Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-06 / 228. szám
ELLENZÉK o ä r ö £> e11* e. Széelienyi szellemében indul uj munkára az BMIÜED Epjély szellemének zászlóbontásával emlékezett meg Kolozsvár a legnagyobb magyappól □A ,‘iühu* Jolija n^dös dsimo ygéaöe [etnia fi nsd I nodul' odâab'i QKTÍtl I qésa '.obi aí >1 úaa áfiiíoí sv^od íqötu^ Slfiiixa ; Ionosa I tyűéiig KOLOZSVÁR, október 6 (Az Ellenzék tudósító jától.) Vasárnap délelőtt az ujjááZer" jreastHt Erdélyt Magyar Közművelődési Egve- 6üiet és a Széchenyi Munkaközösség rendezésébe c folytatódott a „legnagyobb magyar" emlékezetére rendezett ünnepség. Az a kii-* söségekben is nagyszabású disziilés, amely va sárnap délelőtt zajlott le á Színkörben, egy' ben a Széchenyi reforraeszméit hirdető zászlóbontás is volt. Az elhangzott ünnepi hcs/ú- ídekből mélységesen csendültek ki Széchenyi Istvánnak azok az örök életű, mélységesen szép gondolatai, amelyek nemcsak hogy ma is időszerűek, de utat mutatnak a magyarságnak fénylő íároszként a jövendő fele is Mir tátják mindenekelőtt azi, hogy mit kell és hogyan keli tennie a magyarnak, hogy az európai népek tengerében erős, öntudatos, I szilárd, müveit nemzet legyen. Az ünnepi 1 szónoklatokból sodró erővel törlek fel Szó' bobényi örök igazságai és ez tette élménnyé, felejthetetlenné a vasárnap dé előtti dísz- ülést. Az ünnepséget, amelyen Kolozsvár város egyházi, katonai és polgári előkelőségei teljes számban megjelentek, a MÁV Összhang ; és a Törekvés Dá-kör egyesitett dalárdák ár tál előadott Nemzeti Imádság nyitotta meg, majd Bodó György színművész Arany János ' „Rendületlenül“ című költeményét adta élő : nagy hatással. Ezután Keledy Tibor dr. polgármester rö I vid megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent nagyszámú közönséget. — Ez az ünnep — mondotta többek között a polgármester — utolsó üzenet azoknak, akik az egész életet egyszerű üzletnek tekintII:, ahol minden tétel a követel oldalon, az ö janikra szerepel és a tartozik ötdalon nem ismernek el semmit. Hagyjanak fel az alantas kapaszkodással és emelkedjenek Széchenyi fényével a magasságba. na igy hozzánk, amikor annyiféle érdek és szempont szerint vagyunk szétválasztva: ..A magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kelt tennie; ez dicső és nemes öröksége.“ — Fogjunk hozzá bátran minden magyar kérdés megoldásához, mert azokat helyettünk, értünk senki idegen meg nem oldja. A magyar jövőért nekünk, magyaroknak kiél dolgoznunk, harcolnunk, Eri, tanulhurLti/k meg Széchenyitől, aki magot releu n magyar árulásra, dónak jövőbe hí lo i gazsugo.it kö verjük, akiben hiszünk, nénit a drága muayui földben és a szabad magyar népben. Akii mikor idézzük, akkor Advval együtt kiáltjuk a hitvallást: agy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig vagy ez „ „n hitünk valósággá védik A Széchenyi Munkaközösség vezetőjének időszerű Szécheuyi-idéletekkel színezett, lelkes tapsokka- sűrűn rn -gszakitott hatásos beszédét meleg tetszé-se! és megértéssel fogadta a közönség. Szafhmápy jLajos: Sgyilc hezünk- kel építenünk, a másikkal karcolnunk kell László Dezső: «»Változtassuk meg magunkat“ q A ÖjÍYEc! éivqöT , A polgármester nagy tapssal fogadott meg Jnyitó szavai után László Dezső országgyűlési képviselő mondotta el ünnepi beszédét. . — ) < —-A Széehenybjubikumnak — mondotta Ián —- ■— abban van a jelentőségé, hogy mi°dnyászsmb juiikat figyelmeztet az ujult erővel megindulna ö^’ Só erdélyi magyar társadalmi munka végzési .Sas*, &ére. Arra, hogy az első fölszabadult esztendő > csín után eljött az ideje annak, hogy az erdélyi j zygais jer agy ar kérdéseken túl az egyetemes magyar j N> îeiâ. jelet összes vonatkozásaiban ható tényezőként ; nsţqsT lépjen fel az erdélyi magyar. Széchenyi Ist- 1 •Jfláv' plánt úgy szokták emlegetni, mint a magyar j >1 »si»! ţoîet legnagyobb kritikusát és legélesebb szG- j d iim Imii bírálóját. Ez mindeu tekintetben igaz. | < gd«8l JSoha senki sem adta a magyar élet hiányai- J • ússz) piák »tyän megrázó képét, mint ő. Müvein i azoisil keresztül elénk döbbent a magyar faj minden j abfihöí íörökkfes büße, a magyar átok ijesztően sötét j áíépe. Ady németi kritikája, nemzeti bálái- i B^Eiii ílírája altató mese az Ő metszőén éles birá* 3dlßtßl Iataihoz képest. A kisebbségi él°t nyomorusá- j Icdkg: jgából kilábaló erdélyi magyarság teljes talp- j ízllrsi raáHása, uj munkábainduiáSa érdekében ma i sdoős/Í Széchenyi életművének azokat az értékéit j a Usá} ffcéü magunk elé állítanunk, amelyek az er- j : ivléb délyi magyarság önerejébe vetett hitét, ter* j qkáőf*: jmőképességét, uj munkára indulását serken- j >xr. Aft] |tik még teljesebb kibontakozásra, Két halá- üd sói] jloe bűntől: az elbizakodottságtól és kKhitü- iötgő*i íségtől féltette nemzetét és e két végeid 2st fiat között a szilárd önbizalomban állapította B jpoi vuc$ az egész egységes magyar élet tenge* ,ísy‘ ívét. Aki Széchenyit és müveit ismeri, aki - a ss- az c szemével nézi a magyar sorsot, megte- K :!il lilt a magyar hivatástudat, a magyar törté* ici't/n néhai küldetés és a magyar önbizalom erejé- i .lavrvei, Széchenyi szerint nem azért forog ve- (d i*»ss> lezéiyben létünk, mert kevesen vagyunk, ha1 rnon nem mert súlyúnk oly parányi. Senki sem j ‘telid hirdette nálánál világosabban, hogy a ma* .nay^ gvarsághán a ki nem élt gazdag lehetőségek ifviţov ! végtelensége rejtőzik. Jöhetnek a nemzetre [ r^BiCáiágy katasztrófák, de az a nép, amely sokaié aií-a.«Cm adta fel nemzeti Sajátságait, amely gör* nc-xióajc^ö^en ragaszkodott az élethez való jogaihoz síd üojés bízott az önmaga igazában és küldetésé* 2 .iraifffecn, még az idegen iga alatt is tovább erő- íjöfcesisödött s a legmélyebb megaláztatásból ís felelőin *<* n'.cíkedett. — Szehenvj fedezte fel először a magyar föJd népében rejlő óriási er őtart sdékot Magyarország fiatal voltának biztosítéka a teljes életlehetőségekhez soha hozzá nem juttatott földműves társadalom. Széchenyi hitt abban, hogy a magyarság megerősítéséből kiinduló i nemzetiségi politika meghozza a kívánt gyümölcsöt: a magyarság vezetése alatt más né* pekef békés munkára szervező birodalmat s a dnnavöigyi népek uj együttmiiködé3e «iákul ki a Kárpát-medéncébe'n és a Kárpát- medence körűi. Széchenyi az első magyar ál kaiférfi, aki a magyar élet összes felmerült kérdéseire egységes és szerves választ adott Nem álmodott harmincmiliiós magyarságról nem kendőzte el nemzete hibáit, heve» harcol indított minden magyar illuzicinizmus ellen i mindezek ellenére a legmélyebben hitt ab Lan, hogy a magyarságnak van hatálma arra hogy a maga lábán áUva, megvalósíts» a leg teljesebb nemzeti létet. Éppen ezzel a lény nyel lett Széchenyi a legnagyobb naagya; eélkitüző, a legnagyobb magyar ösztönző é: a legnagyobb magyar sugalló. Azzal, hogy i j-Omzet bénult életlehetőségeinek, legnagvobi hiineinek és tehertételeinek ismerete után é alapján merte és tudta a nagy parancsot ki adni: merjetek nagyok lenni! — Ha egy szóval kell megfelelni arra s kérdésre, hogy mi is volt hát végeredményé hen Széchenyi István, azt kell válaszolnunk hegy politikns, magyarul államférfi volt Mint államférfi, a nemzeti társadalom meg ujitása, kitágítása és megszervezése téréi tett a legtöbbet. Széchenyi felszólít beitnünke arra: változtassuk meg a magyar é*etnek ép pen kezünk ügyébe eső, senki más által me* nem változtatható darabját: változtassál meg magunkat! Ha minden ember végrehajt ja a Széchenyi-programot és önmagában át formálja a magyar létet, olyan gyökeres ma gyár reform valósul meg, amilyenre még ncn volt példa. A percekig tartó lelkes taps és meleg üc neplés volt a bizonyítéka anuale, hogy az ál fogó erejű, nagyszabású ünnepi beszéd, Széchenyi Szel emében vázolt gondolatot megtalálták az utat a zsúfolt ház közönsf gének szivéhez és agyához. magyarság gerince tisztában van-e vájjon történelemi hivatásával? Tudja-e, hogy a hivatali szolgálat mellett, ma már kell lenni*, egy másik igen fontos, el nem hanyagolható szolgálatnak is: ez a népünk szolgálata. a magyar közügy szolgálata! Vájjon méltó-e a magyar tisztviselői kar drága honvédőink lenyűgöző teljesítményéhez? Tudja-e azt, iiogy népünk ma sokat vár tőle? Ht, Erdély földjén magyar embernek soha nem volt nyugalma cs nem is lehet. Itt mindig közelharc volt és lesz! Ma éppen különösen. Erdély történelmi földjén Rém üres szó az^ hogy a magyar egyik kezével templomot, iskolát, várakat épített, a másik kezében kardot tartott. Ez már többszázéves végzése a Sorsnak, így volt €z az elmúlt húsz év akut is. Ezekből az így épített iskolákból és templomokból árad ki az erdélyi szellem, ez a különös és felemelő lelkierő és biztonságérzés. Fogadni e-mszerüen hangzottak Szathmáry Lajos dr. következő szavai: Az EMKE ígéri és fogadja, hogy Széchenyi szellemében kezdi I meg ismét a munkát. Kormányzó Uiunk ál- í ial felgyújtott és hozzánk is eljuttatott Szé- .< chenyi lángot magasra emeljük és az EMKE I allegorikus szép festményjelképe szerint el i fogjuk űzni Erdély földjéről « sötétség, mü- ! veletlenség fellegét cs c műveltség, a gazdasági munka világiló fáklyáját fogjuk magasan hordani. AH idegen uralom idejéből átmentett és Kolozsvár városának átadott Széchenyi-mell' szobrot Ke’edy Tibor dr. polgármester egyetlen meleg szóval vette át: Köszönöm. Dr. Szathmáry Lajos gyönyörű beszéde mély hatást kelteti. A nagyhatású, bensőséPétéi? Ernő: Széchenyi szelleme lsészen éli, hogy megmutassa számunkra az utat ţâ.J László Dezső ünnepi beszéde után az ttoyşaezyesiteţt énekkarok Liszt Ünnepi dalát acl- >üs3ták elő Adorján Dezső dr. vezényletével, bjauunajd dr. Péter Eruo, a Széchenyi Munkakö' iit&eóu*saég vezetője mondott hatásos, értékes, qerészép beszédet az időszerű Széchenyiről. — Szabad é továbbra is hagynunk — mon- í;moldoüt>a —- hogy a legtisztábban magrj-ar rété- - Atu .günknek, a parasztságnak kulturális és gaz'fffHälndera z&saensü snö ílőnyönen szerezhető be az ELLENZÉK / C ÉL ö N Y.V eJSSO L T J ÁB A N, Kolozsvár, Mátyás kiríli-tér & dasági felemelése eloiiázlassék? Jussanak eszünkbe Széchenyi szavai: -Az istenek is megunják végtére azoknak a népeknek pártolását, akik saját lábukon állni soha nem tudnak, soha nem akarnak.1’ —• Az alsóbb néprétegek csak akkor tudnak majd felemelkedni, ha alkalmas és megfelelő vezető rétegük lesz, ezért nagyon fontos a kiművelt emberfő mennyisége, fás itten újból világítanak Széchenyi szavai: „fia a nemesség leereszkedik a parasztsághoz, az még nem elég, hanem magához némiképp fel is kell emelnie.“ — Máj korunk hangulatával, problérruiival — mondotta Péter Ernő — nagyon hasonlít < mult századeleji magyarsághoz, amikor a Idermesztő közöny és az altató idő súlyos ta- $jjkarója alatt egy nemzet álmodott a lét és nemlet felől. Akkor eljött Széchenyi, hogy friss vérkeringést, lendületei hozzon a magyar életbe, de most csnk halhatatlan szelleme lebeg felettünk féltőn, aggódón, készen arra, hogy a válaszút elett álló magyarságnak újra megmutassa a helyes és járható utat. jtjélyértelmü szavaival mintha csnk rua szolges szép ünnepséget a Szózat zárta be. * A színpadon az egész diszülés alatt félkörben ott állottak a nép egyszerű gyermekei, festőién szép népi viseletben. A györgyfa vai lányok szinpompás ünneplő ruháján, mintha a napfény csillogott volna. A székely alkui mazottak és a Hóstát gyermekeinek vasárnapi viselele egybehangolódva a je legzetesen szép györgyfalvai szinpompával, olyan volt. mintha mezei virágokból kötött friss koszorú keretezte volna félkörben a színpadot. S az értékes szép ünnepi beszédek hatása alatt ez a nép gyermekeiből összeállított élő meze; virágkoszoru — a szemekből látszott ez — szivébe véste örökre a legnagyobb magyar emlékét... (g. a. I A szombati színházi est KOLOZSVÁR, október 6. A kolozsvári Széchenyi-napok szombaton este a Nyári Színkörben megtartott ünnepséggel kezdődtek. Hatalmas közönség gyűlt össze erre a kivételes alka'omra, mely a költészet, a zene és a színművészet méltó eszközeivel hódolt a nagy magyar aalkotó, gróf Széschenyi István emlékének. Az ünnepség nyitányaként a Kolozsvári Filharmóniai Társaság játszotta el a nemzet j örökszép imádságát, a Himnuszt, majd Buráik Béla dr. teko ógiai tanár mondott emelkedett szellemű emlékbeszédet Széchenyi Istvánról. * Ba^áth Béla dr. emlékbeszéde — Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak különféle és számtalan alkotásaiban megnyitvánu t szelleme ma is változatlan érvénnyel szól a magyarsághoz — mondotta Bar át h Béla dr. — Utat mutat é* a feladató kát és kötelességeket jelöli meg a mai nemzedékeknek, amiket ez a nemzedék, ha hu akar maradni magyarságához, feltétlenül követnie kel. I Szónoklatában Baráth Béla dr. részletesen emlékezett meg Széchenyi Istváu alkotásairól, a szellemiekről és a gazdaságiakról, buzdítva, különösen az ifjúságot arra, hogy az immár megnagyobbodott Magyarországon, az ő nyomdokaira lépjen. Nagy hatást keltett beszédét Szécheuyi jelszavával fejezte be: Magyarország nem volt, hanem lesz! ... v > i T * ’ Széchenyi emlékére ••• A műsor folytatásaként a Kolozsvári Filharmóniai Társaság tagjai: B. Fthér Miklós, Weiland János, Nováki László és Tokaji András Dohnányi Ernő A-dur vonósnégyesét játszották nagy sikerrel. Arany János Széchenyi emlékezete cimü ódáját Oeésy Jenő, a Nemzeti Színház tagja szavalta el. A hatalmas óda, a magyar irodaion legnagyobb lélekzeiü költeménye Deésy Jenő nagyszerű, valóban lenyűgöző, drámai erejű előadásában nagy hatást tett a megje'entckre. Sivó Mária, Kamarás Gyula, Kubán \ i György, Bcrovszhy Oszkár, Réthely Ödön. Szenkálsxky Endre Csóka József. Tóth Elek, Ferényi János, a Nemzeti Színház művészei Herczeg Ferenc Híd cimü, Széchenyi István emlékét és korát megelevenitő színmüvének második felvonását játszották el. Ez a felvo- más élénken vet világot 'nemcsak Széchenyi hűséges magyar érzü etére, jellemének ellúu- torithatatlan szilárdságára, de ugyanakkor szemléltetően mulatja he — a Kossuthtal való ellentétben -— politikai irányát is. A magyarság két nagy vezérének n népéért való tusakodása, az egész felvonás ura kodó jelenete, Herczeg drámaírói művészetén keres«- liU «zi*te didaktikus hüségg^J mutató» fel a Széchenyi és Kossuth közti végleges szakadás okait. Azt. hogy miért nem sikerült Deák Ferencnek, a haza bölcsének kibékítő kísérlete s hogy Széchenyi hogyan maradt mégis hű az ész és Kossuth a szív politikájához. Ez a felvonás egy darab megelevenített tör téne em volt s a dráma sűrített mondatai, a színészek maszkjai mindennél ékesebb szavú buzdítást és történeti leckét adtak a néeők seregének. Poldini Farsangi lake ded mából Kálmán diák dalát és Kccsó Pongrácz Rákóczi megtérését Király Sútülor énekelte. Művészi énektudását hatalmas tapsokkal jutalmazta a közönség. A szombatesti ünnepség fénypontja kétség: kívül a Filharmóniai Társaság első együttes bemutatkozása volt A Társaság tagjai Vös-v Viktornak a Nemzeti Színház zeneigazgatójának vezényletével Liszt ferene Tass& cimü szimfonikus költeményét adta elő. A Színkor termét zsúfolásig megtöltő, lelkes hangulatú közönség 6zünni nem akaró tapsokkal jutalmazta a filharmonikusokat és elnök-kuttna gyukat, Vaszy Viktort. Ezzel a lélekemelő ünnepséggel ért vége* a Széchenyi-napok eKó fejezete. V Mély hatást keltett ezután a Törekvés Da" árda által, Kárpáti Emil vezényletével eloldott „Mátyás Anyja“ cimü gyönyörű énekszáma, majd Szathmáry Lajos dr. főügyész' aelyettes, az EMKE ügyvezető-a elnöke át" ídta Kolozsvár polgármesterének az idegen iralom idejéből átmentett Széchenyi-mellszob- rol és megemlékezett arról, hogy az EMKE jjjászületéae egybeesik Széchenyi születésé' aek másfé százados fordulójával. BszédéLen, ímely minden gondolatában Széchenyi szelemét tükrözte vissza, fontos, időszerűen ége" ő kérdésekre tért ki. — Téves utón jár a magyar — mondotta — amikor kerüli a gazdasági és gyakorlati gályákat és a közszolgáéi pálya kimért kenyerén keresi boldogulását. Anyagi boldognál csak a gyakorlati pályákon lehet elérni, kz Erdély történelmi földjén szolgálatot telető magyar tisztviselői osztály, az erdé^i „Az EMKE ígéri és fogadja...“
