Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-06 / 280. szám

£ ent ifr»« >w'wwi momm I 1 i i. StXkbVi úl . .-/«I, ami rosta javítsuk meg, mui w* thato. de miudig értelemmel és Soha- «•em rombolással jaró forradalom kockír j»iav*l. (Élénk helyeslés cs taps.) <3 volt ->5, «ki chhex R «mnkáhoac s\ nélkülözés* acmesak kívánta, «it vállalta in. Ez a ma­gyar szellemi.» cguek, a magyar gondolko zásnak mogleleló evolúciós elgondoló« az, ami bennünket (U ««Ivesloa *1 jobb* oldal felőL) Igenis, akarlak a reformokat tla a livzteJt túlsó oldalról elvetik ueiii sieté.-, filozófiáját, amit, hogy fél" r.érttv ne legyen, én sem vallók maga menak. akkor neküni tiltakoznom kell ./ ideges, nyugtalan, türelmetlen, szinte kergetett sietés filozófiája ellen. (Helyes ' t s a jobboldalon.) Itt vnn közötíünk a különbség. M» ■;-oni» akarjak a nemzeti élet összes re ! óraiját és átállítását a szociális igazság, a népi egyiivétartozárt szellemében es a közösségi értlek feltétlen elsőbbsége mel­lett. Mi igenis akarjuk azt, hogy minéj több önálló és öntudatos egzisztencia szolgáim a nemzet egyetemes érdeket! De ez* úgy akarjuk munkálni, hogy ép* pen ezeket az egyetemes érdekeket a mai forrongó világban, különösen a mai ká* borús viszonyok között ne veszélyeates se senki. (Helyeslés a jobboldalon.) Forradalom helyest k Ha olvasom lmrédy Béla gondola® tokban vadban gozdeg beszédét, úgy Iá* ;om, hogy tulajdonképpen még ebben -;nc* közöttünk olyan ellentét, xe’nt <" gondolja. Ő is azt mondja, liogy atme mái. nagyon forrongó korban élünk. Azt »$ íondje, hogy a forradalmak kora • -esz Európában lejárt és bolond ember ■ olua. aki most forradalmi tűzzel akarna játszijai. De ha igy van, amint csakugyan şv is vau, akkor miért kifogásolja ép­pen nálunk, hogy nem akarunk olyan uu iódusokkal élni. amelyek a forradal uiak racionális metódusai. Ha Európában e kiegyensúlyozás korszaka követke.rik - rzt ismét ó rdlaprtoita meg igen helye tu — akkor miért helyteleníti olyan fürehnetlenül. hogy Magyarország is a ki* egyensúlyozott«®# keresésének utján épi** îi ki a maga uj «'létformáit. Az ut élet­formáknak az azonnali átvétele csak for* Beilleszkedés mz európai rendbe- Ha az európai rendszerbe való be' ieilieszkedcsről, vagy más szóval az euró­pai integrálódásiáról beszélünk, akkor eppe-n a különbségekre, a nemzeti sajá­tosságokra kell a hangsúlyt helyeznünk, arra, hogy a különbségek összeegy ezteté- énél hogyan tudjuk magunkat az euró­pai nemzetek családjában lutszno^itané, hogy viszont a más nemzetek különböző* <égőből nekünk is hasznunk legyen. Iia ezt a kérdést a ma szemüvegén át néz** ziik, akkor meg kell állapítani, hogy az uj európai rendszerbe való beilleszkedé­sünk vonalán ma elsősorban gazdasági együttműködést és gazdasági teljesitmé® nyékét varnak tőlünk. Ha tehát, valaki beilleszkedésről beszél, akkor nézze azt Qrtélió, független magyar államiság —- A képviselő űr végül azt ajánlotta: illeszkedjünk bele mind tökéletesebben. ?s minél előbb az európai nemzeti szó® ciaiizmusba. Legyünk tisztában eggyel, mi ezen a földön, amely a miénk, ezer éven át éltük a magunk sajátos módján szervezett áliami életünket, (ügy van! Ügy' van! Hosszantartó taps a jobbolda* ion, a középen és a baloldalon.) De amel­lett mindig részt tudtunk venni, még pe­dig Európa szamara mindig hasznoihaj- tó módon a többi európai nép életében. í'Jgy van! a jobboldal felől.) Uj életfor­máink m«wt vannak kialakulóban, Abban mindnyájan egyek vagyunk, hogy egy boldog, erős, kiegyensúlyozott, tiszta er* fcőlcsi alapokon nyugvó közösségi elvet mindenekfeíett előtérbe helyező Magyar ország számára kell ezeket az uj életfor­mákat a magunk sajátossága szerint és ezeknek megfelelően kialakítani (Úgy van! Úgy van! Élénk taps a jobboldalon és a középen) és ezt az uj Magyarotsza­got úgy kel! beillesztenünk Európa uj ren«ijébe, ahogyan ez önálló és független magyar államiságunk érdekeinek és a du® uavölgyi történelmi missziónknak megfe* lel. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) Ezt előkészíteni, ezen munkálni en­nek a kormánynak maga elé tűzött fel­adata és célja. Az ellenzék egyes tagja azt mondotta, hogy itt van a történelmi pillanat, amikor uj köntöst kell öltenünk, mert csak így lehetünk méltók arra, hogy az uj európai közösségbe» éljünk Köntös és lényeg Igen tisztelt Uraim! Van egy ma­gyar- közmondás, amely úgy szól, hogy nem a ruha teszi az embert.. (Úgy van! Tjgy va -I a jobboldalon és 3 középen.) Ugyanúgy pedig igaz az is, hogy nem a politikai köntös tjszi a nemz eltet (Ügy van! Ügy vau! Taps s jobboídalon és a középen), hanem belső magyar valónk, amelynek kifejlesztése «es feímagasztosb tása rmndn\ újunk kötelessége. Az uj köntös felöhésével ezt nem lehet elin*» té/.ni (Úgy van! Úgy van! Taps a jobbol­dalon és a középen) és hogy az európai népek közösségében nem az uj politika* köntöst nézik, hanem azt, milyen kövei“ kezetesség, milyen öntudat és hivatásiam» dat nyilvánni meg az egyes államok po­litikájában. Ezt éppen nemrégen volt P^PP Kér# alkulmain Berlinben tapasztalni, azokban u valóban történelmi napokban, amelyek­nek eseniényeÜHrn egy európai együvét»r- tozÁs és egy európai béke alapjainak el­ső körvonalai bontakoztak ki. — Ha az európai államokban 9 som* közösség és az ezen alapuló szolidaritás gondolata irwgrrősödik, ha az egye* ál* lantok csakugyan alkalmazkodni akarnak és fognak <• gondolat követelményeihez, akkor az európai egyiivétartozá» én bé­kés együttműködés komoly valósággá lesz. Mi 3 magunk részéről mindeneset­re őszintén készen állunk «-rre. (llosozan* tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, a középen éa a baloldalon.) A miniszterelnök nagy tetszéssel foga* dott beszéde után Joross Andor (-/ólait Ft M. V. kisméretű nyüst keretes kéziszövőszék házi é$ kisipari célra Rosenfeld Imre képviselet Bpcsí, V. Aikotmány-u. 20. Tel. 127—802 fel és reflektált n mini&zUrrelnök fejte getéseire. Foglalkozott a szegedi gondo lattal, amely szerinte megújhodásra szó nil. IlangoztoAta, hogy a zsidókérdés nincs a megvalósulás szakaszában. Bá* mutatott arra, hogy a mai időkben rend­szerváltozás elkerülhetetlen. Uj emberek mellett azonban uj módszerekre »> szűk ség van. radulmi cél lehet. De még a forradalmat sem vezeti mindig ez a cél. A fasiszta forradalom éveken út készítette elő és ké-sziti a maga nemzeti és állami intés* ményeit. itt volt türelmetlenség, sok nó­gatás :» sietésre, de mindig a megfontolt sag maradt felül. — lmrédy Béla beszédében felsorolta a különböző európai nemzetek uj élöffor^ műit. Valamennyit együtt európai nem­zeti szocializmusnak nevezi és ngv beszél róluk mintha ezek egyiől-egvis: mind azonosak volnának és tulajdonképpen nem is lenne közöttük különbség. Az, hogy ezeknek a rendszereknek sok kö­zös vonásuk van, még korántsem jelenti, hogy azonosak ja lennének és hogv ezek ezen az, alapon tartalmukban azonosak és csak helyileg kiilön°külön jelentkező európai nemzeti szooializrousról lehelne beszélni. Megszüntetik az izraelita egyenjogúságát SfHilc Ivón ti raigyar'orosz. uép helyzetét it morteite. Ha körüllt-kiulünk, meg k«T álla­pítanunk, Iiojţy itt, Magyaromzágon a legnvu' galniatabb a/ élet, nemcsak a magyarság, (le a kisebbségek azárnáia is. Részlerteseu felao- roita azokat az eredményeket, amelyeket a ruszin nép életviszonyainak, ku tu ralis és gaz­dasági fejlesztésének érdekében a kormány részéről tettek. Ezután StöHősy Jenő szólalt fel. llutúro zati javaslatot terjesztett elő, amelyben kéri, utasítsák a kormányt, hogy a zsidóknak te­kintendő személyeket sárga karszalag, vagy más megkülönböztető jelzés viselésére köte­lezzék. A vita során Homar« Bú int vallás éc köz oktatásügyi miniszter törvényjavaslatot tér : jesauett be az izraelita hitfelckezet jogátUsá nak szabályozásáról. Az elnök a vitat bezárta, miután több fel szólaló nem vo't. Ezután szavazásra kerüli sor. A Ház általánosságban é9 részleteiben nagy többséggel elfogadta a megajánlani tör vényjavaslatot, amelyet tárgya ás és hozzája* rutái, végett áttesznek a felsőházhoz. A vita során fejterjeszlétt határozati javaslatokat » Ház nagy többséggel elutasította. Közben bevonult a terembe Jiórde'Sí) Lári- ló miuiszterelnökke! az élen a kormány va lamennyi tagja. A miniszterelnököt és kormá­nya tagjait nagy tapssal fogadták. Tört, TV bor alelnök közölte, hogy ;; miniszterelnök: kíván szólni. Anglia beletentette a hadléllapoí beálltát Magyarországgal a reális tényeknek, a valóságom helyzet* nek megfelelően, ne pedig u légüres tér ben. — Éppen ezért, mert nem akarunk mi itt Európában egy magyar ..splendid isolation^-t kialakítani — hogy Imréds Béla szavaival éljek - — azért kell azzal számolnunk, amit tényleg várnak tőlünk és hogy a háború idején nem kísérlete zést, nem tervez#elést várnak, mt ht szem, ezt nem keil külön megmagyaráz* nőm. (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb»* oldalon és középen.) Ma tárgyi mate­riális teljesítményekre van szükség, arra. ami megvan és nem arra, mi lehelne, ha igv, vagy úgy lenne, ami felett előbb még elvitatkozhatnánk egy jó időn át máAM Í3álf Fííf8i0-ii!C8 13. A miníkzterelünk «lélután ő óra 8 perckor | emelkedett szólásra és közölte, hogy Nacybr»- j tanuia bejelentett«- a harhállapot beállását ; Magyarország és rSagybritanniy között. — Alig néhány napja tájékoztatást J adtam a Tisztelt Háznak a' ország ktil- ! politikai helyzetéről. Azóta olyan ese- 1 rrény következett be, amely kötelessé- « gémmé tesíi, hogy ezt a tájékoztatást | most azonnal kiegész'tsent. (Halljuk, halljuk!) Egy bejelentéssel tartozom, amedy ; meggyőződésem szerint a Háa vaKa. | mennyi tagiéban s az «gesz nemzetben osztatlanul a fogós méltatlankodás. a jűK-os íclhálrorotlás érzését fogja kivál- ! tani, (Halljuk, halljuk!) A* Egy esült-Allamok budapesti kö® • s ete, aki a magyar—angol d plomáciai viszony me^sza-kitása óta tudvalévőén a brit érdekeket is képviseli, a br’t i kormány megbizásábó! néhány nappal ■ezelőtt eljuttatta hozzám a brit. kor- j tnánynak azt a közlését, amely szerint, í ha december 5-én éjfél g nem szünte­tünk meg mindennemű részvételt a ; Szovjetunióval szembeni ellenségeske» desekben (felkíáírás&k a H:íz minden oldalán.), a brit kormány ki fogja je­lenteni, hogy a két ország, nevezetesen j Magvarország és Nargybritaíinia között hadiáííapoi áíl fenn (Lelkes éljenzés | és taps a Ház mindkét oldalán. Éljen a honvédség! — kiáltások, a Ház tagjai j felállva éljeneznek és tapsolnak.) Ugyanezt közölte a brit kormány f 'nnország és Románia kormányával. Az Egyesiitf’Áliamok követének a?t j válaszoltam, hogy a brit kormánynak j tudnia kell. milyen veszélyt jelentett j Magyarországra nézve a bolsevizmus j (Úgy van, úgy van!) Tudnia kefl, hogy j június 26 án a Szovjet intézett békés városaink ellen brutális támadást. (IJgv j van, u-gy van!) A bennünket fenyegető j rendkívüli veszély s az egyformán fe= j hyegetett német birodalommal fennálló szoros szolidaritásunk tudatában fhosz, szantartó élénk éljenzés és taps) be» sorakoztunk a Szovjet elleni háború hareof-a« közé. /Magatartásunkat és el­határozásunkat érdeke nknek megfele­lőéi» egyedül csak mi szabhatjuk meg, (éljenzés és taps) ez azt jelenti, hogy érdekeink védelmét nem tehetjük sem­miféle idegen kormány elhatározásaitól függővé (helyeslés és taps) és nem vet® hetjük észt alá semmiféle idegen kor­mány hozzájárulásának. (Éljenzés ég taps.) Nem maradt tehát szamunkra más, • mint az, hogy a brit kormány jogtalan ) és igazságtalan közlését minden tovább | hl nélkül tudomásul vegyük- (Helyes­lés. éljenzés ísps.) Nem kétséges, hogy a brit 'kormány a Szovjet követelésére j vállalta ezt a lépést, ami — híreink | szerint —- régóta mérlegel. Mcgütkö«= zésünk és felháborodásunk éppen «•’ért s annak szól, hogy a Reuter angol híva- ? talos hírügynökség ma délután kiadott ) közlésié szériát, m: «usgţol kormány wgy látszik mégjs elszánta magát arra. hogy ezt a lépést végre 's hajtja, ami egész leplezetlenül azt jelenti, hogy »Magyar* orsrzág terrorizálásával és — ha Nagy- britannián fordulna meg — feláldozó sával akar a Szovjetnek segítséget nyúj­tani. (Helyeslés és taps.) 1919-ben, amikor q v lágháboruban erejétveszfett, elalélt nemzet könnyít martalékául esett a bolsevizmusnak, nemcsak senki nem volt segítségünkre, (úgy van, úgy van!) de nemzeti ájult Ságunkat és elvérzettségiinket a nyu­gati hatalmak felhasználták arra, hogy ezt a szerencsétlen országot minden jog és gaZság megcsúfolásával darabokra tépjék. (Úgy van. úgy van!) Ahogyan közömbös volt az angol kormányok szá­mára húszéves széts-akitotrságunk és az «Z2el járó minden szenvedésünk, Ugyanúgy közömbös a mai angol kor­mány’ számára ma is — belvisíbfceit. ma is az lett volna, mert erről ebben a háborúról helyesen többé nem lehet szó — ha a Szovjet katonai ereje gyc- zedelmeskedik. (Ügy van! Úgy van!) Az angol kormányról beszélek, de b -tos vagyok abban, hogy Angliában sokan, talán igen sokan másként gon= dalkoznak (úgy’ van, ügy van!) és az Európát, de magát a civilizációt fenye­gető veszélyt ma is éppúgy’ itéí k meg. mint azelőtt, amikor nyíltan hirdették annak szükségét, hogy a bolsevizmus* sál egyesült erővel kellene leszámolok Az angol kormány elhatározása nem­csak ellenünk és a velünk azonos hely* zetben levő államok elten irányul, ha­nem valóban egész Európa ellen. Az angol kormány ezzel a legutóbbi lépé­sével valóban szembefordult Európával, azzal az Európával, amelynek 9 állama — Japánnal, .Mandzsukuoval és a nem­zeti Kínával egy ütt —- a mult hó 25=én Berlinben szol daritást vállalt a bolse visía veszéllyel szemben. (Élénk éljen zés.) , Szilárdan meg vagyok győződve, hogy 3/ angol kormány elhatározása maradéktalan egységben találja az egész magyar nemzetet, (élénk helyes­lés, éljenzés, taps) teljes egységben a^ elhatározás meg bélésében és a követe kezmények vállalásában. Ebben a szellemben kérem bejelenté­sem szives tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és éljenzés, a Ház tagjai fel­állva tapsolnak.) , A Ház legközelebbi ívesét december ll-éo, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja %f ég votat A Darmoí hashajtót utaséi zak. Uöjrefjsr, mert m/neeo tablattán * „ O A RivfO szónak és T slsku bevágás® nak kell lenni,. Kimondottaşi «iftäßh psomagbae ké

Next

/
Oldalképek
Tartalom