Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-22 / 216. szám
ELLENZI It Vita Sándor országgyűlési képviselő beszamoroja: —ui I ■ I ■iBiii i I ■iiiwiBiii iiiiiii ■———iii—I iiiiB !■!!» BiiiiBB——im—iii ■iui——nn—i Nemzetiségi politikánk nem az erőszakos magyarosításra, hanem a magyarság megerősítésére helyezi a súlyt Különösen azt ne felejtsük elf hogy egyházaink adtak mewedéhet a magyar szónak KOLOZS\ ÁR, friopLt’ruUer 112. Az Erdélyi Párt központi vezetői. valamint képviselői, felhasználva az időt a parlament megnyitásáig, elhatározták, hogy hejárják a vidékér, egyfelől azért., hogy politikai beszámolókat mondhassanak a vidék magyarjai t ött. más* felől j>.'.bg. hogy a magyarok tömegUÍW'1 köz* ver le a érintkezést keresve, rájékozódjanak az erdélyi magyarság égető és megoldásra váró problémai felől. . Ebből a célból a képviselők és a párt vezetői elsősorban a magyar szempontból tigy a mustban, mint a jelenben legveszélyez.teter* tdbb helyeket. szórványvUléke-kW keresik fel. Ezeken a helyeken adódnak ugyanis a legsürgősebben mCgo dásra váró feladatok. Legfőbb iiieje aTünak, hogy az itt élő nemzetiségek al* kormányunkban is biztosított jogainak Teljes fenntartásai mellett, a korszerű követelményüknek megfelelően szellemükben és anya* giakban, valamint a magyar öntudatba11 megerősítsük azt a magyarságot mely a környező c* a századok folyamán beszivárgott idegen népisógü helyeken a magyarság szempontja* bő? leginkább van kitéve a beolvadás veszélyének. A szórvány kérdés fontosságát ma már nem kel’, bővebben fejtegetni, h szén •előttünk áüinak a múlt beszédes tanulságai. Most mmdeniekelőrt magyar egységre, kotnöly és fegyelmezett összefogásra van szükség min den téiren, de legfőképpen a szórványkérdés terén. Ezektől az elgondol ároktól indíttatva, a tegnapi nap folyamán az Erdélyi Párt megbízásából Vita Sándor országgyűlési képviselő. Botos János, az Erdélyi Párt kolozanxer* gyei szervizeiének főtitkára és tir. Szutli- máry Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelő" dési Egyesülői abdnök« Ko’ozsborsa és Hidal más községeket látogatta meg. Kolozsborsa és vidéke tipikusan szórváiivyr vidék. 1618-ban kelt ok’eredek bizonyítják, hogy ebben az időben a község és a környék jobbágyai még valamennyien magyarok vol* tak. 1721-ben a jobbágy összcirávikban már sűrűn fordulnak c ö román nevek, ami azt bizonyltja, hogy ebben, az időben, a :örök dúl ás és a tatár pusztítás következtében ÍTi- dulr meg a lakosság kicserélődésének folya* mata A magyar lakoaság erdélyszerle megritkulj; és az-elpuszrult fulvakat be k i ett népeuitcni. A nagy szociális nyomás következtében a szomszédos román fejedelemségekből román pásztorok szivárogtat by Fr* délybe. akik la- au h falvakban is letelepedve, é foglalták \ magyar jobbágyok helyét, átalakítva cr.zol Erdély etnikai képét is. így a 19. század eleién Koloz^borsán é; környé kén a románság már abszolút túlsúlyra emel ke<dett és eltol az időtől kezdve egyre sürüb bejt találkozunk akárcsak ma i* magyarnevü románokká . ami bizonyítja, hogy a román .Többség egyházának segítségéved asszimilálta a kisebb létszámú magyarságot. Kolozsborsa jelenlegi 1900 főt számláló lakosságiból 470 a magyar. Csoinafáján 991 -élekJbő rnvndüsz- s/.e 71 magyar van. Ho&szumacskáson a 750 főnyi lakosságból 50 magyar. Koáozsgyulán 753*ból 90. Keüuíilonáu 1476-ból 405 és Do bokán 1869 bői csupán 84 magyar van. Többségben magyar lakosságú község ezen a vi* déktn csupán Kidé. ban hűségesen r- áldozatokat hozva /Cv/.i ki részét. Ez(‘k után dr. Szathmáxy Lajos, az EMKE ügyvezető ale'lnökc ismert..‘tt;r a megújhodás útjára lépett egyesület f1 adatait. Az EMKE — mondotta az aU'lnök — mindig őrráüója volt a s/őrváiiymagyarsáznak és ezt a hivatá- »át akarja tej' -iuni a jövőben I». F1 jöttem ide. a zórv ány magyarság népe közé -- foly* tatlta dr. Szuthniáry al'e'uök — hogy tájékozódást szerezzek a lid yactről és a fc merült panaszokról és felajánljam ennek a magyarságnak az EMKE segítségét. A továhbi.ikban Kárász József gazdasági felügyelő szólalt fel. fejtegetve a minőségi lerinelés f• Íréreleit és kérte a jelen evőket. 79*7 rrtrpt * m TTwr 27. Sarajevo városából indul ki a film cselekménye, melynek cone: SARAJEVO Egy gyönyörű magyar lány szerelme, ki orosz földre kerül. Közben kitör a világháború, hogy sok viszontagság után megtalálja magyar huszártiszt szerelmesét, ki hazahozza és szabad magyar földön találják meg boldogságukat. L rendkívül értékes és vonzó magyar filmet HOLNAPTÓL vetíti az áeiia fcflozgő. Fósz. Tasnády Mária, Kiss Ferenc, Tímár József és Vértes Lajos. — Ma utoljára : 55 D III. 88“ Ifi— bízzanak a fhztvi- ‘lökben ég segítsék azokat munkájuk elvégzésében. Végül Dávid Ödön kölozabor-aj segédiel* kész tette szóvá a borsai magyarság kívánalmait, majd az értekezlet a Himnusz ».lének- lésével véfiret ért. Az Erdélyi Párt kiküldöttei A kolozsborsa!gyűlés Az Erdélyi Párt vezetői és az Exnke alei- tlöke Kolozsborsán a temploinozás után az iskolába vonultak át. Az itr megtartott gyű lésen igen nagy számban vélték részt a köz* ség és a környező falvak magyarjai és főképp azoknk vezetőd, papok és tanitók. Nagy érdeklődést Tanúsítottak a vidék magyar női a a gyűlés iránt. A gyűlést Gidófalvv István dobokai föld* birtokos, az Erdélyi Párt kó‘ozsmegyei tagozatának alebloke nyitotta meg és beszédében többek közörí a következőket mondotta: — Mi. erdélyi magyarok, nem ongedueljük meg magunknak azt a fényűzést, hogy pár toskodjunk, nem folytathatjuk ott, ahol huszonkét évvel ezelőtt elhagytuk, amikor ma már szinte érthetetlen módoa jelszavakon I vitatkoztunk és lényegtelen dolgokért lettünk I halálos ellenségei egymásnak. Közben elnéztük, hogy derék magyar emberek százait ár verezzék el, az ipar és főképp a keresikedelem jóformán zsidó kézbe jusson és érthetetlen módon nem törődrünk vele, hogy a jól megszervezett nemzetiségek mindinkább kihúzzák a talajt a ábunk alól. — Az Erdélyi Párt legfőbb programpontja — mondotta Gidófálvy István — olyan helyzetet teremteni, hogy minden magyar ember anyagilag megerő-ödvc, művelődésben előrehaladva meg tudjon élni ott. ahova az Isteni Gondvise és rendelte, a saját falujában, hogy ne ke Ijen senkinek sem vándorb >tot vennjc ‘kefébe, vagy jobb megé.hetest remél* ve. városba tóduhu. Rövid közebéd után az Erdélyi Párt k.küldöttei Hidabnásra mentek át, ahol megbg-zé- Iérr folytattak a párt helyi vezetőivel. Dr. Szathmáry Lajovi EMKE ahdiuök iniette a megjV-lenWik'C't arra, hogy nyitott szemmel figyeljék a szórványokban éő ruag^arsá^ sor- <sár. Hangsúlyozta, hogy az EMKE főcélkitü- zése az. hogy a magyar szigetek, magyarsága ne élje magarahagyatva életét, de érezze meg a feléje nyúló támogató kezeket. A ira Sándor országgyűlési képviselő az Érdé vi Párt feladatairól szóloTt. A kisebbségi élet nehéz éveiben — mondotta — rnegtar- lőttük hűségünket az őseink áltál szerzz-rt éa védett földhöz, ősi hagyományainkhoz, művelődésünkhöz és intézményeinkhez. Ez a hik-ég ma is mindnyájunkat kötelez. Különösen nem szabad megfeldkeznünk arról, hogy íaQvargnttalásaink idején egy házaink adtak menedéket a magyar szónak, vigaszt az üldözöttnek. Hivatkozott gazdasági szerveinknek, legfőként az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek munkájú ra. me’y a falusi nép nagy tömegeit fogta össze és tanította eredményesebb gazdálkodásra. A szövetkezeti mozgalomban pedig teljes egységet teremtett. Népünk jólétének emeléséhez feltétlenül szükségünk van magáuak a népnek hathatós eey üt (működésére. Végül a képviselő meleg szavakkal emlékezett meg az erdélyi magyarságról. A hidalmási gyűlésen még Boros János fő- Titkár mondott beszédei,, felhiva a magyirsá- got az egység megőrzésére. Dr. Kovács Zoltán’ ügyvéd, az Erdélyi Párt hidaimási szervezetének elnöke arra kérte j ezek után az Erdélyi Párt központi kiküldot- I te]T, hogy a maguk részéről is a lehető ieg- j messzebbmenő támogatá r nyújtsák e szór vány vidék magyarságának. A gyűlés Zsigmond Ákos födbirtokos és dr. Sárospatak« főorvos felszólalásával ért véget. Az Erdélyi Párt kiküldöttei még hosszasan e1 beszélgettek a megjelentekkel, majd visszautaztak Kolozsvárra. Felhívás a preiesiánseföhez Vila Sándor beszéde A nagy hatást tett elnöki; megnyitó után it.a Sándor országgyü'ési képviselő emelkedett szólásra. Széchenyi István születésének 150, évfordulója alkalmából mélüittia a egna- gyobb magyart, akinek alkotásaira és eszméire hivatkozva kifejtette, hogy ha matt súlyos körülmények között is éJünk. a saját erőnkből nagy-ok lehetünk és azokká is kel] lennünk. A nemzetiségi po-itika kérdésében szintén Széchenyi elgondolásaira utalt Vita képviselő. Az elgondolásoknak ebben a rendjében nemzetiségi politikánk nem az erőszakos magyarosításra helyezi a súlyt, hanem a magyarság megerősítésére. Felhívta az egybegyűlteket arra, hogy ne várjanak mindent az államtól, mert nekünk e sősorban a saját erőnkből kell megtennünk azt, amit tudunk. Utalt két.évtizedes kisebb ségl életünkre és arra, hogy ebben? az idő* szakban szorongatfatásamk közepette felismertük a magunkban rejlő képességeket és kialakítottuk nemzeti munkaközösségünket, amelyet az egymásért végzetiü testvéri szolgálat éltetett. Hűségesen kisebbségi sorban vallott e:zthényeinkhez, 'legyünk fé re minden pártpolitikai, vallási és társadalmi ellentétet az egész magyar életben, de különösen it! e vidéken, ahol a magyarság szórványokban él (VSir.den elemi szak-és köz' p ISKOLA KOHYt? LEPflS E-aál füzet, térkép, írószer és ahol minden magyarnak fokozottabban kell éreznie azt, hogy őrhelyen áll éa c^-ak népe iránti példamutató köteJességtelj&srtése mentheti meg. Ha ma a háború miatt nehéz idők is járnak felettünk é& áldozatokat fcőil hoznunk, gondoljunk arra. hogy ismét szabad magyarok vagyunk s Magyarország jövőjéért és önmagunkért hozunk áldozatot. Nagy, or- szágépitő feladatok állnak előttünk, olyanok, amelyeket ily kis nép csak á dozatokka'. fegyelmezett összetartással képes megoldani. Senki me helyezze e nehéz időkben egyéni érdekéi, sérelmét vagy panaszát a magyarság ügyének elébe és annak rovására senki ne keresse mindenekelőtt 'egyéni boldogulását— Széchenyi szellemében legyen táv**i tő lünk minden hiúság, gőg és önáltatás, ó^jon az Isten a gyáva meghunyászkodástól, a '•zo 1- ga'elkű&égtői vagy széthúzástól is és engedje, hogy megtaláljuk azt az utat. amely Magyar or.-zúg nagysága és dicsősége fe'é vézet — fejezte be beszédét V ita képviselő. Utána Botos János, a kolozsvári és ko oz-a* megyei szervezet lőtilkára tartott nagy ér- dek'ődéssel kisért beszédet a irolozim :gyei szervezet munkájáról. Botor főtitkár hangsúlyozta beszédében, hogy az Erdélyi Párt távol akarta tartani Érdé ytő! a pártharcokat, különösen olyan vidékeken, aliot!. mint Kolozsborsán is, a magyarság mac-, népfaju é.liemck között kisíbh- eégben él.-— Abban a nehéz cfot-halálharcban, mely ma a népek közöl/' folyik, sorsunk attól függ, hogy hogyan állunk helyt, a nagy világversenyben. Ma két vi ág-zemi.á’et hirkóziik egymással. A magyarság az első perctől fogva a jobboldali • nemzeti szemlélethez csatlakozott és az európai megújhodásért/ folyó harcKOLOZSYÁR. szeptember 22. Bula* pesten október 24*e és november 7 e között rendezik meg harinadLzben az Országos Protestáns Napokat, amelynek í< - ünnepségei október 30*án és 31 én lesznek. A rendezőbizottság ezzel kapeio latosan az alábbi felhívást bocsájtotta k' Magyar Protestáns Testvérek! Az Országos Bethlen Gábor Szöve-'s-‘g az idén is megrendezi az Országos Protestáns Napokat. Főünnepségek: Evangélizáció. Ertioni- ségt hivatásköri konferenciák. Egyház re* deluii konferencia, Protestáns irodalmi és művészeti est a Városi Színházban. ?r>- testáns Irodalmi Társaság irodalmi esij--- Egyházzenei ünnepély a Zeneakadémián. Ünnepi istentiszteletek. Koszorús staféta protestáns nagyjaink emlékműveibe/. Munkás konferencia. Soii Deo Gloria közgyűlése és Délvidéki Estje. Evangélikus Nőszövetség kézimunka kiállítása Reformáció emlékünnep a Vigadóban, a Deák téri. a Szilágyi Dezső iéri és a 'R;r kos uíeai templomban. Vidéléről felutazók részére 50 százalékos vasú fi kedvezmény, továbbá Budapestről kiindulva egv ízben bármely állomásig oda és vissza további kedvez* ménv! \asuti igazolványok vásárlása a lelkészt hivatalokban, illetve az Ibusz fiók irodáiban és bizományosainál, vagy £z állomási Ibusz pavilonokban és a Hangya fiókintézeteinél. MFTR: 50 százalék, HÉV: III. osztályon oda-vis?za utazásra II. oszt. jegy érvényes. Ked rezmményes elszállásolás. A részletes programot és kedvezményeket később ismertetjük. Protestáns Testvérek! Szeretettel hívunk Benneteket s ké rünk. hogy tömeges megjelenésetekkel tegyelek tanúbizonyságot a magyar protestánsok élő öntudatáról. A rendezöbizotisásf Figyelmeztetés a fogyasztókhoz és kereskedőkhöz Kolozsvár közellátási hivatala ezúton nyomatékosan figyelmezteti a fogyasztókat es a kereskedőket, az alábbiakra: Mindenki cukor- és petróleumjegyére, bevásárlási könyvére úgy ügyeljen, mint pénzére, mert a törvénye« rendelkezések értelmében a hivatalnak nőm áll módjában az elveszett je- gyeket, illetve könyvecskéket; pótolni. Aniták a megállapítása, hogy a könyv vagy jegy valóban elveszett, igen nehéz, másrészt feltthe* tő az. hogy az eheszrtt jegyet vágy könyvet megtaláló a maga céljaira használhatja fel. Tehát mindenki ügyeljen a jegyért és könyvére, a jegyekre rávezetendő a tntajdono» neve és lakása, a könyvecskét pedig a megfelelő helyen sajátkezű aláírással lassa el, A hivatal figyelmezteti a közönségek hogy a jövőben cipőjegyeket nem hosszabbít meg. A kereskedők egy része, amin; az elUnor- ; zések folyamán megá'lapitá^t nyert, uem ( tartja be azt a rendelkezést, hogy a meghatározott cikkeket csak úgy szo’gáltassák ki, ha azokat bevezetik a vásárlási könyvecskékbe. A jövőben a hivatal még fokozottabb eMeu- őrzést fog gyakorolni s azoktól a kereskedőktől, akik ennek rendelkezésnek uam tisztiek eleget, azonnali hatá lyai megvonja a további kiutalásokat és eljárást indif ellenük. A polgármester rendeleté alapján Kolozsvár területén zsir. háj, szalonna, vaj. szappan csak kolozsvári lakosuak szolgáltatható ki. Ezzfl szemben megállapítást nyert, hogy ezeket az eleőrangu fontosságú cikkeket vidékiek nagy tömegben vásárolják. A kereskedők, illetve mészárosok ezeket a cikkeket csak a vásárlási könyv felmutatása ellenében szolgáltatják ki, de a szappant kivéve, a vásárolt zsir, háj. szalonna, vaj a jövőben sem írandó be a könyvecskébe A könyvecske te’oát csu’ náu annak szolgál igazolásául, hogy a %ásár Iást kolozsvári lakos eszközli.
