Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-20 / 266. szám
BiiEMimr IMI »BvVto*»t 7%. í honi dl hm lol ir/i) alapján a hotar- 'itxbon 7t .sido fogadó, 'zállodu és ;kirr ,o iparengedélyét vonták tissztt. Kárpátalján napvazabusu akció keretében mint c* 500 fóoyt kereskedő települhetett b \i' ipar jogosítva nt ki idilliknél különít «ou ügyelni kell arra. hop> a zsidó tők’ >»üi a keresztény mugyiir érdekeknek megfelelő keretek- hozott érvényesül hegyen* \ kereskedők hitelellátásának Kcrde- -rvd állandóan foglalkozik. A már év ék . Ia fülv auulthaii levő kiskereskedelmi hi' telukcióhoz újabb 20 millió pengős hitel keret létesítését célozza. K ?rsxtin\[ Kereskedőből \ miniszter ezután a utugyar ki reske- dőnemzedék nevelésének kérdéséről be -.ifévit. Örömmel állapítottam m£g - mon dotta — hogy a magyar társadalom széles rétegeiben tudatossá volt ú gazdaság: pályák jelen tőség éneik felismerése. Sajm» wuubau. liogrv egyesek félreértették a korinamnak az uj keresztény kereskedő nemzedék nevelésére és az utánpótlás ki* alakítására irányuló szándékát é<t a kér ! eshedidmi jellegű foglalkozást még mindig olyannak tekintik, amely nyugdíjas ti ztviselők számára való. Hiányzik az a ielismerés, hogy a gyakorlati pályákon elkerülhetetlenül szükséges iímeretanyae nem sajátítható el máról holnapra. Teljes eredményt csak esztendők céltudatos tnunkaja hozhat, hiszen évszázados hibákat kell kiküszöbölni, mert a közfelfogás még mindig nem értékeli kellőképpen a kereskedői foglalkozás nemzeti és nemzetgazdasági jelentőségét. A miniszter ezután a bújtatás, strőman- >ág elterjedéséről bőszéit. Sajnos bog-} tág lelkiismeretű keresztény emberek anyagi eUenszolgálinlás fejében hajlandók magukat titkos üzleti célok szolgálatába állítani. E téren hármas y feladat. Meg kell állapítani, hol a liatár ä bujtató* és á megengedett üzleti összeköttetés fenn tartása között, gondoskodni kell a huj- látás erélyes felderítéséről és kérlelhc* tétlenül el kell járni a bujtatok ellen. ftsviztó alá veszíti a vissza* csatolt terhieteken a iesosiívinsoftct ásuabályozáfet igényel a kereskedelem in t • zovetkezetek viszonya is Tekintettel arra. hogy a megszálló idegen Uaiaimak által kiadott jogosítványok • uia- £7*r jogot sok esetbek »értették, a vissz ács» ’ tolt területeken özeket revízió alá kel1 venni. A közeljövőben általánosságban kodifikál' jak a vásári közigazgatást. Az üzleti záróra- .rói szóló törvényjavaslat már az országgyü ét előtt van és rövidesen beterjeazti az ipari äumkanak vasár* és ünnepnapokou való szii- netielésérol szóló törvényjavas’atot. A keres- í.edeíem képesítéshez köleséről szó ó törvény ísrveaete elkészült és az érdekeltségek tár' fyalás végett megkapták. B feőífeifősáeáeíeai problémái A minisster ezután részletesen foglalkozott * külkereskedelem prob émáival, rámutatva arra, hogy a külkereskedelmi forgalmunk tvdayomó része, mint már a háború előtt is a tengelyhatalmakra esik. Árucserénk vezető helye Németországé. Mezőgazdasági termelé- síísk sok vonatkozásban igazodott a német fogyasztáshoz, hogy mezőgazdasági cikkeink terme ési rentabilitását biztosító árakon vegyék át, ipáit termelésünk pejig elszakítva tengerentúli beszerzési forrásaitól, mind. jer fentőselb mértékben támaszkodik a német kereskedelem révén beszerezhető nyersanyagokra és gyártmányokra. Az olaszokkal megkötött kereskedeLtn* megállapodás szintén o van árucsereforgalcaat igyekszik lehetővé team. amely már c/ómol vet a háboruokozta rendkívüli szükségle-*ekkeí és iridomboritja a kölcsönös segítségnyújtás elvét. Fennek az élni me góllá fíodósnvdi a következménye Kiviteli kontingensünk tekintélyes leemelése. Az óla fzok s jelenlegi nagy nyersaayaghiány ellenére textüiparunk számára anuvira fontos mű- rost-kontingenst jelentős mértékben emelték. Más részről a székelyföldi fát és burgonyát »zá Htjuk Olaszországba a szállítási nehézségek kiküszöböléséről sz olaszok gondoskodnak. Romániával való külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben összezsugorodott míg n Szlovákiával való áru mere forged műnk ör- ? endeles fejlődést mutat, 182 rasKltő pengő közíefee- tf.si bsrabázásG&ra V miniszter ezután közlekedési kérdésekre tért át. A keleti és érdél vi országrészek visz- szatérése különleges feladatok elé á îi tolta a kormányzatot. A teljesen leromlott aihá'ózat he’yreáliítása. a hiányzó vasúti összeköttetés megteremtésének munkálatai, a visszatért or' mühe — uimit-uwiiiUMM—w■■■< Ml1— szágrés/t'kuck az orazuj, "nrJa-vuK* «l<-t«To történő bekapCBolisa, a termeién fa ylnnowa gátiak cm a visszatért területek kö/pllátúbáuak. b zto»itusa fokozott munkát é< nagy költséget jelentő köz ekedé»! problémák megoldását tett. szükségedé. Ennek tu1*jdonitható, hogy mic H tavalyi közlekedés hrruhÍMaokra c»ak ül millió pengőt állítottak lu*. addig a iuo»- taiu évben 1112 millió pengőt irányoztak t ó. A/, útépítésről szólva, a m'uuztcr ráinuta tott arra. hogy. az I94lre megállapított 9 millió pengővel szemben 1942-re 25 mii ió pengőt iránvú/tsk elő állami közntiil, ép»1é sere. B jő vő évbsn száz község jut bekötő áthoz MÁV ul nehéz i*l.iilal olé álli A kiépitendó útvonalak I». >sxa mintegy 1.17.6 kilométert tett ki. l'MThen uj törvény- hatósági utak építésére 28 3. fenntnrtáaán. I pedig 26.4 mil'tó pengőt fordítottak. \ tör vényhatóíágok által rs/kö/öH bekötő utak építésén kívül, az. aHain is támogatja a bekötő utak építését. A jövő év folyamán kő rülbelül 100 község 160 kilométer h OSSZ. 11 hág han jut bekötő úthoz. A közutak fenntartására a nmltévi 12 millió pengővel azeiuben 20 millió pengőt biztosítottak A/, állami hidak epitéocre kétmillióval többet, ofe»ze*en Lat- millió pengőt, a hidak fenntartására pedig 1 millió pengőt irányoztak elő. . A háború továbbterjedése c folyami bajó zás jelentőségét nagymértékben rnegnöveítr. A dunai hajó/úsra rendk'vül nagy feladat hárult: amelyet sikerült megoldani. fl ^épjánni- ős repülő* forgalom V gepjámHikiideködésröl wóivj rámutatott 1 minUztcr, hogy üzemanyaghiány uiiatt kii íönféb korlátozásokat keleti bevezeini, c3akii igy vá t lehetővé a ra»ulvoJiaUk hiá nya miatt a Székelyföldnek az autohuMÍor palota éa a teberjiratok révén az anyaország" c»l vaió Összeköttetést1. A MATEOSZ «érv.- rétét ujbó' alkalmazták. A dipzubást a MA TEOSZ-al egyetértve a MÁV áUapitja meg. A közforganii repülés fejlesztés:, a jövő évbts-' is foi’.y'tatódSk. EaelkodtU az uta^oL rzáiLut és az áru és posta mennyiség«- R~" jíülőgép'párkunk uöv<4éiC ebóreinlü fe-jdat és az állományt hét uj géppel lő're fogjuk emelni. A nagyváradi, kolozsvári » uiarosva sárhttíyi közforgalmi repülőterek további kiépítése cs korszerűsítési munkál«Uij a jövő évben befejeződnek. A minister ezután az idegenforgalom kérdéseiről beszélt. A bdíŐ veudégforgílom örvendetttsea fej- iődött, viízont az fokozott feladatokat hárít az idegvinforgaimi igazgatásra. Ott, ahol a magánvábalkozáí egyelőre aiem mut4t nagyobb érdeklődést a beruházásokra, az áldani építkezik. Jeienlős Idegenforgalmi beruhá' zásokat kezdtek meg a vis-zatért kelet? é* erdélyi területeken. Rádiót nap Erdély A mmisz.t'tr ezután a tárcához tartozó öze mekre tért at és elöaiör a postával foglalkozott Rámutatott arra, hogy a po*U aktiv mérCegc 1942*re r* kedvelő, mert 183 uúkaó pengő kiadással szemben 211 miliő pengő bevétel van «főirányozva. A postahálózatot fejleszteni kívánja és első sorban az 1000'néi több lakossal biró községeket kívánj* bekapcsolni. 1942-ben J30 uj po^iaügynökség felállitását tervezi legnagyobbrészt a vi^za- csatolt területeken. Ä távbeszélő hálózat tervszerű kiépítése folytatódik Komáromba“. Nagyváradon, Mâramarosszigeţea és Szatmárnémetiben a központnak az eutomatizáHísát tervezik. Különösen u keleti részek szórakoztató rádióműsora vételi viszonyainak javítása érdekében szükség van egy második 0agytelje»itményii műsorszóró rádíoáífomásra és egv nj reiée letesitésére. Ezenkívül 1943 ra elkészül egy uj nagy tel jesjtményü rövi«lhui* láma rádióállomás is, amelynek segitségével rövidhuHámu műsort tengerentúl élő magva« testvéreink is kiiogásta anul vehetik. A rádió előfizetők száma közé 670.000 re eraelkf1 dett. ü DíáV? megfelel a saifos fsiadűfofeaali A legnagyobb jeienttíségü állami üzemről, a MÁV'ról Szólva, a miniszter örömmel álla pitotta meg, hogy a M4V rendkívüli állapotokban ík megfelelt azoknak a súlyos feluda* toknak, amelyeket a megnövekedett vonalhálózat, a háborús következmények és a gazr da.sági igények Hárítottak reá. Az üzem kök* j 3f'-gvetéíébeii mutatkozó 65 millió pen.gö J hiányt az idézte- elő. hogy háíaszthatawlan be" ruházások fedezésére nem volt elégséges a rendes kezel eben várható -13 mjlKós füles- kg, hanem a legsürgősebb szülcs gletek fr gyelfinibevételcvel 105 millió pengőre keleti fmelói. A beruházás fe’e % göjdü’Ő arivsc be- -/érzésére forrt itt.atott. ötvenkét mozdonyt, gyorssinantobuszt és 2200 különféle szemé:)- és teherkocsit remíeltek meg. Az uj volta ak énitésére c? a felépirmények megérő" sí ••ősére 37 millió pengőt, fordítanak, ebben az összegben szerep'* a Székelyföldet az <mvoor*'.zági hálózattal öa^ckötő Szerfífa-'v«—. Déda vonal fejilesztési munkálata. A gördji'ő- anvaghiány (a vi-'-znesarplt ke'eti országrészre eső mozdony- és kocsiparkot nem kap' luk meg) tolta. A hadigazdálkodás < « éU miszerckátás saiimpuutjábol «si órendű fontosságú kz áÜ»t- inányok lehonyo itását £ru* és nzotnélyforgod mi korlátozások alkalmu/ásáv»'1 Wut l>izto eitani. A szrvr«-1fa *« dedai vasútvonal «--Ikés/.u t \ Székel) föld vii.uti foi'ga.iaa nem t« 'je* inéi lekben kielégítő, de biztosítóttTBak irkuith lő és kfdvv-ző ütemben folyik a azék'-y la kórságnak a in Cgél bot r szempont jáhnl fontos termékek fuvarozása is. A fent »'rnheett okok miatt a MÁV -zemól)xzáílirt-o menet rendjét a 'legszűkebb tcrjetLeb mben keli tar tani és ezért szükség van a menetrend gyár kori változtatásira. A vasúti menetrend tér Amíg Oh átesik • D*fn>c>l óolgoíik. Nyalod» •ilvísét ?i«m Zírsrj*. rrán*» meţhor/s reţjflctr* *i sntos ét fájösiir,«.'*fi t.iárúláft Keltemet «'-V'<'íT'r'T7T* ha*h*|t6 jrtlebnét u uiúr uiikrr szabott n)úri tcije-ot iué»y ffuutartásával a tél folyamán n*ui Wi- ' állja megváltoztatni. A mini /t<T végül lum;:suíyozta, hogy < munkásság jogos kívánságait az adott pénz óp)i helyzet lehetőségei he / kép1 s’ k fogják e.égiCOTti. llr'zéde végén annak a reményéu< k adott kilejezevt. hogy mind köTeski dobni mind közjt^kedésügyi téren a l gliath-akó abban igy ki/ik kaniatuztafn. a nv/a7.<1 á dozatk» ' •égét. Kérte a költségvetés» elfogadását. A miniszter k»jz>el két óráá beszédéi nagy telszé-tw»el é- taj».s«al fogadták. Utó na :t szavazásra került a sor. A Ház a k« reskt delem év» közlekedésügy i tárca költségvetését általánosságban év részl^ t«:iben elfogadta. Tslekf Béla gró! felszólalása Ezután áttérlek az interpellációk nieq hallgatására. Teleki Béla gróf. az Erdélyi Párt elnöke a maros vásárhelyi é-, kolozsvári ott honok ügyében intézett interpellációt a belügyminisztt rhez. Pártja a tavasz folyamán megtette a lépéseket annak érdekében, hogy a kolozsvári és imvror vásárhelyi munkíáöoU- hont adják át a munkásságnak. A ma robvásarhelyi muukásotthonnál ez tneg is történt, a kolozsvárinál nem. Ez a mun kásotthon a kolozsvári román NZociáld«- mukrata vnsutunkás szövetség tulajdona, amely bérbeadta a kolozsvári helyi ssser vezetnek. Azt a kérelmet intézi a belügyminiszterhez. hogy ezt a munkásotthont adják át a kolozsvári hi va tár-szervezetbe tömörült luonka-ságiiak. abból a goudu- latból kiindulva, hogy a kolozsvári va<. munkások nagy része a hivalásszervezef- he lépett he. A pártnak az az álláspontja, hogy minden nemzeti alapon tömörült munkásságot támogatni kell. a bivatá*- Kzervcztét éppen úgy. mint a .Nemzeti Muukaközpoutot. A magyar munkásságot keresztény nemzett alapon álló ellenőrzés mellett átfogóan és egységesen kell meg szervezni, olyan módim, hogy ez a szervezet nyújtani tudja a munkásságnak miudazt. amit a szociáldemokrata szerve* zetek virágzásuk korában önsegélyei, anyagi téren juttattak a munkásságnak. Az interpellációt kiadták » heliigvminisz- térnék. Paczoíay György a vegyesházasságok- hó! született gyermekek vallásának jogi szabályozását sürgette. Az interpellációt kiadták az igazságügyminiszternek. Az iuterpellációk további során Piukovich József, Budinszky László, ^erényi M k’ós; Sütő G\ula, Bakv László szólaltak fel. Matolesy Mátyás Jurca Fláviusz nyugalmazott román prefektus ináramarori fóispánaá | való kinevezése H’en tiltakozott, j l itéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt és kijelentette, hogy mielőtt Jurca Fláriusz k’ntvezér-e megtörtént volna, behatóan tanulmányozta az internel-áló képviselő vádjait, ame'vek arm fedték a valósa ?ot. A kinevezett főispán személyéért t-s niii- ködéséért teljes felelősséaet válla'- Semmi okol nem talál, umely korábbam’ intézkedő sének megváltoztatására késztetné. A belügyminiszter váJas/.át a Ház lirdomásu'1 vette. Inez** Antal -‘zóvá tette, hogy a Joz» í Vailor műegyetemen egy 7:.ido diák ó'mo- botrul fejbevágott é> megoebeaitett *g> k rt'ztény hallgatót. fiórnan Bahnt uüui«ztcr vála:?aban k:j” !/-.ritett<‘, hogy a fezóbanforgó 7.sidó egyetem: batgato t etet ki% iz»gáitik és a müeg)-etem tatiác-S eltiltotta tanulmányai folytatásától, A legközelebbi ülést csütörtökön dél előtt 10 órakor tarlják. A Müllsr-Bset A fővárosi sajtó állandóén a legélénkebben foglalkozik Müller Antal országgyűlési képviselő smert ügyével. A magunk részéröl nem óhajtunk ebben a sajtópolémiába beleavatkoz ni, sem pedig a Müller^esetet részleteiben tárgyalni. Egyetlen elv' áJlás pontot azonban a* üggyel kapcsolatban általánosságban le kívánunk sző gezni, tek ntet nélkül a most szóban forgó esetre. A magunk részéröl nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy ha közéleti férfiút olyan természetű vádakkal il lelnek, mint amilyenekkel Müller Antal országgyűlési képviselőt illették, ugv a megvádolt ne vonja le azonnal és habozás nélkül a megfelelő kon zekvenciákat és ne tegye meg azokat a lépéseket, amelyek Ilyen esetben elkerülhetetlenek. Hosszú hetek óta tart a Müller Antal körüli ügy és az adott körülmények között nem e^y rnegtévedt ember, hanem egy ország gyűlési képviselő és közéleti férf’u ügyéről van szó. Hogy elkövetett-e bűnt. vagy sem, azt közéleti férfin nem bizhatja csupán a független magyar bíróság ítéletére, amely ítélet meghozatala hoss7u időt vehet igény be. hanem legelsősorban önbiráskotí nia kell. mert xt vele szemben elhang zott véd nemcsak ót személyében, hanem azt a magas testületet is ér', amelyhez tartozik és amely a nemzer akaratának kifejezője. Elvünk lehűt az. hogy ha közéleti férfiú hasonlói körülmények közé kerül, úgy haladéktalanul és azonnal bocsássa rendelkezésre mindazokat a tisztségeket cs méltóságokat, amelyeket v selnte szerencséje volt és ne határozza el magát erre a lépésre. csak akkor, amikor ezzel már csupán a megfosztás szégyenétől akar menekülni. ~w Ritmikus zenére gépirástanitás 10 ujjas vakirássai álláshahely államvizsga FABRÖ gyorsIrőiskolÉüaii
