Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-20 / 266. szám
fisftirättt, «HR MWKM» 3» **», KfftYlM, m ää» m wfluiE i tollt Hfiii *?U Szfíiesiíííéí és áüaéé&lfatal: Kolm» ír, lítil-stei 13„ í. stiî'oî. isiiig^: ti—25. Kri'iía: fiietsia-alea 8. siára. ííHübb $z.: 29-23 ■f.-i-'H*1—1^■^•-•^nijr‘ttTírmií >-imwnrBh'i w—~--n--imtrm* ELtPirOTTfl: BlRt8A MIKLÓS Klailtuialian»*: PÄlllS 8. ^ Salois?ár. flöllzemi árai: kivim LKv í&PEítéYra 8., félfctnrs IS. eaész árra 32 Nagy évfordulók (Z.) Négyes évfordulóra emlékezik a nemzet. 1541 november 21-én halt n*eg Werbőczy István. 1916 november -T»én Ferenc József király és császár hunyta örök álomra szemeit, 19"?6 november 20»án Magyarország bejelentette, hogy nem csatlakozik az Olaszország elleni szankciókhoz. 1940 november 20=án a m. k r. kormány aláírta & hároinhaíalmi egyezményt. Nevezetes évfordulók és ha természetben és időben távol is esnek egymástól, a történelem vaskapcsokkai fii« ásd Őket össze. Egyszerre emlékezünk meg a magyar köznemesség géniusza megtestesítőjének, az una eademquae nobil tas elve megteremtőjének, a Tri partium szerzőjének halála évforduló» iáról, a Monarchia nagy uralkodójának az utolsó európai igazsi monarchiának halála negyedszázados fordulójáról és két #plomáciai eseményről. De, ha a dolgok mélyére tekintünk, látjuk a kapcsolatokat, amelyek a nemzeti élet változásainak egy-egv nagy fejezetét fűzik össze történelemmé. Mind a négy esemény történelmi jelentőségű a ma gyarságra nézve, * Az oligarchák felburjánzása idején, «mikor a török döngette Európa kapuit és megsemmisítéssel fenyegette Magyarországot, egy ugocsamegyei közne* mes látnoki lélekkel hirdette, hogy a viszálykodó főurak, a kisemmizett középnemesség, az elnyomott parasztság együttesével nőm lehet megvédeni Ma- gyarországot és ezzel Európát. Istenáldotta tehetsége az 1525-i országgyűlés után a nádor1 székbe emelte Werbőczy Istvánt, aki II. Ulászló követeként európai politikát „csinált“, össze akarta fogni Európa népe t a török ellen, de a belső hatalmi íultengések, viszálykodások és félreértések tüzes trónusra ültették Dózsa Györgyöt és eztzel meg- szűnt az önvédelmi harc egyik legfon® íosabb eleme: a jobbágyság részvétele a nemzet élet-halál harcában. Csakhamar Mohács következett, ahol kettétört a magyar kard. A Mohács utáni sötét századokban azonban lobogó fáklyaként v-Iágiitott Werbőczy nagy müve, a „Nemes Magyarország szokásjogának hár- maskönyve“, amely alapja lett a magyár jogéletnek és ha átformálva és megváltozva, de egyes tételei ma is az élő iog alapelemei. Werbőczy nagy cselekedete azonban mégis csak annak az eszmének a szolgálata volt, amely a> oligarchák helyébe a nemzetet állította a nemes és szabad po'tilcai magyar nem- zetet A Werbőczy által felemelt közép- nemesség, amely együtt élt és homogén társadalmi képletet alkotott a jobbágysággal, tartotta fenn a legsúlyosabb megpróbáltatások és a legvéresebb elnyomatások közepette is a magyarságot fajban, vagyonban, szellemiben egyaránt. A Biblia mellett a Triparíitum volt a magyar poí ír Lkai nemzet olvasmánya és annak szelleme sugározta üt századokon keresztül az olv sok bajjal, nehézséggel és hibával vergődő életünket. ja, hogy ebben a boldog korszakban ló berálisok voltunk mindenkivel szemben, csak önmagunkkal nem?! K nek a hibája, hogy a liberalizmus óriási felfelé lend tő ereje a nemzet.felszínére idegen elemeket sodort és az una eademquae nobüitas változatlanul az alsó régi okiban maradt az egykori jobbágysággal együtt, amelynek sorsa felszabadítása után sem változott lényegileg!? KJ tehet mindarról, ami hiba, hiányosság és bűn volt a magyar életben?! Kit lehet vagyaikét kel! a történelem itélőszéke elé állítani?! A liberális demokrácia áliam- rendje szükségképpen egyes érdekcsoportok uralmát segít' elő és ki a hibás, ho£y az érdekbe szövet.kéz,ettek Magyarországon csak ritkán voltak magyarok. De boldog és nagy korszak volt mégis Ferenc Józsefé, ö tudta utolsónak megadni nemcsak fényét és tekin-» téíyéí a Monarchiának, amelynek pillérei Mária Terézia sziléziai háborúi óta inogtak, hanem ő volt az, aki be tudott tölteni egy hatalmas európai és képviselni egy még hatalmasabb humanista eszmét. Középeurópában a Monarch’« tartotta össze a széthullás után egymásra zúduló népeket és népecskéket és ezzel legfontosabb eleme volt annak a politikai elvnek, amelyet hosszú századokon át „az európai egyensúly politikájának“ neveztek. Az agg király és császár halálával széthullott a Monarchia. Megindulta« és egykori nagy fejedelmünk iránt érzett szeretettel és hűséggel emlékezünk meg a „szent Öreg“ haláláról, akit életében annyi fáj dalom, annyi keserűség ért. aki elvesztette mindazokat, akiket legjobban sze*= retett és am kor elérkezett az emberi kor legvégső határára, „mindent meggondolva, mindent megfontolva“ vállal» nia kellett a legnehezebbet, ami fejedelemre hárulhat: a kétes kimenetelű háborút. A császár és király halála után a leg* súlyosabb nemzett katasztrófa követ» kezeit reánk, magyarokra és semmi sem maradt mindabból, ami a? ő életében életet, h tét, érteimet és méltóságot jelentett. De a magyarság megcsonkítva és szétdarabolva, nagy áron bár, de visszanyerte a*t, am'ért évszázado kon keresztül annyi vért ontott hiába: « függetlenséget és szabadságot. A koreszme által szabott elvek kiterjesztették e jogokat a nemzet egyetemére és megkezdődött a titán! munka a semmiből megteremteni Magyarországot. AZ egykori nihil tas, a későbbi politikai nemzet néppé lett, amely magában hordozza a mull hagyományait és a jövendő zálogát. így jutott ej Magyarország- az évfor dűlők harmadlkának ünnepéhez, az Olaszország ellen foganatosított szankciók hatod k évfordulójához. Akkor «z ifjú fasiszta birodalom szembeszállóit a Népszövetség 52 tagállamának határo» zatával. A fenyegető szankciók ellenére folytatta a? abesszínia* háborút és ebben az időben nyíltan és bátran a kicsiny Magyarország melléje állt, s7em* beszállva a Népszövetség határozatával. Sorsfordulót jelentett ez a kiállás •— alapját a Roma—Berl’n—Budapest: háromszögnek, amelyből most. épül az ui Európa és első nagy lépés volt ez a valóban történelmi jelentőségű következőhöz, a háromhatalmi paktum alá írásához, amelynek most ünnepeljük el» ső évfordulóját. Hogy ide eljuthatott a magyarság, ahhoz kellett a nagy renaissance férfiú. Werbőczy István évszázadokra kiható munkássága, kellettek hozzá a fekete századok, kellett hozzá a fet enejózsei* kor és kellett az a huszonnégy esztendő, amely az agg király és császár ha fala óta minden eseményével lepergett. Mert a négy dátum nemcsak a magyar történelemnek, hanem a magyarság európaiságának is mérföldköve. A übe« ráüzmus elleni kétévi zedes küzdelem., a népi gondolat felerősödése, a népi tömegek istápolása, amely hivatott átven ni az egykor* politikai nemzet szerepét a szabad és független Magyarországon, mind tényezői annak, hogy magyarok és európaiak tudunk maradni minden időben. így tudtunk elsőként csatlakoz* ni azokhoz a baráti hatalmakhoz, a* írott szerződés szövetséget jelentő erejével is, amelyek nemcsak hirdetői, hs nem megteremtői és hordozói is a-z eljövendő uj Európának. A hármashaíaí- ml egyezmény aláírása és a szankciók elutasítása ennélfogva ugyanolyan elhat tározó történelmi jelentőségű esemény, mint amilyen Werbőczy és Ferenc József élete, működése és halála volt. mert uj korszakot nyit meg és általuk hasonulunk nemcsak belső törvényeink«' he*, hanem az egyetemes ember! és eu répái élet par a ne sok hoz is. Varga Sözseí &eres&ed3lem&ggl miniszter nagy beszéde a költségvetés! vitában fiz ámsíoszíás zavarîafai&tgiiisââ biztosítása, a fiereszténf elem megerősítése és a forgalom biztosítása a bsi&ereskeáefóii politika lecţia zott, épp ezert tarns gaum Ken. iw meg történt az Erdélyi Gazdasági Tanácson ke~ resztül, a Nemzeti öná lósiiráü Tanács utján.. Egy esztendő alatt mintegy másfélmillió pen- göv fordít off a tanács az erdélyi keresk Kdeiéin és ipar céljaira. Fontos a szerepe az erdélyi észi Hangyának Í3. Az utüggyei kapcsolatban kiemelte, hogy ezen a téren a magyar kormányzat egy esz* Tendő alatt uagy inunkat végzitt. A Szexet- fa’váról Szászrégcnen keresztül Marrosvásár* he 1 yre verető utat be kell képcsőim a fővonalba. A tervbevett marosvásárhely—parajé! utbóí legalább ebben az eftetendobea* a raa- roSvásárhely—szovárai útrészt ki kell építeni. Szükség volna egy o'yan uj útra, ameiy Szászrégenből kiindulva, Radnótíáján kerekse tül a Görgény mentén mintegy 70 kilométerre lyukadna ki Gyergyósaentinik’ós alatt a gyergyószentmikuv'i útba. A va-surí személyzetből a re&egáíokat el ke$'! távolítani. jí. Szükség van a maros- , vásárhely — székelyudvarfieiív — estikéére dai vonai kiépítésére is. A MAVAUT szintén igen fontos szerepet tölt be. A reiefonha ozat tekintetében snfiyos kifogásolni va ók vannak.  postaviszonyok anat á? jobbak. ban kiemelte, hogy az országod ddegenlorga mi hivatal -Hiem áll hivatása magaslatán, Rs? pijlőterefc építését sürgeti. 1,226.000 peng, van idegenforgalmi célokra beállítva a mali évi 1,116.000 pengővel szemben. Az itt aou tarkozó 110.000 pengő különbözet nem elé ejti ki az Erdély visszatérésével feiturulí idegen forgalmi attrakciók kiaknázásának k3 hetőségét. Hosszúlejáratú hiteleknek kei rendelkezésre állaniok az idegen forgalmit ren de&kezé beknek megfelelő f ürdömo der n iz ali.; nsk a kielégítésére. Egyes erdélyi fürdők mérni is idégPn kezekben varrnak. Megem'ltette még. hogy o nem Érdél» visszacsatolását tekinti álomnak, hanem az. elmúlt 22 év volt rossz álom Erdéy a mo=tai»i költ'égvtésbe.n sokat kért és kapott. De arra törekszik, hogy a jo vőben ne kapjon. Irmom adjon majd. ^ költségvetést fffogadja. SzöUősy Jenő, Köbök Lajos. K6sy"Horváth József. Vasváry Tmjos, Ilovszky Ja' nos, Ahonyi Ferenc. Gunde László. Zim- ! mer Ferenc. Rapcsányi László é? Pán du j Antal felc7Óíalüsa után az elnök a vitát I bezárta Fzntün általános figyelem közben Varga József kereskedelem és közlekedésügyi miniszter emelkedett «se Az idegenforgalom kérdésével kapcsol^T* l lásra. H kerasksdelsmag^i miniszter beszéde Varga József dr. kereskedelem- és köz- lekedésügv'i miniszter beszéde elején hangoztatta. hogy a belkereskedelem terén a közellátás kérdései jutottak elŐlérbe. Ezeknek a feladatoknak az ellátására a múlt év végén a közellátási miniszter kapott .megbízatást, akit nehéz és fele’ős- ségteljes munkájában teljes erejével t;i mogat. A belkereskedelem területén egyes szakmákban, például a rizsnél a kereskedelem átállítását a kereskedők áruella tusának ellenőrzésével hajtották végre olymódon, hogy az ámeliálasban csak kt msztény kereskedőt részesitettek. Az áruellátás tekintetében folyamaiban van » vaskereskedelem átállítása is. A vásáro kon. piacokon és búcsúkon történő áru sitást ktilön engedélyhez kötötték és eu nek folytán mintegy lő.OOO'en estek <-l a vásározói kereskedői tevékenvség g»;> kori ás ától. Ferenc József kora a nemzeti feletti el- e;dés korszaka volf Hosszú volt a* ut. melyet a nemzet 1819 október ó*ától a iusvéti cikkig megtett, is ha a termi entete lánplelke lobogott is a hazai ak» au. a politika színterén Széchenyi éles* írása párosult Deák bölcsességével, a enizet megerősítését helyezve mindé- ek fölé. Aranykornak szokták nevezni :eren.c József hosszú uralkodásának orszakáL. amely Werbőczy nemzetesz- tóié alapján a francia forradalom igéiéi bővülve, nemcsak a politikai nemeinek. hanem minden egye s hon polar-oak megadta a szabadság* és egyen- Sségi jogok 'teljességét. Kittek, a hsbjr BUDAPEST, november 20. (MTI.) A képviselőház szerdán folytatta a költség" j vetés tárgyalását a kereskedelmi és köz' , lokedésügyi tárcával. Ángyai László előadó ismertette a tár- ca költségvetését, Ezután a pártok vezér- I szónokai következtek. Kundér Antal, a Magyar Megújulás j Nemzeti Szocilista Pártézovetsség vezér- ; szónoka a kormány gazdasági politikáját : bírálta. A közellátási minitszlérium alap- elvének nem az eloszlás mindenek felett való élőt érbehelyezésé nek, hanem inkább a termelés átszervezésének kellene lennie1. A költségvetést nem fogadta eh Szabó Guszáv, a MÉP vezérszónoka, a kereskedelemnek keresztény kézbe való juttatásáról beszélt. A borhiány pótlása érdekében kérte, hogy biztosítsa a mi mszter Olaszországból és Bulgáriából a bőrbehozatalt. A gépjármüvek forgalma- j nak korlátozását helyesnek tartja, kéri ! azonban a körjegyzők és körorvosokra való tekintettel a vidéki gépjárműforgalom korlátozásának mérséklését. A költségvetést elfogadja. BIrő Ist?in összéde Bíró István, az Erdélyi Párt vezérszónoka i kiemelte, hogy a belső honvédejeimhez tartozik & kereskedő-cminek keresztény kezekbe való juttatása. A magyar kereskedelem ki* esett a magyar kezekből és rögtön rácsaptak azok. akik a nemzeti kereskedelem fogalmán me 'sze tn-menve, ezüllesztctték a magyar kerefskcddmet. Fontes azonban, hogy a kereskedő!" un megfejelő magyar kezekbe menjen át. Ki kell nevelni a magyar középosztályból a kereskedelmi pályákkal szembon. mutatkozó alacsony a bbrűndüs égi érzéi't. Az erdélyi magvar fiatalságot, amely 22 e *ten' dói*, ktrcsztijj kereskedniuu pistyajkíM* dotjo-
