Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-12 / 284. szám
1941 ú et 9 mb c r j __ 2 hu/ vrtciö fejleményeket »s hangiii* lyiuttt. hog> j nemet ellenállás elóiel- vételei m ml személyi, téren, mintii anya- siug ínségesen meg vannak. Egyetlen oi'tositfkot adhat — folytatta a Fiih- ,er —, ha a a demokrata állam okban ■ okai beszélnek a felszerelésről, akkor r nemzeti szocialista NémotorsPagban a ifiszer. lésért m miig még többet póznak. így volt ez a múltban és ina sines másként. Egyetlen háborút sem kerestem — ioJ\tatta a 1 irhrer - sőt ellenkezőleg, mindent megteltem a háború elkenik* •-ere. kötelességmubisz loan és lelklis »neretleniil cselekdnék azonban ha vn l.un Íven harci esemény (Ki ver jlhetet* fenségének fel smcrése miatt elmúlás* tanom az egyedül lehetséges követkéz fete se két. Teljes nagyságában valójában csak ma áll előttünk tisztán, hogy a veszély milyen nagy lett volna. Ma már el s7a bad mondanom, hogy Europa elveszett volna, ha ez a több, mint 20.000 páncélosból, 500 hadosztályból, több tize/er lüvfobol és több, mint 10.000 repülőgépből álló hullám elindult volna észrevétlenül n b rodalom felé, ha f iinior I v/«k nem halmozta volna el mugut arra, hogy másodszor is fegyvert fog, akkor a többi északi ország államainak ţ kényelmes polgársága mostan elérke; zeit volna végnapjaihoz. Ma n Német B rodalom nein állott volna szembe katonaival és fegyvereivel, akkor olyan hullám borította volna el Európát, amely egyszer s mindenkorra elintézte volna íi' európai egyensúly fenn tart á -áról vallott nevetséges angol eszmét, annak műdén ostoba hagyományával együtt. Ma u szlovákok, magyarok és románok nem vállalták volna a maguk részéről is ennek uz európai világnak az akliv védelmét, akkor a bolsevista bordák úgy' elsöpörték volna a dunai államokat, mint Alt la hun seregei és ebben ne esetben a Jeni tenger vidékén ma tatárok és mongolok kényszerbe- nék ki u montreauxl szerződés reviz’ó- ját. Ma nz olaszok, spanyolok, borsótok nem küldték volna ti hadosztályaikat, akkor nem jött volna létre Európa har cos védelme és ez mint az uj Európa fogalmának proklamálása nem sugározhatott volna ki tohor/óeroként a többi népeknek i«. kása. M mikéi országban ziláltak voltak a pénzügyi viszonyok és úgy látszott, hogy nem igen lehet fenntartani az általános gazdasági élei ütemét. Míg azonban n Német Birodalom • ncmZet* szocialista vezetés alatt néhány esztendő alatt kiviyta az élet folytatást, a gaz da.sági, kulturális, művészet' és a többi hullat kin fellendülését, addig Roosevelt elnöknek nem sikerült a saíáf országé hun még a legkisebb /avulást »cm • l< I idéznie. Németországban al g öt erzt *t r dő alatt megoldottuk a gazdasági kénM déseket és kikíiszöböltüV a munkané? b' kiiliséget. Ugyanezen idő alatt Roori» vett elnök saját országa állami adósé . ' ga t hallatlan összegekre emelte, cs -1 > kelttette a dollár értékéi, gazdavú/ás* ’ még iobbun szétzilálta és a munkánál Kiiliek .számát megtartottaRoosevelt harca a háborúért B> zédes számok a háborúról Még nem jött el az ideje annak, hogy icszélni lehetne ennek a hadjáratnak a lerveiröl és vezetéséről. De azt hiszem, bogy néhán.v vonatkozásban szabad utalnom mindarra, amit ebben a mindéül ’dók legnagyobb küzdelmében el értünk. A Führer ekkor ismételten emléke /.ellve idézte néhány mondatban a keleti hadjárat legfontosabb mozzanatait. Ezután felsorolta a veszteségeket. A német véderő összes vesztesége 162.314 halott, 571.767 sebesült és 33.334 eltűnt. Tellát a halottak c> sebesültek száma valamivel több, mint a világháborús Somme-iitközetben elesettek és megsebesültek száma és uz eltűntek száma vaianvvel kevesebb, mint az akkor eltűntek fele. .Most pedig — folytatta « Führer — aZzal a másik világgal kívánok foglalkozni, amelynek olyan elnöke van, aki tapintatos módon a kandaló mellől cseveg akkor, am kor a népek és katonák hóban és jégben küzdenek. Tehát arról a másik világról szólok, amelynek elnö ke a fóbünös ebben a háborúban. Áz amerikai és német nép közéit nincsenek ellentétek Németország Amerika iránti állásfog- látásáról a következőket lehet elmondani: 1 1. Németország talán az egyetlen nagyhatalom, amelynek sohasem voltak gyarmatai, sem az északamerkai, sem a délamerikai földrészen és itt nem folytatott semmiféle politika- tevékenységet, sót csak hasznára volt Amerikának, főként pedig az Egyesült-Államoknak *2 oda kivándorló sokmill ó német »39 azok munkája. 2c A Német Birodalom *• Egyesült- Államok keletkezésének és fennállásának egész történelmében egyszer sem foglalt el politikailag eíutasitó vagy pedjj ellenséges magatartást a£ Egye* Nif-Áliasriok irányában. Ezzel szemben vök fiának vérével segített az Egyesiift- ÁHamok megvédésében. 3. A Német Birodalom nem vett részt egyetlen háborúban sem az Egye- ?íiít»Áliamok ellen, de az F.gyesült- Államok 1917-ben mégis hadat üzent Németországnak. 1 Az amerikai és német nép között egyébként n ncsenek ellentétek. Az államformák között mindig is voltak különbségek. Ezek azonban nem szolgál hatnak okul ellenségeskedésekre a népek érdekében mindaddig, amíg valamelyik államforma arra nem töreksz k, hogy természetes határain kiviil a másikat megtámadja. ! a férfit évekig az az egyetlen ki vanság töltötte el. hogy valahol a vilá- V011, de leginkább Európában törjön k- egy oly an viszály. amely lehetőséget r.d neki p< •:! k.-»i lekötelezettség megteremti lieg pedig úgy, hogy az nmeri! ; /.daságot a v iszályban álló nemzetei egyike mellett lekösse és ezáltal alkuimat teremtsen arra. hogy Amerikát közelebb vigye ilyen viszály hoz és e//el a / Iáit belső gazdaságpoli■ tikájáról a figyelmet elfordítsa. Különösen durva a Németországgal szemben elkövetett ilyen eljárás. Roosevelt 1937-től kezdve több beszédet mondott és ezekben tervszerűen megkezdte az amerikai közvélemény felfez* gátasát Németország ellen. 193« novemberétől kezdve tervszerűen hozzákezdett ahhoz, hogy tudatosan szabotálja ni európai megbékélési politika minden lehetőséget. 1939 márciusa óta bele- beszélt olyan európai belső ügyekbe, amelyekhez az Egyesült-Államok elnö. kének egyáltalán semmi köze nincs. De Roosevelt ur még ennél és tovább ment. Minden nemzetközi jogi hntározmány- iiyal ellentétben kijelentette, hogy nem ismeri el azokat az intézkedéseket, amelyek neki nem tetszenek, sőt végül annyira ment, hogy jogtalan szerződéseket Kötött amelyek értelmében jogot nyert arra, hogy idegen területeket egyszerűen megszálljon. Roosevelt mellé odaállt tiszteletreméltó felesége is. ö nem voll hajlandó olyan világban élni, mint a mienk. Ez legalább megérthető. Itt az ui munka v lága van, nem pedig a csalásé és a srhoiá.sé. 1940 júliusától Roosevelt intézkedései egyre jobban arra ’rányúlnak, hogy ö maga találja meg a háborúhoz vezető utat. Már 1940 augusztusában kö7ös katonai programot állítanak fel az Egyesült-Államok és Kanada számára. 1940 ’•zeptemberéhen míg iobban megközelítette Roosevelt a háborút. Az amerikai haióbad 50 rombolót adott át az an go! hajóhadunk, aminek cllenszolgain t tusául katona' támaszpontokat vett iá az és/ak és kő 'épamerikai brit birto.td" kokon. 1941 április 13 án engedélyen. 1 az Egyesült-Államok hajói számár« forgalmút a Vörös-tengeren kereszt i! Ü i a kö/clkelet' Ivrit hadsereg ellátása ctlJ I jából. Közben márciusban már megtűrtéül (i a német hajók lefoglalása. Március 27.JE- én Roosevelt elnök Szimovits és társai it pucc.*, klikkjét üdvözli, aki a belgrádi iL»i törvényes kormány' erőszakos meghűlt tatása után kerültek e kormányruf i. " • mellé. Roosevelt elnök már hónapokká azelőtt a Balkánra küldte Donovan ez* f ‘ redest, hogy' az ö megbízásából kisér. . • létezzék és Szófiában é-s Belgrádbai |ftdt Németország és Olaszország ellen feuLlÁt kelést robbantson ki. Ápril s közepétől |k>i >• kezdve az Egyesült Államok járőrei ki* • é szélesítették az Atlanti-óceán nyugatiké részén járőrszolgálatukat é-s jelentésen* j k«t továbbították az angolokhoz. Julius ó'án és 7-én megtörtént a né. met harci övezetben fekvő Izland*s?i. geté-nek a megszállása. Roosevelt ezzel h'tt egészen bizonyosan a következőket 1^/ akarta elérni: .Németországot végre *tş harcra kénys2eriten’. másodszor a né. ;n met tengeralattiáró háborút értékte* oi lenné tenni, akárcsak 1915—16-ban. Roosevelt ugyanebben az időben se* ós gélyt ígért a Szov jetuniónak. KnO'ij| ín amerikai tengerészet’ miniszter juliuí tai 10-én egyszerre nyilvánosságra hozta, * A bogy az Egyesült-Államokban kiadták *c a parancsot arra, hogy a tengely hadi- -it hajóira lőni kell. Ennek az úgynevezett elnöknek aHptR ellenein irányuló személyes támadásai’ a- és sértegetései mellett, mint jelenték-' i telenek mellett akarok napirendre tér ni. Roosevelt ur különben sem sérthet meg engem egyáltalán, mert én ól akárcsak egykor Wilsont. elmebetegnek tartom. E két állam között azonban egy óceán terül el. A kapitalista Amerika é* a botsev’st* Oroszország között —- ha ezek a fogalmak egyáltalán valóságot fednek — lényegesen nagyobbak a/ ellentétek, mint az elnök vezetése alatt álló Amerika és a F:ührer által vezetett Németország között. Tény azonban az. hogy Németország és Amerika között mind a két történelmi viszályt — ntég ha ugyanazok az erők sugalmazták is — akkor is kizárólag az Egyesült- Államok két férfiúnak kell tulajdonítani: nevezetesen Wilson elnöknek és Franklin Rooieveltnek A zsidók élén Hjfier és Roosevelt Wií&onról maga s történetem mondotta k: az ítéletet. Wilson terve a minden idők legnagyobb szószegésével van összekapcsolva. Szósziegésének következményei * »lépi élet szétrombolását eredményezték, nemcsak az úgynevezett legyőzőt- tékáéi, hanem maguknál a győzőknél îs. Ma mar úgy tudjuk, hogy Wilson mögött érdekelt pénzemberek tárcája Ulott és ok etf a paraiit kus profesz* szórt használták fel, hogy Amerikát háborúba sodorják, mert ettől jó üzleteket vártak. Ml most már az oka aimak, hogy ilyen keserű tapasztalatok után az Egyesiilt-ÁMamokba-n ismét olyan elnök van, aki egyetlen feladatát újból abban látja hogy háborúkat robbantson k’ és .-i Németország elleni ellenséges érzelmeket egészen a háború kitöréséig fokozza? ) Ennek egyszerűen személyi ok* van. Igen jól megértem, hogy világokat elválasztó különbség van Roosevelt elnök felfogása és magatartása, valamint az enyém között. AÉdön a világháború ki° tört, akkor Roosevelt Wilson árnyéka mögött a kiváltságosak szférájában élte végig ezt a háborút. Én azonban mint közönséges katona, azon fáradoztam, hogy az ellenség előtt ez alatt a négy év alatt teljesítsem kötelességemet és természetesen épp olyan szegényen tértem vissza ă háborúból: am lyen szegényen 1914 őszén bevonultam, míg Roo=* sevelt ur az üzletileg járatos, gazdaságilag megalapozott, családi téren proie- zsált polii kus életét folytatta. Mégis volt valami különbség közöttünk. Az Egyesült-Államoknak ugyanis 13 millió ellátatlanja volt, Németországnak peiTg 7 millió ér. ezenkívül még 7 millió rövid ideig foglalkoztatott raur,* Ismeretes előttünk, hogy ez a férfi a mögötte álló zs dókkal együtt már évek óta hasonló eszközökkel küzd Ja- pán ellen. Itt is ugyanazokat n módszereket használta. Azt hiszem, hogy önök valamennyien megváltásként fogadják azt, hogy végre egy állam elsőként olyan izzó képét nyújtja az igazságnak és jognak a történelemben páratlanul álló szégyentelen semmibevevése ellen, ani: felett most már egyáltalán nem szabad csodálkozni. Midőn a japáni kormány e hamisítóval folytatott, évekig tartó tárgyalás útin megelégelte azt, Hogy ót továbbra is 'lyen méltatlanul megcsufoliák, valamennyiünket, tehát a német népet és azt hiszem, az égés? világ többi jóravaló emberét is mély elégtétel tölti el. Tudjuk, hogy' Roosevelt mögött milyen erő áll. Az örök zsidó áll ott, ak1 elérkezettnek látja az időt, hogy akaratlanul is végrehajtsa mindazt, amit mi a Szovjetun óban irtózattal láttunk és amit ott átélni voltunk kénytelenek. Még ha nem is állnánk szövetségben f Japánnal, akkor is tisztában lennénk 1 azzal, hogy a zsdók és az ő Franklin j Rooseveltjiik az. aki az egyik államot a másik utón meg akarja semmisíteni. T sztában vagyunk azzal, mit akar tenni velünk ez « másik világ. A tűi oldalon állók az elmúlt idők demokrata Németországát éheztették és most a nemzeti szocial sta Németországot ki akarják irtani. S ha Roosevelt ur é- Churchill ur kijeleni k, hogy később ui szociális rendet akarnak teremteni akkor^ ez körülbelül annyi, m’ntha ko pasz fodrász ajánlana csalhatatlan haj’ növesztő szert. Ami a német népet illeti, nincs sziik ségünk alamizsnára sem Churchill ur. tói, se a Roosevelt urakhoz hasonlók tói, mert a német nép csak a iogát akarja kivívni és az élethez való e jo. gát akkor is biztos’tani fogia. ha ez ellen összeesküdött volna ezer Churchill és Roosevelt. A német nép talán soha sem volt olvan tisztánlátó és sohasem becsülte annyira a becsületét, mint most.- • A hadüzenet I m<§yen lUtenzéfc LSnyvesboffja I ál'.,i , roo't megjelent nagy 64 oldalas képes karácsonyi könyvjegyzéket! Kérje ,■/.unnál! \ idékiel írjanak: ELLENZÉK .KÖNYVESBOLTJA* Kolozsvár, Mátyás királyatér 9. Ezért én rna k'adattam az amerikai ügyvivőnek az útlevelét és a következőket adattam tudtára: Anglia és Egyesült-Államok kormánya szembe- száíit minden jogos revízióval, amely a világ jobb uj rendjét óhajtotta elö'déz- nl Roosevelt .•’ímerikai elnök a háború kitörése óta fokozódó mértékben egész sor nemzetközi jogellenes bűntettel lette magát véressé. Bár az amerikai kormány mindent megkísérelt, hogy megcáfolja* mégis nyilvánosságra került Roosevelt elnök terve, amely szerint Amerika legkésőbb 1943-ban katonai hatalmi eszközökkel magában Európában akarja megtámadni Németországot és Olaszországot. Ezzel kudarcra lett ítélve Németországnak és Olasz, országnak az az őszinte és példátlan türelmet tanúsító küzdelme, hogy Roosevelt elnök évek óta tanúsított elviselhetetlen kihívásai ellenére is megakadályozza a háború kitörését és fenntartsa az Egyesült-Államokhoz fűződő kapcsolatait, Németország és Olaszország tehát most végre kénytelen, híven az J940 szeptember 27=én kötött liáromhatslmi szerződés határozmanyaihoz, Japán oldalán közös küzdelmet folytatni a> amerikai Egyesült-Államok és Angiié ellen, népei és birodalmi iüggetíensé gének megvédésére és fenntartására. 4 három hafalom egyezményt kötoíl és jvzt a mai napon aláírták. Semmisem kényszerít' &eti tépcire Bémet« országot A német nép folytatta & Führer — léte döntő órájának felismerése je gyében él. Az amerikai elnök és píu tokrata klikkje bennünket semmivel nem biró népeknek keresztelt. Ez ht lyes is, A sepyşsi* set» bírók «somban
