Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-02 / 176. szám

V-- v t-6^ _____________ Vándorlás a Vöt ös Csillag árnyékaiban: Zsidóuratom ca ^nveszter tartományban ELLENZÉK II. ! í Hl n 4PEST, •Iiifdriztus J. ..L>.>sKr:i 1 >iii So\ ie- tioü". Pravda, Novaja Z*i/n! kitiltja a me­zítlábas rikkancs Kiseut'v hatalmas setatr rén. I" 10 július 20-ikát íiunk. I n a parkba épült, impozáns arányú, fehérre meszelt or* tltodox katedrális árnyékos lépcsőin ülők. Ke zömben egy Parisban 1823-ban uvoiuta Tort kopott francia imaköayvct szorongatok. \ an kiért imádkoznom, hisz ma vau 1 ihi fiam születésnapja s más dolgom sincs, mint imádkozni s tűnődni az idők változásán s várni, mikor indul meg a vasúti forgalom Lseruovic felé, iiog> ott a német konzulátus, vagy az orosz hatóságok segítségév-1 átjut­hassak a magyar határon. Június 2(>ik<- óta uem messzire jutottam . . . Ti/, napig telje sen ínagamra hagyatva bolyongtam Tighina- Bonder városában a csak itt kerültem össze a román hadseregből menekült, illetve itt* rekedt magyar fiukkal, akiknek egy ré-ze gyalog indult neki a nagy útnak. Talán ma végül megindul az első vonat. miután egész vonalat a szovjethálózat szé esebh nyomtávára építették át. Addig is „élvezem'” az elém táruló látványt. Köiiilöltem a park árnyékos fái alatt főleg az ifjúság üdiil s ör­vend az uj életnek. Fő eg a zsidók de orosz, és román beszéd is bőven hallatszik. Egy óvónő féle egy esapat jólöltözött gvercket tanít orosz énekekre, a kicsiknek tetszik a dallam s már eléggé tudogatják. A székes­egyház bezárt kapujával szemben tekintetem a város főutja által keresztezett nagy térség­re téved. Baloldalt még a cári időkből szár­mazó diadalív, nem messze Ferdinand kirá y hatalmas lovasszoLra áll. talapzatán márvány­ba vésve Besszarábia nemzeti tanácsának 1918-ból való egyesülési határozata: ..Bes»/- arábia örökre egyesül az anyaországgal.“ \ szobor és tábla létezését azonban csak nagy- fáradsággal lehet megállapítani, mert őri isi vörös drapériával van körülvéve, illetve le* deszkázva s c»ak az egyik oldalán maradt annyi rés. hogy a lepel alól az eredeti tar­talmat kihámozhassam. Ferdinand király he­lyett Lenin emberfeletti arányú képmása néz le az arrameuőkre. Más dekoráció is eszünkbe juttatja az ..örök”’ fogalom relati­vitását: hatalmas vörös csillagok, közepükön arany sarló-kalapács és tizméternyi hosszú vörös kifeszitett vásznak, rajtuk ékes orosz nyelven a szöveg: „Világ proletárjai egyesül- je-tek“. „Éljen Szovjer-Besszarábia, Sztálin. a vörös hodsereg!“ s más hasonló épületes szö­vegek .. . Stefan cel Mara művészi szobra még érintetlen, de mint hallom, nemsokára lekerül helyéről a keresztet tartó fejedelem robusztus ércalakja. A papnövelde többeme­letes palotájának ablakaiból szovjettkafonák tekintgetnek ki. jókedvűen nevetgélnek, mint akik „otthon“ érzik magukat. „Az aranykézi szép napok“ A városban a Nemzeti Bank előtt nagy tö­meg áll sorban. Többnyire jómódnak, köztük számos kifestett, divatos ruhában szorong) hölgy. A román pénzt sietnek ropogós cser- voneeekre (1 cservonec 10 rubel) átváltani, nehogy lekéssenek. Szerencsére nekem ilyen gondjaim nincsenek s mivel elvből sem va­gyok torkos: nem siittetc-m magam a nappal az élelmiszerüzletek előtt sem, ahol finom hentesáru és más hasonló földi jó várja, hogy az államosított boltokból maximális áron a fogyasztó szatyorjába kerüljön. Pet­róleum- és benzinszükségletem sincs s igv nyugodtan és fölényesen haladok el a „pro- fanum volgus“ mellett. Megelégszem a friss perecce’, melynek darabját két lejért veszte­getik, ami öt kopeknek felel meg. Mindkét valuta egyformán érvényes még, csak utóbb, szeptember elsején szűnt meg a lej mint tör­vényes fizetési eszköz. A városban nagy a forgalom, eleven az élet. Még alig érzik az uj gazdasági „rend“ lidércnyomása, még szin­te a régi román uralom alatti árak irány­adók-. a cukor kilója 36 lej, kenyér 12 lei, tej literje 8 lej. bor 16—40 lej stb. De a textil- és bőrüzletek „egyelőre“ zárva van­nak. órát Gém lehet már kapni, mert fan­tasztikus árakon e kapkodták a vörös hadse­reg minden rendű és rangú tagjai. Citrom sincs s a zsúfolásig telt csájnájakban az oro­szos módon felszolgált teát meggyel izesitik a nap minden szakában. Mióta élek. nem it­tam annyi és oly jó teát. mint az eltelt 21 nap alatt: nyolc lejért tiz pohárral is lehör- pinthetett az ember, a liternyi teáskannát akárhányszor újból megtöltötték forró vízzel. A teához szép feliéi- kenyér, szalonnával, tú­róval. kolbásszal: keli-e ennél jobb koszt a szegény bakának? Még aránylag bőven van minden s mig a világ s még egy nap, ki nem fogyunk belőle: gondolják a hirtelen kommunistává ved elt derék honpolgárok s még álmukban sem jut eszükbe, hogy nem­sokára végeszakad az „aranykéz utcai szép napoknak“, a kapitalista vircsaftnak, a ge­nfieknek, a munkanélküli jövedelemnek s pénzelt ír lehet majd a lrgs/.üksége srbhhr/. jutni . . . Egyelőre azonban az. arany szabiid­éig lengeti jövő- za»zluit, é elmés zsidók iné regdrágán kommunista kokárdákat kinálgat* n.ik s minden kirakatban Sztálin upánk és ritkábban Molotov elvtárs. no meg más bol­seviki szentek képei disztrlenkedneU. dicsér­ve a szovjet grafikai ipart . . . Az állomáson óriási a forga orn Culac— I igliina leiül rengeteg embert ont a vonat: mind leszerelt volt román katonák s más célirányos szegény legények, dr nem utolsó sorban polgári luruekü tek is. akiknek sike­rült a határon életüket átmenteniük. Rémi- tö históriák kerinrenek pogromokról, foszto­gatásokról s ugv hírlik, hogy a vörös hadse­reg minden pillanatban készen áll arra, hogy Caiac fe e előiiyomuljon « Bukarestig meg se álljon. Addig is láthatóan megelégedetten séráViak a város tag utcáin. — a sétákért elegáns él termében ők a domináló réteg — jól ápoltak, fiatalok, te e pénzzel s a női tiszteket is megszoktam már. néhány nagvon jóképű i-. akad köztük. Ha nem volnék nyug­díjba vonult romau baka. hát szovjet-kapi­tány szeretnék lenni ... — de ezt csak ud­variasságból óhajtom, a gyöngéd női tiszti­kar iránti lovagiasságból. A zsidók eldorádója Két románnyelvii bolseviki lap is jelenik rueg a városban, híranyag kevés van bennük, tie annál több a propaganda, meglehetősen primitiv színvonalon. Köszönőlevelek hódo latok, panaszok a levitézlett kapilali«to re zsitn ellen. Többek között emlékszem eav Farkas nevű volt tr.tdgycti iivesgyári műn kas dicshimnuszára . . . Az öröm inegnvilatko/.ásBi valóban ö»zin lék. A Carol-rezsim nagyon is elhanyagolta gaz daságilag ezt a tejjehmézzel folyó szép tar tományt. valószinüeg a fenyegető komm ti nisla rémtől való félelemből a tőke nem vállalkozott nagyobb befektetést igényli gyárüzemek alapítására — a lakosság tekin télves része bevándorolni kényszerült a Ke gátba. Az orosz népelem a legsötétebb elnyo í más alatt állott, még az a minimális sajtó szabadságuk sem vo!t meg. mint az erdélv kisebbségeknek, uem is beszélve az iskolák ról. Az adóteher ezze. szemben nugyon nyom ta a népet, a ..perceptorok”. végrehajtók rendőrök, csendőrök és az állambiztonsáiri szolgalat ráfeküdt a népre, melynek épkéz­láb fiait a letűnt Caro-rend-zer az ország más végeire hurcolta egv éven keresztül, hogy idegen halálok mentén ássanak sánco­kat s emeljenek erődöket, mialatt bennün­ket. erdélyieket a Dnveszter partjára telepí­tettek földel túrni. A bolsevikok gondoskod­tak róla. hogy az ő paradicsomuk fe ől a leg­kedvezőbb képek és kép/clmek alakuljanak / 9 4 I * ii v // 1 ' 1 ii s 2 «mmm — ki »1/ elnyomóit mil link Ifikében i^y jpp zan nincs mit cMidálni a/ou, ho;n az átmr int heteiben, »őt hónapjaiban, mig a vörös eail'ag alól ki mm bujt a lóláb: úgy álta­lába, I nagy volt u vigado/.á* n mohtól való f/.abudnlás felett s a jóvő Ígéretétől. Izraelita atyúnklioi különösen bo'ilogok njl mondták magukat. hiszen példának okáért a több mint 30.000 lakosú I ighinu-üciidcr t, a 100 ezernyi lakosságú Kisenev tanácsába é- főbb állásaiba mintegy 90 százalékban zsidók k<- rültek. Az ipar és koré. kcdelem már előbb is túlnyomóan zsidó kezekben vmt, a föld­birtok megszűnt, konkurreneiálól nem kell lélni. a közigazgatás a ..mi embereink“ ke­zében: kell e ennél több? S mindezt a pagv paradicsomot a szovjet-vitézek vére fogja ön­tözni s megvédeni a kü világ minden hatal­ma ellen, 11a netalántán valaha valaki hoz zá merne nyúlni a pecsenyéhez. Mig Tighiná* itan a keresztén’' templomok elárvultán szó inorkodtak bezárt portákkal, azalatt a zsina­gógában már korán réggé' egymásnak adták a kilincset kuftáuo». szakálla'* atyafiak, bi­zonyára Te Dcumokot zengettek s a nagv Sztálint éltették. Kisenrvben már egv kissé moderálták magukat, Irgalábh is az egvik zsinagóga zárva volt s holmi hajléktg'an me­nekült ifju*koinmiinUlák (köztük egy brassói jóvágásu fekete magyar lakatos. aki utóbb az esetet elmesélte) felsőbb jóváhagyás» il feltörték az. ajtót s a jámbor héberek, ször­nyülködése mellett és jajgatása közben az irnaház belsejét közös hálóteremnek rendez ték be s mint vettem észre, a külsejét sem igen tisztelték, nem lévén a közelben hizo- Ityoi célokra alkalmatos kisebbszerii helyiséi. Indulás... a bizonytalanba ... Voh időm bőven egész. nap a kated­rák» árnyékában a szűzévé- párisi imakönyv­vel kezemben” két ellentétes világ összetalál­kozásának furcsiiágain elmélkedni, majd sé­tálgatni s közijén élvezni a kitűnő dohánv hói gváriott ujkiadásu National-cigarettíik füstjét. Egv újfajta -zov jetsziv árkát i« akkor hoztak forgalomba, a tehetősebb osztály en­nek hívévé szegődött. Nagv volt a szabadság . . . csak az a mintegy harminc főnyi román tiszt nem örvendhetett neki. akit a GPU fon ságban tiMlolt, nagyon is silány koszton, jó ruháiktól megfosztottam Az hirlett utóbb, hogy ismeretlen helyre elszállították őket. a vád e leniik az. volt. hogy- a legénységgel rosszul bántak és ellenségei a kommunista államnak. Szegények, ki tudja mi lett azóta belőlük: szibériai kényszermunkás vagy hősi halott? Délután értem az ál omás közelében levő szállásomra. Nagy izgalom a menekültek » a már napok óta elszállitási a váró tömeg­ben: ma indul az Mső vonat Cscrnovic felé! Szerencsére utimálhám készen állott, még valami élelmet hamarosan bevásároltam « miután a vén, kapzsi z-sádónéra. akinél szál­láson voltam, i.lő átkokat szórtam: sikerült feljutnom nagynehezeu egy hamisítatlan, ké inclines orosz vagonba e hálóhelyet is bizto­sítanom magamnak egv elég tűrhető magvar, román és zisdó vegyes társaságban . . . Hála Istennek, nem imádkoztam hiába. No, most még talán 6 nap s Pesten le-zek. repesett n elkem. Hat hónap múlva ide is kerültem. Hogyan9 ezt is elmondom sorjában. Dr. Pospisil Rudolf. Eupépa szolidaritása Irta; HEINRICH SCHARF A „Frankfurter Zeitung“ munkatársa és vezércikkírója BERLIN, 1941 augusztus 2. Az alábbi cikk. amelyet a ue' vés német publicista volt szives rendelkezésünkre boseátani, rámutat arra, hogy a Szovjet elleni háborúnál olyan esemé­nyékről van szó, melynek kiha* rásai messze rnlmennek a szo­kásos konfliktusok keretein és világpolitikai jelentőségű ese­mények bevezetői. (M. N.) A német véderőfőparancsinokság hadijélentéseinek katonásan rövid, józan és tárgyilagos stílusát már az egész világ meg­szokta és megelégedéssel vette tudomásul. Éppen ezért tett oly rendkívül mély benyo­mást, amikor a Vezér főhadiszállásán a na­pokban kiadott, égyik rendkívüli jelenté« nem csupán katonai eseményekkel foglalkozott- hanem politikai megállapításokat is tett. Az egész világ fpîfigyelt, amikor a német véderő főparancsnokságának jelentései, melyek egy heti mélységes hallgatás után a keleti hadjá­rat első hét napjának ragyogó eredményeit tndruladták, egy olyan nagyjelentőségű poli­tikai kijelentést tartalmaztak, mint az alább.i mondat: ..Valószínűleg éppen az utolsó óra- ban sikerült Középfurópát egv olyan invázió- tó'i megmenteni, melynek következményei beiáthatatlanok lettek voüna.“ Mindazt, amit 'C-zCn a téren a katonai tapasztalatok nyomán a hadjárat első hetében) leszögeztek, a német kormány az általa nyilvánosságra hozott ak* ták és a sajtó képviselői előtt tett hivatalos nyilatkozatában már a Szovjet eilleni háború megindulásakor, határozottan Móré jdezre. Ezt az intő szózatot nemcsak Németország és • 2<-miien all azonban harcban hanem Angliá­val i* unu- > ebben a lörtéue'uii jel - nrőiégií ' kil/.di lemben ugyunc-ak elleii-égr* fy / I . répának. \ harc ké» ar< vonalon ílul, azonban j c»ak egy bábom folyik. Egyáltalán nem vé <*t e.oeég, bogy Hitiéi Adolf kiáltványa aiut y ; a Jegci teugcrtől a I'tkete-tengcrig hozód», hatalma» frontot mozgásba hozta, cl»ő orba: a/ angol háborús politikája! »zámo! le Már ebből is kitűnik az, amit egyébként kérőbb f.burcbt 1 kijeién tér ej js igazoltak liogv a ,zovjrforosz, liarljáral az Anglii elleni habom iiiTég r része. Nemcsak a keleti fronton, hanem az Anglia elleni arcvonáson in egy­aránt meg kK-1 védelmezni az európai konti- iien» közös létérdek(-it. Az :«ngc lók maguk vonal- azok. akik a ké-t arevonal ó ^/.cfüggé -érő! gondoskodtak. A Németország ellető kél fronton foiyó háború egyébként az angol be- kerirési f>o!itikának már régtől fogva sarka- lato» [»ontja volt. Még kevéssel a háború ki- törcM- előtt, -.<>1 még azon a napon is, ami­kor KibbenUop birodalmi külügyminiszter a némer—szovjetorosz. eláő ruegál.Lapodá&t alá­írta, az angol megbizottak Moszkvában tar­tózkodtak. Akkor elvesztették a játszmát »nerr Németor*zágnak sikerüli, valóban az utolsó órában szétrobbantani az őt be-kerités- sel fenyegető é.s már tnajdoem bezáruló gyű­rűt. A német—orosz megegyezés 'énvege ter­mészetesén nem merült ebben ki. Két évvel ezlőtt Németország — bizonyos aggodalmak ellenére bár — kétségtel-dlül éí elsősorban azért kereste a megállapodás lehetőségét >zovj(.roroí>zor>izággal, mert. az auzol liáborus párt fenyegető magatartására va’-ó tekintettel <■! ke lett hárítania a liárulró” jövő ve«zedel* met. Németország azonban ugyanakkor kisér- letrt tett arra is. első tor ban. hogy Szovjet- oroizor»zágot s»|ár érdekeihez kö«*e éj 3 boKcviki világfori adalom expanziós törekvé­seinek igy vés:en gátat, másodsorban pedig, hogy kölc*i>nös érdekterii eteik világos elba- táro)árá\a' kéiöbbi konfliktusoknak még csak ! bf tőségeit is kikapcsolja, Mintaliogy, az idő­közben nyilvánosságra került aktákból két- »égtdlcnii! kitűnik, egyik feltételt sem Né­metország. hanem SzóvjetoroszorSzág borítot­ta föl. Németország a békés fejlődés érdeké­ben még akkor is kirartott a moszkvai pak­tumban előirt irány mellett, araikor már sok jel megerősítette 37t a gyanút, hogy Szovjíf Oroszország ezzel a megállapodásba', a maga részétől visszaél és csupán védőpajzsnak te­kinti azt. mely mögött a Németország és Európa ellen irányuló támadást előkészítheti. Természete«, hogy amint kétségtö’ietiné váltak a Szovjet vaáódi céljai, Németország is kény* re'cn volt ebből az elkerülhetetlen következ­ményeket lévonni. A német aktákban nyilvá­nosságra hozott tények megvilágításában ez • megváltozott magatartás nem egy meglepő fordulat, hanem az eUkerülhe-tétlen köretke2- rnény volt. Másodszor keíüett Németországnak gondoskodni arról, hogy végetvetssen annak a játéknak, amellyel bekerítésére törekedtek. É* másodszor emeli fal kezét a Birodalom most, hogy • Angliát Szovjetoroitországban megverje. Azaz óriási arcvonal, amélyon Eu­rópa népei teljés szolidaritásbao »na gyülekez­nek. egyaránt irányt»1! Anglia é-s Szovjetorosz- or??ág eben. Az egé'Sz európai kontinens jól tudja ma — ezt különben maga Churchill is igazolta — hogy Anglia, ha ez módjában ál- fen«, gondolkozás nélkül kész feune arra, hogy a Kontinenst a bolseviki világforradalom nak prédául odavesse. Sohasem sikerülc még eddig a széphangzásu szavak mögé bujtatott angol háborús célok cinikus nihilizmusát ilyen borzalmasan leleplezni. És sohasem lépett még eddig fel Anglia ennvire leplezetlenül az egész Kontinens közös ellenségeként. És ezzel a háborús célok propagandájának nagy gonddal és művészettel megalkotott épitménye. nemcsupáu Churchill, de Roose­velt es az egész amerikai háborús párt ré­szére is fundamentumáig összeomlott. Kit akar ezekurán Roosevelt Európában védelmé­be venni, milyen kultúrát akar védelmezni és mit akar egváltaJán Európában megmenteoi, ha még attól sém riad vissza, hogy a bolse- vizmust Európára s2abadilsa. Azzal sem véde­kezhet. hogy csupán ugyanazt teszi, amit elő­zőleg Németország tett, hiszen éppen ebben van a lényegi? és döntő különbség: Németor­szág azért egyezkedett Moszkvával, bogy a bo!*veizmu*nak gárat versen távol tartsa azt Európától, de egyetlen pillanatig sem ha­bozott. hogy levonja a konzekvenciát, amidőn kiderült, hogy Szovjetoro-szországnak esze ágában sincs a megállonodást betartani. Roo- reveit ezz-el szemben támogatni akarja Szov- jetoroszországot azérr. mirt a Németország­gal kötött megállapodá«t megszegte, mert tá­madást készített elő Európa ellen és mert kész volt a világforradatótn vörös hadseregét a Kontinens ellen felvonultatni. Ezt a két magatartás között a'apvető különbségeit nem lehet eltüntetni. Európa népei ezt is megér tették. Vailamiinnyiem jól tudják ki a barát ki az eílenség. A Kontinens népei SorsközÖs sémiiknek tudatát a Szovjetoros/.orjzág die iái háború tüze lobbantorta lángra. És a «20 Üdarissá l'ett és Caységelssé kovácsolódott Eu rópa. mintegy félbonthatatía>n hatalmas egv ség sorakozik fel. hogy megvívja végső nögf csatáját, nemcsak Szovjetoroszorsíáegal. ha> netn valamennyi.- edexvségével. Cil» »3 / ddi ilio ,ur„ i*»á -ed ■ l^Â^ tii-in ■ in-e- £’-at Olaszország, valamint nPmcsak azok a népek értették meg, amelyek Németországgal együtt a Szovjetnek hadat üzenitek, de megértette az egész európai kontinens. Kétségtelen, Hogy már előbb i? voltak olyan jelek, amelyek­ből bátran lehetett arra következni, hogy az európai kontinens kész arra. hogy a tengely- hatalmak veretére 31 a11 a je enlegi földrajzi fogalom helyett politikai valsóággá változzék, mely ffcrraészetésen éppen úgy számításba venné a hatalmi helyzet eltolódásait, mint a je!«n idők politikai igényeit. Az európai sors- közösség iránt azonban i'lyen spofltfánu) és általánosam még sohasem t-atték hitvallást Eu­rópa népei, mint a Szovjétoroszország e.leni háború kitörésekor. Természetes, hogy ebből a hitvallásból (tnem minden európai nemzet vonta le ugyanazokat a gyakorlati következményeket. Az azonban egyetlen pi’íanatig sem kétség;?«. hogy alapja• ban mindaotnyiünkat ugyanaz a politikai érze­lem hevíti. Mindannyian tudják, hogy saját sorsuk forog kockán, mindannyian érzik a közös veszélyt, és éppen ■ezért igyekeznek mégs/orosabban összetartani. A rendeződés és döntés folyamatát, amely egyébként talán még hosszabb ideig váratott volna magára, a bolseviki viJágforradalom kiterjedésének ve- szedeilme óriási mértékben elősegítette. A boWvizmus fenyegető veszedelmének felis­merésében és ennek a veszedelemnek az elhá­rítására irányuló készségben Európa vala­mennyi felelős vezPíc' egyetértenek. A Jtö- zöb veszedelem megteremtette a közös arc- vonalat. Ez az arevonal elsősorban a boVevizmu* eben irányul, nemcsak Szovjetoroszországgal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom