Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-04 / 278. szám

I

■ U'ii •’ l’ált például uzoti \ rímen

kérette magúhoz a kormány, inert ez ál' :a! uz u s/euléivé? közreműködésével meg 'rerezte a 40 ezer tagot, outgy ar kisgaz- lut s: iuláló Erdélyi Magvar Gazdasági 1 • gyesi!Ut képviseletét

F/ek ;\r. urak azonban nem voltak '.«nriuluk vállalni a politikai felelőssé .»/, rt hogy a feloszlatott Magyar Párt t iitikai ve/rtiK'ége nélkül a kormánnyal î a larg válási lefolytassák (Helyesli' s középen.) Azt j kívánságot nyilváuito-t"

> ;k tehal. hogy « volt Magyar Part veit tősége a maga kebeléből megbízottakat t ti Kijön ki és ennek eredményeként a Magyar Párt egy ötös bizottságot jelölt ki. bogy a kormánnyal a tárgyalásokat lefolytassa*. Ennek a bizottságnak tagjai sokak valamennyien a magyarság tiszte- letreniéPó vezérei, gróf Bethlen György, Páll Gábor, az előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam. Gyárfás Elemér, Thury Kálmán és Jnkabffy Elemér. Feltételezem. hogy a tisztelt Ház minden egyes tagja tudja, hogy ez az öt politikusunk személyében is olyan súllyal birt. hogy méltán képviselhették ott a magyar kisebbség.: (Egy van! Úgy van!) Hang- -ulyozom, hogy ezen urak közül Gyárfás Elemér, mint a népközösség elnöke és jakabffy Elemér alelnök ma i.s Romániában a délerdélyi Magyar Népközösség vezetői és ottan politikai vonalon a rai népünk képviselői. (Élénk helyeslés ca

fdps n jobboldalon es hözept’n.)

Ezek az urak folytatták Ie Drago- mir kisebbségi miniszterrel a tárgyalásokul Kolozsváron, teunksrebneriica a bárom egvháft képviselőinek, továbbá Hán- ffy Miklós grófnak ét? Szász Pálnak rt #/. vételével, mint akik fedezték a ro* műn kormánynak azt az álláspontját, hogy politikai pártokkal nem tárgyal. Máitózf ássanak megongedni, .» politikai gyakorlatnak és készültségnek igen kis foka kell ahhoz, hogy valaki elbírálhassa, hogyha í gy kormány saját politikai pártjait feloszlatja, akkor nem fog szólnál! ni egy kisebbségi politikai párt vezetőségén el kiiión Ezen kép világosan mutatja Páll Gábor inai kijelentésének értékét, hogy: ..Kolozsváron alakult egy csoport, amely elgáncsolta az erdélyi in agy arsă* got'“ Ezek H tiszteletreméltó urak aktiv részt vettek a tárgyalásokban. Nem ki-, vánok az idő rövidségére való tekint, t tel ezekkel a tárgyalásokkal részletesen foglalkozni, csak az eredményt fogom megmondani. A lefolytatott tárgvahimok eredményeképpen P: kart then CaBnp&cu miniszter, aki abban az időben a román belpolitikában képviselte az egészen uj iránvzatotl egy megállapodási Jkölöil 10.19 j.innár 17-én a mugyarság képviselőivel és ezt a megállapodást aláírták- Bánffy Miklós — sorrendben olvasom - Bethlen György, Gyárfás Elemér és Szász Pál

—- A megallapodas a következőképpen' szólt (olvas»«): 1939 január 17-én. Megállapodás a magyarságnak a Nemzeti Újjászületés Fiontjába való belépésről és a Magyar Népközösség engedélyezéséről. Silviu Drago- mir kisebbségi főkormánvbUtos és a romániai magyar kisebbség képviselői közöftá folyt tárgyalások eredményeképpen Armand CaU-* a»eseu belügyminiszter jóváhagyta a magyar kisebbségnek a Nemzeti Újjászületés Frontja isi v»!ó bedteszkedésér« vonatkozó megegyezést.

E»t követó’eg 1939. január hó 17 én a következő megállapodást irta alá (o'vas^a): Tokintettel a Nemzeti Ujjászü'etés Frontja 'átesLténéről szóló törvóayrrié* a kisebbségekre vonatkozó 1^38 augu ztus 4 i dekrétumra, as alábbiakLdT! állapodtunk meg: I. A románjai áSlanripo'gárságn magyarok testületileg heil- -e^kednek a Nemzeti Újjászületés Frontjába.

A vegyes lakosságú városokban cs falusi községekben külön magyar tagozatokat fognak felállítani. A tagozatot tíz tag fogja a legfel I sőbb nemzi-ii tanácsban és égy a direktora tusban képviselni. A frontba tain t én megfelelő számban magyar képviselőket is ki fog uak nevezni. 2. Az ország román á^Lainpol* gáx&águ magyarjainak összes szakma: szerve zctei testületiig be fognak illeszkedni a / életben lévő és azután hozandó törvények által előirt különböző szakmai &zerre*oi£k be és megfelelő képviseletet fognak nyer ró a vezető szervekben. 3. A politikai megnyr latkoaá«okon kivüJ, amelyek mind a Nemzeti Újjászületés Frontjába Lileszkedr ik bele, a román állampolgárságú magyarok egy Saját saerve/e tfl-f k alkothatnak közművelődési, gazdasági éa társadalmi céH.itüzé«ekke>i. Ka a harmadik pont az alapja a Magyar Népkö- sösaégQfk.

A megállapodás

1

Egységes nemzeti

?é&se ott volt é* megalakult egy uépközösség ameyr a kormány engedélyével feladatául tűzte ki az erdélyi matryaríJg kulturális és gazdasági téren való megszervezését. Ezzel szemben azt állítani, bogy Ut egy csoport ala* kult. amey elgáncsolta az erdélyi magyarsa got, a legteljesebb tévédé*.

— Nem arról volt szó, hogy a magyarság egy vállalkozást csinál és beideiszkedik a román áílam uj pol tikai felépítésére, arról volt szó, hogy a n.y>kisebbsé^i é'et megmenté«; érdé* kébtu a legnagyobb személyi áldozatokkal a magyar öné-zetnek néha feláldozásával is, megvédjük jogainkat. (Ügy van! Úgy van!)

— Én apaj-aayai agon fajtiszta székely ember vagyok, ezt asak azért említem, mert ő itt, mint egyetlen székely áiii fel és beszélt bizonyos politikai helyzetekről. LJ el tudom bírálni, mit jelent éjt-nap* pali ösazeléve az össae«* európai politikai formák megismerésén dolgozni, jogszabályokat alkotni, hogy egy népkisebb* séget éleúehetőségéhen az utolsóig megvéd jink. Koanyü ma arról beszélni a bécsi döntés után, bogy milyen könnyen félreállhattunk, hogy milyen könnyen tiltakozhattunk volna ez ellen a poiüi- kai akció ellen, de az ellenkező álláspont konzekvenciáit nem kívánom és new* aka* rom levonni. A magyarság politikai tehetsége, a magyarság önzetlensége Erdélyben mindig volt akkora és a jövőben is lesz akkora, hogy’ az ilyen kérdések elbírálásánál nyugodtan bízhatja & történelemre azt 8 döntést (Ugv van! Úgy van! középen), amely döntésben természetszerűen nemcsak azok a vezetők vettek részt, hanem méltóztassanak megen gedni, azt hiszem feltételezik az urak rólunk azt a polüikai tájékozottságot, hogy semmi körülmények között a magyar állam külpolitikai vonalát, a magyar állam nemzeti érdekeit semmi irányban sérteni nem akarták és nem is tudták

1 sSsiiJâlf

átalakítások^ gallérosásokat legolcsöbbaa készít BIXEM* ^ SPÁNER szücsmesíer, Wesselényi Miklós-uí 4»UJvarban

Újból uioüdom, bpg) vcJtdcuek va

g)unL ebben a kérdőbben, do most már az. Erdélyi Párt mai helyzetére átvive ezeket a múltbeli kérdéseket itt felvetni, ez politikailag nemcsak rneg nem ongc- dett dől og, hanem árt irt a inai magyar közéletnek (Úgy van! Úgy van!), árt a parlamenti tekintélynek. (IJpy van! Úgy vau!) Aliért? Rögtön megindokolom Minket, mint erdélyi képiviselők (Hl Er (lévlyből ez magyar parlament hívott ide, hogy mint erdélyi képviselők önzőt lenül, oly politikai múlttal, olyan közéleti szerepléssel végezzük munkánkat, amely n mi alkotmányos kötelességünk é-s ennek a legmagasabb alkotmányos »e nyezönek megf- lel. Méltóztiuvsék megen gedni. néha az őszinte kibeazélés ilyen kérdésben basznál a köznek. Itt nemcsak az Erdélyi Pártot érintette Pull Gábor igen lisztéit képviselőtársain és nemcsak a V pküzö.s.séget. (Halljuk! Hulljuk!)

I Mel!ó::í;tssanak nyugodtan meghallgatni) hanem az egész erdélyi irodalmat is. Nem akarom kijátszani ezt a kártyát, egyet azonban hangsúlyozok, hogy azok között az erők között, amelyek az erdélyi magyarság magyarságát fenntartották és a h ti szőve* elnyomatás után is érintetlenül idehozták, első sorban áll az erdélyi magyar irodalom. (T aps a jobboldalon és a középen, /aj a ezélsőbaloldalon. Bores János: Nem bántotta senki! -- Zaj.)

Elnök: Csendet kérek!

I

Tusa Gábor: Általa nosságban ezt a kérdést tárgyalnunk nem lehet é# nem ; szabad. Az erdélyi magyar irók egy ivói közösséget létesiletfek ott. A/ irodalomtörténet és a nemzet története U meg fogja állapítani, hogy u magyar lelkiség ki- alakitázában, az erdélyi magyar ué*pi irodalom megteremtésében és fenntartásá- ; ban a legnagyobb munkát végezték és a : nemzet legnagyobb bálájára érdemesek. Amikor még itt. Budapesten enyhén szólva a legnagyobb kívánnivalók voltak abUj par keil ezősl vállalat I

Bármilyen pirkett megmujikáJá'.t váibiok:

DURKLER PÉTER,

Szcnlegyház-u ca 2. sz .na. —

ban n tekintetbon, bogy mi a nemzet> irodalom, bogy kik képviselik azt a nem z« ti irodalmat, Erdélyben egy uj nemz* dek nőtt fel jj nép leikéből *V.s büszkén •tr/ cg»,/ nyelvterületen képviselte az r délyyégct c- a magyar szellemet. (Tafi- H középen.)

lisztéit Ház! Hogyan álljunk ak kor mit itt önök előtt. Ka lehetséges az. hogy védtelenül még a/ erdélyi magyar szellem:hég legmagasabb rendű alkotó suit is ide lehet hurcolni politikai célok szolgálatában. Ez egészen sajnálatos Fi nete a magyar közéletnek. (Egy hang .» középen: ( gy van!) 20 éves közéleti muri kain alatt kifelé solia semmiféle tekintet ben nem kívántam é.s nem csináltam rek lámot magamnak, mert sokkal maga-:abb posztokon áMtam, megtanultam azt, bog' u politikus legfontosabb tulajdonsága ki sebbségi vonalon a hallgatni tudás (He lyosléa a jobboldalon és a középen), mér is rnéltóztassék megengedni, hogy megtegyem azt a. bírálatot, hogy csakis eg; lélekben egységes, egyiránvha haladé* nemzet tudja ebben a világháborúban megállni helyét és az uj Európa felépítésében részt venni. (Úgy van! Úgy vaD1. a jobboldalon és a középen.) Ha mi, er délyiek ebben a kérdésben egymás ko zött sem tudunk megegyezni, ha mi nen tudjuk lezárni a múltat, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az egyik, vagy a má* 'ik oldalon (Afozgás és ellentmondások a v/élsőb:iloldalon. Elnök cöencet), akk >r nem tudunk az országépifés munkájában nyugodtan és lelkiismeretesen együtt dolgozni

Kacsóh Bálint üeve

roth János a fokozott caaládvédelmet es a mezőgazdasági árak újbóli megâfla- I pitását kérte. A javaslatot uem fogad*

I ja el.

Felezőlaláf) után a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését csütörtökön dél elolt 10 órakor tartja és annak napirendjére az apropriáeiós javadat tárgyalásának folytatását tűzi ki.

Mielőtt a bejegyzett interpellációkra áttértek volna, Varga József ipar és ke* reskedeltmügyi miniszter válaszolt Ruj- ni$s Ferenc képvisV-íó korábbi interpellációjára dr. Kacsák Bálint volt államiil- I kár ügyére vonatkozóan. A miniszter kö* ; zölte, hogy a volt államtitkár ellen két ; eljárást mditoMak: Lünvádi és fegyelmi i eljárást Április 8-án a törvényszék vizs- gálóbirája az ügyész indítványára bün- ( vádi eljárást tett folyamaiba ellene é.s I ennek során előzetes let adóztatási pa*

: rancsot is kiboceá^ottak ellene megvesz- ; tegetés bűncselekményének és a honvé- ! delmi törvény 180. szakaszában foglalt vétségnek gyanúja miatt. A vizsgálóbíró által elrendelt előzetes le’arióztutási végzés ellen dr. Kacsóh Bálint felfolyamo* dăssarl élt. Időközben a törvényszék vizsgálóbírójának módja nyilt a legapróbb részletekre' kiterjedően beletekinteni az ügy irataiba és a maga részéről Ls megállapította, hogy a Kacsóh Bálint eken felhozott vádpontokban foglaltak nem helytállók. A nyomozás megszünteté-sé- bez az n«ryész !s hozzájárult, mert a meg” vádolt ellen semmi olyan bűncselekményt nem látott fennforogni, amely szükségessé tenné u bűnvádi eljárás folytatását.

Á fegyelmi eljárást dr. Kacsóh Bálint ellen március 27-én indították meg. Ruj- mss Ferenc előterjesztését a legnagyobb alapossággal áttanulmányozták, de az él* tala felsorolt állításoknak egyike sem volt igazolható. A fegyelmi bizottság mindössze egy esetben látott vétségen Ez az eset azonban Kaesóhnak Szabó Lászlóval. az árellenőrzési kormányblztosság revíziójával felmerült elszámolási, személyes természetű viszonya volt. Konkrétumok itt sem merültek fel. Az tigy lezárult és elintézést nyert azzal, hogy dr. Kacsóh BáKat államtitkár nyugállominy- i bahelyezésére kért hozzájárulást.. No vem- ! bér elsejével ezirányu kérését jóváhagy- j iák. A Ház a miniszter válaszát tudó*

? másul veite^

Ezután áttérlek a mai napra bejegyzett I intferpellációkra.

I Az rrTerpellációk során ifjú Talár Imre és j Pauolay György szólaltak fék Hóman Bá' ; iion vallást- és közoktatásügyi miniszter vála -zában kijelentette, hogy az AlfcSdert nem ér te íérel-ein a Ferenc Józ-'ef TudományegyC" rcm Kolozsvár ősi székhelyre való vis zako tö/teté ével, mert Szeged teljesen uj egyetemet kapott. A jogtudományi kar nem mükó dik jelenleg, de ha szükség lesz ró, a kormány gordox íordif arra. hogv megnyíljon Szegeden is a jogi fakultás. Yrszautaailja a: interpelláló képviselőnek azt a megjegyzését, hogy az egyházakkal Szemben a kormány zat nem járt el kaTő tapintatlak

Bejelentette, hozv a műemlékek védefoié' rőS szóló javaslat készülőkén v«n ©s azt a j (közeljövőben a báz eié hozza. Erereek a kér j dcvnf-k mejro riáíö azért ké'ett, mert nerc j volt megfekélő anyag] fedezet, j Közá-Horváth József a Jugoslav uralom I alatt megsziln.eetett felekezeti iskoláknak egyházi igazgatásba va'ő visszajuttatását kérte.

Hóm-au Bálint niinii zter válasizában kájéíeír «ette. hosfv g kormány már intézkedett, hogy a fele’-'ize ti iskolák felekezeti, az ál iám iák pedig áSlami alapon működjenek tovább.

Majd Pa'!ó Imre, SzöHőssy Jenő és Vajua Gábor szólaltak fel.

Maróthy Károly a sajtőeenzur£val kapcsolatos sérelmeket tette szóvá a mini-zterőirök hős intézett interpellációjában.

â kijáFők alkonya

BUDAPEST, december 4. Az országos köz ellátási hivatal ipari főosztályát naponta kié' re&ik fed egyes kijárók és jogosítványt kérők Ez az érdeklődés és zavaró sürgetés nemcsak teljesen céltalan, hanem nagymértékben ká' roi is, mert a tisztviselők napi munkájuknak tekintélyé* részét fel világos itásadá^ra .kénytelenek fordítani. A közellátási hivatal ezért felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy kijelölési, vagy kijárási ügyben sem az elő adók, Sem az Osztályvezetők Senkit" sem fo gßdhatpaik. Annak a kérvényesőnek az- ügyét, akinek ügyében iÍIetéktélen kczL mjárás tör ténik. elintézés nélkül irattárba eszik (MTI.)

Tiszti fs #

/meg szervezztíi a beisKb'ţ- hiíhalmozódott salaíctc’ .a nincs is éppen székr-', - ;?

Jó tisztító ^ —-e<-vy .ä ^ hashajtó a

*= Miről van ázó lényegben? — folytatta beszédét Tus«. Gabor. — Arró , hegy egy to- tállá állatában a magyarság csak úgy tudta kiztoúiiui létét, hogy ezzel a kcrmáunyal, a gom in kormánnyal lörté&t megállapodása &redményeképpeu belép a totális pártba, saujt a magyarságnak, ennek a kisebbségi sépnek a képviselete. Jói méltóztassék meg 'íigyelai, hogy e belépés is testületileg tör* tésst. Még csak arra kívánok itt rámutatni, hogy az eroaek eredményeként megtartott vállalásokon s magyarság a Frontba való belépés me-iett több szavalatot adott It-, sB-at ahogy- az a Magyar PiríJiii történt 82. 3928‘as szabad választásokon. (Úgy van! Úgy van!) Az ezzel a tényállással szembeni állítás, hogy Kolozsváron alakult egy csoport, smeiy elgáncsolta a magyarságot, Wizeder ffles a mai magyar politikai akc o szempont' jából is, mert az égéin erdélyi magyarság politikai nevelését, nemzeti érzületét téves megvilágításba he'yezi, hogy enyhén fejezzem ki magamat. (Taps.) De ez lényegtelen, mert jói tudjak, hogy eay kisebbségi nép szá* mára egy totalitárius államban roit jelent bej lépni a totáis pártba. Jelenti, hogy teljesest szárazon hagyjak a polit kai akciók kérdésében, de ha belép, akkor módjában ál! az államhatalommal szemben képvise'ni azokat az érdekeket, amelyeket meggyőződése szerint .-•emzeti szempontból magyar érdeknek tart. UUgy van! Úgy van!) Ebből a szempontból nagy politikai vívmányról beszé hetünk. Ne méltó?lassanak összetéveszteni a NUF'Ot n

Magyar Népközösséggél, Mert itt ar nagy poír uka^ vívmány az volt. hogy a teljesen magára hagyott népi életet uj keretek közé tudtuk beiFeszteni. Meg tudtuk alkotni a SC pközösseget, anvelynek keretei között kép" viselhettük a magyarság érdekeit. Mélyen sajnálóm, hogy Páli Gábor igen tisztelt képviselőtársam nincs itt. Sajnálom, mert ezekben a tárgyalásokban aktivar« résztvett. Fn i.em vettem részt a tárgyalásokon, de a régi Magyar Pártnak utolsó jogtanácsosa voltam, jogtanácsosa voPatn a Népközösségnek is. A képközösség megalakulásában a? összes ina gyár püspökök, a magyarság kulturális vezetői és a magyar politiki vezetők legnirvobb

isom-----1--------—j ■ -j ■tena—n——aga—a