Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-20 / 266. szám
ii?î m. TB'tZVNtn St lO* <f ÚÜî « ata ddőí 1 «3fiC *vâa$ l A *3 loî 3lt! et Oéc£í »li A nsd 'biol hae3 bbi J 3-/sd -ÍÖ! ÖÍZ? erőd jian Jss |3ffl dâb sud tUid fsrr bi3 [ßj be xéa ifit So .V im if» üc a >q trí úí íf. * Megkezdte tanácskozásait a római katolikus Egyházmegyei Tanács KOLOZSVÁR, november 20, A mágiáik bécsi de ütéssel felszabadult területek római katolikus társadalmának legfőbb intézménye, n* Egyházmegyéi Ta oács ma délelőtt Üz órakor kezdte meg ízévi közgyűlését, A közgyűlést szerdán délután hat óra- lói este kilenc óráig tartó értekezlet előzte meg, amelyen a ma délelőtt tárgyalásra kerülő ügyeket tárgyalta az igazgató“ tanács. Ma délelőtt kilenc órakor az egyetemi templomban ünnepélyes szentmise "voit, amelyen a közgyűlés résztvevői valamennyien megjelentek. A szentmise után átvonultak a római katolikus fiú főgim názium Báthori dísztermébe, ahol Sémám Imre. dr. püspöki helynök és inczedy Jotoman Ödön Kolozsmegye és Kolozsvár főispánjának, az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye világi elnökének elnökletével megkezdődött az Erdéilyszer* te nagy érdeklődéssel kisért gyűlés. Sundor Imre dr. püspöki helynök nagy ér dekflodés közepette mondotta el beszédét, A püspöki helytartó megnyitó beszédé ben jelen évre e^ő számos történelmi év torcluló közül megemlékezett a tatárja >:ásról, mint amely, következményeibei Erdély vallási és nemzetiségi megoszlása bevezeti, majd Buda várának elfoglalása ról. amelyet Erdélynek Magyaror&zágtó való elszakadása és kényszerű önállósági követ. Az egység helyrehozásán, Erdély nek az anyaországgal való unióján a nemzet legjobbjai fáradoztak. Ezek köziií megemlékezett születése 200 éves évfordulója alkalmával gróf Battyány Ignác erdélyi püspökről, ki nemcsak kiválóan ! buzgó főpásztora volt az egyházmegyének, j hanem alapitója a hírneves Batthyáueunr j nak és az 1790-es uniós mozgalomban az j erdélyi rendek vezére. Idézte Haynald j Lajos erdélyi püspöknek emlékét is, aki* ! nek ez évben halála ötvenedik, 6zületé- j sének 125-ik évfordulóját üljük és akiről j születése centennáriumán, 25 év előtt, j nem emlékezett meg ünnepélyesen az egyházmegye 1916-ban a román betörés miatt. Az abszolutizmus után ő volt az erdélyi unió legfőbb szószólója, miért püspöki székéről is le kellett mondania. — Hosszabban időztem a mult eatlé' kezelte« eseményeinél és személyeinél mondotta beszéde további részében a püspöki helynök -— de szándékosan tettem, hadd mondják el ezek. amit magam csak kiemelni és hangsúlyozni akarok a jelen alkalommal! Nagy nemzeti csapások meg- kínozhatnak és szétválaszthatnak hosz- szabb időre is, de a nemzet nagy fiainak éá Istentől rendelt vezetőinek útmutatása és mindnyájunk áldozatai s erényei ismét összekapcsolnak. És bármennyire is megnehezült ma az idők járása felettünk, törhetetlen bizalommal és magafeledte áldozatkészséggel nézünk a jövőbe azért, hogy a magyar egység teljes és maradan* dó legyen. A nagyoknak és kicsinyeknek, kik ezért az egységért harcoltak és küzdenek. „eszméik győzedelme leszen emlék jelük!14 A történelmi emlékezés arra is inógta' níthatott, hogy az élet folyása soha meg nem áU ét az életerős fájj a nehéz küzdelmek során kitermeli létének, művelő* désének, boldogulásának eszközeit, vagy há úgy tetszik, intézményeit. Árvaságunkban is mindenkor nőttek értékeink és szüléitek intézményeink. Ezeket a kedvező körülmények között meg akarjuk és meg fogjuk tartani nemcsak azért, mert szivünkhöz nőttek, hanem, mert a nemzet számára értéket jelentenek. Különös örömömre szolgál, hogy ebben a gondolatban az egyháziak mellett lát tűk a multbau és látjuk ma is a világi híveket. És helyesen, mert Prohászkával szólva, „nem szabad a klérusra hagyni a kereszténységet. A kereszténység minden java a mienk, nem a klérusé. Világnézetet nem egy társadalmi osztály tart fenn, hanem egy világ!“ l\em aggódom tellát, hogy u j szervezeti szabályzatunk szerint » régi státusgyülések egyharmad*kéíhamia- dos aránya immár a világiak javára jelen lösen eltolódott. Es ne aggódjék a világiak közül senki se, hogy az uj szabály* zat ßzerint sok dologban csak tanácsot kér tőlünk az Ordinarius. Nem lesz soha egyetlen Ordinarius, aki az egy házias érzéstől sugallt tanácsokat magára nézve kötelezőnek ne ismerné. Egy dolgot azonban a 150 éves Széchenyi 100 esztendős könyvének, a Kelet Népé-nek hasonlatával élve legyen szabad kérnem. Ne legyen közöltünk senki szia padi katolikus és színpadi hazafi, „mint mikor színpadon hal meg a hős és félórával később jóízűen vacsorái“, Nemcsak jogokat gyakorolunk! Felelősséggel jöt" tönk ide mindannyian e kötelességekkel távozunk annak tudatában és reményében, amit szintén a legnagyobb magyar mond: „Élünk még, nem vagyunk holt nemzet rothadt tagjai; nem „Élő szobor“ leírhatatlan kínok közt... Honunkra haj na) derül’s akármi légyen is sorsa a ma* gyárnak ezentui. rut önfertőztetés, gyáva öngyilkolás által állatként veszni nem fog többé“. Ezeknek a gondolatoknak előre bocsa tása után őszinte tisztelettel köszöntőm a közgyűlés megjelent tagjait, különös szívességgel és örömmel azokat, kik első ízben kapcsolódnak be munkánkba és a közgyűlést az Ur jézus nevében megnyitom,, A püspöki helynöki megnyitó htawri otám került sor az tgazgatótozkáoss lésének részletes tárgyalására. Az sgaxyatótsnéM iaJmniis&e A jelenté# bevezctéfcébc-n megállapít; hogy az egyházmegye mulled munkáját újjáépítés jellemezte. A felszabadulás örömében megujuit erő vei fogtak hozzá a két évtized alatt Qo kát nélkülözött magyarság jóvátételéhez úgy fczt-Memi, mint anyagi «ikon egyaránt Az elszenvedett anyagi károsodások olya« nagyméretűek voltak, Hogy a rnár meg" kezdett és folyamatban lévő munka sike réért gondoskodni kell a hiányok gyor-c pótlásáról- Az erdélyi magyar katolikus ságot nem elégítheti ki a szellemi és anyagi javak megőrzése. A továbbépít éj húz azonban szükség van a nagyobb anya gi jdvak feletti rendelkezésre. Második részében a jelentéi) az igsz gatótanács kebelében beállott személyi és ügykezelési részletekkel foglalkozik. Lejár ugyanis Zomora Dániel, Ré'er .intol dr. egyházi, Inr.zédy-Jotoman Ödön, Je' len Gyula dr., Haíler István gróf, Tóth tíolázs, Kovács Károly dr. világi igazgató tanácsosok mandátuma. Haláleset következtében megürült Bilinszky Lajos dr. é* Szélyes Dénes igazgató-tanácsosok helye, akiknek pótlásáról szintén gondoskodni kell. £sj|y©feaw M@zg6 Ma és holnap s Nagyvilági nő. (Oaliy M'9rlay} lilies Berry) Pénteken este pont fél 10 érakor ünnepi dísz- bemutató a főszereplő;* szemJyes je’e-léiében: BOB HSRCIG (Kovács Kató, Siíílöí Eris), Szilasl László, Rafnay Gábsr,Vízvári Mariska,BHicsi Tivadar Gregnss, Mikláry. Erre a díszbemuta őra semmiféle kedvezményes Jegy nem érvényes, jegyelöv.tel d. e. 11—1-ig, Tanügyi kérdések és az anyagink ugye Az oktatás és nevelés kérdésevei fog” lalkozva, a jelentés megállapítja, hogy haladéktalanul ki kell egészíteni a nem' zeti nevelés terén mutatltozó hiányokat. ; Itt nemcsak az oktatás jön tekintetbe, hanem a szorosabb értelemben vett erkölcsi nevelés is. A középfokú iskolákról szóló részben Örvendetesen állapítja meg az elért síkért, amit elsősorban a kiváló tansze- mélyzetnek tulajdonit. Az alapok és ala* pitványok beszámolója után az egyház* megyei hatóság vezetése alatt álló óvódák, elemi iskolák, középiskolák és tanítóképzők helyzetének ismertetését taglalja, Beszámol a kézdivásárhelyi téli gazdasági iskola elmúlt évi működéséről, amely a Romániában maradt radnőti gazdasági iskola után az egyetlen ilyen in* lézmény az erdélyi római katolikus egy házmegye működési területén. A jelentés további része felsorolja az egyházi vallásalapból végeztetett építkezésekét is. amelynél igen jeleni ős tételekké! szerepelnek a gyergyószeníimklósi templom- torony javítása (11.000 P.), a ’ kézdi- szentkereszti és a székel} lengyelfalvi templomok javítására adott 10—10 ezer pengő, továbbá a kolozsvári akadémiai templom, amelynek renoválása az előbbi években megszavazott jav iţişi költsége* ken kívül ea évben még 25 ezer pengőt tett ki. Leglényegesebb pontja a jelentésnek az anyagiakkal foglalkozó rész. Itt meg" állapítja, hogy az anyagi jóvátétel terén még több a pótolni való, mint szellemi tekintetben. A megszálló uralom ugyanis nagyon jól tudta, hogy a közművelődés és a polgárosodás ügyét szolgáló intéz* menyek anyagi megalapozás nélkül nem végezhetnek sikeres munkát. Éppen ezért az anyagi alapok elvonásával igyekeztek teljesen megbénítani az amúgy is szűk keretek közé szorult magyar oktatás é> valláserkölcsi nevelés ügyét. Ezek közöli az eszközök között a leghatékonyabbnak bizonyultak a földbirtokrendezés cimeu végrehajtott hatalmas arányú kisajátító sok. A megszállás előtt ugyanis az egyházmegyének 26 és fél ezer holdnál na gyobb kiterjedésű ingatlana volt, ami u kisajátítás után 3222 holdra zsugorodott össze. Minden bízásán egy főnyeremény! tasroár i-iu mir 7SS.G0B pengi! lelet nyerni a tíz nappal «Ifibb vásárost e;d£lyi katsénayeí Persze, a teljes nyereményösszegre csak A Kolozsvári Nemzeti Színház zenekarának bemutatkozása országos esemény volt Misst! bir a Kolozsvári Filharmóniai Társaság nyolc zenekari hangversenyére. Vez nyelnek: Philipp Wüst, Fernando Previtaíi, Sergio Failoni, Vaszy Viktor és Étidre Béla. r Bérletárak: 20 százalék kedvezményt jelentenek ! Bérleívál- tás: A Koözsvári Nemzeti Színházban. A Kolozsvári Filharmóniai Társaság „Erkel Ferenc* hangversenyreodező iroda rendezése. 1942 január 2-án lesz m erdélyi nyereménysorsolás első húzása. A kötvény tu lajdonosok tehát alig néhány nappal köt* vényeik lejegyzése után azzal a szerencsét: eshetőséggel néznek szembe, hogy az er* délyi kölcsönbe fektetett pénzüket sok- ! szorosan tetézve visszakapják- Lesznek olyanok, akik kis befektetés árán égy ezerre dúsgazdag emberré válnak. Mindjárt az első húzáson sorsolásra kerül egy 750.000 pengős főnyeremény, ezenkívül kihúznak két darab 50.000 pengő?, tíz darab 10.000 pengős, száz darab 1000 pengős és nyolcszázhetvenöt darab 500 pengős nyereményt. Mindjárt az el* ső alkalommal tehát közel ezer kötvény* tulajdonos esik ki a további versenyből, nem úgy azonban, mint a sportversenyek I selejtezőjén, vesztesként, hanem éppen el- j lenkezőleg, mint nyertes A nyereménykölcsönnek 1961 ig évenifc kétszer, összesen negyven húzása lesz, a következő még 1942-ben, július havának első hé: köznapján, általában minden húzásnak fő jellemvonása és • egyben megkülönbözletője az osztóÜy sorsjáték húzásától, hogy mindegyiken főnyereményt is kisorsolnak, tehát 1.000.000, 750 ezer. 500 ezer, 300 ezer. vagy 200 ezer pengőt. Összesen hét darab egymillió pengős, négv darab 750 ezer pengős, tizennégy dnrab 500 ezer pengős, kilenc darab 300 ezer pengős e9 hat darab 200 . ezer pengős főnyeremény kihúzására kerül majd cor. a teljes, 200 pengő névértékű kötvények tulajdonosai tarthatnak igényt. Akiknek fél kötvénye, vagy negyed kötvénye lesz annak csak a nyeremény fele, illetve negyedrésze jár, akár csak az osztálysor^ játékon. Jövedelemadót nőm kell uiánu fizetni. csak a 20 százalékos nyereruéuyilletéket vonják le belőle, ezt i& már csak abbóí az összegből, amely a kütvénylörlesztc kiegyenlítése után fennmarad. Ha tehát valaki 200 pengős kötvénnyel mondjuk 100 ezer pengőt nyer, akkor ebből a 100 ezer pengőbői előbb visszafizetik ne ki a kötvény 200 pengős vételárát és a fennmaradó 99.800 pengőből vonjak íe a 20 7o illetéket, vagyis 19.600 pengőt. Végeredményben tehát 200 plusz 79.840 összesen 80.040 pengőt kap kézhez, ami 200 pengős, egyébként is jól kamatozó kölcsönösszeg fejében még mófidig „tié« szép“ kis hozadétc 300 vagon bulgáriai vöröshagymát vásárolt Románia BUKAREST, november 20. (Búd. Tud.? A nemzetgazdasági minisztérium közölt« hogy bolgár cégekkel megegyezés jött létre 300 vagon vöröshagyma beszállit; sara. A hagymakéssietet heti 50 Vagón«»- tétolekbeu hat hét alatt viszik he A püspöki helynök megnyíló beszéde
