Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-22 / 216. szám
194Î step* ember 22* 'ELLENZÉK Amerika a (Z.) A keleti arcvousí gigászi eseményei háttérbe szorították a háború újabb fázisa: az atlanti-óceáni csata kifejlődése iránti közfigyeimet. Mint azt úgy a tengelyhatalmak, mint a semleges meg figyelők részéről megállapították, Roosevelt elnök „lövetési parancsa * a gyakorlatban egyértelmű a nyílt és formális hadüzenettel. amelynek megtételében az USA elnökét a kongresszussal kapcsolatos al" koímányadta nehézségek és az annak következtében beálló közjogi változások akadályozzák. Az Egyesült Államok fh'f tája azonban „kifutott“ az Atlanti-óceánra meglehetősen homályos tengerészeti- jogi elvek deklarálása és ... elhallgatása mellett. A „hadműveleti övezet“ pontos meghatározásának hiánya megfontoltan a mindenkori háborúk lényegét rejti magában: ott és úgy pusztítani el az ellenséget, ahol és ahogy lehet! A hajóágyuk tehát töltve vannak, hogy megkíséreljék az Anglia elleni német blokád áttörését es figyelemmel várjuk a hirt, hogy hol es mikor dördül el az első „hivatalos44 lövés A diplomácia frazeológiája simulékouy és igy a kongresszusi hadüzenetig (ami nem biztos, hogy bekövetkezik), vagy a tengelyhatalmak hasonló lépéséig, (ami biztos, hogy nem következik be), majd szépen „fegyveres konflagrációnak‘\ „konfliktusnak“, vagy hasonló egyébnek fogják nevezni a szolidáris Európa és az észak-amerikai kontinens első háborúját. A lényegen azonban ezzel sem fognak sokat változtatni. A régi közmondás: „Si vis pacem, para bellum.“ (Ha békét akarsz, készülj a háborúra) Roosevelt elnök szájából mindig meglehetősen gyanúsan hangzott, de most már végeredmményében — és legalább is nekünk európaiaknak - — mindegy, hogy Amerika beavatkozását Roosevelt személyi politikája rob bantotta-e ki, vagy sem, mert ha személyes akaratát vitte is volna keresztül, (amely eset tényleg fennforogni látszik), úgy ez az amerikai (vagy általában) a demokratikus parlamentarizmus ‘csődjét jelenti, melyben (ad absurdum vive a logikai következetességet) — ahogy a példa itt is mutatja — szükségképpen egyetlen személyre csökkenthető „kisebbség“ kaparinthatja meg a többség fölötti hatalmai és a dolgok irányításának ieheiőséaét, mint ahogy a parlamentáris demokráciákban mindig egy numerikus kisebbség ural- kodik a többség felett, valamely oknál fogva elfoglalt hatalmi pozíciójának következtében. A „háborús bűnösség“ min Jenképpen Roosevelt nevéhez fog fűződni, de hogy hozzá fűződhet, abban bűnös az amerikai társadalom is és ennélfogva osztozik vele a felelősségben, (a dolgok rendje szerint majd egyoldalúan viselve a következményeket.) így — (és talán nem krokodilus okoskodás ez) — Roosevelten keresztül végül is az amerikai társadalom határozta el magát a háborúra, (bár kétségkívül a többségi akarat ellenére), még pedig egy olyan háborúra, amelynek oka és célja az amerikai átlagpolgár előtt minden bizonnyal homályos és hangosan hirdetett indokolása aligha lehet számára meggyőző. Az események rugóit tehát aligha ..a tengerek szabadságának megvédésében4, avagy „a brit testvérnép megsegítésének becsületbeli körelességében44 netán (bár még ez jár a legközelebb az igazsághoz), „Amerika anyagi érdekeiben“ vagy éppen. „a nácik elpusztításának világkülde. tésében44 kell keressük, hanem egyelni,U — és ez az egyebütt maga Amerika. Előre kell bocsátanunk, hogy Amerikát Európában alig ismerjük. Rémregényeken, filmeken, kétes értékű riportázsokon és a dolgok lényegét meg nem mutató jelentéseken keresztül zagyva és homályos elképzeléseink vannak technokráciáról, felhőkarcolókról, karrierekről, egyenlőségről, elnyomott négerekről, wesL"v,i!d romantikáról, kedélyes yankeekről és „a korlátlan lehetőségek hazájának44 egyéb ködös furcsaságairól. Szóval, ha halljuk azt a szót, hogy „Amerika“, affélék jutnak az eszünkbe, mint ha valaki idegen például azt hallja, hogy „Magyarország"4 és azonmód a paprikára, gatyára, cigáisy- ra, grófra, betyárra, pusztára, újságíróra és Juliskára gondol, amiért mi joggal és szerfölött megbotránkozunk, mert hiszen...! Mert hiszen, mint ahogy Isten* 1 nek hála nálunk is más a mérvadó, úgy Amerikában is mérvadó az, amire nem igen gondolunk, amit nem igen ismerünk cs még kevésbé tudunk felfogni: a szinte mérhetetlen dimenzió és tömeg, a földrajzi hely és a történeti fejlődés vaskövetke zetességii törvénye, amely megszabja a ]e lent és meghatározza a jövendít. Szűk egy cikk kerete hozzá, hogy tudományos tételeket boncolgassunk, de nem árt azok eredményeit figyelembe vonni. Amerika a század első negyedében befejezte a gyarmatositási periódust. Má3szó" val a mérhetetlen tér „telítődött.” Az egyre szigorított bevándorlási törvény ékes bizonysága ennek. Amerika tehát szüksége képpen áttért a „nacionalizmusra44, azaz a hires Monroe elvet az általános geográfiái jellegű érdekről leszűkítette a társa dalom „egyéni44 érdekére. Az „egyenlő“ társadalom is tagozódott és ez a tagozódott meghozta magávakazekah af forrongó jelenségeket, amelyek szociális és nemzeti elvi alapokon majdnem ugyanolyan nyugtalan helyzetet teremtettek Amerikában, mert amilyen Mussolini és Hitler fellépésének idején Európában uralkodott. Az uralkodó „anyagi princípium“ melle és fölé ma sok is kerekedtek, amelyek közül nem r gy egészen óvilágíasan. „spirituális“ jellegű. Egyszóval Amerik« belül megindult az európaizálódás utján, mig szemhalárá.i — Japán nagyhatalmi terjeszkedése következtében a Csendes-óceánon és a Brit Birodalom hegemóniájának megtépazasa, valamint bukása fenyegető lehetősége következtében az Atlanti-óceánon — igen sötét felhők tornyosultak. Amerikában igen jól — talán az üzletember érzékeny scgével tudják, hogy a japán imperializmus győzelme és Nagybritánia bukása következtében a kontinens könnyen óriási szigetté válhat, amely a keleti és nyugati heraiszférák közé ékelve, sohasem vergődhet nagyhatalmi pozicióru, ami számán pedig életérdek, a jövő érdeke. A belső elzárkózással egyidejűén tehát megindult az Egyesült Államok imperialista politikája. Hadsereg fejlesztés, támaszpontok szerzése, pozíciók biztosítása, beavatkozó diplomáciai játék voltak ennek a magi- tartásnak mérföldkövei, amelyek mentén Amerika végül is eljutott minden imperializmus elengedhetetlen és elkerülhetetlen eszközéhez: a háborúhoz! IN agy- brká rínia bukása esetén Amerika hivatott az an. ţtiâiiissi. golszás/, Imperium hordozására. <b* h i a bukás nem is következne be teljes egé^< ben, a súlypont Atbionból mindenképpen Amerika felé tolódik át, a moéi fel vő nagy háború befejezése után A „tengerek szabadságának megvédés* (ami alatt az angolszász tengeri hegemé nia megvédése értendő), „a brit testvéf nep megsegítésének becsületbeli köteles- sége), ami közérthetőbb nyelven annyit jelent, hogy végre Amerika is akar valamit profitálni az ..idősebbik fivér44 öröké- bői), vagy „a nácik elpusztításának világ- küldetése44, (amely világ alatt a szabadkő. müves’zsidó érdekközösség értendő) mind igen szép és hangzah jelszavak, de a háborús beavatkozás n ja mégis és alap vetően az Egyesült Áiiamok imperializmusa, amely fejlődésének ütemében és módszereiben éppen és kifejezetten „amerikai.“ Feszült figyelemmel és nagy érdeklődéssel várjuk tehát a fejleményeket- Eszünkbe jutnak azonban az öreg Moítke szavai, amelyeket a könjggrätzi ciîata előtt a király gitschini főhadiszállásán mondott 1866. julius 2-án a haditanácsban aggodalmaskodó Alvensleben por.j<z generálisnak: „Igen — a háború általa* I ban veszedelmes dolog.“ Megeiyili az Erdélyi Művészeti Kiállítás „ResnéljüL, hogy a kiállítás nesmes őtziöniéselíei ad a fövő fejlődésnek“ — mondja Felvisaczi lakács professzor *■* Kolozsvár városa pályázatot hirdet festői és szobrász! alkotásokra KOLOZSVÁR, szeptember 22. Vasárnap délben 12 órakor iinepélyes küUo- ségek közt nyitották meg az Egyetemi Könyvtár kiállítási helyiségeiben az Erdélyi Művészeti Kiállítást. A_z ünnepségen felvinei Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár üdvözölte Kelcdy Tibor dr. polgár- mestert, amiért a város rendezésében megnyiló kiállítás eszméjét felkarolta. — Ez a kiállítás — mondta Takáts professzor — fényt vet Erdély aranykorára, amikor Erdély világ\ iszonylatban ls nagyot alkotott, megtalálta sajátos mivoltát és azt a művészet eszközeivel sokfele váutozatban ki is fejezte. Sokféle képet mutatott az idők folyamán Erdély és ennek a sok elemnek összeszövő dósét matatja be ez a kiállítás, amelytől reméljük azt is, hogy nemes ösztönzéseket ad a jövőnek a magunk módja szerinti, de leg. nemesebb értelemben vett fejlődésnek. A bevezető beszédre keresetlen szavakkal válaszolt Keledy polgármester. Vaíarasik©!1 imiémoImi ©szilékezeiességü lesz ez a ki littás — Erdély művészeti múltját ál'it ja elénk gazdagon ez a kiállítás, — mondotta a polgnrmestotr — melynek megrendezésére, anyagán ak összeállítására a táros vezetősége felvinei Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár urat nyerte meg. Ez a Iri- áJlitás Erdély több évszázados művészeti remekműveit, a nagyközönség előtt ismeretlen értékeit tárja fel, minden darabja a múlt lenyűgöző szépsége és a jövő biztató ígérete. — A város közönsége nevében köszönetét kell mondanom felvinei Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár urnák és kiváló munkatársainak azért a hatalmas munkáért, amelyet a kiállítás megrendezi' sóért kifejtettek s ezt a napot, Széchenyi István gróf születésének 150-ik évfordulóját ősi múltúnk, kultúránk és művész?' tünk bemutatásával még ünnepélye sebbé tették. ICöIözsváB1 művészeti pályázói©«! id ki —- A kiállítás megnyitásának fényt és ragyogást ad a rnaii Széchenyi-nap, amelyet a megnagyobbodott Magyarország kegyelettel, hálával és a magyar erő, tudás és tehetség további eredményeibe vetett hittel ünnepelte meg. — Ezért szolgál örömömre, hogy éppen a Széchenyi ünnepnapon és a kiálhuU megnyitásált jelenthetem be, hogy Kolozsvár városa az Erdélyben élő festőművészek és később külön a szobrászművészek számára pályázatot ir ki. — A kiállítást megnyitom és a vá'ns közönsége nevében szeretettel üdvözlőn» a megjelenteket. Séta © kiállásán A fennmaradt emlékek tanúsága szerint a Kolozsvári-testvérek kora után hanyatlás következeit be. A nagy művészetek helyett a művészi ipar tartotta a régi színvonalat. Ebben is az ötvösművészet járt elől. Különösen a kolozsvári és uigv- szebeni mesterek voltak kiválóak és híresek. Remekeik a kiállításon első helyen szerepelnek az átengedő kolozsvári és vidéki egyházak jóvoltából, Művészi kivitelű szövetekből is igen gazdag gyűjteményt láthatunk a kiállításon. Különösen jelentősek a török érdekű műtárgyak. Erdély közeli viszonya a töröfcség- hez a művészetben többféleképpen érvényesült s erdélyi közvetítésen keresztül a török diszitő-miivészet döntő befolyást gyakorolt a magyarra. Ezt az újabb megfigyelések csak megerősítették. Ennek a kérdésnek kapásán említhetjük meg azt, fogy Erdély művészetében a különböző folyamatok meglátása nem könnyű dohig Erdély több nép hazája, amelyek közűi a magyarság elsősorban az anyaországból merített és művészetében az anyaországon át jövő olasz és német renaissance-formák gyökeresedtek meg. A szászok művészei«. a Felvidékről és Németországból táplálkozott. A románoké, amely kizárólag egy- liázmüvészea volt, Moldvából és a Havaa- eivéről nyerte a bizánci jellegű befolyást. E népeken kiviil azonban meggyökeresedett még Erdélyben egy negyedik is, a művészeti szempontból eddig kellőleg nem méltatott — örménység. A kel iá jellegű örmény-művészet, melynek Kegyszerekben és iUuminált könyvelvben s/ép példáit láthatjuk a kiállításon, a 18. «zúzád eisö felében még életben volt, de csakhamar beolvadt az egyetemes nagy barokk termelésbe, mely még e század folyamán egységessé tette nagy mértekben Erdély művészetét is. Nagy mértékben, de nem teljesen, mert az erdélyi renaissance a 17. századon át szívósan tartotta magát, nemkülönben a gótika is. Nem egy tárgy látható a kiállított kegyszerek közt, amelyeken az építészeti kora-renaissance formáktól különböző es népszerű kéiő- renaassance formákat gótikus liliomok sora szegélyezi. Az ily természetű formakinccsel egyidőben honosodtak meg nálunk a keleti kapcsolatok folytán a török formák. Az anatóliai szőnyegek oly nagy mennyiségben kerültek Erdélybe, hogy egyik fajtájuk „erdélyi szőnyeg" néven vált ismeretessé. A székely festé* kes szőnyegek a népi és keleti szőnyegek egyszerűsített utánzatai. A törökös formákat különben a kastélyokban és kúriákban is eltanulták, úgy, hogy az ,.uri hímzések“ formakincse egyfelől renaissance, másfelől keleti, ékitménves rend szerű. A kiállításon tekintélyes sorozat látható ilyen törökös úri hímzésekből. így mutatkoznak meg a kiállitásou íz erdélyi művészetben érvényesült végletek: Kelet és Nyugat találkozása. Más irányt vett az erdélyi müvés.mt a 19. században. Amint a kiállítóit tárgyakon, festményeken is látható, a barokk után következő nagy európai stüusok mérsékelten hangzottak ki nálunk. Emii tésre ebből az időből talán csak Kis 5a- muel arcképfestő érdemes, akinek finom ecsetje bárhol a világon dicsőséget szerezhetett volna. Az tLső csillag ebbeu a században Barabás Miklós volt, aki korszakos jelentőségű nemcsak az erdélyi, hanem egyáltalában a magyar festőművészet történetében. A kiállításon különösen ifjúkori, tisztán erdélyi levegőjű képeiből láthatunk tekintélyes gyűjteményt. De itt láthatók Siko Miklós, Gyárfás fenő, Dózsa Géza és Vida Árpád müveinek legjava. A megszállás alatt nagy jelenrő- ségre jutott nagybányai művészcsoport nagy mestereinek, HoUósy Sim innak, Thonná Jánosnak és Ferencsy Károlynál: alkotásait is megcsodálhatjuk. Rövid átnézetet adtunk csak a kiállításról, mely egészében véve kitűnő eszköze a művészeteken keresztül a honismeretnek is és erősítője az erdélyi és ma gyár öntudatnak. Az Erdélyi Művészeti'1 Kiállítás egy hó napig van nyitva. Megtekintése díjtalan. Vágja ki!! SzafeacIJegjy a GAZDAG-cirkusz ma esti fél 9órai dísze) őadásápa abban az esetben, ha e jegy tulajdonosa még 1 jegyet vált a pénztárnál va amely ismerőse vagy rokona részére. Ezen jegy a pénztárnál a másik jegy megvételénél felmutatandó, ahol ingyen átcserélik 1 rendes belépőjegyre, vagyis 1 jegy megváltásával másod~ agával jöhet a cirkuszba. — KETTEN EGY JEGGYEL. Viíágotjárt magyar artistákból összeállitott szenzációs világvárosi műsorra1. Ha nincs ilyen jegye, a pénz'árnál kaphat. — Közkívánatra az előadásunkat 2 nappal meghosz- szabbitottuk. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a légié* lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban «a ELLENZÉK könyv osztályában, K.oloirvm% Mátyás király tér, 9,
