Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-01 / 199. szám

TI LENZíK 1941 utépUmh&r I. 8XXS& 2 des és a pui,- dolga ii legfontosabb, agy ok a távolságok, </<• <•*«/.* gazdnsáigi szem­pontból, mert lelki tál olságol: nincsenek. 1 csíki, háromszéki, udritrhelsi vagy nwrostonlni széliéi\ nemzeti hivatástudata azonos az ország bánne,\ilc vidéke ma g\arj,uie.!i jel lopásával. He hopyan is alhatnának finn lelki határok, amikor a kisebbségi ztlokhcn hirdettük. Imps hiába a dró'sört n\- és páncéleröditménx, mert i: lelkek liöze nem lehet eket verni I határok megakadáh ózhatnak abban. Iiopy egymást lássuk < s közlekedjünk, de abban soha, hops egyiilt is élezzünk. Szeptember "> én lesz egy esztendeje annak, Iiopy legjobb Hadúrunk pa­rancsára honredeink átlépték az egykori trianoni hatéul. Ezen a napija ki ki a maga tern plomakun imád közzel: azért, ami mindnyájunk legfőbb ragyát képezi •— fejezte be beszédet Teleki Déla gráf. A iöldlmlsvelésügyi miniszter képviseletében A következő szónok B bogii Vilmos dr. iniuivzteri tanácsos von, aki Búnfiy Danié* báró 1 üidiuiivelésiigv i miniszter képviselőié" ben jelent meg. •— A iö-duniveíé ügyi miniszter ur — mondotta Balogh \ ilmos lr. — legős/.intébb 6; jná atára nem rudott r«■ </! \ enni a székely gazdak uiai lélekemelő es tanulságom megnyi­latkozásán. Éppen ezért rám hárult a meg­tisztelő feladat, hogy a miniszter ur szívélyes (üdvözletét romácsoljam e kiállítás valamcny- mi résztvevőjének. Megbiza&c kaptam ajinak tolmácsolására, hogy bár az cgvre súlyosai)!» iriadatoh lehetetlenné teszik számára, hogy Erdélybe gyakran ellátogasson, azért érzés* (ben és sorsprol» émáik vállalásában» minden­kor je-Cn van. — Ez a kiállítás kettőzöCb figyelmet érde­tnefl. Egyfelől az egész ország előtt hebizo* tnyitja, hogy mire képes a szervezett és ta­nulni vágyó magyar gazda, másfelől pedig a jövendő legkomolyabb záloga. Ne felejlsük el, hogy háborúban élünk és hős honvédcink a harctereken kemény csatákat vívnak. Ál­dozatos, hősi tetteikkel bizonyítják! az egész vi-ágnak a magyar nép éhiiakajását és bátor­ságát. * — Ebben a helyzetben örömmel tölt cl mindnyájunkat, hogy a Székelyföld gazdasági élete mégis lendületesen fejlődik. A minisz­ter ur é-énk figyelemmel kiséri ezt a mun­kát és a földművelésügyi kormány a mai rendkívüli viszonyok á'-tal megengedett hatá­rokon belül minden erejével azon lesz, hogy a székely gazda e foglalja azt a helyet, ami őt műveltsége és alkotó készsége révén az ország gazdasági életében joggal megilleti. — Itt, ennek az épületié k a falán — fe­jezte he hcezédét Balogh \ i mos dr. — hal­ványan még látszatlak a regi fc'irás nyomai. De itt a s/.ckolység tamihi/.onyságot ad arról, hogy nemcsak átvészelni tudta a .súlyos idő­ket. hanem emelte is mezőgazdasági termelé­sének szintjét. A magyar éhiiakarás j képét látom ebben a kiá litásbat». melyuelk sikere ujahh erkölcsi lendületet ad a további mun­kához. Ezután or került a kiállítás megtekinté­sére. me v a kollégiumnak több, mint har­minc helyi égét és a városi sportpályának tó kalászira is hold terül tét foglalja el, A ni ö vény termeszt és. állattenyésztés, erdészet, háziipar mezőgazdasági épités/et olyan mér­őikben és minőségben van képviselve, amiről a legkiválóbb szakférfiak is csak a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Délután két órakor ä város lakosságának és a vendégeknek olyan ő'inényben volt ré­sze, ami Pzideig teljesen ismeretlen fogalom volt számukra. Több, mint zer leány és asz- szonv vonult fel székely ruhában. A felvonu­lásit Haydo Irén é.s Bibó Erz’ébet szervezte Sóra Istvánnal az élem. Teleki Béla gróf, dr. Balogh \ ilmos és a székelv megyék főispán­jai a vármegvftháza eTké-yén fogadlak nz ezer székeáv leány és asszony di&zfc!vonulá­sát. A hatalmas, szinpompás tömeg s-zünni nem akaró éljenzéssel köszöntötte Teleki Bélát A kiál iránt, melynek ismertetésére egyéb­ként még visszatérünk, az első napon több- eze<r ember látogatta meg. s Háborús földrajz Irán, az egykori Perzsia 1.643 558 négyzet­ki ométer területi kiterjedésű és népessége 8 év előtti népszámlálás adatai szerint 15 mii lió 55 ezer 115 lélek. A nagyjelentőségű ás­ványolajon kívül vasat, kőszenet, rezet, ól­mot, magánt, boraxot, nikkelt és kobaltot bá­nyásznak teriiyetén. 1938 ban 10.195.371 tonna nyersolajmennyiségből 1,858.000 tonna benzint és 6,541.000 tonna nehézolajat gyár­tottak, Az Iránhoz tartozó Bahrein-szigetek partjain élénk gyöngyhalászot folyik, a szige­ten pedig angol kanadai érdekeltség irányítá­sával hatalmas ásványolaj terme és, folyik, kb. évi 1 millió tonna ásványolasjjal. Igen jelentős az egykori Perzsia mezőgaz­dasági termelése. Búzából több mint 2 mil­lió, árpából 880 ezer, rizsből 400 ezer, ma­zsolából 60 ezer, szárított gyümölcsből 32 ezer, datolyából 112 ezer, gyapotból 122 ezer, dohányból 10 ezer tonnát termelnek évente. Állatállománya is igen nagy. Érdekessége, hogy Irán területűé a szamárállomány a leg nagyobb. Több mint 1 millió 100 ezer darab. Ezenkívül 330 ezer lóval, 2,600.000 marhá­val, 45 ezer öszvárrel, 13 millió juhval, 6 mil­lió 500 ezer kecskével rende'kezik. Hires az iráni gyapjú, valamint a kézzel csomózott, értékes perzsaszőnyegszövés. Az utóbbi évti­zedekben ipara is sokat fejlődött, a nagyobb városokban cukor, cement, gyufa és jutagyá­rak működnek. . , Fővárosa Teherán 536.246 lakosú. Utána Tebris 213 ezer, Meched 176, Chiraz 119 ezer és Iszpahán 100 ezer lakossal következ­nek. Vasútvonalainak hossza mindössze 2165 km. Irán az utóbbi évtizedekben sokat fej­lődött, kü önösen a mostani reformtörekvé­seiről hires Riza Pchlevi sah uralkodása alatt. 1921-ben a zország területén még csak mintegy 600 iskola volt. Jelenleg pedig szá­muk kb. 5000. Teheránban már egyetem is yan. Hadereje je'entéktele*. Békelétszáma kb. 30 ezer fő.ö hadi létszáma ennek nyolc, tíz­szerese lehet. A férfiak 22 és 40 év közölt katonakötelesek. Hadereje békében 9 vegyes dandárra oszlik, vannak páncéljárraiives harc­kocsi alakulatai. 3 repülőezrede, és mintegy 200 depülőgépe. Haditengerészete 8 ágyuna- száddal és 3 parti űrhajóvá- rendelkezik. Amint ezekből az adatokból kitűnik, Irán gazdasági vonatkozásban, különösen nyers- olajtermelése miatt, igen nagy értékkel bir, de katonai vonatkozásban nincs semmi külö­nösebb jelentősége. Kitűnő taajtársiiasság Egy magyar szrsdss a német és magyar csapatok □sszemüködésÉröl Willy Kahlen, a német véderő propagandaszúzeidának tagja irta ezt a tudósítást. A magyar csapatok egyik oszlopával me­netelünk. Páncélosokból, kerékpárosokból éí más alakulatokból ál! ez az oszlop, mely a reggeli ütközet után jókora előnyomulást tett, ruignem most estefelé ellenséges elen- állásra akadt. A bolsevisták visszavonulóban vannak, a foglyok vallomása szerint jó védő* á lást keresnek. A honvédek azonban állan­dóan a sarkukban vannak s pillanatnyi pihe­nőt sem engednek nekik. Ma este megkísérelte az ellenség, hogy ma­gyar üldözőit megállítsa. Egy faluban na­gyobb erőket hagytak vissza a vörösök gép­puskákkal és gránátvetőkkel. Ezek házakból minden színben és mintában legolcsóbban az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. Vendég őknek, cukrászdáknak 500 fehér szalvéta P 1.50­é* kerítések mögül tüzeltek. A magyaroknak veszteségeik is voltak, ez azonban csak fo­kozta harcikedvüket. Házat ház után tisztí­tottak meg, végiil is a vörösök kénytelenek voltak elhagyni búvóhelyeiket, hogy a ma­gyarok átkarolása a ól kivonják magukat. A kemény küzdelem utcai harcba csapolt át, a vörösök vadul lövöldöztek, a magyar kato­nák azonban egy lépést sem tágítottak. A könnyű harckocsik tüze több elkesera delt vörös támadást szórt szét, végre bárom órai harc után a vörösök .visszavonultak, az utakon és árkokban hagyva rengeteg halott­jukat. A község megtisztításakor hatvan fog­lyot ejtettünk, ezek egyrésze már polgári ru­hába ö tűzött, abban a reményben, hogy igy a fogságot elkerüli. A magyarokat azonban nem lehetett megtéveszteni, számos jelből felismertek a turpisságot és lefülelték őket. Az ezred harcálláspontján ta'áituk v. T. ezredest. Szívélyesen üdvözölt minket — s mivel jól beszél németül — csakhamar ke délyes társalgás indult meg közöttünk. Az 1 ezredes fiatal tiszt korában az tlső világhá­Fabro Henrika áll. eng. szépiró gyorsír«, gépíró, iskolăţ ibus szeptember l.-án kezdődő n] tanfolyamra a beiratkozások megkezdődtek Tanítás egész nap Állami vizsga Hitter-lir 3. szint borúban megkapta a legmagasabb német ki­tüntetést és a vaskeresztet. Tavasszal a Bács­kában küzdött a szerbek ellen, a jelenlegi hadjáratban pedig itt verekszik a mi kötélé künkkel együtt. — Ezredes ur — kertiem tőle — milyen a bajtársiasság a magyar és német csapatok közölt ? — Kiváló — fe'eli. — Tehát jó — mondom, mire ő erőtelje sen hangsúlyozza: — Nemcsak jó, hanem egyenesen kitűnő. A magyar és német csapatok mindenütt, ahol a sors összehozza őket, bajtársiasau érintkeznek egymással. Mindkettőjükben tö­kéletes a s/.olgálalkészség, arai magától érte­tődik. hiszen közös célért küzdünk itt: a vö rös világmétely kiirtásáért. Egy fiatal százados, aki a közelünkben ál­lott <s tanúja volt beszélgetésünknek, hozzá­tette: — Most, hogy katonáink látják, milyen a valódi helyzet, most értik csak meg igazán, mi yen a „szovjetparadicsom“ igazi arca. Bol­dogok vagyunk, hogy a német bajtársak olda­l Ián küzdhetünk. Ezt megirhatja haza! j Természetesen meg Í9 ir-'am. ■ Mialatt a harcállásponton tartózkodunk, [ repülőgép motorzugása ütötte meg fülünket, i Egy pillantás az égre meggyőzött arról, hogy j szovjet gépek jönnek. Egy kis házacska elő I reugró föde'e alá húzódva láttuk, hogy nyolc szovjet bombázó közeledett erŐ9 vadáfczkisé- rette!. A magyar légvédelmi tüzérség azonnal megnyitotta a tüzet. A gránátok a gépek kö­zelében robbantak, mire azok nyomban meg­fordultak és elmenekültek. Az előnyomulást folytattuk, két kilométer után nyomban uj akadályba ütköztünk. A visszavonuló vörösök felrobbantottak egy hidat. Magyar utászok ugrottak elő s néhány perc múlva már készen állott a fatörzsekből épí­tett szükséghid. Nyolc ki'ométert tettünk még meg ezen az estén, mig végre elfoglal­tuk éjjeli szállásunkat. * TflRÜGYI HÍREK ÖSZTÖNDÍJAS FELVÉTELT LEHETŐ­SÉG A KOLOZSVÁRI SZOCIÁLIS ISKO LÁBA! A in. kir. belügyminisztérium, illetve Országos Nép és Családvédelmi Alap a leg­rövidebb időn belül szociálisan képzett mun­kaerőkkel kívánja ellátni a társadalmi mun­katerületeket. Ezért az eddigi kétéves elmé­leti és egyéves gyakorlati képzés helyett, 14 hónapos tanfo'yam kezdődik ez év október 1-én Kolozsvárt, az eddig Szociális Szeminá­rium néven ismert társadalomtudományi is­kolában. Tamdij évi 150 P, bent’akási dij havi 70 P. Korhatár 20—35 év. Végzettség: érett­ségi vagy tanítónői oklevél. A belügyminisz­térium ösztöndíjakat is biztosit és az iskola elvégzése után szociális munkatermeteken ál­lást. Jelentkezési határidő szeptember 15. Cim: Kát. Női Társadalomtudományi Szak­iskola Kolozsvár. Rákóczi ut 30. (Megkere­sésekhez válaszbélyeg csatolandó.) PÓTBEIRATÁSOK AZ UNITÁRIUS ELE­MI ISKOLÁBA. Az unitárius elemi isko’a igazgatósága a Berde Mózes-utcai népiskola irodájában szeptember 1-én és 2 án délelőtt 9—1 óráig végzi az idei őszi pólbeiratásokat. j Ezzel kapcsolatban felkérd az érdekelt szü­lőket, hogy az 'elmaradt beiratásokat e két nap alatt eszközöijék. __________________ FÉLEZER VAGON VASSZERKEZETŰ HÍDRONCSOT EMELTEK KI A BÁCSKÁ­BAN. A bácskai területtel visszatért jelenté­keny vízhálózaton a szerbek tudvalévőén löb, mint 80 kisehb-nagyobb hidat robban­tottak fel. Ezek a hídroncsok hosszabb ideig akadályozták a hajózást a Ferenc József- csatornábaD és részben a Dunán is. A híd­roncsok eltávolításához nagy erővel fogtak hozzá a kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztérium közegei és ezt a munkát nagyobb részben már be is fejezték. A felrobbantott hidak vasszerkezeteinek kiemelése nemcsak abból a szempontból volt hasznos, hogy el­hárultak a hajózás utjábó! az akadályok, hanem abból a szempontból is, hogy egészen jelentős mennyiségű vasanyagot sikerült megmenteni. Körülbelül félezer vagon hid vasanvagot emeltek ki eddig a vizbő1. Ezt a hatalmas mennyiséget a feldolgoz«? gyárakhoz szállítják, amelyek részben az uj hidépitések vasszerkezetei anyagszükségletére használják fék Hz íljQsdgí segéíg- böagvtúrakárí Már csak napok választanak el az uj tanév kezdetétől. Szülők és tanulók nagy társadalmának figyelme fordul ismét az Alma Mater-ek hűvös csarnokai felé. Leg­többjének homlokzatán nemes márványba vésve ma is szelíden iagyog az aranyfel- irás, mely a múzsáknak és az erények­nek ajánlja az ifjúságot. A bágyadt őszi napsütésben nemsokára megpezsdül a vá­ros és régen nem látott nagy diáksereg iit zajt a nyári hónapokra elnémult is* kóláit falai között. Ne feledjük el, hogy iskoláinknak ma sokkal több növendéke van, mint a kö­zelmúltban. Ne feledjük, hogy szüksé­günk van a minél nagyobb számú diák­seregre, kívánatos, hogy minél többen özönöljenek iskoláinkba, hiszen ők a ma avar jövendő zálogai. Ők kell, hogy uj* jáépitsék és kijavítsák azt a magyar épü­letet, amelyet a mult összerombolt és el­rontott 8 amely munka elvégzésére az idősebb nemzedékeknek alig lehet érke­zésük. Nem könnyű feladat ma a kis magya­rok seregét elindítani az uj iskolai évre. Szegények vagyunk és mérhetetlenül sokba kerül a könyv és más iskolai fel* szerelés. Tekintve, hogy az ifjúság ne­velése nemcsak állami és nem is tisztán csak egyházi, hanem teljesérlékü társa­dalmi feladat is, szükséges, hogy a társa­dalom készsége és segítsége is megnvil* vánuljon az ifjúsággal szemben. Tudni kell a közvéleménynek is azokról a ne* kézségekről, melyekkel szegériysorsu ta­nuló ifjúságunk küzd — és meg kell tas Iálnia a megsegítés módját. Itt van mindjárt a tankönyv beszerzé­sének a kérdése. A könyvszakmának egyik kiváló ismerője vetetlc fel a mina­pában azt a gondolatot. hogy igyekez* züuk minél szélesebb körben életre kel­teni az ifjúsági segélykönyvtárakat. A múltban nem egy iskolánk rendszeresí­tette ezt az intézményt. de a jövőben, már a most kezdődő tanévtől még na- gvobb súlyt kell ezekre fektetnünk. A felszabadulás után uj tankönyvek ke* riiltek forgalomba, s igy természetes, bogy az ifjúsági segélykönyvtárak még nem rendelkezhetnek oly nagy számú tankönyv-anyaggal, hogy. minden szegény tanulót kisegíthetnének. Szükséges volna ezért, hogy a tehetősebb szidok minden év kezdetén uj könyveket vásároljanak gyermekeiknek és a használtakat bocsás­sák az iskolai segélykönyvtárak rendel­kezésére, hogy azokból elláthassak á sze- génysorsu tanulókat. Igen sok szülő van, akinek ez nem kerülne nagy megerőlte* tésébe. Csekély és sokszor talán számba sem jövő áldozatával azonban mily sokat lenditene azokon, akik mostoha körülmé­nyeik folytán amúgy is sokkal több erő­feszítéssel készülnek fel az életre. Ajándékozzuk tehát használt tanköny­veinket a szegény tanulókat kisegítő if­júsági segélykönyvtáraknak! Tegyük egymás közt is elemi társadalmi kötelessé­günkké az ifjúság jövőjét egyengető se­gítségnek ezt a formáját. Terjesszük a gondolatot és szerezzünk híveket neki, lehetőleg minden magyar ember szemé­lyében. Feladatainknak ebben a vonatko­zásában igy védekezhetne eredményesen nemzeti társadalmunk a szegénység és szükség ellen a korszerű parancsok szel­lemében. A múzsákért és a magyar ifjúságért! (sz. i.) Minden zenemű előnyösen szerezhető be az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Kolozsvár, Máryái király-tér 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom