Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-04 / 278. szám

fö«s.nífc„ tfo aeetalcr *

cm. mstnn, m. mu

mut iu nuLR

imresriisés é; klitfó&hataí: lalaist r® U$Was'scí 13.,!. s’as’sb íálB’fn: t?—39. beírta: fsjelss-sitca 6. síi». íslaítfa sz.: 23—

>< ammaarijmaaHwti

«air-tnTtnua

mrnoni:

BflRTHfl MIKLÓS

n~T^rtfi83:^“m=-~‘WTr'iitliiWTt-iTi mv ii >i ii ••'■■irt,

^SafSötutalóen^s: ? A t. L % 3 9. X* IoIqzsvár. EllÜzeUsl Irak: kamu 2.7?. mi^tor*. 8„ tiltom 18, es in fers 3! sííiI

■annai

M Ház ssettísi; ülésén Tusa Gábor visszautasította Páll Gábor védialt

Folytatta a Hás a mewaîâofás! lavasiat vitáiéi

,4 képvíselőházban a szerdai mdgaján- ldsi vita sarcai liét erdélyi képviselő szó“ tali fel. Páll Gábor beszéde során az er- délyi kérdésekkel kapcsolatban bírálat tárgyává tette az erdélyi magyar irodalomnak a kisebbsági időkben kifej- tett tevékenységét. Beszéde során isme" szóvátefte az Erdélyi Párt és a Magyar Népközösség szerepét, amely körül annyi áldatlan vita kavarodott fel személyi téren, A magyar közvélemény ezért már régen állást foglalt az ilyen viták ellen, amelyek gyengítik a nemzet egységét és akadályai az együttes munkál* kodásnak.

Tusa Gábor képviselő az Erdélyi Párt részéről szólalt fel a vitában és reflektált Páll Gábor kijelentéseire. Mindvégig tárgyilagoshangu és az erdélyi magyar egységet gondosan őrző beszédében elmondotta a Magyar Fárt megszűnésének tör éneiét és ismertette azokat a körülményeket, amelyek a Magyar Népközösm séget életre hívták. Hangsúlyozta, hogy vezető tagja volt a Magyar Pártnak és a Magyar Népközösségnek egyaránt, tehát a tárgyilagos szemlélő álláspontját képviseli. Kifejteito, hogy a személyi jellegű vitáknak egyszer s mindenkorra véget kell vetni. A Ház egyhangú helyeslése közben vette ezután Páll Gáborral szem* ben védelmébe az erdélyi magvar irodai- ínat. Az ellenzéki padsorokban is elismerjék, hogy Tusa Gábor beszédét mindvégig a magas nemzet politikai szempontok gondos oltalmazása jellemezte, amelyről az Erdélyi Párt szónokai sohasem feledkeztek meg. Tusa Gábor beszédében klasszikus példáját ad a a hazájáért aggódó magyarnak, aki mindenben a nemzet magas érdekeinek rendeli alá magát.

A képviselőhöz folyosóin, is élénken tárgyalták Páll Gábor beszédét és egyhangúan. megállapították, hogy az a hang, amelyet megütött, nem illik a rnai tói é- nelmi időkbe. Magatartása ezért élénk megütközést és csodálkozást keltett.

M Ház illése

A képviselőiláz szerdán is folytatta a feíhaitalma!zásrói szóló törvényjavaslat tárgyalását, TasnádyNagy András elnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést.

Kranz Rajmund felszólalásában arról beszélt, bogy nemzetünk megmaradása a Dim a~me den céhen csak úgy biztosi! ható aj ezer évre, ha vezetője marad az itt élő népcsoportoknak.

PáP Gábor páríonkivüli képviselő a

román ímpériumnak az erdélyi magyar* ságra gyakorolt visszahatásairól szólott behatóan, ismertetve a kisebbségi sorsra ítélt erdélyi magyarság akkori helyzetét. Ezután sorra vette az egyes tárcák költségvetését.

Páll Gábor fejtegetéseit a nyilas* és az imrédysta képviselők élénk helyesléssel kisérték, majd beszéde után lelkesen megéljenezték a felszólalót.

Fuse ü jlmr

Pún Gábor felszólalása után Palló Imre a magyar dal és népzeue fejlesztésének szükségességéről beszélt, majd Tusa Gábor emelkedett szólásra:

Most, a felhatalmazási javaslat tárgyalásának elején ugyancsak a biza» lomnak a kérdése van felvetve. Bizalom a kormánnyal szemben, hiszen alkotmányjogilag a felhatalmazási javaslat megszavazása vagy meg nem szavazása nem jelent egyebet, mint azt, hogy a kormány a közösség felfogása szerint intézze az ország ügyeit vagy sem. Amit természetszerűen a megszavazott költség- javaslat keretén belül tud csak végrehajt tani. És itt méltóztassék megengedni, hogy bizalmi szempontból foglalkozzam az Erdélyi Párt helyzetével, a párlhely- zéttel és az országépités munkájában elfoglalt helyzetével. (Halijuk! Halljak? minden oldalról.)

— Hogy erre rávilágíthassak, egy kis alkotmányjogi visszapillantást teszek. Méltóztatnak igen jól tudni, hiszen valamennyien parlamenti képviselők, aktiv részesei valami nagyobb bizottságnak, hogy az 1931 XXVI. te. kivételes felhatalmazást adott a kormánynak. Amikor ez? a helyzetet vázolom, ezt azért teszem, hogy rámutassak arra, hogy amikor mi,

erdélyi képviselők politikai párttá egyesültünk és az erdélyi csoportot megalu* kitoltuk, az a döntő szempont vezérelt minket, hogy ilyen kivételes hatalom mellé és a magyar alkotmány ilyen irányú fejlődése mellé — nem kívánok annak bírálatába bocsátkozni, hogy alkotmányjogi szempontból helyes-e, vagy sem — szóval az adott helyzetben segítőként álljunk a kormány mellé, tanácsadóként álljunk a kormány mellé, ez pedig kői“ csőnös bizalmat tételez fel a törvényhozói hatalommal felruházott kormány és köztünk, erdélyi képviselők között. Ezt a helyzetet tartjuk mi egy év óta, valamint a kormány bizalommal volt irántunk, ugyanúgy mi a nekünk kinyújtott jobbot elfogadva, a legnagyobb bizalommal viseltetünk a kormány irányában és bizalommal állunk mellette. (Úgy vanl Úgy vanl A jobboldalon és a középen taps.)

— lói tudjuk, hogy nemcsak az európai általános viszonyoknál fogva, haném a magyar nemzetnek, a magyar népnek európai elhelyezkedésében is az ország feladatai lényegesen súlyosbodtak. Ebben a világküzdelemben tehát csak a legnagyobb egyetértéssel tud ink mi az erdélyi érdekeket képviselni. (Egy van! Ügy van! A balközépen.)

A* Erdélyi Péri tüggetlen a nullfó!

hogy az Erdélyi Párt teljesen független a múlttól. Mi a bécsi döntéssel lezártuk az erdélyi magyarság eddigi politikai akciójának alakítását Ó3 csak egyetlen döntő szempont irányított! minket minden politikai akciónkban és ez nem máé, mint a magyar állam felépítése a trianoni sze” rencsétíenségből, nem más, mint hogy teljen összefogással megerősítsük öszes lelki erőinket. (Ügy van! Ügy vanl Tapt balközépen és a jobboldalon.)

— Ebből a szempontból méltőatássanak megengedni, hogy hivatkozzam a nu politikai múltúnkra, amely húsz év alatt minden segítség nélkül tudta mozgósítani és összetartani az erdélyi magyarságot1. Páll Gábor, igen tisztelt képviselő- társam, körülbelül — nera tudom szó szerint idézni, de azt hiszem, hogy a tartalma lényegileg ez —» azt mondotta,

hogy Kolozsváron alakult egy politika» csoport, amely elgáncsolta az erdélyi ms gyarságot. A történelem számára is be szélek, igen tisztelt képviselő társaim é*. igyekezni fogok teljésen objektív lenni ebben a súlyos politikai kérdésben. (He lye«lés.) Sajnálatos körülmény azonban, hogy védtelenül állok itt azért, mert ne mélfóztussanak elfeledni Hogy az a Ma gyár Népközösség, amelyről itt most szó lesz, ma is Délerdélyben a délerdélyi magyarság egyetlen politikai képviselete éa én tőrdöfést nem akarok adni a délerdé lyi magyarságnak. Élénk taps a középen és a baloldalon.)

Egy hang a jobboldalon; Ez a bölcs beszéd.

— De nemcsak azért leszek objektív meri ez a szempont engem vezérel — meri a politikai iskolát nem ma jártuk ki és itt nem az én személyemről beszé“ lek, hiszen húsz év kemény tapasztalata* állnak mögöttem — hanem azért, mert nem lehet az általános állításokkal szem ben védekezni A sző csak szót fog sza poritani és ezért csak tényeket sorolok fel, anélkül, hogy ezen támadásokból konzekvenciákat bírálati szempontból le vonnék.

Hogyan alakult meg a

MéitőriassaaiAk megengedni hogy ezzel a helyzettel kapcsolatban kitérjek most is fîgy <ajnlhito> iawadeiasfce,, msx?.

I meg kell említenem azl, ami Páll Gábor igen tisztelt képviselőtársam részéről a poriamén then történt Hangsúlyozom,-— Itt ki keH térnem Románia politikai helyzetére és Románia akkori állaaa- jogi szervezetére, hogy megláthassuk azt, hogy miért kellett a népközösséget meg” alakítani Erdélybcu az erdélyi magyarság számára. Sajnos, nem voltam elkészül” ve arra, hogy ma ebben a kérdésben nyilatkozzam, mégis, amennyire az idő rövidsége engedte, azokat az adatokat összeszedtem, amelyek feltétlenül szüksége” sek ennek a politikai képnek megrajzolásához, (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy Romániának az európai fejlődés folyamán nejen lévén történelmi alkotmánya, gyorsan és hirielnüi beillesz” kedett egy egészen uj irányzatba. Nem külpolitikai kapcsolatokról beszélek, hanem az állam belső szerkezetének felépítéséről!. Ebből a szempontból az úgynevezett totális államjogi koncepcióra tért át és az alkoimányjogi törvények meghozatalával, általában véve a hivatásrendi szervezet megalakitásábaju ez a döntö szempont vezérelte. Az ellenzéki padsorokban ülő igen tisztelt képviselőtársaim, akik nagyon jól ismerik a nemzeti szocializmus teoretikus felállítását és ismerik a fasizmust is, hiszen mindannyian foglalkoztunk ezzel, meg fogják érteni, hogy mit jelent az, amikor egy állam az összes politikai pártok feloszlatásával megszünteti a politikai életet egy ország” ban és áttér arra, hogy egyetlen politikai párt, mint közjogi szervezet, intézze az ország ügyeit. Amikor Románia erre rátért, természetszerűleg a Magyar Pártot is feloszlatták. Ez 1938 márciusában történt. Döntő fontosságú ez az idő. Természetszerűleg nemcsak a Magyar Pár" Sót, hanem az Összes kisebbségi pártokat és emellett a német kisebbségi politikai pártot is feloszlatták. Méltóztatnak igen jól tudni, hogy nekünk, erdélyi kisebbségi magyaroknak az volt az álláspontunk, bogy a Magyar Párt nem politikai párt, hanem népi szervezet (Úgy van! Ügy van! A középen.) és elsősorban ennek a népnek öntudatát kell hogy ápol” ja, ezt a ncpet keH hogy összetartsa. És gz tényleg így volt. Ennek a pártnak fel oszlatása után beállott az a helyzet, hogy az erdélyi magyarság minden szervezet nélkül maradt, kiszolgáltatva kifelé a róni ín állam egész hatalmának. egész köz- igazgatásának. Nem. voltak parlamenti

j képviselőink, akik bármilyen közág&zga tási ügyben, bármilyen nemzeti, vagy egyéni kérdésben az államhatalomnál e! járhattak volna. Tehát egész magyar nem zeti életünk, egész kisebbségi életünk a mi egyházainkba vonult vissza. Már pedig ezen egyházakkal szemben büntető” jogi rendelkezések voltak, hogy papok nem politizáíhataiak, hogy a papok é*» egyházak, egyházi szervezetek semmi irányban nem járhatnak el. Mi ez, ha nem egy nemzeti élet totákis kivégzése. (Úgy van! ügy van! A középen.) Ez az állapot tartott 1939-ig, tehát csaknem egy esztendeig. Amikor az erdélyi magyarság vezérei látták, hogy már tovább nem tartható fenn. akkor termé-saetsze rüíeg hozzáfogtak egy olyan akcióhoz, amelynek célja volt mentfeni axt, ami. menthető.

— Méltóztasganak megengedni, hogy ttí csak a tényekre hivatkozzam, mert ujbó! hangsúlyozom, hogy nem akarom ezt a politikai vonalat, and Romániában ma ú* létezik, semmi irányban senkinek sem ki szolgáltatni. Minthogy a román kormány nak az volt az álláspontja, hogy semmi féle politikai párt nem létezhet, hanem csak egyetlen párt van, a Nemzeti Újjászületés Frontja, megindultak a tárgya 5ások a magyarsás vezetői és a román kormány között. A román kormány ab" bői az álláspontból kiindulva, hogy po littkai pártok nem léteznek, a iegíia .: rozottabbuö elutasította azt. hogy a Magyar Párt politikai vehetőivel, tehát eg> politikai párt vezetőségével szóhaáMim.. Ezzel szemben kereste — ez? nemcsak nálunk, hanem más kisebbségeknél is hasonló módon tette — a tnagvarsáe ozon vezetőit, akik kifelé eervhazs, vagy kulturális vonalon képviselték a magva mám: és 1939 januáréiban össze is hívta a kor mánv képviseletében D^rrgomir kisebbségi miniszter Kolozsvárén a három egyház püspökét, Bánffy Miklóst, mint aki. mcf- tortáinak tudni, kulturális vonalon és egyházi vonalon képviselte csak a ina gyarságot, tekintettől arra. hogy a román torvénvek szerint tiz évig a román j íampolgárság Tmurszerrése ntán ő n< m »>•* litiaálbatott és Szósz Pált. az Erd^vt Magvar Gazdaeáeci Fgvesület Hr ■ Semmiféle szeméivel bírálatba nem i,; vánok belemenni, csak é*yet állítok «•