Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-06 / 228. szám
I T 2 fllinKTlfíR wmavmmxai^rjmamma>miaaKmnm»^MD 194 1 ok t 6b t; r f>. Il l IMWII — I m II lncz£iUHoä$sman ÖsKín főispán Erdély üatazicfói io.RiScsoifä ai Országos MdiöJiíP:, IE tfmUiiicsf.» Hl'l)APhSr, oht6bir '»■ Yasarnap kez dődlek meg a .-/ékeöfővaro>bau a \ \ i on-zagos katolikus nagygyűlés tanács ko kassai. A gyűlést megelőzően Sorrily Juaztinián, Magvarorssâţ hiboros herceg priinása Veni Sanctc t mondott a hazái i kában. Innen a résztvevők a nagygyűlés színhelyére. a Vigadóba vonultak át. A Diboros hercegprímás megnyíló beszcde Pontosan lü órakor Serédy Jusztiniáu bíboros hercegprímás megnyitó szavaival kezdődött meg a gyűlés. 1 hercegprímás szeretettel üdvözölte a visszaért katolikus testvéreket és hálával emlékezett meg a Gondviselésről, iura’y lehetővé lelte, hogy a A A / A. országos nagygyűlésen a Trianon után elszakadt országrészek katolikusai is részltekéinek. Ezután felolvasták az apostoli mincius üdvözlő táviratát, majd a visszatért or- szágrészeE képviselőinek üdvözlő beszédeire került sor. A Felvidék nevében Schy.yi Péter báró, kassai főispán. Kárpátalja neveljen pedig lllniczky Sándor nagyprépost mondott üdvözlő beszédet. Erdély és a hazatért keleti részek üdvözletét Inczedyjoksnuin Ödön dr. Kolozsvár és Kolozsvármegye főispánja tolmácsolta. A főispán beszéde — Mi adott ennek a keletről idesza- Icadt fajtának erőt ahhoz, — mondotta többek között — hogy több, mint ezer esztendőn át megvédje a hazát mindeu veszedelemtől? A kard és a kereszt! Mindkettő erőt és hatalmat jelent. Az erős és bátor kar kardja és az erős és bátor fc'ziv hite tartotta fenn népünket a Dtma-Tisza közén, a Kárpátok bércei kö- sett. A kard és a hit egymás nélkül nem lehet el. — Ellenségeink, sőt jóbarátaink is — folytatta a továbbiak során — Irülönlr séget keresnek az erdélyiek és az anyaor• szágiak között, pedig nincsen különbség. (Nagy taps.) Egyforma vér kering ereinkben, egyformán küzdöttünk a hazáért, de lehet, hogy nálunk a lélek keményebb és elővigyázatosabb s a zord éghajlat alatt inkább megérzi a hosszú, de megedzö tél hidegét. Inezédy-Joksman Ödön dr. beszéde további részében kifejtette, hogy Erdély és az ország többi részének lakói között Szent István sem talált különbséget, hiszen 6 volt az, akî beplántálta ide az egységet jelentő kereszténység magvait. — Most, hogy visszatér lünk az édesanya keblére, — fejezte be beszédét Kolozsvár és Kolozsvármegye főispánja — és az idők ó'-omsulya újra ránehezedik életünkre, erős hittel nyilvánítjuk ki, hogy hazánkért és hitünkért minden ál’ dozaira készen állunk! A Délvidék üdvözletét Deák Leó tolmácsolta. A gépkocsiszerencsétlenséget szenvedett Czapih veszprémi püspök helyett Dudás Miklós hajdudorogi görög szertar táss római katolikus püspök olvasta fel „Mi a katolicizmus a megnagyobbodott Magyarországon?41 cámü értekezését. A díszközgyűlés a hercegprímás zárószavai után a Himnusz hangjaival ért véget. E*élután a nagygyűlés résztvevői nagyszabású körmeneten vettek részt. A pro- eessio a bazilikából indult ki és egészen az országházig haladt. A menetben megjelent a Főméltóságu Asszony, József főherceg, Hómon Bálint kultuszminiszter és még számos más előkelőség. A nifig^r ft^foliftusság ÜRft€PüápJaÍ A XXIX. országos kaloiikus nagygyűléssel kapcsolatos ünnepség szombaton kezdődött meg a magyar fővárosban, ahová már eddig rengetegen érkeztek meg vidékről. M egiietcrai és iőlsftoiaS ííüaság ö!sz^?jtSíés€ Szombaton délután négy órakor tartották a székesfővárosi Vigadó zsúfolásig megtelt nagytermében dÍ37gvülésiiket az papai himnusz vezette be, amelynek elliaug/asa után dr. Glatt feluer Gynlu Csanádi püspök üdvözölte :< vendégként megjelent bíboros hercegprimas^. •I katolikus nagygyűlésen az első szó irz ifjúságot illeti meg mondotta többek között . ami bizonyít ja, hogy az egyház fontosnak tartja a jövő nemződé’ kei. Az egyház fontos feladatának tekinti a7. ifjúságnak a nevelését és ürömmel lát ja. hogy az ifjúság megérti az egyházat és zászlaja aki sorakozik. Dr. Tompa Ferenc egyetemi tanár „Magyar sorskérdések ég a katolicizmus"’ nmen inté//:tl beszedd a/, ifju ágho/. 1 elelfV'.ség- és kiilelessegerzctre, igaz magyarságra «•- töretlen katolicizmusra buzdította az ifjúságot. Haány György, az Fmerieann prcűdenw .J'iríias Ke re«z|énységkk, lladovies György, a Kaloli kus l)iák.sző\clseg kulturális főtitkára pedig ..Fgyliúzbiiség és iliakcgvség” eirn mcl megtartott előadása után a Ilim nusszal zárult az ifjúság diszgyiilése. A hatoiihus irOh emlőit A katolikus irók ős birl ipinVk orszá gos Pázmány Egyesülőié hagyományos szokás szerint >/.ómba ton délután meg ko* szoruzta az egyetemet «Lapító Pázmány Péter bíborosnak Apponyitéren álló szobrát. A koszorúi Szöllőíy Ferenc, a Somogyi l jság főszerkesztője helyezte ’ I beszéd keretében az egyesület tagjainak és a felsorakozott közönségnek feleidé' tőben. Vitaest a fbntröi Szombaton este hat órakor az Orszá gos Pázmány Egyesület a filmről vita estet rendezett a központ1 Katolikus Kör nagytermében, (daftfelder Gyula dr. Csanádi püspök elnöki megnyitójában azl fejtegette, bogy a film a legáldásosahb tömegnevelés a tudományos vagy művészi e.szküzzel hivatása magaslatán álló ember birtokába, épp oly kár, páratlan rontás bűnös kezekben. A film is a szellemi és erkölcsi haladás csodás eszköze volna isteni rendelés szerint és csak a haszon* lesás fokozta le bűnös szenvedélyek szolgájává. A hit. a műveltség és o nemzeti érzés egyaránt követeli hogy ez a méltatlan helyzet megszűnjék és a mozgószinhaz a nemtelen tömeg szenvedélye és kétes erkölcsi irányzatok legyezgetése hety°tt a tiszta keresztény életfelfogásnak legyen az iskolája. Az Országos Pázmány Egyesület nemzet- nevelő é-s mentő munkáját tisztán ez indítja, amikor a magyarság lelki és erkölcsi egyensúlyának biztosítására hivatottakat csatasorba szólítja. A csanádi megyéspiispök megnyitója után Mihalovica Zsigxnond prelátus az Akció Katolika országos igazgatója olvasta fel a gépkocsibalesel miatt megjelenésében akadályozott Czapik Gyula dr. veszprémi pii-jiok beszámolóját az Akció Katolika filmmozgalmáról. Örömmel állapítható meg, hogy a mozgalomnak eddig is jelentős eredménye: a szigorúbb filmcenzura és a 1 ilrngyát tó cégek is már johbau meggondolják, hogy milyen filmet gvártsanak. \ égül elérte az Akció Katolika azt is, hogy több olyan külföldi film lepeTgetésct betiltsák, amelyek erkölcsi szempontból e.stek kifogás alá Az Akció Katolika filmbizottságának nem az a célja, hogy minden törekvés elé sorompót állítson, hanem csupán a rofBz elé kiván gátat emelni, viszont a jót tze retné elősegíteni. Azt akarja, bogy a filmszínházak vásznain a tiszta erkölcs, a vallásos érzés és az ezzel párosult igaz hazafiasság jelenjen meg. A veszprémi püspök beszámolójának felolvasása után elsőnek Mihalcvics Zsigmond szólalt fel az Ak ció Katolika részéről és megállapította, hogy a hatósági tényezők teljes megértéssel fogadják az Akció Katolika megmozdulását. Azóta a filmszövegek előzetes elbírálásánál és a kész filmek cenzúrázásánál jobban érvényesülnek a magasabb szempontok, mint azelőtt. f *• jţy ve; gv a ra k 'hu állott. Látói Ii<m u lel*.», é, jó katona volt, ga/.i hajtan. 8, Knézich Károiy honvédezredes Vélik«* Gaj.iv aeban szül«* telt I HUB hu 11. K< -/Ivett a kö/.épti-zai. tíijjióbiokcí, I>«■ ti*«Ii liánokban <- Hu-la var öniróniánál. Mint voll osztrák ti - /t. ő sem kerülhette rl a bitófát. 9. Nagysándor József liouvéiltaliornok Nagyváradon született 1804 ben. A zab adságltarcban nagy ka tonai sikerei voltak a szolnoki, váci, komáromi é.s inu'varlói csatákban. Részt v«-tt a Budavár \ iss/.afoglajásáérti vívott üt kőzetben is. IQ. Lsringen-Wasíerberg Károly honvédtábornok a hesseni Illenstadt- biux született 1819-ben. Ö volt a tizen három mártír közt a legfiatalabb tábornok. Mindössze harminc éves volt. KészT vett a komáromi én váci csatákban. 11. Aulich Lajos honvédtábornok Pozsonyban született 1792 ben. R«*ztvett a kápoinoki csatában és ő (lötötle el az isa*»zegi győzelmet. L’toGó óráiban Horatiusi olvadta hősi nyugalommal. Ma van kilencvenkettedik évfordulója ! annak. hogy a magyar szabadságharc bős i j vezéreit, az aradi tizenhárom vértanút | I az aradi vesztőhelyen kivégezték. Ez a ! nap örök emlékezete marad a magyar I nép egyik leggigantikusabb barca tragi- j ! kos befejezésének. Örök emlékezete an- j nak a hősi elszántságnak, amellyel eleink j a mindennél többre tartott nemzeti, sza- ! badságért az aránytalanul nagyszámú el I lenséggel szemben is dicsőséggel vitték a harcot. Mégis el kellett bukniuk az óriások harcában. A lelket legyőzte a f test. Az elvet a fegyver, a minőséget a j mennyiség. Örökösen visszatérő tragikus jelenség ez a magyar történelemben, amelyben nem egyszer fulladtak végső tragédiába az azt megelőző folytonos győzelmek. Október hatodikán úgy szolgáljuk ta- 1 Ián leghívebben az aradi tizenhárom vér* i tanú emlékét, hogyha a ma már szabaddá i vált csonka Erdélyben mindegyikükről. ' mint a nemzeti kálvária fájdalmas stációról, különkülön emlékezünk meg. , ?. Scitwside! íázssf fiOTédíáfcoriíok 1796-ban született Zomborban. Közhu~ szárkénl kezdte katonai pályáját a Napoleon elleni harcokban. A szabadságharcban a pákozdi és schwecliarti ütközetekben vett reszt és 1849 májusában Debrecen katonai parancsnokává nevezték ki, majd a kormány távozása után mindazokra a helyekre, ahol a kormány székelt. Aradon golyóval végezték ki. 2. Kiss hMivédiáSicréíok 1800-ban született Temesváron. Neveltetése hajlamai Ő3 jelleme is a katonai pályára vonzották A szabadságharcbeli első szereplése a kikindavidéki rác lázadás elnyomásával kezdődik. Az eseményekben intéző és cselekvő reszt vett s a magyar ügy szolgálatában hűséget, kitartást tanúsított mindvégig. 3. Dsss?w!Sy Hris t d honvédtábornok Csákányban ízületeit 1802 ben. Döntő részt veit a tarcali, bicskei, szebeni és ceglédi csatákban. Lichtenstein Ferenc herceg oysztrák tá-1 bornok a világosi katasztrófa után feliétien kegyelmet ígért neki, a badbiró- ság. azonban Haynau szigorú parancsára mégis halálra ítélte. 4. Lázár V^mos honvédezredes Nagybecskereken szülelelt 1815-ben. Mint dandárparancsnok vett részt a szabadság- harc idején az éözaki megyék védelmi bad műveleteiben. E nap kora reggelén mind a négyüket golyóval végezték ki. A hóhér munkája azonban még a halál után >s tartott. Megfosztotta őket ruhájuktól ős meztelenül dobta a tetemeket a három láb mély sírokba, amelyeket a sánc tájékán áslak. A vártoronyban hét őrá1 kongattak A köd szertefoszlott ő-s a vártól délre megkezdte munkáját a hóhér Első áldozata volt 5. Psl?en!?srg Erna honvédtábornok. Becsben született 1813 ban. Jellaschich lázadásától \ilagos;g résztvett a szabadságharcban. Legkiválóbb fegyverténye a kápolnoki ütközet voit. Résztvelt Budavár ostrománál s a komáromi, győri, váci, harsány! és miskolci hacokban.’ A vészbíróság előtt semmit sem hozott fel védelmére. Hősies nyugalommal szenvedte el a mártírhalált. 6, Törijk Ipác honvédtábornok 1795-ben született Gö; döllőn. A nemesi testőrségnél az erődités- tan tanára volt, többek közt Görgey Arthur és Klapka György is tanítványai közé tartoztak. A komáromi vár parancsnoka volt. Buda bevétele után a kormány őt bizta meg az erődítések leromboltálá" sával. Midőn a gyóntató pap október 6-án reggel hozzálépett, Vauban erődítési müveit olvasva találta. 7. Láhner O/örgy honvédtábornok 1795-ben született Besztercebányán. A Nagyváradon fniáUitoU hon\édtábornok a bánsági Stesaa községben született 1808 bún. Ö vívta ki az alibiinári, lagerdorfi és szolnoki győzelmeket. Résztvetl a szabadságharc majd minden ütközetében és egyideig a hadügyi tárcát is vezette. Később az aradi vár parancsnokságát bízták rá. Világos után a császáriak a vár átadását kérték tőle. Erre azt üzente, hogy a várat egy szál kozáknak is átadja, de az osztrákok ellen utolsó csepp vérig is küzdeni fog. Az emlékezet fájdalmas büszkeséggel időzik Damjanich nevénél. Ami a férfit és katonát ékesitk az mind megvolt benne: vitéz a vakmerőségig, egyeneslelkü és jó- szivü. 13. V£csey Károly gróf honvédtábornok 1809 ben született Pesten. Az első osztrák tisztek közé tartozott, akik felajánlották szolgálatukat a magyar kormánynak.Részí vett a délvidéki rác mozgalmak leküzdésének hosszú sorozatában. I iz órára végzett munkájával a hóhér. Tiohi őrnagy imára vezényelt és zászló- aljával visszavonult a városba. A bitófá ra hurcolt kilenc hős tetemét ugyanúgy, mint a golyó által kivégzett négy tábornokét levetkőztetve dobták a frissen ásott nyirkos sírokba, míg ruháikon a hóhér osztozott a pribékekkel . . . Hitler beszéde A német télisegély-akció megnyitásán elmondott vezér- beszéd méltán sorakozik tartalomban és jelentőségben azok közé. amelyek, mérföldkövei a Harmadik Birodalom történetének. Hosszú hetek lélegzeteiül tó titiLni ütközetei után Hitler bejelentette, hogy „az ellenség ereje megtört*’. Megtört tehát az az erő, amelynek méreteiről és szörnyű céljairól csali most kezd fogalmunk lenni. Az egr* kori ismeretlen frontkatona, ;fiu baj» társaival betöltötte ezzel a legemberibb. legeurópaibb, legtörténeimibb hivatást, anvt hossza évszázadok óta ember és nemzet beliölthetett. Bizonyos, hegy a most megkezdett nagy ütközet a kegy elemdöfést adja meg Sztalinék sátáni birodalmának, amely c-gyetlen szörnyű fegyvertár volt Európa elpusztítására. Milyen felemelő tudat, hogy ebben a nagy küzdelemben ott állhattunk és ott állhatunk nőmet baitársa:nk oldalán. Hogy 22 év szörnyű eiesett- sége után Ismét be tudjuk tölteni örök európai hivatásunkat és védel» mezői tudunk lenni mindannak, am^t kultúrának, civilizációnak, kereszténységnek. humánumnak nevezünk. M lyen felemelő tudat, hogy nagy barátunk a hármas szerződés szövetségesei között elsőnek említett bennünket és meghajtotta ezzel az elismerés zászlaját honvédeink és rajtuk keresztül Magyarország előtt. Sok munka és sok megpróbáltatás vár még reánk, amig elérjük az „évszázadra szóló békét*. De a legnehezebbén. a legveszélyesebbén. Isten segedelmével fcul vagyunk. Az uj Dzsingiz-kán készülődő bordái immár nem fenyegetik Európát. 12. Damjanich János
