Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-13 / 209. szám

ELLENZIK I <t 4 I s / r p t c ni h e r II. c mn mai fl magyar sziciálpolitika aj latjai Irta: DS. SARY IS1YÍIH \ mult x-twiulbaii kialakult lar-udulom j .illám.-. emlélct iit*in ismerte a/ égvén tenné- -..ele* ki*I in r. eteuek a c’.tl.idni’k <•- nem /etnek inti uieii'e.s vi (leimet. \ kii/épkoi hűbéri nmis. erein k nyomán kialakult uj társadalmi rend ..lapja a polgár-ag, filozófiai rendszere a/. iudi\iiluitli/miis. politikai bereu deae-e a liberalizmus. gti/da-.igi alapja a La- pitalittnu-. Aa uj rend nicgt/iiltr a múlt század .iá mulatós lejlódé.-ét \ eivilirált siláe népes- -ege ineghúroms/.arosodott■ A ga/dasag *'ros iiiozaasa. hevesen lüktető diiiamikaja min* deniitt éreztette hatását, uj okok. uj rend­szerek eélok hatásai ismerhették meg a lold népeit. Az uj reuds/er nálunk is szédületes fejlő­dést hozott. Kifejlődött a nagyipar, a keres- kedelmi szervezet. De mig az. «gyéni ér\e nvesiiléstiek tág tere 11> i11- megkezdődött a tömegek szociális nyomorúsága, elproletari­zálódása. A magyarság legjobbjai közül más­félmillió szóródott s/ét az uj világban, a nepheteü-caek is tömegesen szedik aldozatun. kát. A kivándorlási lehetőségek megszűnte után. népi ölöslegét lev<tni nem ludo föld- nélküli uépréteg az egvkézés leié fordult. Az. ősi föld lassan a szó szoros értelmében kicsúszott a honfoglaló nemzet lába alól. A liberális államszemlélet a szociális kér­dést mint negatívumot kezelte. A nemzeti közösség létét veszelycz.tetö társadalmi fe­szültségeket, a robbanásig feszülő szociális kérdéseket csak tüneti kezelésben részesítet­te és gvógyitásukat a társadalom karitativ "tevékenységére bízta. A világháború, de kü­lönösen az azt követő idők a magyarság sorsdöntő kérdéseit a maguk leplezetlen va I lóságában vetették IVU/.inre. I ehetetlen volt 1 reá nem c-/unim. bogv a lokozuto* anyagi veszteségek u nullád, a nemzet ell a jii '«sut, « /ellem és lelki javak porladánat is maguk után vonjuk. A nép s.n.eiaüs eb-seltségc és a társadalom -zervezetliMisége a lassú, de kö­vetkezetesen bekövetkező veszteségek során katasztrófával fenyegették a nemzetet. \z uj lár-sadaloinszemlélet világosán látta, hogy a nemzi t tár - adalem nemcsak az egyes egyének független láncolata \ nemzet élete az. égvén eleiétől független, történelmi gyö­kerekből I akadó, önálló, élő organizmus. Ezen I elő organizmusnak az. eiele csak ugv hi/.to sitbató, ha abban az. össze- társadalmi erők egveiisulvban vannak. A -z.oeiáli.s kérdések megoldási lehetőségei, a nemzet jövőjét féltő legtöbb magyarjain­kat foglalkoztatták és foglalkoztatják. \ hi­vatalos kormányzat és a korszellem követel inénviir megvalósító törvényhozás sem zár- kőzett el a szociális problémák tárgyalása elöl. A magyar parlament már a mult szá­zadban a szociali jellegű törvényeknek egész sorát alkotta meg. I téren jelentős uljelző táblák 1877-ben a gyámügy tende/.ése, 1890- ban a mezőgazdasági munkaadó és munka sok közti viszonyról alkotott törvény, 190“- ben a társadalombiztosítási törvény. JOtll-hen gyermekvédelmi intézkedések. A szociális törvényhozás terén jelentős haladást mutat az 1922 I. te., mely felhatalmazz a a népjó leli és munkaügyi minisztert, hogy éhínség és nvomor enyhítése céljaira dijakat és já­rulékokat szedhessen be. A kor-zcllem és az uralkodó feltogás hatása alól hazánk sem vonhatja ki magát s igy ezen utóbbi törvény is a karitativ szociálpolitika szellemét tük­rözi vissza. ** Pozitív szociálpolitikára van szükség Nyilvánvalóvá vált. hogy a segélyezés ezen módja néni elegendő, a segély ezc ttek nyo morát megszüntetni nem tudta, azok újból és újból jelentkeztek és újra meg újra se­gélyre szorultak. Számuk évről-évre egyre jobbau uött. oly mértékben, hogy már az or szag tekintélyes része. kb. egyhannada szo­rult intézményes segélyezésre. Parancsain -/.ük-égként meredt elő a kérdések súlyossá­ga és sokasága. Ezek azt követelték, hogy a társadalom legmostohább egyedeirőJ, a nem' zet létét fenntartó és jövőjét biztosító sok- gvermekes családokról intézményesen gon­doskodni kell. A gondoskodás azonban nem merülhet ki gyorssegélyek" osztásában. Azt a segélyezést kell intézményesíteni, mely biz tositékot nyújt, hogy a szegények elesettsé- gükből felemelkedjenek, ismét visszatérje­nek a nemzetgazdaság életének vérkeringé sébe, magukkal hozván az életképes egész­séges családot. '* Több évig tartó tanulmányozások, tudo­mányos felkészültségű társadalmunkat fel* mérő munka után 1939 februárjában Pécsett összehívott értekezlet pontostyi felmérte a magyar szociálpolitika feladatait. Az 1939 december 8-án megjelent belügyminiszteri rendelet szakított a negativ tüneti kezelésre alapított szociálpolitikával. A rendelet, áttér­ve a pozitiv produktiv szociálpolitika útjaira, elrendeli a törvénv hatóság első tisztviselőjé­nek, hogy a megállapított szociális munka- terv valóra váltásával, a támogatásra szoruló szegények gazdasági és szociális helyzete annyira javuljon, hogy azok a jövőben köz* támogatásra lehetőleg ne szoruljanak . . . fi Napi és Családvédelmi alap keletkezése Az elméleti felmérések melleit gyakorlati lehetőségek is kibontakoznak. Igv Pécsett — mely várost méltán nevezhetjük a magyar szociálpolitika hazájának — Esztegár Lajos dr. olyan gyakorlatban is kipróbált rendszert dolgozott ki. mely jogosan hívta fel a hiva­talos tényezők figyelmét. Komárom várme gye alispánja, Reviczky István a Magyar Közigazgatástudományi Intézet módszerei­nek Útmutatásai alapján szintén újszerű szo­ciálpolitikai munkába kezd. Mind a pécsi, mind a komáromi megoldások alapja az n. n. Közjóléti Szövetkezet. A magyar törvényhozás., mely mint finom antenna mindig felfogta a koreszméből faka­dó szükségleteket, de — mint jelen esetben is nem másolta le a külföldi példákat és megoldásokat. A magyar szociálpolitika az eredeti elgondolások után. inelveket a gya­korlat már kipróbált, megtalálta az! a kiélési formát, mely i különleges magyar viszonyok­ból fakadó szükségletekből nőtt I i A mult évben megjelent 19-10. XXIII. te. lerakja a magyar szociálpolitika törvényes alapjait, megteremtvén az Országos Nép és Csaiádvédelmi alapot. A törvény feladata, hogy a sokgyermekes családokat támogassa egészséges gazdasági életük felépítésében. A legtöbb terhet viselő sokgyermekes családok, ha különben tehetségük. rátenuettségük, megbízhatóságuk elegendő biztosítékot nyújt, elsősorban érdemük meg a támogatást A se­gélyezés ily esetben nem kisüti más biztosi tékoi. mint a szegény ember becsületét, mun­kaerejét. A törvény nem a régi értelemben vett segélyezést tiizi ki feladatául, hanem olyan öntudatos, önálló gazdasági egyedek megteremtését kívánja, akik éppen a juttatá­sok révén elkerülhetik, hogy a jövőben se gélyre szoruljanak. Ezt a célt a feladat nagy­ságához mérve, megfelelő anyagi alapok meg­teremtésével igyekszik elérni. Az Alap anya. gi tápláléka adományokon és hagyományo­kon kivül egyrészt az állami illetékekből be­folyó összeg 27 százaléka — ami 19-12 tői kezdve nem lehet kevesebb, mini 42 millió pengő — másrészt inségjárulék helyett li- vetlmtő nép- és családvédelmi adó. Az Alap szervezését és működését a 7000/941. M. E. határozza meg. Az egész országra kiterjedő központi irányítást az egységes elméleti és gyakorlati munkát a Központi Igazgató Bi zottság és az Oiszágos Szociális Felügyelőség biztosítja. Ezek a tudományos felkészültségű szervek szavatolnak összefüggő és az összma- gyarságot átkaroló szociálpolitika tervszerű­ségéért és eredményéért. Az uj irányzat megvalósításához a közigaz gatás eddigi szervei nem elegendők. A köz- igazgatásra háramló feladatok anélkül is egy­re sokasodnak az egyre fejlődő irányított gazdasági politika feladatai miatt, de ettől eltekintve a formalizmushoz kötött burokra tikus merevség nem alkalmas a pozitiv szo­ciálpolitika megvalósítására. így a különbö­ző gazdasági akciók lebonyolítására: állatjut' tatás, házépítés, ipari termelő szövetkezetek­be való tömörítésre a közigazgatás begyako­rolva nincsen. Azonban az egész országot át fogó szociálpolitika, mint láttuk, nem nél­külözheti az állam anyagi támogatását, sem a közigazgatás szerveit. Ezért olv megoldásra kellett törekedni, mely egyesíti magában a gazdasági élet szükségleteihez alkalmazkodó rugalmas formát, mindemellett a közigazga­tással állandó kapcsolatot tart fenn. Közjóléti Szövetkezetek alakulnak A társada’om modern gazdaság-szerve- I zési formája, a szövetkezeti forma 'átszőtt a 1 egaiilca1masabbitak a Sizociá-politika felada­tainak elvégzésére is. Tekintettel arra, hogy az u. n. Közjóléti Szövetkezet Pécsett és Ko­máromban kitűnőéin bevált, a kormány a leg­utóbb megjelent 3500—941. M. E. rendeleté* vei élremdeli vármegyénként és városonként a Közjó-réti Szövetkezet megalapitását. A Köz­jóléti Szövetkezet eredeti magyar elgondolás, melynek anyagi alapjait az Országos Nép- és Családvédő mi Alap biztosítja. Kitünően be­vált azon juttatások lebonyolításában, ame­lyekkel az állam a közigazgatás utján a reá- szoruhakon segit. Ez a sző vet lc-ez éli fonna az é'lső látszatra nem a kT»s&zikus értelem­ben vett szövetkezet. Nem önálló gazdasási egységek alakítják a kölcsönös segélynyújtás niupjár. A tár uílási akarat ■t‘in lf üsnu i ii t'» h igy a s/emelvi jellegről m eltcicloilil. a hangsúly. Ilu uzonhan meiycbbc i vi/.-gu juh meg a kérdés lényedet, a Közjóléti Szövetke­zet is végeredményben \ ZiOvetLives , nici\ ben u társadalom minden lúgja részivé«/. Miért ne lehetni "gy tekinteni a köudok u'- jún beszedeti összegeket, mint az u, n. r<*n ib-s szövetkézéinél, «U üzletrészbe fektetett tőkét. Mindkettő tur-udalmi toké csak a Köz­jóléti Szövetkezet üzletjegy jegyzésében nem csuk egyenek hanem u társadalom minden lúgja részivel/. A Közjóién Szövetkezel jogikig teljesen független n köz.iguzgolástr»l. A törvény érti I lilében u’apilo ragja mindig a törvényhatóság el-ő liszt vá-rbije, i letőleg a vármegyei \ár«># polgármester:-, aki a szövetkor.'t igazgatósá­gának IInöke is. Az igazgatóságban léasttvefz uck a törvényhatóság más képviselői is, fel- ügyelühizoltságnak elnöke a föi-pán. A Köz­jóléti Szövetkezet tehát nem teljesen u ke- res keilelmi törvénynek un gfe-dö szövetke zc.t. hanem, mert a közigazgatas feladatának inegoldá ura van hivatva, a köziguzgalá- kéz demén vezésére jön lét re. a közigazgatás ál an- dó további iian\irái-a alutt á l. Közvei cn fe­lettes hatósága Item a szövetkezeti központok egyike, hanem közvei énül az Országos Szo­ciális Felügyelőség. Jogállás tehát vegye* jc’legii. .ló a vegyes jelleg alkalmassá teszi o’yau gazdasági feladatok megoldására, inc­I Jyekel kö/.i' u/./ata di'Ó ia ni' I;ii)i l.' iu tudna, ki'/iga/rulúsj voná ina »>;•• i bi/1 ovit \ a van hogy a ku/r/a/ga: a 'élkilii /I-fit oiegva'ó itja Aliban >* r „rí a /óv . ki/cti formáló hogy nrm tö)< ksz.d. I*•*r • ! dclmi haszon déré . re, k<-rr*kedc mi üg\ leit, jutlará-ait • ol zni pénzben lel nem mérhető magú ibb -zoeiáiis hu-zoii c<< ra .r ! érdekében t<s/i. A 3500 Jé li M. E. n mii c| a kövi-tke /iiklien jelöli meg a kó/.jo V i Szövetkezet kö­ze clibi céljait: A) \ készpénz éb anyaghiie! nyujtása lévén a nicgédhctéiiikbtii vc-zclyeztetett -okgyr inel./» családok önálló gazdasági "tériek luCga'apoaáij, vagv kedvező gazdasági \i zo- nyok közé relepitésc ezáltal a néjic^-ég sza poro(la*ának » őmozdit ása Továbbá ezek re. -/ért* csa ádi házuk •■pitéiének *agy tatarozá ((linók eloseşfité-e. B) Az A) pontban megjelölt c-alfldok tag­jai ré /én menkaalkalniak biztosítása, azok. közölt munkájáuak megv/.ervezi -c s így ga/. dusági. erkölcsi, szellemi felemelés utján az é'etvi-zonvok javitása és a társadalmi ki* e g y e n 1 i t ő d é s e 1 ő - e g i t é se. C) Az A) pontban megjelölt családok tag­jai érdekében termelő üzemek létesítése és a jobb érfékeiités előmozdítása, * ezzel kap* caolathan gyakorlati szakemliereknek a szö­vetkezet üzemeiben való kiképzése. Kisebbségi magyarság szociálpolitikája Az első pillanatra talált paradoxonnak hangzik, ha az. önálló á lami életei nélkülöző erdő vi inagvarság szociális politikájáról me­nüik btszchii; hiszen n foga'oin iv már ma- gában fngla ja az állami felségjoggal rendelke- zó liafalmal. A .polirika“ n szuvcrénitásnnk egyik járu éka mégis bátran á'lithatjuk, bogv az erdélvi magyarság szociálpolitikája nem szóbeszéd csupán, hanem tényleges va­lóság. Az éleit törvényei erősebbnek bizonyultuk, mint uz írott szabályok. Miként az elduz- zasztott viz kóép a medréből és uj utakat keres — úgy az érdé vi magyarság tár-ada1- ma i-* habár nem rendfrlkeacnt oJiál ó népe­ket jellemző társadalmi vzerv ékkel, mégis kiépítette azokat az. állásokat. in tyekből irányirhatta lársada mi «V ctmüködérét. Az önáMó népeket jellemző állami szervek he­lyett kiépítette a kisebbségi élet föladatai- végző életszérveket, vagy a már meg óv ökre bízta rá a kisebbségi élet feladatait. így a kultúrpolitika, népuevelés szolgálata az czv liá^akra hárul. A nemzetgazdasági élet irá- nvitását a Szövetkezeti Köz|K>n.Lok és az EMGE vették át, a szociálpolitikai fe'adatok megoszlottak az egyházak és a kü öntöző társadalmi egyesületek között. A dolgok természetéből eved. hogy a ki- -ebbségi Szociálpolitika arányai nem liason- litharók öesz.e az anyaországban végzi tt hu- talmus munka méreteivel. De minél jobban né kiilöz.te az erdélyi magyarság az ádam szerveinek támogatását, minél jobban erősö­dött a románság gazdasági iiationalizmusra való törekvése, annál jobban erősödött, an­nál jobbun fejlődött az erdélyi magyarság szociális gondozó tevékenysége is. Kezdetben, akárcsak az anyaországban, az erdélvi magyarság szociálpolitikája szintén karitativ (megativ) alapokon mozgott és ki­merült az egyházi és túrsidalmi egyesüleit^k gyorssegély o ztá ában. Bizonyos jelek az.on- l.an már a kezdetben is rendszeres munkára valőttek. így pl. a napközi otthonok tévé- kctiysége, -vagy a Magyar Párt és az Ellenzék diáksCgélyzö akciója hosszú éveken kérész* tűi rendszeresen megszérvezve folyt le. Amint azonbam az anyaországban a szo­ciálpolitika irányvona a a produktiv szociá.* ]>o ilika felé fordul, ugyanakkor, bár ettől I iiggetlciiiil. az erdély szoeia -is tevékenység is megérti az uj idők szelltfmét és az egé«z magyarságot rendszeresen átfogó tevőleges mozgalomba kezd. A Népközösség beláő szer­vező munkája és föladata éppen a szociális gondolat. A szomszédsági szervezet kereté­ben foyó úgynevezett „tizes“ szérvezkiedé«, az önként^ megajánlásokon keresztül befolyt filléreket kizárólagosan a szociális segélye­zésre fordítja. A Népközösség kolozsvári ta­gozatának jelentéséből kitűnik, hogy a váró’ magyarságának mintegy kétharmad részét magábanfog aló tize-s szervezet 1940 január 1 -teil augusztus Tig terjedő időszakban 250 «zer lejt osztott szét az arra reászorultak- nak. A segélyezettek száma 1100 fő. A pénz­beli segélyezéseken kiviiI az egyes tizede­ken beliül' lakó magyarokat a tized jobbmó- du tagjai félvá’tva élelemmel, fával, ruhával a elátták el. Megnyilvánult a pozitiv segélye­zés a gyógyszer juttatásban, orvosi segé 'yben, jogi tanácsadásban, stb. Nem feladatunk a népközösségi munkának ismertetése és talán fölösleges ismétléseikbe is bocsátkoznánk, ha megemLitenénk az ingyenes színházi akciót, vagy az árvizkáxosultak segélyezését. Neiu mulaszthatjuk el azonban a józ&effalvai tűz­vész utáni idők magyar megmozdu ását. Az elhamvadt; Józs-e ff ailva fed építése az egész er­délyi magyarságnak olyan szociális megmoz- duláaa volt, m'elvTé méltán büszkén tekint* hetunk viísza. Ezckjruek aa akcióiknak alao. gondo ata minden magyar ember ftlélőisége a maxyur közösség minden egyes tagjáért, A történelem természetes erőinek érvénve- -ülé-ei fo vtán a-/ erdélyi magyarság is be- kapcsol ódik az öná ló állami életet élő ös«z* magyar-ág munkájába és mi is részesei ebe- tiiuk annak az. á'dá.-o-, munkának, melyet 3 modern magyar á lami szotiálpoiilika terem­tett iueg. .Azonban a kisebbségi életben eltöl­tött és verejlékkel elért tanulságokat neru nélkülözheti a korszerű magyar szociáljfoliti* ka sem. Mig az állami szociá politika az alapokat közadó utján teremti meg. addig, mint lát­juk, a kisebbségi élet kitermelt egy rnasa«abl>. egy tioztább szociálpolitikát, nae: vnék alapja nem az. akarva-nem akarva fizét-tt adó. ba- ncui a szociá'poblika egfonto/abb tétele: az önsegély. | A nemzeti szolidaritá-ból fakadó önsegély gondolata cg\bekapcso ja a segélyezettít a segélyezővel. A segé yezett tudja, hogy a ma- gyariág szolidaritása, felelősségtudata, átfo­gó ereje az. ami segélyhez juttaTja. A segé­lyező érzi, licgv gazdasági viszonylagos jóié te e*ak addig tart. mig mögötte és melette egybeforrva egészsége* magyar rársada om él. A Kolozsvárt megfakult Közjóléti Szövet­kezetét életre hivó polgármester megértette, hogy a kisebbségi életben kipróbált és meg- acélosodott eredmén\eket a Közjóléti Szövet kezeit, mint a szociálpo itika letéteuiényese1, nem néküíözbeti. Ezért a már meglévő anya­országi Közjóléti Szövetkezet általános típu­sánál tovább ment egy lépéssel. Bekapcsolta I a Közjóléti Szövetkezet működési terébe a ki-: gebbcégi életben mígalakult és kipróbált ,-Ti­zes szervezetet". Ezáltal nemcsak Kolozsvár népét é< a közigazgatást hozza közelebb egy­máshoz, hanem. — a magyarság önsegély gondolatának intézményesítésével — oly ut törő munkát végez, melyet előbb-utóbb kö­vetni kell az anyaországi szociálpolitika* nak is. Hangszereket, harmonikákat, gramofonokat, lemezeket, kottákat legolcsób­ban az ősrégi W A G N E R hangszerkirálvtól Budapest, Vili. kerület," József krt. 15. Árjegyzék ingyen! A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS NőSZÖ- : \ ETSÉG kedve«, öriete« tombola-délutinnai i kedveskedik Kolozsvár egész felnőtt éra gyér* j raek társada mának. Folyó hó 14 én, vasár- I nap délután 4*töl 7 óráig a Református Kol­légium tornatermében (Farkas-utca 16 szám alatt) tartják meg ezt a mulatságos és hasz­nos délutánt. Mulatságos, mert kedves izgal­mat fog jelenteni a tombolajáték, hasznos, mert a rombolatárgvak szépek és ötletesek. Felnőttek és gyermekek számára minden nyerő lárgv egyformán kedves meglepetést log jelenteni. A tombola-délutánon kitűnő süteményekből és tortákból álló büffé várja a vendégeket. A kolozsvári Nőszövejrségnek ez a tombola-délutánja nemcsak szórakozást szolgá', hanem teljes bevételéből az Agg- ruenház és a Napközi Otthon öreget és kis gyermekei téli tűzifájáról gondoskodik a Nő- szövetség. Egy tombolajegy ára 50 fillér. A Kolozsvári Református Nősz öveit ség külön meghívókat nem kü'd, kérj azonban Kolozs­vár egész felnőtt és gyermek társadalmát hogy ezt a mulatságos ée baszno# tombole* délutánt minél nagyobb s*ámbsm kerearók fel. / •*•' 'v ' - " * - ............................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom