Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-01 / 224. szám
1141 oVTölif r. eiLEwiißK cnanuunanmnii^ íürdőiigyek int«a meglevő *>/all«)U «•* penziók alleriőrKése, mind, minil az Idegenforgalmi 11 i\ üt.«1 dolga. A most épülő diákszállókban az élelmezés kérdését ín megoldják kellő, rendelkezésre álló nyer« anyaggal. A kolozsvári diákszálló még a tél folyamán elkészül. mmm ■MMMMttflMZIMHMMIMWMMKMHMMHMnSRBfMSnMnMOBMnBIHHSflnHBUHHiHV Hatalmas tömegek lá^ogaíiák az idén Erdélyi A háború ellenére néniéi, olasz, bolgár, svájci, d.. n és norvég vendégei vo^iab Kolonvárna»; KOLOZSVÁR, október 1. (Az. Ellenzék tudósitójától.) Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Horváth Elekké beszélünk Erdélv idegenforgalmáról, amely a háború ellenére valóságos rekordot ért el. Nem annyira idegenforgalomról, mint vendégforgalomról van szó tér mészetesen. így elsősorban anyaországiakról, akik a visszacsatolt Északerdelvt szinte buesujárásszexüen keresték fel a nyáron. De nemcsak a nyár jelentett rekordforgalmat, bane.m — ami példátlanul áll az erdélyi fürdők történetében, ahol eddig augusztus 30"a körül véget ért a szezon — egész szeptember hónapban zsúfolva volt valamennyi híres fürdő. Szűknek bizonyultak a leginkább látogatott Szováta, Gyilkostó, Borszék és Tus- nád szállói és penziói, ahol nem lehetett az érdeklődők nagy tömegét elhelyezni. Sajnos, hasonló az eset az érdeklődés középpontjában álló Kolozsváron is, ahol nem bizonyultak elégnek a szállodai szobák. A kolozsvári nagy szállókban ősz- saeeen mintegy 290 "szoba áll rendelkezésre. Különös, hogy az erdélyi tőke nem érdeklődik korszerű szállodák építése iránt, amá pedig rendkívül fontos lenne és amellett kitűnő üzletet is jelentene. Diákszálló épül Kolozsvári vezeti és kormánytámogatásául működő állandó propagandát folytató idegenforgalom. Újjászervezik az erdélyi vendéglátó ipari Nemzetgazdasági és kulturális szem pontból fontos feladat tehát az erdélyi vendéglátó ipar és idegenforgalom tökéletes megszervezése. A világháború után román uralom alá került Erdélyben semmi sem történt ezen a téren. Az, hogv magánkézben levő szállók és villák épültek, nem jelentett sokat, mivel ez nem volt irányított idegenforgalom. Elhanyagolt utak, sokhelyén a kényelemnek teljes hiánya, hiányos és rosszul épitett für dőszállók azok. amelyek elrettentik a hé nyelemhez s a korszerűhez szokott utast. Hosszú évek elhanyagoltságát és hiányait akarja pótolni most a magyar kormány « e/érl indított már az első évben nagv propagandát és készített el olyan évekre szóló terveket, amelyeknek megvalósi tása nem könnyű és nem is történhetik meg máról holnapra. Szállodák épülnek Grilkostón. Hargilafiirdőn, Borszéken és Tusnádon, ezenkívül színes prospektusok gondoskodnak a kellő külföldi és b.riföl di propagandáról. A szervezési munka, a Külföldiek Erdélyben Rendkivülii volt az idén az Erdély iránti érdeklődé*. Igen sok budapesti csoport kereste tel Kolozsvárt, <le a vidék utasai is nagy számban lepték el Erdély városai! és fürdőit. Tanulmányi csoportok egy időben valósággal megrohanták a visszatért országrész látnivalói», Úgyhogy az Idegenforgalmi Hivatni nem győzte a munkát s alig tudott válaszolni a rengeteg érdeklődéire. A bábom ellenére igen sok idegen is megfordult nálunk. Erdélyben járt több német tanárcsoport. megfordult Kolozsváron a holland Ibusz főtiszt viselője, Else Jensen koppenhágai dán tanárnő, egy-egy olasz, svájci és norvég újságíró, nem beszélve a hivatalos kiküldetésben Erdélyben megforduló előkelő külföldi tényezőkről. Kolozsváron járt Fortunoff Konstantin bolgár szerkesztő, aki az. időt alkalmadnak talált a arra. hogy a magyar—bolgár kapcsolatokat kimélyitsék s hogy propagandát csináljanak a Balkán felé történő utazásoknak. A bolgár szerkesztő hisz abban, hogy amilyen nagy 6zereletet és érdeklődést tanúsítanak hazájában Magyar ország iránt, épp úgy kimélyül majd lassanként a magyaroknak Bulgária felé irányuló érdeklődése. Eddig főleg a Nyugat volt az. ahová utazóink eljutottak, most pedig meg kell ismerkednünk a balkáni tcstvérnéppel is. (M. L.) Uj gţdri bölcsedé np;f meg Kolozsváron Házzá ke l szoktatni a mnnfcdsasszonţofeat az áldásos iafézmőnsebbez — Diákszállót építünk a Jósika-bázban — mondja az Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári vezetője — százötven férőhely- lyeL Diákok, iskolások, egyetemi hallgatók és leigazolt turisták kaphatnak itt majd elhelyezést körülbelül napi 1 pengős áron. Ebbe a szállodába költözik majd a kolozsvári Idegenforgalmi Hivatal is. A diákszállónak nemzeti szempontból is ii2gy jelentősége van, mert lehetővé teszi a diákságnak hazájuk megismerését, diák- csoporlok olcsó és jó utaztatását e egyúttal a szállodák és tanintézetek tehermentesítését. A kolozsvári diákszálló az első, de sorban épülnek azután az ország többi helyein is a hasonló célú szállók. Az idén különben még igen rosszak voltak Erdélyben a vendéglátóipari viszonyok. Az OMIH tudta azt, hogy a visszacsatolás első évében sok zavar és nehézség lesz ezen a téren, még pedig olyan természetű nehézségek, hogy azoknak elhárítására évek hosszú és kemény munkájára lesz szükség. Május 15-én állította fel a minisztérium az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottságot, amelynek junius 5-én volt az alakuló közgyűlése. Ennek a bizottságnak tagjai az erdélyrészi képviselők, idegenforgalmi tisztviselők és az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tagjai. A Kolozsvár székhellyel működő bizottság, mint véleményező szerv dolgozik azon a rendkívül fontos feladaton, hogy Erdélyt korszerűvé tegyék idegenforgalmi szempontból is. Csak akkor lehet a mi országrészünk a nemzeti jövedelem részesévé s akkor lehet igazán idegenforgalmi hellyé, ha megfelelően fejlesztik. A bi zottság feladata felterjeszteni az illetékes minisztériumhoz azokat a problémákat, amelyek az idei nyár tapasztalatai után felvetődtek, hogy kellő intézkedésekkel, reformokkal és a hibák kiküszöbölésével induljon el a munka. Ez a munka igen sokágú, mert nemcsak a vendéglátóipar és fürdőfejlesztés, hanem a közlekedés tökéletessé tétele Í3 feladata. Európai értelemben vett idegenforgalmi politika csak a mult világháború után létesült. Vannak országok, amelyeknek legfőbb nemzeti jövedelme az idegenforga lom. Volt olyan év, hogy idegenforgalmunk többet jövedelmezett, mint buzaev portunk. Azért beszélünk idegenforgalmi politikáról, mert magánkézben levő szállodák, panziók és villák vendégek számára való kiadása nem jelenteste a múltban azt. amit a mai értelemben vett megszer KOLOZSVÁR, október 1. Pár hete nyílt meg a Magyar—Belga Textilipar réazvéuytir- sa«ág Ugray-uticai bölcsődéje, ahol « gyárban dolgozó édeaanya-munkásaők munkaideje alarţ a kisgyermekeket gondozzák és táplálják. A bölcsőde megnyitása fontos uj lépést jóiéul a kolozsvári gyári munkások szociális helyzetének javításában. Eddig két kolozsvári gyárban: a Dermatábaii és a Dohánygyárban történt hasonló lépés a gyér mekvédriem terén, most pedig a Beiga- -Magyar textilgyár vezetőségének szociáhs gondoskodása és megértése tette lehetővé a textilgyári munkásnők gyermekeinek egészaég- védelmér és gondozását. A TCxtilgyár ma hadiüzem é-s így annak területére szigorúan tilos a belépés?. De a néhány házzal odébb lévő bölcsödébe már elkalauzolhat a gyár fiatal vezérigazgatója, frfcytagi lovag Sternád László, aki a rövid aton ezeket mondja; —■ Mivei ma Kolozsváron majdnem a le* hetet'fenséggel határew bölcsödé seámára való megfelelő helyisége^ keresni, egyelőre az Ugray-uloai házban rendeztük be a mi külön kis gyermekül rod almunkat. A szobák tiszták és világosak és az a nagy előnyük, hogy egészen közel vaunak a gyárhoz. — Amint megtudom, a bölcsödé fölállításakor a város eeer pengővel járult hozza a helyiség berendezésének költségeihez. Tizenhét fefidr kicsi ágyban — bárom c ccemo Odabenn, a barátságosra fűtött helyiségben fehérrácsos kicsi ágyak állanak glédá* bau. De az ágyak közül mindössze három foglalt. Az egyikben keservesen sir *gy ki* cwi, a másik két bölcsödéi lakó békésen aludt eddig, az egyik mosţ felébred és tág szemekkel néz a látogafóra. Hófehérruhás volt gyári munkásnő, a zöld- keresztes ranfotyamot végzett Kőműves De- asőné gondozza itt a kisgyerekeket. Két Szobából áll a bölcsödé, s minden van i(t, ami a kisgyerekgondozáshoz szükséges: parányi gyerekkádak, tűzhely, forróviz s a bébi-higiéniához. szükséges többi keíllók. Tökéletes Tisztaságban és biztonságban vannak itt a kisgyerekek, a meglepő csak az, hogy mindössze hárman vannak, amikor nagyon sok munka-nőnek van kisgyermeke és hely is van számukra. A magyarázat az emberi ma- radiság és mind mi újtól való idegenkedés. A nurakásaeszony nem érzi, hogy legnagyobb I problémáját itt meleg emberi szivvel oldják meg és hogy a lehető legjobb módon akar j nak uegiteni örökös gondján, azon, hogy I ,.hol hagyjam a kisgyermekemet?“ A külvárosok begyökerezett szokása, a gyereket rokonra, vagy szomszédra való bi/.ás ma is fenni!1 s az egyszerű és konzervatív munkás- I asszony ma is inkább követi ezt a szokást, I minthogy kisgyermekét a gyári bölcsőde gon j dozónőjére bízza. A zöldkeresztcs védőnők rábeszélése sem elég néha, az idő hozza meg I később az eredményt s a kozvţfî'en tapasztalás. Ha a amitkásasszony látja, hogy a társnője kisgyermeke nagytzerüen eltölti az időt a bölcsödében és napközi otthonban ha saját szemével győződik meg a kiesd gyarapodásáról, maga is rájön arra, hogy napi nyolcórai munkaideje aJartt nem iis találhat jobb helyet csecsemője számára, mint azf, amelyet önként ajánlatlak Számára. — Később napközi otthonná fejlesszük a mostani bölcsödét — mondja a gyár vexér! igazgatója — s reméljük, hogy a mindössze j ké\beres intézményből nagyobbarányu bölcsőde és napközi cdthon válik majd — Az anyák tápláiják-e ezeket a gvermf keket? — kérdezem a mosolygó Kőművesnél. — Csak én egyedül táplálom ezt az enyémet: — fricii s rámutat az riőő ágyban I fekvő kisbabára — a többir már a gyár (áp- j lá’ja. Tejet, kávélí tejhegrizi kapnak, ele fő* i zdékpiirét is, mindent, amit az orvos ebben a korban megenged nekik, t Tejet kap a síró kisfiú is, most csendesen . táplálkozik, a langyos, világos, tejszagu nagy szobában, ahol uey vigyáznak ezekre a jö- ! - 2. vendő magyar étietekre, mintha csak a leggazdagabbak féltve őrzött gyermekei vök nának. Fel mérhetetlen ül fontos volna, hogy a többi kolozsvári gyár is kövesse a niapközi otthont és bölcsödét már bevezetett, úttörő három kolozsvári gyár példáját). Az újítástól és a kiadástól való esetiege3 idegenkedést le keíli győznie az embermenté, szociális gondoskodásnak. Dolgozók gyerekeiről, magyar gyerekekről van szó, a munkások életi-zinvona* lának emeléséről, egészséges gyerekek felneveléséről, tehát felhecsülheretJenül fontos magyar érdekekről. A munkásnők pedig helyes vezetéssel és kedvező tapasztalással maguktól is rájönnek arra, hogy a bölcsödé és napközi otthon emberbarát! intézmény, ahol nem történnek gyermekeikkel olyan szomorú ! és végzetes balesetek, amelyek sajnos ‘ még ; ma is gyakoriak elfoglalt, felnőttekre bízott ‘ kisgyerekek között. \ flba-Novák Vilmos [ Mint az Ellenzék már jelentette, vitéz Aba-Novák Vilmos fertőmüvé*z, a Kép zömüvészeti Főiskola tanára 47 éve- L<> rában Budapesten meghalt. Aba-Novák Vilmossal a magyar miivé űzetnek egyik legjelentősebb személyi-<:ge hunyt el. Művészi fejlődésének kezdete meg erősen magán viselte művészettü.- leneti visszaemlékezéseit és korúnak ro mantikug légkörét. Korán elvetette azon lián muzeálitás jellegzetességeit éss a szé les patetikus stiiuat, hogy festői modora elmerüljön az élet tarka vásárában. Mindinkább vonzódott a természet és az ember dologszerü megjelenítéséhez és a íestői látásnak és ábrázolásnak olyan sajátos stílusát alkotta meg, amelyet az iro dalom formanyelvén elbeszélésnek nevezhetnénk. Ez a festöileg megjelenített elbeszélés végtelenül tarka szinfoltok mozgásba hozatalával jut kifejezésre. Vásznainak nagy többségén embereket ábrázol, akik csoportosan jönnek, mennek, ülnek, beszélnek, esznek, isznak, vaev dolgoznak, az emberi mozgásnak és az arcjáték finom rebbenéseinek végtelen változatában. Mert Aha Novák mesterien értett az emberi alak életteljes ábráznia sához. Gyakran csak néhány odavetett 1 csetvonással, humor, vagy karikaturiszti- kus fintor nélkül képes ábrázolni az tm- I bér, vagy valamely állat minden meglel* kesitö vonását. Ecsetjének ez a játékosan : tarka színfoltokban villódzása teszi különösképpen felejthetetlenné képeat. Tarka fórjainak ellentéteképpen a majdnem minden képén visszatérő fekete szint használja. És a színekkel való sajátos bánnitudása a dologi ábrázolásán túl, mint tisztán rajzoló-festői jelenség is, különösen megkapóan, varázsszerüen hat. Természetes, hogy Aba-Novák látásának ilyen sajátosságokkal bővelkedő irányával különös kedvteléssel merült el a vásártéri jelenetekben. Ilyen irányú képei rendkívüli népszerűségre tettek szert széleseiül körökben is. Alkotói életének nagy művészi sikerét számos kitüntetése, többek között a Gór vin-lánc i* igazolja. Elhunytéval igen nagy veszteség érte a magyar képzőművészetet. SiTyos megtorlás a cipő-» és böpuíalvá- nyol£ körüli visszaélések miatt KOLOZSV ÁR. október 1. (Az Ellenzék tudósitójától.) Ljabb szigorú rendszabályokat foganatosított a kolozsvári rendőrkapitány ság a közellátást veszélyeztető káros gazdasági tevékenységek miatt több kolozsvári la- ; kos el eu. Tegnap Glázer Vilmos Mussoliniul 31. szám alatti Mózes Károly Magyar* j utca 15. szám alatti és Ajtai Károly Nagy j boldcgasezony-utca 48. szára alatti kolozsvári I lakosokat idézte be a rendőrség. A vizsgálat I soráu Leigazolást nyert, hogy az ország küz- j e látását gazdasági szempontból károsan ve* I szélyeztető működést folytattak, azáltal, hogy cipő és bőnitalváuyok körül visszaélé- • seket követtek el. A rendőrkapitányság ezért j mindnyájukat internálta s az internálás tar tamára Kolozsvár terű étéről kitiltotta. NÉGY MUNKÁS TÜZKATASZTRÓ FÁJA OROSHÁZÁN. Vermes Mihály orosházi terménykereskedő száritótelepei rendezett be házában, mint utóbb kiderült, engedély nélkül A helyiséget Tóth S. Ferenc szabómester bérelte, aki nád- bugákat szárított as üzemben. A helyiségben, valószínűleg a villanyvezeték rossz szigetelése miatt, tűz támadt, mely rohamos gyorsasággal elborította a gyúlékony anyagokkal telt száritólelepet. A lángok között három fiatal munkáslány és egy munkás súlyos égési sebeket szenvedett. Tizenhárom németet helyeztek szabadlábra Ciliiében SANTIAGO Dl CHILE, október '> (l)NB.) A legfelsőbb törvényszék azonnal szabadlábra helyezett 13 német alattvalót. akik már 19 napja voltak letartóz- 1 tatásban. (MTI.)
