Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-06 / 254. szám
'BT—aaw*111111 mám ryzívum. Hogyan él ma az erdáfyi magyar társadalom? Szabadfoglalkozásúak az úi magyar éleíbest (XII. közlemény.) Erdélyben a kisebbségi idők alall nagyon kevesen mentek mérnöki pályára. Lalán egyetlen foglalkozási ágban sincs olyan nagy szükség utánpótlásra, mini a mérnöki karnál. Romániában könnyen lehetett almér- aöki (subingmer) diplomát szerezni. Ezek az almérnö kök középiskolai érettséginek megfelelő végzettséggel rendelkeztek és nemcsak „mérnök urakként4’ szerepel lek, hanem a többségiek olyan munkabeosztást is kaptak, amely valójában diplomás mérnököket illetett volna meg. A felszabadulás után természetes lett volna, ha az erdélyi magyar ifjúság a mérnöki pálya felé özön lik, amely falán a legjobb azonnali elhelyezkedést biz tositja. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, bogy a főiskolások nem érdeklődnek kellő módon a műegyetem iránt. Főokát ennek ismét az anyagi körülményekben láthatjuk. Az erdélyi szülők ... ...... idegenkednek attól, hogy gyermekeiket Budapesten neveltessék. Félnek a költségektől és inkább más pályára biztatják a leérettségizett és pályaválasztás előtt álló ifjút. A mérnöki karnak is meg vannak a maga időszerű kérdései. Itt igazán fontos a megfelelő utánpótlás kérdése. Nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban is mérnökhiány van. Legbiztosabb jele ennek, hogy az állami állások iránt sincs meg a kellő érdeklődés. Jellemző tünet az is, hogy nagyon sok olyan mérnök magánvállalatnál helyezkedett el, akinek azelőtt nyugdíjjal járó állami állása volt. A zsidótörvény miatt ugyanis a nagy gyáraknak és iparvállalatoknak keresztény mérnököket kellett keresni. Ezeknél a magánvállalatoknál a mérnökök sokszor tízszer akkora jövedelemhez jutottak. mint amilyen állami állásukban volt. Komoly kér délként foglalkoztatja ez az áramlat ‘az illetékesetek Félős ugyanis, hogy a magánvállalatok által biztositol! lehetőségek a mérnöki diplomát szerzett ifjúságnak éppen. azt a részét fogják felszívni, amelyre nemzeti szem pontból leginkább szükség volna. Beszélgetéseink során azt a véleményt állapíthattuk meg. hogy a mostani helyzetet a mérnökök is átmeneti időnek tekintik. v.. * I dl. - , - iá a - V . A.* . *. \ ' Akár államilag irányított gazdasági rendszer érvényesül majd a jövőben, akár teljesen az állam veszi kezébe a kereskedelmi és gyárvállalatok irányítását: a mérnökök helyzete is megváltozik. Az államnak módjában lesz magasabb fizetést adni és gondoskodni arról, hogy minden gazdasági őrhelyre olyan mérnökök kerüljenek, akik szakmájukat tökéletesen ismerik. Erdélyben nemcsak a magánvállalatok nyújtanak lehetőséget arra, hogy a mérnökök képzettségüknek és társadalmi helyzetüknek megfelelő keresethez jussanak. A gazdasági élet „átállítása" nagyon sok olvan önálló kereskedelmi vállalatot termelt ki, ahol mérnöki szak képzettségre van szükség. Lassankint nálunk is nép szerű foglalkozás lesz az úgynevezett „kereskedelmi mérnöké’ Ez a foglalkozás bőséges kereseti lehetőségeket biztosit, amely messze túlhaladja az állami fizetést. Németországban az u. n. „Inginer Kaufmann“ felel meg annak a foglalkozási ágnak, amelyet az önálló kereskedelmi vállalkozásokat létesítő mérnökök betöltenek. Amennyire örvendetes nemzeti szempontból, hogy fő iskolai végzettséggel rendelkező kereskedelmi válialko zók igyekznek átvenni a gazdasági élet irányítását, éppen annyira káros tűnél, hogy az állami állások iránt emiatt lanyhult a mérnökök érdeklődése. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan éltek a mérnökök^ az idegen Imperium alatt és hogyan élnek azóta, amióta magyar világ vau. azt az egyöntetű választ kap luk, hogy nagyon kevés erdélyi mérnök igyekezett ál látni alkalmazásba jutni. Legtöbben megmaradtak régi munkakörükben, amely egyre kedvezőbb anyagi lehetőséget biztosit számukra. Azok pedig, akik javítani akarlak anyagi helyzetükön, inkább a zsidótörvény által ki nálkozó lehetőségeket használták ki é>s nem törekedlek arra, hogy állami állásba jussanak. Ezen a helyzeten úgy az állami állások betöltése miatt, mint az állami szolgálatban levő mérnöki kar minősége szempontjából változtatni kell. Elsőrendű követelmény ugyanis, hogy az állami mérnöki állásokat a legkiválóbb mérnökök töltsék be. A magánvállalatok most valóságos versenyt jelentenek az államnak, ami átmenetileg hátrányosan befolyásolja az állami mérnöki állások betöltését. Mérnökeink remélik azonban, hogy sikerül a magyar ifjúság érdeklődését Erdélyben ^ fel ébreszteni a mérnöki pálya iránt. Olyan indítványok is hangzottak el, amelyek műegyetem felállítását kérik Kolozsváron. Akármilyen megoldási formát találnak, bizonyos, hogy sürgősen szükség van a mérnökök után pótlására. Kérdéseinkre adott válaszok azt is bizonyít ják, hogy jó lenne, lia szakszerű előadások és köziemé nyék segítségével irányítanák a pályaválasztás előtt álló ifjúság figyelmét a mérnöki foglalkozás felé. Egyik legbiztatóbb eszköz erre éppen a mérnökök jövedelme. Talán egyetlen szabadfoglalkozású pályán sem lehet olyan biztos és tekintélyes jövedelo: re szá mitanc. mint a mérnöki karnál Kisebbségi időkben is meglehetősen biztosítva volt imTmikök megélhetése. A román ifjúság nem tanúsított olyan érdeklődést a mérnöki pálya iránt, amely mi all a kisebbségiek háttérbe szorullak volna. A vasútnál is azokat a magyar tisztviselőket részesítették előnyben, akik mérnöki diplomával rendelkeztek. Városi és megyei alkalmazás ban is voltak kisebbségi mérnökök. A román államba falom nagyon sokszor hivatkozott arra. amikor kisebb ségi politikáját bírálat tárgyává tették, hogy ilyen fontos munkakörben, íme, kisebbségieket alkalmaz. A való ságbau azonban az volt a helyzet, hogy a román állam kcnvtelenségből tartolla meg hivatalukban a kisebbségi mérnököket. Gyakori példák bizonyították, hogy ua gvon sok városban almérnökí diplomával rendelkező egyének töltöttek be olyan hivatalt, amely a tisztviselői szabályzat szerint is mérnöki képesítési kívánt volna meg. Magánvállalatainknál az összeomlás utáni első időben a zsidószánnazásu mérnökök előnyösebb helyzet ben voltak. Később azonban megváltozott a helyzet, a felszabadulás óta pedig egyetlen pályán sem mutatkozott akkora kereslet szakképzett keresztények iránt, mint a mérnöki hivatásnál. A mérnököknek ez a kivételes helyzete lehetővé tette, hogy a kisebbségi időkben is élénk társadalmi élelet folytassanak, családot alajr! hassanak és kulturális mozgalmakból is kivegyék részii két. A felszabadulás után még fokozottabb mértékben támogatják a magyar célkitűzéseket és úgy az irodalom, mint a művészetek pártolása terén példaadó módon viselkednek. Van-e lelki ellentét az erdélyi ..bennszülnif‘‘ és az anyaországi mérnökök között? Örömmel állapíthattuk meg a kérdésre adott vála szókból, hogy a mérnöki karban nincsenek ilyen ellen létek és a felszabadulás utáni első időkben sem voltak Ha tekintetbe vesszük a mérnöki pályáról fentebb íJl sorolt általános érvényű megállapításokat, úgy ezt iga zán természetesnek vehetjük. Az ellentéteket rendszerint a versengés okozza. Ha egy állásra többen pályáznak, úgy magától értetődőén kirobban az ellenségeskedés, mert az, aki lemaradt a versenyben, csak nagyon íiika esetben ismeri el, hogy a ránézve kedvezőtlen döu tés helyénvaló és igazságos volt. Tekintve, hogy a mér nöki állásokért nem volt ilyen versengés, senki sem talált bírálni valót abban, ha az állami mérnöki állásukat anyaországbeli mérnökökkel töltötték be. A mérnöki foglalkozás egyébként sem ad alkalmat arra, hogy károsan érvényesüljenek a felfogásbeli különbségek. Az erdélyi és anyaországbeli mérnökök a lehelő legnagyobb egyetértésben dolgoznak és a közönséggel való kapeso latok sem ad okot megjegyzésekre. Gyógyszerészeinket a román Imperium alatt na gyón sok veszedelem fenyegette. Valósággal létküzdel met kellett folytatniuk. A román államhatalomnak az volt a célja, bőgj' a gyógyszertárak lehetőleg román kézbe kerüljenek. Törvényes intézkedések egész lömé gét hozták a romanizálás érdekében. Lj gyógyszertár engedélyeket csak a legnagyobb nehézségek árán lebe tett szerezni. Akadályokat gördítettek az öröklött jog érvényesítése elé is. A román imperium alatt állandó volt a panasz, hogy egyes gyógyszerek méregdrágán kerülnek forga lomba. A közönség kifogásolta egyes -Romániában k<r szitettt gyógyszerek minőségét is Nem volt lehetőség rá hogy a kitűnő minőségű és olcsó német gyógyszereket forgalomba hozzák. A gyógyszerészek szerint a romániai gyógyszerárak akadályozták meg a külföldi gyógy’ szerek behozatalát. Olyan magas vámilletékekkel sújtották a külföldi gyógyszereket, hogy azoknak romániai árusítása lehetetlenné vált. Egyes gyógyszereknél pedig törvényes rendelkezésekkel biztosítottak monopóliumot a román gyártmányoknak. Ez a kérdés tulajdonképpen nem tartozik a mai magyar társadalom éleiéről szóló riportsorozat keretei közé. A beszélgetések alkalmával mégis felemlítették gyógyszerészeink, akik a kisebbségi időkben számlalan panaszt hallottak a gyógyszerek magas ára és viszony Igosan silány minősége miatt. Magyar gyógyszerészekben hiány volt az utóbbi években. Erdélyi ember előtt ez nem is jeleni csodálkoznivalót. A kolozsvári egyelem gyógyszerészeti fakul fását Bukarestbe helyezték áf. Aki gyógyszerészi diplomát akart szerezni, annak Bukarestben kellett tanulni és vizsgázni. Azok, akik Kolozsváron kezdlék tanulmányaikat, ezeknek a nehézségeknek dacára is igyekeztek megszerezni a diplomát. Az uj magyar hallgatók száma azonban évről-évre csökkent. Nemcsak a gyógyszerészeti fakultás Bukarestbe való áthelyezése okozta, líogv a magyar ifjúság nem vonzódott a gyógyszerészeti pálya felé. Azok a szigorító rendelkezések, amelyek azl célozták, hogy a jövőben gyógyszertár ne kerülhessen magyar kezekbe, kilátástalanná tették a magyar ifjusáe számára ezt a pályát. A román imperium ejején nagyon sok zsidó gyógyszerész szerzett gyógyaaertárengedélvt. Az utóbbi években azonban a zsidó főiskolai hallgatók is távol tartották magukat a gyógyszerészeti fakultástól. meri a legutóbbi román törvények kizárttá teltek, hc£ ■ zsidók gyógyszertártulajdonoeok lehessenek. Milyen a gyógyszerészek megélhetési lehetősége? Erre a kérdésre is ellentétes válaszokat kaptunk. Sok gyógyszerész hangoztatta, hogy a különböző illetékek meglehetős súlyos anyagi terhet jelentenek. Azt azonban általában elismerték, hogy a gyógyszertárak még vidékén is tisztességes polgári megélhetést jelente nek. A roman imperium alatt és biztos megélhetést *' len lett a gyógyszertárengedély. Nagyon sok gyógyszerész kerülni akarta a hatóságokkal való érintkezést é- ezért a román imperium alatt bérbeadták gógyszerlá rukat. Ez is bizonyítéka unnak, hogy a gyógyszertárai, olyan jövedelmet hoztak, amelyből nemcsak a tulajdonos, hanem a bérlő is biztosítani tudlak megélhetésüket. Gyógyszerészeink az egész román imperium ideje alatt dicsóretreméltó módon tanúságot fettek nemzeli érzésükről és fajszereletükrői. Számtalan esetben adlak ingyen gyógyszert a nehéz anyagi helyzetben le-.5 néJ kiilöző betegeknek. Az Ellenzék szerkesztősége szintén tanúsíthatja, hogy a gyógyszerészek mindig kivették részüket az áldozatkészségből. Evekkel ezelőtt nyomor- akciót vezettünk. Lapunk utján többszáz kolozsvári sze géuy család részesült segélyezésben. A kolozsvári gyógyszerészek annakidején felajánlották, hogy a tőlük telhető módon támogatják az Ellenzék jótékonysági cél" feilüzéseif. Minden gyógyszerész havonta többszáz lei értékű gyógyszert bocsátott rendelkezésünkre, illetőleg díjtalanul elkészítette azokat az orvosi recepteket, amelyeket az Ellenzék ajánlásával ellátva juttatlak hozzá juk. Hasonlóan támogatták a Magyar Pártnak, később pedig a Magyar Népközösségnek jótékonysági akcióit és elősegítették a Nőegyletek munkáját is. Felszabadulásunk óta sem változofl ez a helyzet és a gyógyszerészek most is támogatják a társadalmi és jótékonysági mozgalmak vezetőinek munkája!. A gyógyszerészek bíznak abban, hogy a magyar törvények herelei között ismét fellendül a gyógyszerészi pálya. Magyar nemzeti hivatástudatuk és szociális érzékük továbbra is biztosítja, hogy a társadalmi és kulturális egyesületekkel karöltve támogatják az élet elesettjeit. ♦ Sokat lehelne írni ezeken ki\ül is a szabadfoglalkozása pályák időszerű kérdéseiről. Csak azokat a fő iskolai képzettséget igénylő szabadfoglalkozású pálya kát soroltuk fel, amelyek szervesen bekapcsolódnak a magyar közélet vérkeringésébe. Igyekeztünk azokkal a témakörökkel foglalkozni, amelyek naponta foglalkoztatják a mai kor emberei'. Ennél a fejezetnél is szükségesnek tartjuk, hogy * nyilatkozatok alapján röviden összefoglaljuk az erdélyi magyar élet uj lehetőségeit Voltak a válaszok között olyanok, amelyek az utánpót lást illetően aggodalommá! tekintettek a jövőbe és voi tak olyanok is, amelyek derűlátással eltelve, biztosítva látják a jövendőt a főiskolai végzettséget igénylő szabadi oglaikozásu pályákon. Egyben azonban egyetértettek mindazok, akikbe« kérdést intéztünk. Feltétlenül bíznak a magyar nemzet életerejében és jövendőjében. Egyetértenek abban is, hogy 3 magyar ifjúság számára a szabadfoglalkozású pályákon a jövendő nagy lehetőségeket tartogat. Hangoztatták a nyilatkozatok, hogy az uj európai szellem a szabadfoglalkozású pályákon is jó tékonyan erezte!: hatását. Meglepő és figyelemreméltó azonban, hogy éppen a fiatal nemzedék mennyire szükségesnek tartja a szabadfoglalkozású pályákon is a kai balosabb állami beavatkozást. Ezeken a pályákon a múltban ugyanis mindig a szabad verseny érvényesüli és a mai nemzedék felfogása szerint a természetes fejlődésnek elől el tételeit éppen a szabad ■verseny biztosi tolta. Az a tény, hogy a fiatal nemzedék az állami Le avatkozást sürgeti a magánélet olvan területére is, ahoi eddig az egyéni akarat tökéletesen érvényesült, lep.fényesebb bizonyítéka annak, hogy a magvar Calais ás megérti az idők szavát és az uj. egészséges európai szellem jegyében készül a jövendő épitőmunkájáva. VÉGI1 JÓZSEF Szovjeí asszonyok és gyermekek tankt •.>*».t-:k <1 nek. A szovjet politikai biztosok a veszélyeztetett , , rosok egész lakosságai erudilé-i munkákra Ív :
