Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-06 / 228. szám

ELLENZÉK o ä r ö £> e11* e. Széelienyi szellemében indul uj munkára az BMIÜED Epjély szellemének zászlóbontásával emlékezett meg Kolozsvár a legnagyobb magyappól □A ,‘iühu* Jolija n^dös dsimo ygéaöe [etnia fi nsd I nodul' odâab'i QKTÍtl I qésa '.obi aí >1 úaa áfiiíoí sv^od íqötu^ Slfiiixa ; Ionosa I tyűéiig KOLOZSVÁR, október 6 (Az Ellenzék tudósító jától.) Vasárnap délelőtt az ujjááZer" jreastHt Erdélyt Magyar Közművelődési Egve- 6üiet és a Széchenyi Munkaközösség rendezé­sébe c folytatódott a „legnagyobb magyar" emlékezetére rendezett ünnepség. Az a kii-* söségekben is nagyszabású disziilés, amely va sárnap délelőtt zajlott le á Színkörben, egy' ben a Széchenyi reforraeszméit hirdető zász­lóbontás is volt. Az elhangzott ünnepi hcs/ú- ídekből mélységesen csendültek ki Széchenyi Istvánnak azok az örök életű, mélységesen szép gondolatai, amelyek nemcsak hogy ma is időszerűek, de utat mutatnak a magyarság­nak fénylő íároszként a jövendő fele is Mir tátják mindenekelőtt azi, hogy mit kell és hogyan keli tennie a magyarnak, hogy az európai népek tengerében erős, öntudatos, I szilárd, müveit nemzet legyen. Az ünnepi 1 szónoklatokból sodró erővel törlek fel Szó' bobényi örök igazságai és ez tette élménnyé, felejthetetlenné a vasárnap dé előtti dísz- ülést. Az ünnepséget, amelyen Kolozsvár város egyházi, katonai és polgári előkelőségei tel­jes számban megjelentek, a MÁV Összhang ; és a Törekvés Dá-kör egyesitett dalárdák ár tál előadott Nemzeti Imádság nyitotta meg, majd Bodó György színművész Arany János ' „Rendületlenül“ című költeményét adta élő : nagy hatással. Ezután Keledy Tibor dr. polgármester rö I vid megnyitó beszédében üdvözölte a megje­lent nagyszámú közönséget. — Ez az ünnep — mondotta többek kö­zött a polgármester — utolsó üzenet azok­nak, akik az egész életet egyszerű üzletnek tekintII:, ahol minden tétel a követel oldalon, az ö janikra szerepel és a tartozik ötdalon nem ismernek el semmit. Hagyjanak fel az alantas kapaszkodással és emelkedjenek Szé­chenyi fényével a magasságba. na igy hozzánk, amikor annyiféle érdek és szempont szerint vagyunk szétválasztva: ..A magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kelt tennie; ez dicső és nemes öröksége.“ — Fogjunk hozzá bátran minden magyar kérdés megoldásához, mert azokat helyet­tünk, értünk senki idegen meg nem oldja. A magyar jövőért nekünk, magyaroknak kiél dolgoznunk, harcolnunk, Eri, tanulhurLti/k meg Széchenyitől, aki magot releu n magyar árulásra, dónak jövőbe hí lo i gazsugo.it kö verjük, akiben hiszünk, nénit a drága muayui földben és a szabad magyar népben. Akii mikor idézzük, akkor Advval együtt kiáltjuk a hitvallást: agy bolondok vagyunk s el­veszünk egy szálig vagy ez „ „n hitünk va­lósággá védik A Széchenyi Munkaközösség vezetőjének időszerű Szécheuyi-idéletekkel színezett, lel­kes tapsokka- sűrűn rn -gszakitott hatásos be­szédét meleg tetszé-se! és megértéssel fogad­ta a közönség. Szafhmápy jLajos: Sgyilc hezünk- kel építenünk, a másikkal karcolnunk kell László Dezső: «»Változtassuk meg magunkat“ q A ÖjÍYEc! éivqöT , A polgármester nagy tapssal fogadott meg Jnyitó szavai után László Dezső országgyűlési képviselő mondotta el ünnepi beszédét. . — ) < —-A Széehenybjubikumnak — mondotta Ián —- ■— abban van a jelentőségé, hogy mi°dnyá­szsmb juiikat figyelmeztet az ujult erővel megindu­lna ö^’ Só erdélyi magyar társadalmi munka végzé­si .Sas*, &ére. Arra, hogy az első fölszabadult esztendő > csín után eljött az ideje annak, hogy az erdélyi j zygais jer agy ar kérdéseken túl az egyetemes magyar j N> îeiâ. jelet összes vonatkozásaiban ható tényezőként ; nsţqsT lépjen fel az erdélyi magyar. Széchenyi Ist- 1 •Jfláv' plánt úgy szokták emlegetni, mint a magyar j >1 »si»! ţoîet legnagyobb kritikusát és legélesebb szG- j d iim Imii bírálóját. Ez mindeu tekintetben igaz. | < gd«8l JSoha senki sem adta a magyar élet hiányai- J • ússz) piák »tyän megrázó képét, mint ő. Müvein i azoisil keresztül elénk döbbent a magyar faj minden j abfihöí íörökkfes büße, a magyar átok ijesztően sötét j áíépe. Ady németi kritikája, nemzeti bálái- i B^Eiii ílírája altató mese az Ő metszőén éles birá* 3dlßtßl Iataihoz képest. A kisebbségi él°t nyomorusá- j Icdkg: jgából kilábaló erdélyi magyarság teljes talp- j ízllrsi raáHása, uj munkábainduiáSa érdekében ma i sdoős/Í Széchenyi életművének azokat az értékéit j a Usá} ffcéü magunk elé állítanunk, amelyek az er- j : ivléb délyi magyarság önerejébe vetett hitét, ter* j qkáőf*: jmőképességét, uj munkára indulását serken- j >xr. Aft] |tik még teljesebb kibontakozásra, Két halá- üd sói] jloe bűntől: az elbizakodottságtól és kKhitü- iötgő*i íségtől féltette nemzetét és e két vég­eid 2st fiat között a szilárd önbizalomban állapította B jpoi vuc$ az egész egységes magyar élet tenge* ,ísy‘ ívét. Aki Széchenyit és müveit ismeri, aki - a ss- az c szemével nézi a magyar sorsot, megte- K :!il lilt a magyar hivatástudat, a magyar törté* ici't/n néhai küldetés és a magyar önbizalom erejé- i .lavrvei, Széchenyi szerint nem azért forog ve- (d i*»ss> lezéiyben létünk, mert kevesen vagyunk, ha­1 rnon nem mert súlyúnk oly parányi. Senki sem j ‘telid hirdette nálánál világosabban, hogy a ma* .nay^ gvarsághán a ki nem élt gazdag lehetőségek ifviţov ! végtelensége rejtőzik. Jöhetnek a nemzetre [ r^BiCáiágy katasztrófák, de az a nép, amely soka­ié aií-a.«Cm adta fel nemzeti Sajátságait, amely gör* nc-xióajc^ö^en ragaszkodott az élethez való jogaihoz síd üojés bízott az önmaga igazában és küldetésé* 2 .iraifffecn, még az idegen iga alatt is tovább erő- íjöfcesisödött s a legmélyebb megaláztatásból ís fel­előin *<* n'.cíkedett. — Szehenvj fedezte fel először a magyar föJd népében rejlő óriási er őtart sdékot Ma­gyarország fiatal voltának biztosítéka a teljes életlehetőségekhez soha hozzá nem juttatott földműves társadalom. Széchenyi hitt abban, hogy a magyarság megerősítéséből kiinduló i nemzetiségi politika meghozza a kívánt gyü­mölcsöt: a magyarság vezetése alatt más né* pekef békés munkára szervező birodalmat s a dnnavöigyi népek uj együttmiiködé3e «iá­kul ki a Kárpát-medéncébe'n és a Kárpát- medence körűi. Széchenyi az első magyar ál kaiférfi, aki a magyar élet összes felmerült kérdéseire egységes és szerves választ adott Nem álmodott harmincmiliiós magyarságról nem kendőzte el nemzete hibáit, heve» harcol indított minden magyar illuzicinizmus ellen i mindezek ellenére a legmélyebben hitt ab Lan, hogy a magyarságnak van hatálma arra hogy a maga lábán áUva, megvalósíts» a leg teljesebb nemzeti létet. Éppen ezzel a lény nyel lett Széchenyi a legnagyobb naagya; eélkitüző, a legnagyobb magyar ösztönző é: a legnagyobb magyar sugalló. Azzal, hogy i j-Omzet bénult életlehetőségeinek, legnagvobi hiineinek és tehertételeinek ismerete után é alapján merte és tudta a nagy parancsot ki adni: merjetek nagyok lenni! — Ha egy szóval kell megfelelni arra s kérdésre, hogy mi is volt hát végeredményé hen Széchenyi István, azt kell válaszolnunk hegy politikns, magyarul államférfi volt Mint államférfi, a nemzeti társadalom meg ujitása, kitágítása és megszervezése téréi tett a legtöbbet. Széchenyi felszólít beitnünke arra: változtassuk meg a magyar é*etnek ép pen kezünk ügyébe eső, senki más által me* nem változtatható darabját: változtassál meg magunkat! Ha minden ember végrehajt ja a Széchenyi-programot és önmagában át formálja a magyar létet, olyan gyökeres ma gyár reform valósul meg, amilyenre még ncn volt példa. A percekig tartó lelkes taps és meleg üc neplés volt a bizonyítéka anuale, hogy az ál fogó erejű, nagyszabású ünnepi beszéd, Széchenyi Szel emében vázolt gondolatot megtalálták az utat a zsúfolt ház közönsf gének szivéhez és agyához. magyarság gerince tisztában van-e vájjon történelemi hivatásával? Tudja-e, hogy a hi­vatali szolgálat mellett, ma már kell lenni*, egy másik igen fontos, el nem hanyagolható szolgálatnak is: ez a népünk szolgálata. a magyar közügy szolgálata! Vájjon méltó-e a magyar tisztviselői kar drága honvédőink le­nyűgöző teljesítményéhez? Tudja-e azt, iiogy népünk ma sokat vár tőle? Ht, Erdély föld­jén magyar embernek soha nem volt nyugal­ma cs nem is lehet. Itt mindig közelharc volt és lesz! Ma éppen különösen. Erdély tör­ténelmi földjén Rém üres szó az^ hogy a magyar egyik kezével templomot, iskolát, várakat épített, a másik kezében kardot tar­tott. Ez már többszázéves végzése a Sorsnak, így volt €z az elmúlt húsz év akut is. Ezek­ből az így épített iskolákból és templomok­ból árad ki az erdélyi szellem, ez a különös és felemelő lelkierő és biztonságérzés. Fogadni e-mszerüen hangzottak Szathmáry Lajos dr. következő szavai: Az EMKE ígéri és fogadja, hogy Széchenyi szellemében kezdi I meg ismét a munkát. Kormányzó Uiunk ál- í ial felgyújtott és hozzánk is eljuttatott Szé- .< chenyi lángot magasra emeljük és az EMKE I allegorikus szép festményjelképe szerint el i fogjuk űzni Erdély földjéről « sötétség, mü- ! veletlenség fellegét cs c műveltség, a gazda­sági munka világiló fáklyáját fogjuk maga­san hordani. AH idegen uralom idejéből átmentett és Kolozsvár városának átadott Széchenyi-mell' szobrot Ke’edy Tibor dr. polgármester egyet­len meleg szóval vette át: Köszönöm. Dr. Szathmáry Lajos gyönyörű beszéde mély hatást kelteti. A nagyhatású, bensősé­Pétéi? Ernő: Széchenyi szelleme lsészen éli, hogy megmutassa számunkra az utat ţâ.J László Dezső ünnepi beszéde után az ttoyşaezyesiteţt énekkarok Liszt Ünnepi dalát acl- >üs3ták elő Adorján Dezső dr. vezényletével, bjauunajd dr. Péter Eruo, a Széchenyi Munkakö' iit&eóu*saég vezetője mondott hatásos, értékes, qerészép beszédet az időszerű Széchenyiről. — Szabad é továbbra is hagynunk — mon- í;moldoüt>a —- hogy a legtisztábban magrj-ar rété- - Atu .günknek, a parasztságnak kulturális és gaz­'fffHälndera z&saensü snö ílőnyönen szerezhető be az ELLENZÉK / C ÉL ö N Y.V eJSSO L T J ÁB A N, Kolozsvár, Mátyás kiríli-tér & dasági felemelése eloiiázlassék? Jussanak eszünkbe Széchenyi szavai: -Az istenek is megunják végtére azoknak a népeknek párto­lását, akik saját lábukon állni soha nem tud­nak, soha nem akarnak.1’ —• Az alsóbb néprétegek csak akkor tud­nak majd felemelkedni, ha alkalmas és meg­felelő vezető rétegük lesz, ezért nagyon fon­tos a kiművelt emberfő mennyisége, fás itten újból világítanak Széchenyi szavai: „fia a nemesség leereszkedik a parasztsághoz, az még nem elég, hanem magához némiképp fel is kell emelnie.“ — Máj korunk hangulatával, problérruiival — mondotta Péter Ernő — nagyon hasonlít < mult századeleji magyarsághoz, amikor a Idermesztő közöny és az altató idő súlyos ta- $jjkarója alatt egy nemzet álmodott a lét és nemlet felől. Akkor eljött Széchenyi, hogy friss vérkeringést, lendületei hozzon a ma­gyar életbe, de most csnk halhatatlan szelle­me lebeg felettünk féltőn, aggódón, készen arra, hogy a válaszút elett álló magyarságnak újra megmutassa a helyes és járható utat. jtjélyértelmü szavaival mintha csnk rua szol­ges szép ünnepséget a Szózat zárta be. * A színpadon az egész diszülés alatt félkör­ben ott állottak a nép egyszerű gyermekei, festőién szép népi viseletben. A györgyfa vai lányok szinpompás ünneplő ruháján, mintha a napfény csillogott volna. A székely alkui mazottak és a Hóstát gyermekeinek vasárna­pi viselele egybehangolódva a je legzetesen szép györgyfalvai szinpompával, olyan volt. mintha mezei virágokból kötött friss koszorú keretezte volna félkörben a színpadot. S az értékes szép ünnepi beszédek hatása alatt ez a nép gyermekeiből összeállított élő meze; virágkoszoru — a szemekből látszott ez — szivébe véste örökre a legnagyobb magyar emlékét... (g. a. I A szombati színházi est KOLOZSVÁR, október 6. A kolozsvári Széchenyi-napok szombaton este a Nyári Színkörben megtartott ünnepséggel kezdőd­tek. Hatalmas közönség gyűlt össze erre a kivételes alka'omra, mely a költészet, a zene és a színművészet méltó eszközeivel hódolt a nagy magyar aalkotó, gróf Széschenyi István emlékének. Az ünnepség nyitányaként a Kolozsvári Filharmóniai Társaság játszotta el a nemzet j örökszép imádságát, a Himnuszt, majd Bu­ráik Béla dr. teko ógiai tanár mondott emel­kedett szellemű emlékbeszédet Széchenyi Istvánról. * Ba^áth Béla dr. emlékbeszéde — Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb ma­gyarnak különféle és számtalan alkotásaiban megnyitvánu t szelleme ma is változatlan ér­vénnyel szól a magyarsághoz — mondotta Bar át h Béla dr. — Utat mutat é* a feladató kát és kötelességeket jelöli meg a mai nem­zedékeknek, amiket ez a nemzedék, ha hu akar maradni magyarságához, feltétlenül kö­vetnie kel. I Szónoklatában Baráth Béla dr. részletesen emlékezett meg Széchenyi Istváu alkotásairól, a szellemiekről és a gazdaságiakról, buzdít­va, különösen az ifjúságot arra, hogy az im­már megnagyobbodott Magyarországon, az ő nyomdokaira lépjen. Nagy hatást keltett be­szédét Szécheuyi jelszavával fejezte be: Ma­gyarország nem volt, hanem lesz! ... v > i T * ’ Széchenyi emlékére ••• A műsor folytatásaként a Kolozsvári Fil­harmóniai Társaság tagjai: B. Fthér Miklós, Weiland János, Nováki László és Tokaji And­rás Dohnányi Ernő A-dur vonósnégyesét ját­szották nagy sikerrel. Arany János Széchenyi emlékezete cimü ódáját Oeésy Jenő, a Nem­zeti Színház tagja szavalta el. A hatalmas óda, a magyar irodaion legnagyobb lélekzeiü költeménye Deésy Jenő nagyszerű, valóban lenyűgöző, drámai erejű előadásában nagy hatást tett a megje'entckre. Sivó Mária, Kamarás Gyula, Kubán \ i György, Bcrovszhy Oszkár, Réthely Ödön. Szenkálsxky Endre Csóka József. Tóth Elek, Ferényi János, a Nemzeti Színház művészei Herczeg Ferenc Híd cimü, Széchenyi István emlékét és korát megelevenitő színmüvének második felvonását játszották el. Ez a felvo- más élénken vet világot 'nemcsak Széchenyi hűséges magyar érzü etére, jellemének ellúu- torithatatlan szilárdságára, de ugyanakkor szemléltetően mulatja he — a Kossuthtal va­ló ellentétben -— politikai irányát is. A ma­gyarság két nagy vezérének n népéért való tusakodása, az egész felvonás ura kodó jele­nete, Herczeg drámaírói művészetén keres«- liU «zi*te didaktikus hüségg^J mutató» fel a Széchenyi és Kossuth közti végleges szaka­dás okait. Azt. hogy miért nem sikerült Deák Ferencnek, a haza bölcsének kibékítő kísér­lete s hogy Széchenyi hogyan maradt mégis hű az ész és Kossuth a szív politikájához. Ez a felvonás egy darab megelevenített tör téne em volt s a dráma sűrített mondatai, a színészek maszkjai mindennél ékesebb szavú buzdítást és történeti leckét adtak a néeők seregének. Poldini Farsangi lake ded mából Kálmán diák dalát és Kccsó Pongrácz Rákóczi meg­térését Király Sútülor énekelte. Művészi ének­tudását hatalmas tapsokkal jutalmazta a kö­zönség. A szombatesti ünnepség fénypontja kétség: kívül a Filharmóniai Társaság első együttes bemutatkozása volt A Társaság tagjai Vös-v Viktornak a Nemzeti Színház zeneigazgató­jának vezényletével Liszt ferene Tass& cimü szimfonikus költeményét adta elő. A Színkor termét zsúfolásig megtöltő, lelkes hangulatú közönség 6zünni nem akaró tapsokkal jutal­mazta a filharmonikusokat és elnök-kuttna gyukat, Vaszy Viktort. Ezzel a lélekemelő ünnepséggel ért vége* a Széchenyi-napok eKó fejezete. V Mély hatást keltett ezután a Törekvés Da" árda által, Kárpáti Emil vezényletével elo­ldott „Mátyás Anyja“ cimü gyönyörű ének­száma, majd Szathmáry Lajos dr. főügyész' aelyettes, az EMKE ügyvezető-a elnöke át" ídta Kolozsvár polgármesterének az idegen iralom idejéből átmentett Széchenyi-mellszob- rol és megemlékezett arról, hogy az EMKE jjjászületéae egybeesik Széchenyi születésé' aek másfé százados fordulójával. BszédéLen, ímely minden gondolatában Széchenyi szel­emét tükrözte vissza, fontos, időszerűen ége" ő kérdésekre tért ki. — Téves utón jár a magyar — mondotta — amikor kerüli a gazdasági és gyakorlati gályákat és a közszolgáéi pálya kimért ke­nyerén keresi boldogulását. Anyagi boldogn­ál csak a gyakorlati pályákon lehet elérni, kz Erdély történelmi földjén szolgálatot tel­ető magyar tisztviselői osztály, az erdé^i „Az EMKE ígéri és fogadja...“

Next

/
Oldalképek
Tartalom