiküszöbölésévet megteremteni az előfeltételt az általa nos békéire. Utalt arra a Führer, hogy Angi a a balti államoknak, Romániának és még több államnak felajánlotta, hogy fogadják el az angol segítségnyújtási /egyezményt. Ennek felajánlása és elfő gadása nemcsak jogot adott a nemei birodalmi kormánynak a német érdé kék határának megszabására, hanem kötelességként rá is rótta. Az illet’ államok azonban -— magának Né met Or szagnak ;s a !egnag}'obb sajnálatára — rövid idő alatt kénytelenek voltak belátni hogy csak Németország az egyetlen olyan tényező, amely a legerősebb kezes lehet a fenyegető kelettel szem ben. Ezek az államok máris el voltak vesz ve, mihelyt saját pol tikijukkal elsza kitották a Német Birodalomhoz fűződő kapcsolatukat és Anglia segítségében ! bizíak, holott Angi a közmondásos ön í zésével évszázadok óta sohasem nyuj tott segítséget, hanem mindig csak j gitségeí követeit. Atár 1940-ben hónap» j ról-hónapra erősebb lett a felismerés-. ; hogy a Kreml ura'tiak egész Európa j uralma és ezzel Európa megsemmisít I se E tudatos céljuk. Csak a vak nem látta, hogy itt a világtörténelemben páratlan mérvű fel vonulás roegv végbe, még pedig nem a védelem érdekében, mert hiszen ez nem lett volna fenyegető, hanem a támadás céljából. Látszott, hogv e* már nem t; védelmet szolgálja. Azt hitték, hog» 1941 nyara a legatkalmasagb p llanar :• lesuitásra. Ui mongol áradatot akartak Európára rázuditani. Európa egén sötét fellegek kezdte! gyülekezni. Mindent megtettem a háború elkerüléséin A Führer ezután mégegyszer vázolt- röyiden a Szovjet-Unió elleni háború.
