Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-19 / 189. szám

FI FF N 7 É K

I ') '/ I n II ó II v. 'tut, I •).

r

I)

Válság és erdélyi szellem

beiI seni s űriünk meg hangoztatni azt dnif Itat tol, (,viirgy éenyitát rektori he- szedihrn így /it: „Ez uz erdélyi

szellőin mindenestől oz egyetemes magyar sziliem midiéitől fakadt es sajátosságait a fold jelleme, n történél esemni yei a fajin releszüU'tetl belsó alkata fejlesztettél: ki. Az erdélyi szellem magyar szellem, de n legei, ycnihb clnh ltun megjelenő es Imin szellem. 1 magyar szel lern t őriénél nel; az egyel ernes szellemtörténet szem nőni jól/ál is legizgulobit és leglöbh m < glepetéss/ I hizlaló problémája épper. az. hagy ez a se joins erdélyi szellem miként jelentkezik az erdélyi közös, életben, a l-idö/ibözö a!íratásokban, szokásokban. beszédben. zenében, népi művészetben . . ‘

Igazolja mindezt az a paszta tény is. hogy a megszállók' a Ircnszi'rúnizmnsl

mindenkor az inn deal óval azonosították (jszlönul: meglátta benne a magyar egyeli me: ‘őzhez, huzó elszakíthatatlan szálairól. Ezért érezték veszélyeinek.

\ édságiam van az erdélyi szellem, de nem hisszük, hogy a válság egyúttal betegség. Mindez nem iUnzió. de lelt ételekhez írótól! reménység. Életre kell keltenünk a régi erdélyi intézményeket. hoo\ azok az újakkal valé nemes versengésben megteremtsél; a második szintézist. Az erdélyi szellem végső cgybchnngolúsál az egyetemes magyar szellemiséggel. Szükséges még a trianoni tanulságok ébrentartásé. 1 kettő együttese, illetve az utóbbinál: ellenőrzése uj épi'ö erőket fakaszthat e részelreri az egyetemes magyarság hí. znérn. Csakis igy tüntethetné)!: el az erdélyi szellem arcéról a válságot jelentő szépiákét. SZABÓ ISTVÁN

if n v h e

i

_ j&r.

h í 7 ror. h o 5 h o jj_ó

Valim ur mellett Miskolc nembeli Márkus ur áll s ennek dörmögi oda Vatha ur:

— Hallottad, Márkus? S mi itt ál Imik csak és holnapután koronát te szűrik e talián fejére és esküt adunk nek' országostul. De én nem leszek 0tt.

S Viske ur rugia a szomszédjának:

— E királyt uraltam, mert vérünk voll, de meglásd, ez a korcsvérü elad minket olcsón a németnek,

Mire az vissznsugja:

— Akkor mehetünk s hozhatjuk a Vazulfiakftt. Azokból három királyunk 's telik, mind magyar.

S a királyné ekkor mondja Hermán urnák:

— Nézd, atvámfia e pogányokat; vájjon mit főzhetnek?

— Péterre morognak s reánk, b:zo- nyovan. De a héten koronát teszünk a/ Ur fejére és a ky*á:v korbácsától maid szelídülnek, tudom. Kemény ember Péter s kemény király lesz, tudom.

Akkor az érsek körülp'liant, összevont szemekkel:

— Csendben legyetek, Urak s ne háborgassátok a királyt.

A sugdosás és morajlás elcsendesedik és elhal s áll m'ndenki megint mozdulás nélkül és némán. S ime, egyszerre döbbenve látják mind a? embe* rek, hegy kinyílik a király szeme és néz ide oda s ak're rápillant, annak sápadt lesz az orcája, mert idegen szem az, aki most a király orcájából néz s a halál pillantása.

Ajstán nyílik a k rály szája és mindenki megsápadt most. mert idegen hang, aki a király szájából szól most suttogva: <

— Hallok s Iátok mindent és nehéz megnyugodnom... Ped:g megfáradtam. mert nehéz volt az építés, akit reám parancsoltál Uram s iszonyú...

A kereső szemek megállapodnak s meredten néz a király most előre s a hangja erősödik:

— Véres építést parancsoltál nekem, Úristen s én nem irgalmazhattam s Te sem irgalmaztál nekem. Istenem ... Kop. pánynak halni kellett s Ajtonynak... Tomuzóbának is ... s az utolsó Vazul volt ... s ez volt a legnehezebb, Uram...

Kiabált már a király s üíí ágyában és irtózva hallgatta m'ndenki a nehéz szókat: :

— De én a gyermekeket adtam ... s Imre volt az utolsó... S az volt a legnehezebb terű Uram, amit reám tettél ... S mindent te parancsoltál és ezért nem lehet igazsága Csanádnak és én hiszek Neked. S irgalmazzál nekem Istenem ,. >

Mintha most megpattant volna valami, egyszerre elhallgatott a szava és hátraesett ültében a király. De a szeme nyitva maradt és a szája is nyitva. És aztán nem moccant többet és semmi nem moccant; de minden mintha megmered! volna.

S a dermedt csendet az orvosbarát szava törte meg: t

— István király meghalt...

edényt íeszen, abban szentelt cdaj ;-an 1 han által a lorqbos erdőn.

BIZONYÍTVÁNY HAMISÍTÓKAT ÍTÉLTEK EL NAGYVÁRADON. A nagyváradi törvényszék büntető tanácsa most Ítélkezett Bitófahi Zsigmoud 3? éves. kolozsvári foglalkozásnélküli egyén és 3 társa felelt, akik a debreceni ref. kollégium pcsétjével iskolai bizonyítványokat hamisítottak, amelyek mindhármuk szá'- j mára legalább négy középiskola elvégzését igazolták. Ezekkel az okmányokkal felszerelve készült a leleményes szélhámostársaság a Romániában való érvényesülésre. A terv végrehajtása előtt azonban az egyik fiatalkorú megszeppent és vissza akart vonulni az egész szélhámos Ságtól. Erre Biró.falvi elhatározta, hogy a szerinte gyáva fickót kihagyja a játékból és társaival együtt megszökött, de magával vitte a visszamaradt fin irattáskájál, néhány értéktárgyát és 18 pengőjét. A károsult ekkor a debreceni rendőrségen feljelentette Birófalvit és társait, akiket Nagyváradon letartóztattak. A törvényszék Birófalvit többrendbeli okirathami- sitás és lopás miatt egy évi börtönre, Kampds Ttsvánt ugyanezekben a vétségekben 'Mó bünrészességért 8 havi börtönre, az egyik fiatalkorút az enyhítő körülmények betudásával két hónapi elzárásra Ítélte, míg a hamisító társaságot fel- ' jelentő fiatalkorú? felmentette.

sí

/Inc

.Do

>ln

XB

biß

■iá

ín

?.o-ám

e

n:

íz

,r

í>-C

liimus isméi i ásszal end id t tei illékonyén len mié/ regional izmukba.

(z erdélyi szellem mm válsága részien azonos a múlt század belind, csak éppen a trianoni tanulságokkal terhes.

i'j és frbs vér áramlott szét az unva- testbe és a vért adó arra egy pillanatra elhalványult. Hisszük, hogy < sál: egy pillanatra. t ( gyűlés ment l égbe és az eiy d.élsi átvetl valamit a két ét tizeden ál i'ggeflen anyaország könnyedebb, az ál- inera inkább támaszkodó, kevésbé önálló s öntudatos maga/arlásóból. De mint

ahogy ez idejétmúlt neobarokk társadalmi szemléletei is csal: időlegesen és részben vette ú! Erdély, épp úgy nem hiszünk abban, hogy az erdélyi sziliem mai. kétsegkivűii válsága hanyatlási jelentene. Irodalmi vonatkozásban n>'m születne/: oly sűrűn a lázban fogant müvei:. Igaz. De a sz ellem ereje nem a művek és nem az írók-, számától függ és nem is csak az irodalomban fejeződik ki. Durvább lel! talán a hang és ift-otl elmarad a testvéri kézfogás? íz egykori megvalósulásokat nem döntheti meg és az uj feladatok tel- jesilését nem akadályozhat ja meg egynek, kellőnél:, háromnak vagy még többnél: a liszáta. Mint ahogy nemedy. nekünk nem tetsző társadalmi tekintet, mozdulat és kifejezés. már az anyaországban sem minden magyar sajátja.

Kicsinyesség az erdélyi szellem hangoztatásától félleni a magyar szellemiséé egységét. .-1 megszállás legsanyartibb éveiI: erdélyi szellem probléma!.őre ismét kin tűit. Kit felt változat' körül kering a beszt igét, sek. cikkel: es viták sora. Iz egyik tárgyilagos megédUipitús. Eszerint az erdélyi szí Ih n: a válság sodrára került és unr.nl: minden tünetét magán risch. I másik egy jói őbenézö meggondolás. mely azt hangsúlyozza. hog\ az egye- ternes magyar szellemiség téi jeg \ s> get: szerinti szétbontása, illetve ezekün k lenntar- tása karos. I hangoztatása meg inkább Mert, ha a visszatért magyarságban tTe- sebb a közösségi érzés és az egymáson- segités testvéri ösztöne fejlettebb is. lassan minden öntudatos magyarban felszívódik ez a szitudé!: és készség, l ehnt arra kell töii kedniink. hogy a magyar szellemiség szél bontása helyeiI a táj- és tör- lent ti okokból külön fejlődött egységeket. e kis autonómiákat, közi>s nevezőm liozzul: a meggynrajiodott és oszthatatlan hazában.

He. c kérdéseket külön-külön akarjuk vizsgálni, ki kell térnünk' először magára az erdélyi szellemre.

Először is: van erdélyi szellem. Gyi‘<- kerei visszanyúlnak az eg\l;or önálló erdélyi államiság talajába. Hagyományokaf termelt ez a szellem és ezek élő és ható öntudatot fejlesztettek ki. E külön erdé- lyiség jegyében fejlődlek a sajátosan erdélyi l:öz- és művelődési intézményei: és ápolták tGiább a hagyományokat. Megőrizték az erdélyi színeket és hangokul, fejlesztettél:, de ebben az irányban, a más magyarétól különböző erdélyi magatartást. E roppant hagyományok által kialaki tóit öntudatnak és magatartásnak köszönhető, hogy a megszállás idején, a hatalom, mindegyre lesújtó ökle alotl csodálatos virágok szökkentek szárba. A Iranszilvánizmusba sűríthető fogalomban pedig oltalmazó kar és szelíd, épitö akarat ich ez a szellem. Ha emberi gyarlóságoktól nem is volt mentes, mégis megteremtette az erdélyi magyarság uj és korszerű közösségét és egy igézetesen szép irodalmai hozott létre. Ez az irodalom mindent elmond az erdélyiségről. Itt csak föjellegzetességeit említjük• er- déyi magyar, egyetemes magyar és európai.

*

Igaz, hogy ma válságban van az erdélyi szellem, de nem elsöizben. Az első unió után a mostaninád nagyobb válságban volt, bár akkor senki sem beszélt róla. Ehhez a trianoni lecke kellett.

A múlt szátzad második felében kialakuló s részbén kialakult modern magyar áiilam központosító lendülete némikép eh halványította az erdélyiség tudatát. A gyors ütemben világvárossál növekvő Budapest elszivta Kolozsvár nedveinek jórészét. Elkerülhetetlen, sőt tahin szükséges folyamat ment akkor régbe. Erdély első, modern értelmezésű szintézise az anyaországgal. A szellem élénkebb színei elhalványultál:, mert, megszüliI öncélusá- ga, de teremtő nedvei szét áramlottak az egyetemes magyar élet vérkeringésében. Szükséges és természetes áldozat volt. De nem hagyott ki az erdélyi öhtudaf ekkor sem. Ha a nagy magyar élettől elkülönítve nézzük: teremtő regionalizmusa pro- vinciálizmussá változóit, de az erdélyi föld legalább annyi nagy embert és müvet adott a közös hazának, mint az azelőtti korszakok. Természetes, hogy az akkori erdélyi irodalom lassabban szívta fel magába a Nyugatot, hatóköre és ereje, csökkent.

A háború utáni nagy szél üléses percek elmúltával megindult erdélyi öneszmélke- elés vagy ujraeszmélkedés az erdélyi múlt vezérlő példáit hívta segítségül. Az egykori önálló államiság szellemi, lelki és érzelmi lecsapódása, a zárt értelmezésű és sajátos erdélyiség ismét tudatosult. A kényszerű öncéluság kimondatja az erdélyiekkel a mindig megvolt, de ki iiem mondott varázsigét: iran szil vámizmus. Először a holttádennedtbe életet önteni akaró szellem mágiájának eszköze volt Majd valósággá vált, amelyben magyarságunk legigazibb kifejezését és ugyanakkor az európai művelődésben részi vevő népekkel való testvériesülésünket találtuk meg. Alapeszméje volt a megszállás alatt minden erdélyi magyar miinek. Közéleti összefogásnak, iskolák és intézmények munkájának s az irodalomnak rs. -JA szellem csodálatos utia: -v drcoinciáIstván halála

Résziét KfiS Károly Az országépitö c. regényéből

Megint .törvény napra gyülekeztek Fe.iérvárra ország urai. István királ> ped'g halálosan beteg volt már és mind az egész ország tiuita, hogv inog fog halni.

A törvénynapot elvégezték. Péter nr a panaszosoknak igazságot adott és £ vétkeseket niegbiintelte. S délután volt amikor (Jeliért püspököt szólította ki a tanácsból a királyné azzal, hogy a ki rálv hoz jöjjön.

(jeliért püspök felállott s ment, m’rc Péter ur is felállóit székéből és levette a süveget a fejéröl:

— Urak, a törvénynapi'.ak vége most mert a királv ajtóián most kopogtat * halál.

Mind felálltak ültökből a? urak és

mind levették a süveget fejükről.

Péter ur pedig tovább mondta:

— S most gyertek urak mind énve* lem s menjünk a királyhoz, hogy lássa az országot és búcsúzzunk tőle.

Az?al Péter ur el'mlult haiadoniövei és a papok cs ispánok meg urak mine utána mentek a király háza felé. 5 nem tette fejére senki a süveget é? csendesen léptek és szótlanok voltak mind ... Ágyán feküdt a király és feje magasan feltornvozv a. Orcája sárga műit a Halál és két keze a takarón ér csupa csont és bőr csak. De a szem, nyitva és él és néz és lát.

Még reggel meggyónt az érseknek é' megkapta a feloldozást. És megáldo = zott. Azóla szót se beszélt senkivel nem evett, nem ivott semmit és nem mozdult, még a kezét sem mozdította A házban még olt ii!t egy székben ágy mellett Gizella királyné és egy barát -’s imádkozott ott némán.

És most délután megszólalt a király s mondta:

— Ciellért pap adja fel nekem a ha lottak szentségét, mert tudom, hogv nekc-m most mennem kell.

Akkor hivatta ki a királyné Gellert püspököt a tanácsból ...

... Gellért püspök ál! az ágy mellett és -rajta a miseruha és felül azon viola szinii stóla. A kanonokok vannak még ott és a k'rályné. S ott áli már akkor Péter ur is. meg az udvarispán, piispö kök és apátok és az urak közül Her= mán és Konrád. meg öreg Hunt ur és Airman comes és csomóban és Csanád ur is ott van, meg az esztergomi, szoF noki, a pozsonyi és bharvár spánok, az tán Vatha ur és CsáknembeJi László BicskeiiembeJi Jakab, Miskolcfia Márkus, Viske ur és mások, akik befértek a házba. De a nyitott ajtó megeít ott állottak a többi urak szorosan és né mán és mozdulatlanul és néztek és hallgattak mind az ajtó felé ...

...Az ágv mellett a püspök előtt k’- esi asztal és egy pap jő és &z asztalra

J és más edénv is van az asztalon és ab j bau szentelt viz.

A püspök kezében vékony ágakból I kötött pemete és most megmártja a J szentelt vízben és meghinti vele a k - I rályí és azután keresztet hint szerte a . házban az emberek felé. S közben , imádkozik és a papok is vele imádkoz- ! nak latinul.

! Aztán leteszi a pemetét a püspök és : megint latin szóval kér m’nden szén* i teket. hogy iizzék ki az ördögöt a lel - i kében immár tiszta ember halódó tes- j téböl. Az Atyának, Fiúnak, a Szentlé- í leknek nevében Ámen. j Most hüvelykujját bemártja a szent j olajba és keresztet von az olajjal a k;- j rály két szemére, úgy keni meg s imád- j kozik.

j Egy pap akkor fehér vászonkendöt i nyújt a püspöknek és az letöröli ujjá- I ról a szent olajat. A vászonkendöt az; } tán más pap veszi e> s tiizbe veti, aki ! most ég a tűzhelyen.

I A püspök hüvelykuiját most újból az : ólaiba mártja s imádság közben meg*

: keni vele a király két fülét. S letörli I uira az olajat tVss vászonkendővel.

Azután sorba megkeni a király orrát I s száját, azután a két keze tenyerét és I végül a lábakat is megkeni. És mindig j imádkozik és a végén irgalmasságot könyörög az Istentől a királynak.

J Azután letérdel az ágy mellett és mondja a királynak:

— Imádkozzunk Uram és könyörögjünk.

És imádkozik és könyörög és a király ajkai suttogva mondják vele az imádságot. <

Aztán feláll és a szolgáló papokkal együtt kimegy. És mindenki látja, hogy sir a püspök ...

... A király hunyt szemmel fekszik ! most. Mellette az orvos barát áll és I fogja az egyik kéz csuklóját. És mindenki áll és nézi a királyt és látja min denki, hogy a takaró csendesen emelkedik és siilved a mellénél.

A királyné lép most oda nesztelenül és a baráttól kérdez valamit, mire az visszasugja: /

— Alszik asszonyom .,.

A külső házban mozgás támad és egv ember jön. aki Csanádnak súg valamit, aki az ajtóban áll. Az ispán megsápad; aztán lábujjhegyen odamegyen Péter úrhoz és súgva mondja neki:

— Uram, most kapom a h'rt: erdő- elvi Zoltán ur megholt és a tartományban a Gyulafiák parancsolnak most.. ,

Súgva beszél Csanád ur és egy perc múlva mindenki tudja mégis, hogy mit mondott és a mozdulatlan emberek megélednek egyszerre. /

És suttogás támad, meg nyughatatlan mozdulás, mint amikor szellő su*