Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-01 / 224. szám
1 í október l. ELLENZÉK mmmumm 3 Kösvéieménykutaiés a >s 10 n »d at >ri BÎ 18 ’a A! 9Í d 51 e ü »3 OS öl «« u V IÍ9 3Î ;os8 »91 gotí 2ÜJt to ÍOÍ ad ni >Í9 rra őri extös )tn őri a 3Í) iV ira éÖ sori xm úri :oi 9/ 1b i to aA lél 011 on »Sä a r B őri tol riri )S5 iM 3Í iái ad au bH iol 19 01 !9 IA a a ú it sS 1 Iríflí tí&rwátSu Basma A plakat azt lúrdcti, hogy ezen a cinion kolozsvári Szabadegyetemen oklóbcr 2*án, csütörtökön előadást logok tartani. £zt az előadáaomat szeretném most bekonferálni. * Amiken' a rádió terjedelmed kérdőíven kutatja egyebek között a műsoráról kialakult véleményünket is, amikor a Nemzeti Színház igazgatója a bérlőktől ugyancsak kérdőíven tudakolja a műsorra vonatkozó véleményüket, akkor nem kell bővebben bizonyítanom, hogy a közvéleménykutatás a levegőben van. A közvélemény elméleti éő gyakorlati kérdéseivel több szempontból foglalkoztam „A közvélemény ellenőrzését' cimiL, Szegeden 1939'ben az egyetem kiadványai között megjelent tanulmányomban. 'A lélekközösség ábrázolásával kísérleteztem Kolozsvári Jogászok című kis cikkemben is (Társadalomtudomány. XXI. 1941. 111—115.) Ahhoz képest, amit az eddigi irodalom a közvéleményről összehordott ég megállapított, az ilyen kísérletezés sokkal Iz- gatóbb. Azt hiszem, jobban érdekli a közönséget is. A közvélemény mérésének feltáruló lehetőségei izgató, eleven Valóságokhoz vezetnek, rnig az irodalom tekintélyes része közhelyekben merül ki. A közvéleményktitatás terén talán ott vagyunk, ahol a természettudomány az első mérőeszközök, a csillagászat az első teleszkóp feltalálásakor volt. Amikor először pillantunk meg az uj műszeren keresztül uj világot, akkor természetes, hogy nem a régi bölcsességünket kívánjuk üjrarágni, hanem az uj tüneményt az uj műszeren át akarjuk minél közelebbről megismerni. Ez legyen a mentségem, ha előadásom ban ezúttal kevés elméleti fejtegetés és irodalmi utalás lesz. Amikor ennek az előadásnak az anyagát sziik körben bemutattam, egyik barátom megjegyezte, hogy én magam mit sem nyújtok a közönségnek, ellenben azt a legkiváucsibb módon kikérdezem. Ebben van valami. De mit tegyek, amikor azt, amit be akarok mutatni, csak a közönséggel együtt, annak közreműködésével leshetjük és figyelhetjük meg? Vájjon oly nagy baj-e az, ha a közönség maga is szereplőjévé válik az előadásnak és szokásos passzivitásából kilépve, aktiv közreműködővé iesz? Hogyan mozdulhat meg másként értelmeden a közönség, mint úgy, hogy önmagát a közvélemény- kutatás módszereivel kifejezi, portréti- rozza? Végre is lássuk meg, hogy minden köz- véleménykutatás cédja elcsipni azt a valakit, aki láthatatlanul közöttünk jár és csak ritkán jelentkezik félreérthetetlenül! Azt a valamit, amit csoportiéleknek vagy lélekcsoportnak nevezünk. Arra a kérdésre is felelni szeretnék, hogy mi köze mindezekhez a jogelméletnek, amelynek professzora vagyok. Persze azért, mert a jogelniélet professzora vagyok, nem vagyok eltiltva attól, hogy i a közvéleménynek vagy más szociológiái ' kérdésnek a kutatója lehessek. A jogászi formalizmus, pozitivizmus és logicizmns híveinek valóban kevés közük van ilven szociológiai kérdésekhez. De már a történeti jogi iskola a népszellemből vezeti le a jogot, tehâţ általa a csoportlélek vagy lélekcsoport elsőrendű jogelméleti fontosságot nyer. Ma ott kutatunk legbuzgóbban, ahol a tegnapi elmélet nagy, furcsa, mitikus szavakkal clreteszelte az ajtót. Ha tegnap elhittük, hogy a jog, -a hatalom. az ész, a szokás, a megegyezés, az erkölcs vagy a népszellem „kifolyása“, ina igen kíváncsian világítunk bele mindezen társadalmi tényezőinek a szövedékébe. A közvélemény csak egyik szelvénye annak, amit ctoportléleknek neveznek. A véleménykü2ös3ég egy bizonyos fajta Iélek.kÖ2Övség. Szeretném ez2el a cikkel is elomozdi- tani azt a célt, amit előadásom is szol gál. Szeretném az előadást a közönségre nézve a Icgvon/.obba cs lcghasznosabbá. a kutatásra nézve pedig a legtanulságosab- bá tenni. Legyen szabad azért elmondanom, kogyaü mennék el én, mint hallgató, erre az előadásra. Elmennék, mert szivemen feküdne, hogy a köKvékménykutatáa népes hallgatóság körében menjen végbe s az eredményben az ón véleményem is benne Jegyen. Bizonyos kritikus érdeklődéssel mennek el. Várnék valamit az előadástól, de nem vernék túl sokat Meggondolnám, hogy bár a kutatás már rátalált a ritka vad nyomára, de gyermekcipőkben jár még ahhoz, hogy csa Illata {lanul elfogja magát a vadat. r Semmiesetre sem mennék haraggal, előítéletekkel, kárörömmel. Az előadóra nőm haragudnék azért, amiért kérdésekkel ostromol. Hiszen az előadó nem faggat ni akar, hanem csakis azoknak mutatja meg az utat kérdéseivel, akik akarnak nyilatkozni. Ila a kérdés nem jól fekszik nekem, vagy talán egyenesen bánt, ezt a körülményt minden fciinduláa nélkül feljegyzem a közlendő módon és jellel. Ha untat a dolog, egyszerűen uem veszek részt a véleményadásban. igyekeznék elkerülni a két leggyakoribb hibát. Tartózkodnám a kérdések ie- kicáiuylésétőL, a kákán is csomót kereső kifogásolásától. Óvakodnék azonban attól is, hogy túlzott fontosságot tulajdonítsak nekik, hogy csupa skrupuloZitádból, aggalyoskodúsból ne tudjak fölélni. Rugalmas, frisse lelki ííartássaJ. ülnek neki a dolognak. Nem fejtörő, gyötrő feladványról van itt »zó, hanem könnyed megnyilatkozásról. Az u jó felelet, amely könnyen, természetesed, gyöngyözve buggyan ki a kérdezettből. De viszont pattanjon, találjon is az a felelet, érez hess ük rajta, hogy sikerült általa önmagunkat kifejeznünk és jellemeznünk! Egyszóval igyekeznék derűs és éber lelki állapotban részt venni a közvéleménykutatásban. Kényelmesen neki is készülődnék, mint valami izgalmas mérkőzésnek. Nem felejtenék olthon egy jókora iv papirt, meg alátétnek Valami kemény táblafélét, amit a papír alá helyezhetek és Végül irónt, amivel írjak rá. Teljesen őszintén felelnék minden kérdésre, mert semmi ok sincs az ellenkezőre. A feleleteimet tartalmazó ivet nem kell és nem is szabad aláírnom. Nem gyónásról van itt szó és nem is a vallomás egyéni értéke itt a kérdés. Minden egyéni vallomás csupán cgy-egy vonás azon az arcképen, amely itt bennünket egyedül érdekel. A kísérlet sikere attól függ, hogy gyorsan, csendben, mirftlen zavaró befolyás nélkül peregjen le a kérdezés-felelés. Ennélfogva igyekeznék a teljes hallgatás szabályát betartani. Meggondolnám, hogy a legcsekélyebb zaj vagy megjegyzés is kiszámithatatianul befolyásolja a végeredményt. v_ , . , Végül meggondolnám, hogy nem ha Iálos ítéletről van szó. Nem rágódunk soká egy kérdésen. Nem hasogatnám a szőrszálat. Elvégre mindig csak három eset lehetséges számomra: igennel <ragv nemmel feloJek, vagy nem tudok felelőiA legkedvezőbb mindenki szamára bi zonyos könnyed és éber, derűs és kriti kos beállítottság. Így jutunk legkönnyeh ben és a legszórakozlatóbb módon a Láthatatlan Ember nyomára, akiről a végén kiderül, hogy nem is láthatatlan éa nem is ember, hanem a Lélekcsoport. Persze ezen az előadáson csak a fel vétel történik meg, de nem a lemez előhívása. El tudnék képzelni olyan termet, ahol minden ülőhely karfáján villamos- gomb lenyomásával lehetne szavazni s az ősszeredmény t a közönséggel szembúi felállított táblán azonnal jelezné is a villamos indikátor. Ettől egyelőre el kell tekinteni. A kezdetlegeseid) módszernek is vannak előnyei. Az előadó javára enyhítő körülményül tudnám be, hogy összeállította a kérdések százait, amelyekkel ostromolt. Már pedig a közvéleménykutatásra igazán áll Kant megállapítása, hogy már az is &o- kat jelent, ha 1 adjuk, hogy ésszerűen mit kérdezzünk. S habár van is valami abban a kritikában, hogy miféle előadás az, ahol az előadó kijelenlőmondatok helyett folyton csak kérdőmondatokban beszél, fag gat, ahelyett, hogy nyújtana valamit, én mégis kegyelmet gyakorolnék vele szem- bem Észxevenném, hogy mégis csak nyújtott valamit. Megmutatta, hogyan lehet lefényképezni a Láthatatlan Embert! íesfisivalélk a hadfelszerelési adőrő! | KOLOZSVÁRt október 1. (Saját tud.) A ' hivatalos lap vasárnapi száma három olda’on ( keresztül közli a pénzügyminiszter rendele- j tét a hadfelszerelési adó kivetéséről és be- j hajtásáról. Ebből a rende'ethol alább azokat a pontokat ismertetjük, amelyek az alkalmazottakat és ezek munkaadóit érintik közelről. Hadfelszerelési adót tartoznak fizetni többek közölt á kereseti, adó után Az adó alapja az álta ános kereseti adó és az alkalmazottak kereseti adója, valamint az alkalmazottak kii- 1 ön ad ója. Az adó kulcsa a kivetés alapjául szolgáló adók összegének 10 Ezáza'éka. Az alkalmazottak kereseti adója és ennek állami pótlékai, járulékai, valamint az alkalmazottak különadója után a hadfelszerelési adót a munkaadó köteles a kifizetett szolgálati illetményből szavatosság mellett levonni és az államkincstárba beszolgáltatni. Az ügynökök éo alkuszok jutaléka után ugyancsak 10 százalékkal kell pótléko-ni bz általános kereseti adót. amelyet a munkaadó vállalat szintén köteles levonni és az állam- kincstárba befizetni. A munkaadó az alkalmazottakról a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések alapján vezetett illetmény jegyzéket a hadfel- szere'ési adónak tételenkénti bevezetésére szolgáló hasábbal kiegészíteni, abban az alkalmazottak kereseti adójának, különadójának és rokkantellátási adójának együttes Összege alapján megállapított hadfeWeTelési adót köteles bevezetni. Ugyauez vonatkozik az ügynökökre, ahol a jutalékot fizető válla lat köteles a hadfelszerelési adót bevezetni és megállapítani. Az alkalmazottaktól a kereseti adóval egyidejűleg kell beszedni a hadfelszerelési adót. Az illetményből levont hadfelszerelési adót annak a hónapnak a 25. napjáig ke 1 beszolgáltatni, amelybe» az illetmény kifizetése történt. Ha a kifizetés 25-© után történt, az adót a következő havi adókkal kell beszolgáltatni. Az ügynökök és alkuszok jula-ékából levont hadfelszerelési adót annak a negyedévnek a végéig kell beszolgáltatni, amelyben a jutalék kifizetésre kerül. Ezeknél az adóknál október bó 1-től kezdődőleg kell, kivetni és levonni a hadfelszerelési adót. EGYETEMI TANKÖNYV SEGÉDKÖNYV nál nagysikerű értekezletet rendezett Naixubáriuán az Erdélyi Párt Vasárnap délben tartotta meg Nagybányán a párlvezetők részvétele mellett népes érte- kezet keretében FiguslUinyi Albert erdélyi párti országgyűlési képviselő beszámolóját, i Az értekezleten, amelyen mintegy sza2 környékbeli és nagybányai pártvezető jelent meg, valamint Szatmárnémeti város és Om- bőd község népes küldöttsége, Ajtai Nagy Gábor, az Erdélyi Párt nagybányai elu'öke c'- nükölt. FigiXllUnyi Albert nagy figyelemmel és gyakori tetszésnyilvánításokkal fogadott beszámolójában e-őször a világpoiitikai hely zetet ismertette, amely fokozott felelősséget és áldozatkészséget ró manapság minden magyar polgárra és munkásra.-“*■ Legfőbb törekvésünk folytatta — hogy a huszonkétévi visszamaradottság romjait eltakarítsuk. Ezen a téren máris több történt, mint amennyit a mai súlyos viszi-r nyoh között remélhettünk. Úgy az építés, mint a szociális segítés terén a kormányzat maximális teljesítményt végzett. Ezután az uj mezőgazdasági törvény intézkedéseit Ismertette Figus-Ulinyi Albert, hang- súlyozva, hogy az intézkedések egész soroz«* lát tartalmazza az egy milliárd pengőt igénylő törvényes intézkedés a több és jobbtermelés biztosítása érdekében. Nagy érdeme az yj törvénynek, hogy kikapcsolva a bürokráciát, az érdekelt gazdákra bízza sorsuk intézését. A munkáskérdésben már nem ilyen elő nyÖs a he’yzet. Ezen a téren egyedüli helyes megoldás, hogyha a kormányzat az egész országra kiterjeszti azoknak a törvényeknek hatályát, amelyek az elnyomatás éveiben Erdély és a Partium területén a román elem boldogulását és a magyarság teljes letörését szolgáltál:. A jelenlegi rendszer elhibázott Lehetetlenség,. hogy ugyanannak a munkáskérdésnek intézésénél károm minisztérium legyen i letékes. Az iparügyi miniszter ismételten megígérte, hogy ebben a kérdésben teljes egészében megvalósítják az Erdélyi Párt programját. A kisiparosság helyzete alig különbözik a rnunkásságétóL Meg kell alkotni a kisipari kamarákat, hogy az idejétmulta ipartestületi intézmény helyett a/, iparosságnak is módja legyen saját sorsa intézését a kezébe venni. A kereskedelem terén szintén a kamarai intézmény reformját látja szükségesnek Figus Illinyi Albert. Legyen a budapesti kereske delmi és iparkamara egy hatalmas központi szervezet, amejy az irányító munkát végzi és a megyeszékhelyeken szerényebb keretek között működő kirendeltségek szerepe egyen ar. adminisztráció intézése. Tarthatatlan állapot, hogy pl. n nagyváradi kereskedelmi és ijrar- kamarához kelljen a legegyszerűbb ügyben is fordulniok Szatmár- és .Márarnürosrncgyék érdekelt iparosainak és kereskedődnek. A szórványkérdést, majd a felekezeti iskolák ügyét ismertette azután Figus-Illinyi Albert, megjegyezve, hogy mindkét nagyfonto*- ságu probléma ügyébe® te'jesen kielégítő megoldást hozott a kormányzat. Tartalmas és msgasszinvonaln beszámolóját a képviselői összeférhetetlenség és a protekciórendszer kérdéseinek sürü tetszésnyilvánításokkal fogadott ismertetésével fejes- te be. j. — A jövőben — mondotta •— nemcsak az képez összeférhetetlenséget, ha a képviselő áthágja az előírásokat, hanem az is ok lesz a mondó tűm foszlósra, ha magatartásával, ténykedésével válik a képviselői tisztségre méltatlanná. A protekciórendszert illetőleg reméli, hogy sikerülni fog rövidesen kiirtani álltam életünknek ezt a kártékony fekélyét. Szűcs Kálmán, a szatmárnémetii iparosotf hon elnöke voT a következő szónok. A kereskedelmi é« iparkamarák decentralizációja, önálló kisiparos kamarák létesítése és az iparos nyugdíjintézet felállítása mellett foglalt állást. Tréger Lajos, a nagybányai ípartestület elnöke lelkes és lendületes beszéddel csatlakozott Szűcs Kálmán javaslatához. Gyiíre Lajos (Szatínárnémti), S^őhe József (Ombód), és Oláh Sándt>r, az Erdélyi Párt nagybányai járási elnöke szóla'tak még fel. Utóbbi meleg szavakkal köszöntötte az értekezleten megjelent vendégeket. A mindvégig lelkes hangulatban végbement képviselői beszámolót társasebéd fejezte be, ame’ven Cs. Károly István ombódi gazda tolmácsolta Figus lllinyi Albert és az Erdélyi Párt iránt a magyar gazdaközönség szerététől és ragaszkodását. PÉCS VÁROS A SOKGYERMEKES CSA LÁDOKÉRT'. Pécs városa példaadóan jár elől a sokgyermekes családok érdekeinek védelmében. Most, mikor a fokozódó lakásínség a város vezetőségét is nehéz feadaíok elé állítja, Pécs városa elhatározta, hogy a nehéz időkben elengedhetetlenül szükséges egészséges szellemű magatartásra kényszeríti az antiszociális érzelmű háztulajdonosokat, akik vonakodnak sokgyermekes családokat befogadni házaikba. A város vezetősége módot talál rá, hogy az ilyen háztulajdonosokul, mint káros elemeket, kivonják a gazdasági életből és ezen túlmenően megszüntet velük színben minden kedvezményt, mert a közi >1 csak az várhat jót, aki szem előtt tartja a S 1 Jr® $S ^ JL? ig5( «Ai é1 terjedt el a hire annak, hogy szebb filmet s Ú {jé Ä lm ifi! i? még alig játszottak Kolozsváron, mint a IT if derm szimfónia I i I 1 már egész napon át ostrom alatt áll az Egyetem BbM 9f«| pmfttAi Hoxgó pénztára. — Mindenki látni akarja a M $ HHf SWl donié * m Az Egyetem Mozgó közli a közönség- fi 1 m # gél, hogy a Modern szimfónia már csak iv! lés hét napig látható még Kolozsváron.
